Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-20 / 3. szám
I » t ft. Josef Vinkláf (Antonin Dvorák alakítója) a Nyár végi hangverseny cimfi cseh filmben Kígyózó sorok állnak a mozik jegypénztáránál... és egy- egy előadás előtt ismét kint jügg a nézők kedélyeit borzoló tábla: Minden jegy elkelt. Mert a téli filmszemlén bemutatásra kerülő alkotások egy részét most is népszerű színészek és rendezők neve fémjelzi. Vittorio Gassmant a nők illata veszi le a lábáról, Annie Girar- dot-nak hétéves gyermeke emlékét kell mindörökre felednie, Maja Komorowska és Bálint András a végkimerülésig tol- ja-húzza a biztonságot jelentő sárga villamost, Robert Red- ford az amerikai titkosszolgálat ügynökeként küzd életéért, Eldar Sengelaja hívására egy nem éppen hagyományos grúz menyegzőn vendégeskedhetünk, FrantiSek Vláőil Antonín Dvo- rák életének egy-egy epizódját idézi meg. A január 18-tól február 7-ig tartó seregszemlén 16 ország 19 alkotását mutatják be. Az alábbi összeállítás ebből ad ízelítőt. » » # London, a múlt század végén. Antonín Dvofák a londoni szimfonikusok élén saját szerzeményét vezényli. A próbát megszakítva váratlanul távozik. Felesége után siet. Baljós előérzetek gyötrik, attól tart, családját tragédia éri. Mindketten rögvest hazatérnek ... Ezzel a hatásos jelenetsorral indítja FrantiSek Vláéil a Nyár végi hangverseny című filmjét, melyben a világhírű cseh zeneszerző életének egy-egy jelentős állomását tárja elénk. Lányok. Szépek és szikrázók, érzékenyek és sebezhetők, vidámak és csalódottak, őszinték és csalfák. Valamennyien egy textilipari szakmunkásképző leánykollégiumának lakói. Közéjük kalauzol bennünket el az elsőfilmes Karel Smyczek, hogy kisebb^nagyobb gondjaikat bemutatva érzékeltesse a serdülőkor nehézségeit, a csit- rik ellentmondásos és gyakran csapongó életét. A fokozott érdeklődésre számítható film címe Pipikék. Illés Béla egyik karcolata alapján készült a Méretre szabott halál című szlovák film, melynek cselekménye 1920-ban a világgazdasági válság idején játszódik. Az Európán és Amerikán végigsöprő katasztrófa az emberek millióit juttatta koldusbotra, s még a jobb módúakat és gazdagokat is kilá tástalan helyzetbe sodorta. A válság malomkőként őrölte fel az alkotás főszereplőjét, egy jónevű szabóság tulajdonosát is. aki kiúttalannnk látszó helyzetéből a halálba menekült. A megtörtént eseten alapuló alkotást Martin Holly rendezte. A múlt század Grúziája elevenedik meg Eldar Sengelaja filmjében, A nagyapa menyasz- szonyában. A festői látásmódú és egyéni hangvételű alkotás hőse egy idős férfi; előrehaladott kora ellenére úgy dönt, ismét megnősül. Fia, attól tartva, hogy a család újabb utódokkal gyarapszik, s a nadrág- szíjnyi földecskét valakivel meg kell osztania, elhatározza, ő szemel Iki menyasszonyt a nagyapának. így hát felkerekedik, hogy szétnézzen az országban. Meddő özvegyasszony; keres. Vajon fáradozása nem lesz hasztalan, talál ínyére való menyasszonyt, azaz mostohát? Nem számítja el magát? Három érzelmes történetet ötvöz egybe a Szerelmi vallomás. Hja Averbah rendező a legszebb emberi érzésről, a szerelemről és a szeretetről vallott költői szépségű gondolatait apró életképekbe öntötte, s pasztellszínekkel rajzolta meg a férfi és a nő gyengéd kapcsolatát. Egy sárga villamoskocsi hever a Duna iszapos partján. A folyó sodorta partra; a villamost később néhány ember megtalálja. A környező erdőkből, barlangmélyedésekből jönnek az emberek, tekintetükben az üldözött, az otthontalan, a reménytelen, sehová nem tartozók rémületével, tétova és bizonytalan futásával. A villamost sínekre emelik, s ezernyi akadályon átjutva megpróbálják továbbtolni. Nyomasztó emlékeiktől gyötrötten, kifosztva, kiéhezve kell harcolniuk azért, hogy tűzvészen és folyóvízen, megszakadó síneken és marcangoló, egymás közti belső küzdelmeken át megérkezzenek a célba. A cél, melyet erőt adó bizakodással emlegetnek valamennyien, ez az egyetlen remény ... Szabó István filmjében, a Budapesti mesékben a villamos az újrakezdés, az élniakarás jelképe. S a rendező kísérletet tesz arra, hogy ebbe a jelképbe sűrítse a magyar társadalom történetének a háborút követő harminc esztendejét. Jordan Zafranovics filmje, a Megszállás huszonhat képben leszámolás a múlttal. A horvál „meleg napok“, az 1940—41-es évek történetét egy család sorsán keresztül meséli el. Dubrovnik festőién szép, idilli hangulatában ismerkedünk meg a film fiatal főszereplőivel. A rendező szinte tobzódik az árnyas ligetek, reneszánsz boltívek, tündöklő napfény, vakító tenger, selyemruhás lányok, holdvilágos utcácskák szépségében, hogy aztán ugyanezek a helyszínek az emberek kegyetlenségéhez nyújtsanak hátteret. A rendező kíméletlen a múlttal szemben. Sem a történelmi messziség, sem a város varázsa nem szépíti meg a történteket, a horvát fasiszták által elkövetett szörnyű mészárlásokat. A félelem, a féltés megannyi árnyalata tükröződik egy anya arcán, a fejvesztettség, a rettegés és a kétségbeesés, az izgatottság és az iszony. A gyermekéért aggódó asszonyt Annie Girardot játssza, tiszta szenvedéllyel, szívszorítóan. Megindító film André Cayatte gyer- mekrablási története a Mindenkinek a maga keresztje című francia alkotás. A nevetőizmokra és a könnyzacskókra hat Dino Risi olasz rendező A nő illata című filmjében. Főszereplőül vak embert választ; a látását vesztett, életörömöket habzsoló katonatiszt kíméletlen viccelődő és kegyetlen despota. Szerelmi kalandokon, ízetlen tréfákon át vezet útja, míg érzelgős románcba nem torkollik. A vak embert Vittorio Gassman alakítja. Keselyű a CIA munkatársa. Adminisztratív alkalmazott, értelmiségi, akinek épp az értelmére van szüksége az intézménynek. Olvas. Mindenfélét, kiváltképp könyveket, de bármit, ami világszerte megjelenik, s keres bennük valamit, ami a CIA számára érdekes lehet. Senki sem tudja kit és mit kell keresni, de keresni kell. Aztán számítógépbe táplálni az adatokat, hátha kiderül valami. A főszereplő, fedőnevén Keselyű, önkéntelenül valami elevenre tapint, s ezért azt a részleget, amely irodalmi kutatóintézet néven rejtőzködik, kinyírják. Csak Kesélyü menekül meg véletlenül, s kezd most már magánnyomozásba... A történet nem kevesebbel vádolja meg a CIA legfőbb vezetőit, mint azzal, hogy egy igazolatlan, pusztán a feltételezés stádiumában levő gyanú alapján hi- degvérűen lemészároltatják saját New York-i irodájuk valamennyi alkalmazottját, mert azok esetleg az általános olaj- politikát alapvetően érintő terv titkára bukkanhattak. Sidney Pollack rendező hátborzongató realizmussal ábrázolja a világot behálózó, s a nemzetközi politikát a háttérből irányító kémszervezetet. A film remek szereplőgárdájából kiemelkedik Robert Redford és Faye Dunaway. TÖLGYESSY MARIA AZ OBLOMOV - FILMEN Nyikita Mihalkov szovjet rendező, akinek legutóbbi. Etűdök gépzongorára című filmjét nálunk is bemutatták, Goncsarov Oblomov című művét vitte filmre a közelmúltban. A regény már megjelenésekor, a múlt század közepén is nagy visszhangot váltott ki. Tolsztoj is kitörő lelkesedéssel fogadta, Gorkij pedig az orosz irodalom egyik legjobb regé nyének nevezte. Központi alakja. Oblomov, szinte egyebet sem csinál, csak naphosszat díványán heve- részik és ábrándozik, a regény mégis az orosz társadalom antifeudális és haladó törekvéseinek kifejezője lett. Goncsarov művén nemzedékek nevelődtek fel. Vajon mi késztette a rendezőt az eseményekben korántsem bővelkedő történet megfilmesítésére? Nyikita Mihalkov ebben a filmjében is mindenekelőtt az értelmes élet lehetőségeit kutatja. A forgatókönyv szerint Obipmov az életképesség és a tiszta emberség megtestesítője. Egész napos lustálkodása, semmittevése nem a régi nemesi élet utáni nosztalgia, hanem a hazug, üres világban önmagát megvalósítani képtelen ember kényszerű létezési módja. Oblomov nemcsak megnyerő egyéniség, hanem a természettel és a társadalmi valósággal való kapcsolatát mélyen átérző ember, aki szenvedélyesen keresi a választ az élet értelmével kapcsolatos kérdésekre. Nem fogadja el a nagyvilági élet kínálta hamis csillogást és örömöket, de elutasítja a Stolz által képviselt „tevékeny“ életvitelt is, mivel birtokainak gyarapításával nem kaphat választ az öt izgató kérdésekre. Almos, közönyös hangulatából Ob lomovot csak a szerelem természetes, tiszta érzése tudja kiragadni. Mihalkov tehát szakít a regény hagyományos értelmezésével. Filmjét nem egy szerűen a lusta Oblomov és az erős, tevékeny Stolz ellentétére építi, hanem Oblomov egész személyiségét: gyengeségét és életerejét egyaránt elemzi; megmutatja emberi értékeit, amikért Olga egyáltalán képes volt őt megszeretni. Oblomov szerepét az is mert színész, Oleg Tabakov játssza, Jelena Szolovej, aki a rendező korábbi filmjeiben is sikert aratott, az energikus, okos Olga, szere pét alakítja, aki meg akarja menteni Oblomovot, ki akar ja emelni őt a passzív szemlélődés állapotából. A több- bi szerepben is a Mihalkov filmjeiből már ismert színészeket látjuk viszont. Hogyan kapcsolódik az új, kétrészes film a rendező korábbi alkotásaihoz? Mihal- kov így vall erről: „Akár kalandfilmet, akár melodrámát, akár tragikomédiát játszunk, számunkra mindig a legfontosabb, hogy megkíséreljük ábrázolni a személyiség és a környező világ harmóniáját vagy éppen diszharmóniáját, vagyis az ember szüntelen vágyát és törekvését a harmóniára, az élettel és önmagával való teljes lelki azonosulásra.“ (vr) 1988. I. 20. ÚJ SZÚ A Budapesti mesék egyik hatásos jelenete TELI fii mum V I ILPluUlVILE TIZENHAT ORSZÁG TIZENKILENC ALKOTÁSA MŰSORON
