Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-06-22 / 25. szám

r 980 . 22. A Jaslovské Bohnnice-i V-l-es atom­erőmű főépülete második revízió után az összes beren­dezést szétszerelték, majd az alkatré­szeket, a részegységeket a szó szoros értelmében milliméterről milliméterre nagyító alatt átvizsgálták, s defekto- szkópiai vizsgálatnak vetették alá. Az új energia megszületésének leg drámaibb pillanata a hasadóanyag be helyezése, majd a maghasadás! folya­mat elindítása. Csaik ezer és ezer em­ber munkájának eredményként követ­kezhet ez be. A tervezők, a szerelők ezt megelőzően már hónapokig nem mérték a munkaidejüket. Számukra már jó ideje csak a nagy mű sikeres bein­dítása előfeltételeinek megteremtése volt fontos. Az atomerőmű építői lelkiismeretes, pontos munkájának a WER 440—es szovjet atomreaktor tervezői és gyártó! nagy törekvésének meglett az eredmé­nye: 1980: március 26-án ráköthették a V-l-es atomerőmű második blokkját az energetikai hálózatra. Ezt követően került sor az energetikai beindításra. A turbógenerátorok eleinte csak kis teljesítménnyel működtek, a lehetősé ge írnek mindössze 5 százalékát használ­ták ki. Miután a szakemberek meggyő­PRÓBAÜZEMELTETÉS tív szennyezése. Az „üzemanyagcsere“ közben keletkezett port például speciá­lis szűrőberendezéssel fogják fel. A fel használt és a Vágba visszajuttatott víz egyáltalán nem kerül kapcsolatba ra­dioaktív anyaggal. Sőt, a folyóból ki­szivattyúzott vizet alaposan átszűrik, így megtisztítva kerül vissza a mederbe. Mind az erőmű falain 'belül, mind a környéken rendszeresen mérik a su­gárzást, amely mindig és mindenütt mélyen a nemzetközileg engedélyezett határ alatt van. A sugárzásmérő műsze­rek' mindenütt ugyanolyan értékeket mutatnak ki, mint az ország bármelyik más pontján. Tehát teljesen alaptala­nok azok a híresztelések, hogy az atomerőmű veszélyt jelent a környék számára. És csak a teljesen tájékozat­lanok gondolhatják, hogy a reaktor fel robbanhat. Az erőmű áramfejlesztője lé­nyegében ugyanúgy működik, mint a hagyományos hőerőműveké, azzal a kü­lönbséggel, hogy a reaktorból kikerülő tüzelőanyag-maradványokkal nem jöhet az ember közvetlenül érintkezésbe. Nincs még egy berendezés az ország ban, amelynél oly nagy gondot fordí­tottak volna az üzembiztonságra, mint a V—1-es atomerőműben. A szabályozó automaták háromszorosan biztosítottak. Tevékenységüket müszakvezető mér­nök, nagyképzettségű kezelőszemély­zet, atomfizikus és más dolgozók egész hada ellenőrzi. A műszerek a legkisebb szabálytalanságra is figyelmeztetnek. Szükség esetén a reaktor könnyűszer­ßimimm Tökéletes műszerek gondoskodnak a berendezések működésének ellenőrzéséről, így az üzembiztonság maximális ződtek róla, hogy szabályosan működ nek, teljesítményüket 20 százalékosra növelték. A hőmérséklet, a nyomás, a rezgés stb. mindenütt normális volt, így a reaktor teljesítményét 35,55, majd 90 százalékosra növelték. A turbinák egy­re szédületesebb iramban forogtak. Má­jus második felében végre elérkezett az a nap, amikor a második blokk teljes névleges teljesítménnyel működhetett, így a vezérlőteremben elhelyezett mé­rőműszer 413 megawattot mutatott. Jelenleg már az egész V—1-es atom­erőmű áramot termel az ország számá ra. A hűtőtornyokból gözfelhők törnek a magasba; a környékbeliek csak ebből következtetnek arra, hogy az erőmű dolgozik. Egy hasonló teljesítményű hőerőmű füst- és pernyefelhővel szeny- nyezné a környéket. A V—1-es környé­kén tökéletesen tiszta az égbolt. A tervezők, az építők olyan üzembiz­tonságot teremtettek, hogy gyakorlati­lag teljesen kizárt a környék radioak­rel kikapcsolható. Az itt dolgozó szak emberek ugyanolyan biztonságban ér­zik magukat, mint a hőerőművekben működő .kollégáik, és nagyobb bizton­ságban, mint például egy gépkocsi­túrán. Egyre több energiára van szüksége az emberiségnek, a hagyományos energia hordozó-kész letekből pedig egyre keve­sebb áll rendelkezésünkre. A legköze­lebbi 300—500 évben ezért a legfonto­sabb energiaforrások egyike a hasadó­anyag lesz. Ma még csak az atomkor­szak kezdetén állunk, így számolunk azzal, hogy a jövőben még nagyobb teljesítményű, még tökéletesebb atom­erőmüveket építünk, miközben maximá­lis figyelmet fordítunk a biztonságra és a környezetvédelemre. Építészeti szempontból is szép alko­tás a V-l-es atomerőmű. Több mint 800 megawattal járul hozzá energiamér­legünk egyensúlyban tartásához. MARIAN fuser A voronyezsi típusú atomerőmű ket­tes számú áramfejlesztő egységének a vezérlőtermében vagyunk. Javában fo­lyik a próbaüzelmeltetés. Az elért me­gawattokat jelző teljesítménymérő mu­tatója a 200-ason is túllépett. Ez azt jelenti, hogy több mint 200 megawatt áram került a két turbogeneráitor egyi­kéből az országos vezetékrendszerbe. Ha pedig mindkét áramfejlesztőt bekap­csolják, 413 megawattal növekszik ha­zánk erőműveinek kapacitása. A Jaslovské Bohunioe-i V—1-es atom­erőmű két blokkja teljesen hasonlí: egymáshoz. Az első blokkot 1979 elején helyezték üzembe, a másodikat pedig most próbálják ki. A két áramfejlesztő mindegyike önálló energetikai blokk, mindegyikhez saját primer és szekun­der kör tartozik. A primer kör a WER 440-es szovjet reaktort, illetve a hat cir kulációs hálózatot foglalja magában. Minden egyes cirkulációs hálózat egy cirkulációs szivattyúból, egy gőzgene­rátorból, zárőszerelékekből és csőrend­szerből áll. A szekunder kör ugyan­olyan, mint a hőerőművek hasonló be­rendezése. Hat gőzgenerátor, két turbo- generátor, illetve a technológiai vizet töltő, regeneráló és kiegészítő rendszer van rákapcsolva. A két körfolyamat hermetikusan el van zárva 'egymástól. Ez azt jelenti, hogy a két közeg nem érintkezik egy­mással, Így a szekunder körben keringő anyag nem válik radioaktívvá. Ez a hermetikus elkülönítés akadályozza meg, hogy az atomerőműből bármilyen környezetszennyező anyag is kijusson. Az atomerőmű fő részei néhány sor­ban felsorolhatok. Ilyen felsorolással azonban távolról sem fejezhető ki, hogy milyen bonyolult berendezésről van szó. És e összetett berendezést a legkiválóbb anyagból kell előállítani a legkorszerűbb technológiával, mert csak így biztosítható a berendezések hi­bátlan működése. A kettes számú áramfejlesztő rend­szer építése során a bratislavai Hyd- rostav, a plzefti Skoda Művek és a többi, az építkezésen részt vevő válla­lat dolgozói hasznosították az első blokk építésében, szerelésében szerzett tapasztalatokat. A munka folyamatossá tételéhez a szovjet szakemberek is je­lentősen hozzájárultak, főleg ami a szerelést, az ellenőrzést és a beindítás! illeti. A V—1 minden építője számára be csületbeli kérdés volt a berendezések hibátlan és biztonságos működése. Va­lamennyien tudták, hogy a tökéletesség itt nem túlzott követelmény. Hogy az áramfejlesztő egység való ban tökéletesen működik-e, arról a szakemberek már az első blokk beindí­tása előtt meggyőződtek, amikor mind két körben kipróbálták a keringést. Alaposan igénybe vették a szivattyúkat, majd a hőpróbák következtek, ami azt jelenti, hogy a keringő közegekei üzemhőmérsékletre hevítették, hogy így szimulálják a reaktor működését. A Az atomerőmű géptermében Ellenőrzik a reaktor belsejét /

Next

/
Thumbnails
Contents