Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-27 / 4. szám
A KETTÉVÁGOTT SZIGET II. tLÍTBŐL m TőffiKT E gy történetet hallanak görögül, vagyis azon a nyelven, ahogy a novella készült. Az író, Panosz foa nidesz meséli el — ahogy valóság- elemekből papírra vetette — Maria és nagyapja történetét. A színhely Nicosiától délre, a köves ciprusi pusztaság, ahol emberektől és lakott helyektől távol a falujából menekült öreg parasztember megtelepszik. Egyedül él, nem akar senkit sem látni, mert szerettei közül senkit sem láthat. Úgy hiszi, mind elpusztultak az öt év előtti szörnyű napokban. Az öregember csak akkor tér magához és akkor veti magát újra a munkába, amikor unokája előkerül. A kislány azonban nem tud együtt örülni nagyapjával. Reggeltől estig csak szomor- kodik. A nagyapa azt hiszi, hogy az elveszett szülőházat, elpusztult szüleit siratja. Aztán rövidesen kiderül Maria titka. Gyereket vár, gyereket, akinek nincsen apja. Az apa egy török katona, aki azon a szörnyű éjszakán a kislányt megerőszakolta. Aztán természetesen, megszületik a kisfiú. A megbecstelenített nő nem a törököket átkozza, hanem gondos és szerető anya lesz, aki megérti: népe tragédiájának parányi része csak az ő egyéni tragédiája, és aki hisz abban, hogy a tragédiából valami új, valami jobb születhet, mint ahogy megszületett a világra jöttének körülményeiről mit sem sejtő kisfiú. Ha azt mondtam korábban, hogy a ciprusi görögök őszintén és komolyan törekszenek a rendezésre, s ez a jelenlegi helyzet alapmotívuma, másik meghatározó elemként kell számba- vetni azt, hogy ebben a törekvésben már a ciprusi függetlenség féltése is szerepet játszik, valamifajta olyan nemzeti érzés jegyében, ami teljesen új, egy dráma viharában született, ami azonban a másik oldalon a hivatalos szervek részéről teljes visszautasításra talál — a megszállt területen. Ez leginkább a két közösség közt kezdett tárgyalások történetének és jelenlegi állásának számbavételé vei példázható. — Elnök úr, hogyan látja ön a két közösség közti tárgyalások problémáját? Mi a tárgyalások megszakításának oka, és mi várható? — A közösségek közti tárgyalások különböző fázisokon mentek keresztül. Most éppen szünetelnek, de készek vagyunk a tárgyalásokat újrakezdeni, abban a reményben, hogy tovább tudunk jutni a holtpontról. A török fél még e párbeszédet is lehetetlenné teszi előfeltételeivel. Annak ellenére, hogy 1979 májusában konkrét megállapodást kötöttünk, most újabb kívánságokat terjesztettek elő. Ilyen például a zónarendszer kö vetelése. ez azonban egyetlen föderatív rendszerben sem ismert. Denk- tas jogi tanácsadója világosan megmondta, hogy a zónarendszer valójában két állam. Mi viszont nem fogadhatjuk el a két állam koncepcióját. Ciprusnak egységesnek kell maradnia. Az AKEL álláspontja De mindez, ha úgy tetszik, csak az egyik oldal. A másik? Az AKEL, a Ciprusi Kommunista Pán főtitkára nemrégiben arról nyilatkozott, ismét feltámadt az Eoka B. — ez a Samp- son-féle puccs kirobbantásában nagy szerepet játszó fanatikus szervezet. — Papaioannu elotárs, emlékeztetni szeretném arra az interjúra, amelyben az Eoka B. újraéledéséről tett említést. Beszélne erről részletesebben is? — Természetesen. De mindjárt szeretném leszögezni, nemcsak az Eoka B TŐI beszéltem, hanem a TMT-ről is, amely a fanatikus ciprusi törökök szervezete. Bár az egyik itt, a másik ott tevékenykedik, céljaik hasonlóak, megbízóik pedig ugyanazok. Az imperialista erők pénzelik mindkét szervezetet. — És miért éppen most lépett akcióba a két szervezet? — Azt hiszem, a cél az, hogy megvalósítsák az imperializmusnak azt a tervét, amely 1974-ben csak félig sikerült. Vagyis a sziget felosztását, illetve átalakítását NATO-támaszpont- tá. Márpedig mi határozottan ellene vagyunk annak, hogy Ciprust katonai raktárrá változtassák, mi az ország demilitarizálásáén küzdünk. Ha tehát magyarázatot keresünk a kibontakozást elősegítő tárgyalások elszabotálására, bár ezúttal a ciprusi görög fél őszintén kívánja a közeledést, és megvalósítása érdekében nem kis kompromisszumokra is hajlandó, a világpolitikai szférákban kell keresni a magyarázatot. Amióta az Egyesült Államok óriási erőfeszítéseket tesz közel-keleti pozíciói újjászervezésére, másrészt, amióta az Egyesült Államok iráni bástyája kidőlt. Ciprus szerepe, jelentősége ismét felértékelődött. S ettől a felértékeléstől nagyon távol áll az egységes, el nem kötelezett és független Ciprus támogatása. Gazdasági csoda? Cipruson járva annak is, aki már volt itt, annak is, aki először érkezik a szigetre, feltűnik valamifajta gazdasági fellendülés. Sokan gazdasági csodáról beszélnek, ha az ember az üzletek kirakataira figyel, a szédüleMakariosz, a Ciprusi Köztársaság volt elnöke [ÚSTK—AP felv.) tes lakásépítést nézi, a gazdasági mutatókat hallgatja, hajlandó ezt el is hinni. — Elnök úr, gazdasági csodának tartják önök is, ami ma a szigeten tapasztalható? — A gazdasági helyzet valóban jó és egészséges. Ez annak köszönhető, hogy bizonyos segélyt kaptunk külföldről, a menekültek számára, ösz- szefügg a kormány jó és egészséges politikájával. De mindenekelőtt a szorgalmas és keményen dolgozó ciprusi népnek köszönhető. AZ okokat kutatva több olyant is említhetnék, amely a jelenlegi helyzet kialakulását elősegítette. De a legfőbb ok. hogy a nép nem vesztette el hitét és bizakodását a jövőben. Ha Ciprus lakossága nem hinne abban, hogy megteremthető az egységes, demokratikus, független és el nem kötelezett Ciprus, sokan emigrálnának a szigetről. De nagyon kevesen mentek el, mert a többség bízik abban, hogy előbb vagy utóbb megoldódnak az ország problémái. Ez az összkép. A részleteket a Tervhivatal egyik vezető tisztviselője, Antoniosz Malaosz mondja. — A görög lakosság mintegy 40 százalékát elűzték otthonából. A nemzeti vagyon 40 százaléka ott maradt. Az invázió előtt az ország termelésének 75 százaléka erről a területről származott, amelyet' a törökök elfoglaltak. Egyetlen adat még, a kár csupán az infrastruktúrára, az épületek és a felszerelések terén 20 milliárd ciprusi font. Innen indultunk: És már alig nyolcezer ember él táborokban. A többiek új lakásokba költöztek. Sikerült 2 százalék alá csökkenteni a munkanélküliséget is. A menekültek nemcsak lakást, kölcsönt is kaptak az élet újrakezdéséhez. Mi könnyítette meg munkánkat? Részben a külföldi segélyek, ez tény. Sokat segített az is, hogy azokban az években rekordtermés volt nálunk, mindent el tudtunk adni Európában, ahol nagyon rossz volt a termés. 1975—76-ban — és ez is sokat segített anyagi gond jainkon — számos libanoni menekí tette hozzánk pénzét. De mindez, amit elsoroltam, még nem gazdasági csoda, s főképpen nem olyan gazda sági alap, amelyre távlataiban épít hetnénk. S ez a fő gond számunkra. Ezért dolgozunk reális, rövid és középtávú terveken... A jövő kép Természetesen, nemcsak a gazdasági terv irányítói gondolkoznak a jövőről. Még inkább ezt teszik — mint a fentiekből nyilvánvalóan már kitűnt — a politikusok. Újra és újra kezdeményeznek, ahogy a legutóbbi ENSZ-vita során is tették, hogy kimozdítsák a holtpontról országuk ügyét. Vajon mi adja ehhez az erőt és a bizalmat? Mihalidesz, a parlament elnöke a választ így fogalmazza meg: — Mi hiszünk abban, hogy szigetünket egyetlen ország és egyetlen nép lakja. Ciprus túl kicsi ahhoz, hogy kettéosszák. Mindenfajta megosztás a nép érdeke ellen van. De együtt kell eldöntenünk, hogy milyen jövőt akarunk. Ha eddig nem is sikerült megállapodásra jutnunk, lehet és kell megoldást találni, és meg fogjuk találni a megoldást, mert őszintén akarjuk. S ez az őszinte szándék előbb vagy utóbb áttöri maid a bizalmatlanságból született akadá lyokat. ÖNODY GYÖRGY A régi idők egyik emléke Ciprnson A ciprusi válság idején hajléktalanná váltak menekülttáborokban húzódtak meg, de már sokan közülük lakáshoz jutottak. Felvételünkön egy Nicosia melletti szükséghajlék 1974-ben (CSTK—BTA-felv.)
