Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-06 / 1. szám
égente nem volt irigylésre méltó a földmérők és térképészek helyzete. Mielőtt a hegyeket, völgyeket, ío- ' lyókat, épületeket feltüntették volna a térképen, a terepszemle és a felmérések hossza dalmas, fárasztó munkát igényeltek. Az első térképet Csehországról, amely 280 várost, falut, erődítményt és települést tartalmazott 1516-ban a Mla- dá Boleslav-l Mikulás Klaudián készítette. Magyarország, Bajorország, Szilézia, Felső-Ausztria, Szászország és Morvaország térképe csak jó néhány évvel később látott napvilágot. A KEZDETLEGESEK HELYÉBE KORSZERŰEK Azelőtt a földmérők távcsővel felszerelt optikai műszerrel, teodolittal végzett helyszíni felmérések alapján számították ki a szögeket és a távolságokat. Érthető, hogy az így nyert adatok e kimerítő munka ellenére sem voltak oly pontosak, mint a mai tachiméter és a többi mérőeszköz útján szerzettek, amelyek a feljegyzett tájékoztatásokat automatikusan feldolgozva, mágneses szalagon továbbítják a számítógép részére. A korszerű technika tehát lényegesen megkönnyíti a szakemberek munkáját. A meglevő térképek és a legújabb készülékek jóvoltából elegendő, ha eredményeiket a tényleges helyzettel összehasonlítják és a térképeket a változások figyelembe vételével módosítják, illetve kiegészítik. MIÉRT ÉS HOL VAN SZÜKSÉG A TÉRKÉPEKRE? FrantiSek Koubeknek, a Cseh Geodéziai és Kartográfiai Hivatal elnökének szavai szerint tévedés lenne azt hinni, hogy a pontos tájékoztatások csupán a turisták és a gépjárművezetők megbízható útmutatói. Noha ők sem nélkülözhetik a térképeket, ezek azonban ennél is többre hivatottak, hiszen a történelmet, nemzeteink'életét, szocialista hazánk kimagasló eseményeit is tükrözik s ezért az iskolákban is hasznos szolgálatot tesznek. De ezeket a tájékoztatásokat a népgazdaságban, a mező- gazdaságban, a kultúrában és a honvédelemben is ugyanolyan nagyra becsülik, mint a tudomány legkülönbözőbb ágazatában. Ezért mutatnak irántuk élénk érdeklődést a geológusok, geofizikusok, sőt a csillagászok is. — A geodézia és a kartográfia fejlődésében jelentős napnak számított 1954. január elseje, ekkor alakult meg ugyanis — a korábbi szervezetek egyesítésével — a Cseh és Szlovák Kartográfia Hivatal. Szakembereink azóta tevékenyen vesznek részt az ország döntő fontosságú építkezésének előkészítésében. Felméréseinkre Prága és a többi nagyváros közlekedési hálózatának rendezésénél, illetve átépítésénél ugyanolyan szükség van, mint a csehországi és a szlovákiai völgyzárógátak, víztározók, erőművek, a kőolaj- és a gázvezetékek stb, épíA térképészek eredményes munkáját számos népsserá publikáció dicséri (CSTK-felvételeik) lété. i. a. A hazánk területéről készült térképek felújítása a második világháború előtt — tekintettel a csekély mértékű változásokra — nem sok gondot okozott. A felszabadulás óta azonban, a népgazdaság dinamikus fejlődésével összefüggésben, fokozatosan növekedtek az ezzel a tevékenységgel szemben támasztott igények. A gomba módra szaporodó lakótelepek, bányák, gyárak, erőművek, vízlépcsők, közutak, minden egyes épület feltüntetése a térképen a korszerű technika alkalmazása nélkül csak néhány éves késéssel lenne megvalósítható. De azért így is van mit tenniük a szakembereknek, mert köztudott, hogy minél fejlettebb valamely ország — és Csehszlovákia kétségtelenül ezek közé tartozik — annál sűrűbb a trigonometriai hálózata, tehát annál részletesebben és pontosabban térképezhető a területe. tésénél. A szervezeteknek és a lakosságnak nyújtott szolgáltatásaik keretében — például a családi házak építésénél — feladatkörükbe tartozik többek között az ingatlanok nyilvántartásának kiegészítése is. Adataik a mezőgazdasági termelés tervezéséhez és irányításához is megbízható alapul szolgálnak. A KOLLEKTIV munka EREDMÉNYE — A kartográfiai vállalat ma már évente mintegy 80, különféle szempontból alkalmazott térképet és a' laszt ad kr, amelyek — tekintve, hogy szakembereik szorosan együttműködnek a különböző kerületi, járási és helyi intézetekkel és intézményekkel, — a legutóbbi változásokat Is pontosan tükrözik — mondta Antonín Pa ducha, a Cseh Geodéziai és Kartográfiai Hivatal igazgatója. — Ilyenek például a Csehszlovákia történetéről, az ország éghajlati viszonyairól, a lakosság életszínvonaláról beszámoló atlaszok. Különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk a négy évig készült, 1966-ban kiadott, mintegy 400 térképet tartalmazó atlasznak, amely Csehszlovákia gazdasági életének fejlődéséről, színvonaláról, természeti kincseiről és adottságairól, kultúrájá rój, szociális viszonyairól átfogó képet nyújtva, nagy segítséget jelent a különböző hivataloknak, intézményeknek és az iskoláknak. A legrégibb térképek tudósok és művészek alkotásai. Értékes kulturális emléknek számítanak pl. azok, amelyeket Komensky és Václav Hollar készítettek. HOGYAN KÉSZÜL A TÉRKÉP? A helyszínen végzett igényes felméréseket a harmincas évek óta lényegesen megkönnyítette a repülőgépekről végzett fényképezés. Az 1:1000 arányban készült térképek hitelességének feltétele azonban, hogy a gép — többnyire helikoptert használnak erre a célra — alig 600—1000 m magasságban, nagyon lassan repüljön. De így is előfordul, hogy — az erdők és fák vetette árnyékok miatt — a magasból nyert tájékoztatásokat a szakembereknek a helyszínen kell kiegészíteniük. — Az adatok automatikus feldolgozásának, az automata rajzolóasztalnak — a munkaerő-megtakarítás mellett — nagy előnye, hogy a dolgozók munkája az eddiginél lényegesen pontosabb, tehát színvonalasabb is — folytatja Antonín Paducha. — A szakemberek a tájékoztatásokat nemcsak grafikusan ábrázolják, hanem lehetővé téve további, különféle célokra történő felhasználásukat, számokban is kifejezik. Ennek köszönhető, hogy a prágai Geodéziai Intézetben az automatikusan feldolgozott adatok alapján a mai napig kétezernél is több térkép látott napvilágot. — Intézetünk feladata ennek a korszerű módszernek a gyakorlatban való kipróbálása és meghonosítása — utalt BoHvoj Delong mérnök tapasztalataik terjesztésére hazai viszonylatban és a szocialista országokban. — Szovjet munkatársainkkal együtt most már a KGST-tagországokban gyártott készülékek és műszerek alkalmazásával, a térképek egységesen automatizált előállítási módjának a bevezetésén fáradozunk. A szakemberek megbízható, jó munkáját 26 éves eredményeik dicsérik, de a;ért nehézségeik is vannak. Ezek abból adódnak, hogy alkotásaik szakosítottak és a legkülönbözőbb igényeknek eleget téve a tényleges de gyakran változó helyzetet kell tükrözniük. Ebből következik, hogy már a tegnap, vagy a ma kiadott térkép sem fedi teijes mértékben a valóságot. KOZMIKUS KARTOGRÁFIA A legközelebbi években — talán már 10—15 év múlva — a földmérők és térképkészítők az eddiginél is ritkábban tevékenykednek majd a helyszínen. Munkájuk nagy részét ugyanis az Interkozmosz programja keretében a műholdakra bízhatják. Az Ily módon, méternyi pontossággal készült felvételeken még az új épületek is megkülönböztethetők lesznek a régiektől. Az ipari üzemek a lakóházaktól, a forgalmas közutak és vasutak a kevésbé forgalmasaktól. Az Interkozmosz adatainak az előző helyzettel való összehasonlítása elektronikus számítógép feladata lesz. Amíg azonban a kozmikus kartográfia eljut idáig, számos bonyolult probléma vár megoldásra. Mindenekelőtt a műholdak útján kapott ada- *ok gyors megfejtését és feldolgozását lehetővé tevő készülékek és módszerek kifejlesztésére van szükség. Ez a szakemberek sürgető feladata, amelyet a legközelebbi években a szocialista országokban, elsősorban a Szovjetunióban dolgozó munkatársaikkal együtt igyekeznek sikeresen teljesíteni. KARDOS MARTA A prágai Geodéziai éa Kartográfiai Intézet fotogrammetrikai központjában Maria Vyhnalcvá laboráns Zeiss gyártmányé sztereómétragráf segítségével ellenőrzi az adatokat
