Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-20 / 3. szám

ÜJSÁGHlR: „A France Football című fran­cia hetilap díját, az Aranylab­dát mint Európa legjobb futbal­listája 1979-ben is az angol vá­logatott és a Hamburg középcsa­tára, Kevin Keegan kapta. A 29 esztendős labdarúgó óriási fö­lénnyel érdemelte ki a megtisz­telő címet. A szavazások történe­tében Keegan a negyedik, akit egynél több alkalommal jutal­maztak az Aranylabdával...“ Tízezrek járnak kedvéért a mérkőzésekre. Tudjuk, látjuk, mi zajlik le napjaink labdarúgásá­ban a vonalakkal határolt zöld gyepen. Keegant semmi sem za­varja. Amikor elérkezik a tettek ideje, bekapcsol egy motort, jön- megy, rohan, védekezik, szervez, gólokat lő. Ugyanakkor könnyed, látványos minden, amit csinál. Emlékezzünk csak például a Tbiliszi—Hamburg BEK-nyolcad- döntőre: micsoda alakítás után lőtte csapata második gólját! Keegan a világ egyik legjobb já­tékosa ... 1. Keegan egyedi eset. Szuper sztár volt Angliában, és ahogy mondani szokták, ő vitte a ma­gasba, a csúcsra a Liverpool zászlaját, s akkor, amikor szinte közfelkiáltással a Szigetország királyának választotta — elment egy másik országba uralkodni. Az NSZK-ban futballozik. Ti­zenöt éve kergeti a labdát. Elein­te heti néhány fontért, most havi több tízezer márkáért. (A Ham­burg kétmillió márkáért vette meg 1977-ben.) Százszor haza- küldték, amikor ajánlkozott az angol kluboknál. Azzal utasítot­ták el, hogy tökmag, hogy elfúl­ja a szél, hogy a fűtől nem fogja látni a labdát. Keegan ugyan Kevin Keegan (jobbról) nem tartozik a magas futballisták közé, de fejjátéka csodálatra méltó (Archív-felv.) A VILÁG LEGNAGYOBB „EGER E” megmaradt kicsinek (171 cm magas és 60 kiló), de annál na­gyobb futtballista lett belőle. Nem haragudott érte, amikor az egyik újság azt írta róla: „Kee­gan a világ legnagyobb ege­re ...“ Mint az egér futkos a mérkő­zéseken. Játékostársai nem tud­nak rájönni, hogyan lövi a gó­lokat. Gondolkodás nélkül, várat­lanul letámadja a védőket, bo­lyong a pályán és valamilyen ösztön mindig arra a helyre hajtja, ahonnét rémisztgetheti a kapusokat. Olyan, mint az egér, amely szinte hangtalanul rág és pusztít a szomszéd kertjében. („Telt házak előtt futballozom hétről hétre. Ez elragadó. Ang liában azonban csodálatosabb a lelátó, közelebb vannak a né­zők. Nekik játszom. Szükségük van rám, akárcsak nekem reá­juk. Amikor iskolába jártam, a tanító néni azt írta bizonyítvá­nyom mellé: végre abbahagyhat­ná hülyéskedéseit, ő az osztály bohóca. Nem hagytam abba. Csak átalakultam. Most milliók bohóca vagyok. Figura, amely szórakozást nyújt az emberek­nek.“) Keegan minden mérkőzés előtt tanulmányozza az ellenfelet.' A legtöbbet akarja tudni róla, ezért a legapróbb részletekig elolvassa az újságokat. Az NSZK-ban ugyanis „komiszabban“ őrzik, mint Angliában tették. A nyu­gatnémet lapok írják, hogy min­den ellenfél rosszul alszik, ha azt mondja neki az edző: holnap te fogod őrizni Keegant. Ez nö­veli az „egér“ önbizalmát, mert szereti a párharcokat. Ha győz, elégedetten megy haza. És ez rendszerint így van hétről hétre. 1977-ben a Liverpool—Mönchen- gladbach BEK-döntőn a „legné­metebb német“ futballista, Vogst őrizte. Az a hátvéd, akinél senki sem küzdötte jobban a labdarú­gást és aki szinte minden ellen­felét lehetetlenné tette. Keegant nem. Állandó mozgással, lendü­letes cselezéssel, gyorsasággal, csodálatos fejjátékkal a minden néző számára gyönyörű élményt nyújtó párharcok 90 százaléká­ból győztesen került ki. Hát igen, Berti Vogst sosem volt az év labdarúgója ... 2. A Liverpool úgy szerezte meg Keegant, mint általában többi já­tékosát: kis egyesületekben fi­gyelnek fel a tehetséges fiata­lokra és még akkor szerződtetik őket, amikor nem kerülnek sokba. Így került Keegan is 1971- ben Bob Paisley csapatához. Hogy a csúcsra jutott, azt elsősorban becsvágyának és kitartásának köszönhette. Két tényező külö­nösképpen befolyásolta jellemét: származása és kitartása. A sze­gény bányász fiában százéves tölgyfa módjára vert gyökeret áz alapelv: a munka értéke és fon­tossága semmivel sem hasonlít­ható össze. Óriási szíve van. Robbanékony- ságát, vitalitását mindenütt meg­csodálják. Azt mondják róla, hogy Alan Ball erejével és ener­giájával, illetve a híres Dave Mackay technikájával és áttekin­tésével rendelkezik. Élvezet néz­ni, hogy újra és újra felveszi a harcot a pokróc durvaságú, kö­nyörtelen védőkkel, ahogy tűri azok nem éppen finom beleme- néseit. Keegan nem panaszkodik, nem neheztel senkire. Csak ját­szik. Az angol válogatott elis­mert és intelligens kapitányának példát kell mutatnia ... Érdekes, hogy Keegan nem a válogatott révén vált híressé, ha­nem a Liverpool és a Hamburg színeiben. Annak ellenére, hogy kitűnő a fejjátéka, futballozása nem tipikusan szigetországi. Technikásabb is, mint a legtöbb angol labdarúgó. Az angol válo­gatott edzője, Grenwood kulcs­embernek tartja. Nemcsak mint csapatkapitányt, hanem mint olyan futballistát, aki egyedül is képes eldönteni mérkőzéseket. („Labdarúgó vagyok. Ez a mun­kám és a szerelmem. Tudom, mit engedhetek meg a kilencven perc folyamári. Szeretek techní- kázni, szívesen hozom lázba a nézőket, de egyre ügyelek: játé­kom ne legyen öncélú, szeretem helyzetbe hozni a társakat. A pá­lyán egy emberként küzdünk, úgy futballozunk, hogy senkinek se legyen hiányérzete. Mérkőzé­senként három kilót fogyok. A labdarúgás számomra munka ...“ 3. Angliában minden országok közötti mérkőzés óriási esemény. Még egy Dánia, Norvégia vagy Luxemburg elleni meccsre Is 70—80 ezren mennek ki a Wembleybe. Szenzációkkal szol­gálnak a lapok, elképesztő egy- egy válogatott találkozó beha­rangozása, a közönség várakozá­sa, majd szurkolása. Immár har­madik esztendeje ezek az ang­liai összecsapások minden ko­rábbinál nagyobb eseményt je­lentenek. Az ok egyszerű: ami­kor Anglia pályára lép, Kevin Keegan Is játszik ... Keegan február 14-én lesz 29 éves, még ereje teljében van. Annál is inkább, mert nem do­hányzik, nem iszik, számára ért­hetetlen, hogy a sportolók dohá­nyoznak és alkoholt fogyaszta­nak. Az 1982. évi spanyolországi világbajnokságon feltétlenül ját­szani akar, s mindig csak azt ígéri: Angliának addigra félel- métes erejű válogatottja lesz. („Nem nehéz ezt megjövendölni, mert Anglia már nem egészen három évvel a világbajnokság előtt félelmetes, alig talál legyő­zőre ...“) Keegannak el lehet hinni. Már júniusban, az Európa-bajnokság nyolcas döntőjében szaván fog­hatjuk ... TOMI VINCE MERT FEKETE BŐRŰ? BEAMON VISSZATÉRT. — Miért nem ugranak ezek a versenyzők messzebbre? — kérdezte csipkelődve Bob Beamon a mexikóvárosi Olimpiai Stadionban, ahol 11 évvel ezelőtt 890 centiméteres ugrásával szinte a követ­kező századba repült. Az 1968-as mexikói olimpia óta Beamon tavaly az év végén először járt nagy sikere színhelyén. Ebből az alkalomból ismét felelevenítette életének néhány mozzanatát: „Különös érzés abban a stadionban lenni, ahol öt másodperc alatt alapvetően megváltozott az életem. Árva'gyerekként, nehéz körül­mények között nőttem fel. A mexikói olimpia előtt csak a világ 12 legjobb távolugrójának egyike voltam és legfeljebb az esélyesek között emlegettek. Sokan azt állítják, hogy ez volt a világ legnagyobb teljesítménye, de végül is ezen az ugráson egyetlen dollárt sem keres tem. Az olimpia előtt szegény egyetemista voltam, és ma sem vagyok gazdag ember.“ Bob Beamon tulajdon képpen ma sem érti meg, hogy miért nem tudja kama­toztatni rendkívüli teljesítményét: „Sem a szövetség, sem a televízió, de egyetlen üzletember sem gondolt arra, hogy megbízzon valamilyen feladat elvégzésével. Körülbelül sejtem, hogy miért. Fekete vagyok, pedig ha fehérnek szülétek, még ma, 11 évvel világcsúcsom után is dúsgazdag ember lennék.“ Beamon előbb négy esz tendőn át profi kosárlabda-játékosként próbálkozott, majd különféle vendéglátó üzemekben dolgozott. Most érdekes módon, végre egykori dicsőségének színhelyén kapott megbízást képességeihez megfelelő feladat elvég­zésére: a mexikói sportszövetség atlétaedzőnek szerződ­tette, az ugrók felkészítését bízták rá ... MIÉRT KEVÉS A KLASSZIS LABDARÚGÓ? Branko Ze bee, az egykori válogatott jugoszláv futballista, a baj­nok Hamburg edzője mondta: „Mindenki csak panasz­kodik, hogy manapság kevesebb az igazi klasszis- labda­rúgó. Arról azonban nagyon kevés szó esik, hogy a lab­darúgás általános színvonalának emelése érdekében az ifjúsággal való foglalkozás terén alapvető reformokat kellene végrehajtani. Klasszisok az é/n véleményem sze­rint azokból lehetnek, akik 18 esztendős korukra szinte tökéletes technikai képzettséggel rendelkeznek, mindent meg tudnak csinálni a labdával. Erre viszont csak azok képesek, akik legalább 10—12 éves koruktól jól szer­vezett, helyesen irányított edzéseken vesznek részt. Az NSZK-ban ilyen szakmailag megalapozott utánpótlás­nevelés jelenleg nem létezik ...“ MOST AZ OLIMPIA KÖVETKEZIK? A Szovjetunió férfi röplabda-válogatottja 1978-ban viláig, tavaly pedig Euró- pa-bajnokságot nyert. Az együttesre most újabb, talán még nehezebb feladat vár: az olimpiai bajnoki cím visz- szaszerzése. A szakemberek véleménye szerint a Vja- cseszlav Platonov irányította válogatott ezzel a feladat­tal is megbirkózhat. A most 40 esztendős szakember játékospályafutásának befejezése után a Leningrád együttesét vezette bajnokságra, majd 1977-ben J. Csesz- nokovtól vette át a válogatott irányítását. A szovjet férfi röpiabdázók a hetvenes években ugyan Európa-bajnok Ságot nyertek (1971, 1975), a világbajnokságokon azon­ban csak helyezéseket (1970-ben hetedik, 1974-ben má­sodik) szereztek, s az olimpián is meg kellett eléged­niük egy bronz- (1972) és egy ezüstéremmel (1976). Az eredmények nem elégítették ki a sportág kedvelőinek várakozását, hiszen a válogatott korábban négy világ- és két olimpiai bajnokságot nyert. Platonov fokozatosan kezdett hozzá az összeállíás és a játékstílus megváltoz­tatásához. A válogatott keret vidéki, elsősorban a Vo- rosilovgrádból, Tallinnból és Harkovból meghívott játé­kosokkal bővült. A fiatal szakvezető nehezen tudott szót érteni a válogatott gerincét alkotó CSZKA játékosaival. De végül őket is meggyőzte játékfelfogásuk megváltoz­tatásának szükségességéről. Megértették, hogy csak új taktikával lehet sikert elérni. Platonov az 5 + 1 felállás­hoz tért vissza, azaz öt támadóval és egy feladóval kez­dett játszani. A 29 esztendős leningrádi Vjacseszlav Zajcev kapta a kulcsszerepet a gyors támadások kezde- mérfyezőjeként. A sportág hívei bíznak abban, hogy Platonov edző vezetésével a korábbi sikersorozat folyta­tódik, s a hazai környezetben újra a dobogó legfelső fokára lépnek. ANGOLÁBAN a labdarúgás a LEGNÉPSZKRÚBB. Angolában, az egykori portugál gyarmaton sok tehet­séges futballista kezdte pályafutását. A legtöbben kény­telenek voltak a jobb megélhetés érdekében kivándo­rolni. Az ország önállóságának kivívása után megválto­zott a helyzet, a futballisták már hazájukban is boldo­gulnak, érvényesülnek. A sportág népszerűségi rangso­rát a labdarúgás vezeti. Angola hat kerületében 12—12 együttes vesz részt a bajnokságban, s közülük az első két helyezett játszik az országos bajnoki címért. Ezeket a mérkőzéseket Luandában, az ország egyetlen füves, tizenötezer férőhelyes stadionjában rendezik. A találko­zókat szerdán, szombaton és vasárnap játsszák, s min­dig kettős mérkőzések formájában. Egyébként már az új, 60 ezer néző befogadására alkalmas stadiont is épí­tik. Az együttesek közül kiemelkedik az Augusztus 1. csapata. Mind a 11 játékos tagja a válogatottnak, edzé­seiket a jugoszláv Mladen Kasanin irányítja. Rendkívül eredményesen szerepeltek, hiszen 38 mérkőzés közül csak kettőt vesztettek el, a többit megnyerték. 122:22 gólkülönbséggel zárták az idényt, a katonacsapat nem­zetközi sikerekkel is dicsekedhet: kétszer legyőzte Kuba válogatottját, valamint az NDK utánpótlás-válogatottját. A jugoszláv edző távozásával többségükben volt futbal­listákból lett hazai edzők tevékenykednek. (ie) É ÍJ SZÓ Index: 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Raboy Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 331-252, 332 301, főszerkesztő: 532-20. szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gaz­dasági ügyek: 506-39 Távíró: 092308. Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradskd 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalata — Pravda, 02-es Nyomdaüzeme. Bratislava. PRÖBANYOMÄS. Magánszemélyek a következő címen adhatják fel hirdetéseiket: 893 39 Bratislava. Jirásková 5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista közü- Ietek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893 39 Bratislava, Vajanského nábrezie 15/11.. telefon: 551 83, 544-51. Az Üj Szó előfizetési díja — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Oj Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti: a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minderv oostai kézbesítő. Külföldi megrendeléseket PNS — Ostredná expedíció a dovoz tlaőe. 884 19 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. A SÜTI regisztrációs száma 5/2. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents