Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-06-08 / 23. szám

Június 11-én 17,45 órakor a római olimpiai stadion zöld játékterének közepén Michelotti a lombardiai, ha­talmas termetű szőke játékvezető sípjába fúj, hogy ezzel megadja a je­let a Csehszlovákia—NSZK válogatott labdarúgó-mérkőzés kezdetére, a futball Európa-bajnokság döntő küz­delmeinek óriási érdeklődéssel várt nyitányára. Csehszlovákia csapata, a kontinens bajnoki cím védője ugyanazzal a nagy ellenféllel veszi fel a küzdelmet, amellyel négy éve Jugoszláviában az előző EB döntő mindig felejthetetlen zárótalálkozóját vívta. Akkor a rendes játékidő és a hosszabbítás sem tudott dönteni, s a küzdő (felek a megoldást nem a ki­írás szerinti ismételt döntőre bízták, hanem a 11-es rúgások megoldását választották. így tetőzött az izgalom és aratott síikért a csehszlovák válo­gatott jobb idegállapota ... KI LESZ A HATODSZORI HŐDlTfl? Bár földrészünk mindig vezető sze­repet játszott a yilág labdarúgásában, kontinens-bajnoksága sokáig váratott magára. Az első kiírás döntője 1960- ban Franciaországban volt, s ott a Szovjetunió válogatottja Jugoszlávia és Csehszlovákia együttesét . mege­lőzve végzett az első helyen. Négy évre rá Spanyolország volt a szín- uely és a hazai csapat a szovjet, meg* > magyar válogatottat megelőzve hó­dította él a Nemzetek Kupáját. Csak e két alkalommal nevezték így a pnár akkor is kontinens-bajnokságot jelen­tő sorozatot. Az Európa-bajnokságnak először ne­vezett kiírás döntőjét Olaszország rendezte, s akárcsak az előző házi­gazda, végső sikerre vitte színei képviseletét Jugoszlávia és Anglia előtt, ám az olasz—jugoszláv döntőt az első találkozó döntetlenje után meg kellett ismételni. Az 1972-es ugyancsak négyes dön­tő színhelye Belgium volt, s a házi­gazda csak harmadik lett a győztes NSZK és az ezüstérmes Szovjetunió mögött. A legutóbbi EB győztese Jugoszlá­viában Csehszlovákia csapata lett az NSZK, Hollandia és a rendező ország tizenegye előtt, s ez volt az a csa­tározás, amely utoljára szólított négy csapatot a döntő küzdelmekre, s az UEFA csak az elődöntő mezőnyének Ismeretében bízta a házigazda szere­pét a négy sikeres válogatott egyi­kének hazájára. Az UEFA a hatodik kiírás sport- diplomáciai csatározásában beadta a derekát, elfogadta az olasz ajánlatot, 1968 után másodszor bízta erre az or­szágra a döntő rendezéséneik jogát, először adva lehetőséget nyolc csa­patnak a döntőbeli szereplésre, s rá­adásul az eddigi gyakorlattól eltérő­en a rendező ország tizenegyének nem kellett a selejtezőkben szerepel­nie, erőnyerő volt, páholyból figyel­te a többiek szinte világbajnoki szin­tűnek nevezhető víaskodását. A labdarúgó EB döntők eddigi gya­korlata igazolja az ütőképes házigaz­da szerepének nagy előnyét, s ez bi­zony Olaszország együttesét teszi a bővített mezőnyű döntő nagy esélye­sévé. Már a nyolc csapat két cso­portba osztása is vegyes érzelmeket keltett. Az elsőbe Csehszlovákia, az NSZK, Hollandia és Görögország ti­zenegyét sorolták, vagyis itt találha­tó az 1976-os EB döntő mindhárom dobogósa, s közülük csak egy juthat az új döntőbe. A magunk részéről a második csoportot aránylag köny- nyebbnek tartjuk, benne Olaszország, Anglia, Spanyolország és Belgium sze­repel. Míg az első csoport minden előzetes híresztelés ellenére három­esélyes, a másodikban az olasz csa­pat mellett csak az angolnak adható esély a döntőbe jutásra. MINDENKI MAGAÉRT... A csoportokon belül körmérkőzések lesznek, tehát a négy csapat 90 per­ces találkozót vív valahány ellenfe­lével. E találkozókat még döntetlen esetében sem hosszabbítják meg. Amennyiben a csoportküzdelmek be­fejezése után pontegyenlőség alakul­na ki, a következő mutatókat hívják segítségül a sorrend megállapításá­hoz: 1. Jobb gólkülönbség, 2. Ha ez azonos, a több szerzett gól, 3. Ha ez sem hoz megoldást, az egymás elleni mérkőzés eredménye. 4. Ha még így sem állapítható meg a sorrend, kö­vetkezik a sorsolás. Az elmondottak arra mutatnak rá, hogy minden csapatnak egészen ter­mészetesen elsősorban önmagának kell kivívnia a rangosabb helyet, bár a nagy vetélytársak önakaratukon kí­vül is besegíthetnek, sőt kapóra jö­het az esélytelennek vélt együttes esetleges pontszerzése is. CSEHSZLOVÁK SZEMSZÖGBŐL Az Európa-bajnoki cím védőjének nem szabad megijednie az újabb bi­zonyítástól. Ezen a tényen mint sem változtat az a körülmény, hogy nem­zetközi futball-berkekben nem tart­ják a sorozat kimondott esélyesének, sőt szakvezetői is azt állítják, hogy a mai együttes nem egyértelmű esé­lyesként indul a küzdelmekbe. Egy azonban biztos: a cím védőjétől első­sorban a hazai szakközvélemény és szurkolótábor vár minden találkozón teljes értékű szereplést. Amennyiben maradók nélkül azt nyújtja, amire képességeiből telik, nem okozhat csa­lódást. Talán jó is, hogy miheztartás vé­gett már az első erőpróbán az egyik legnagyobb esélyessel kell farkassze­met néznie együttesünknek. Tudjuk, hogy az új főedző, Jupp Dervall irá­nyításával az NSZK válogatottja vere­séget még nem szenvedett, de az róla sem állapítható meg, hogy legyőzhe­tetlen. Dr. Vengloä van olyan jó szakember, hogy a legmegfelelőbbnek látszó taktikával vértezi fel fiait, akik valamennyien ismerik az ellen­fél erényét, de gyengéit is. A szakve­zetők éveiken át figyelték az ellenfe­lek találkozóit, a filmfelvételek, jegy­zetek, értesülések garmada elmélet­ből éppen eleget adott nekik, s az a kérdés, a gyakorlatban tudnak-e újat hozni, meglepővel kirukkolni. Az 1976-os EB négyes döntőjében bá­mulatos volt a csehszlovák labdarúgó­válogatott testi és szellemi erőnléte, jobban bírta a hosszabbítást a világ élvonalába régóta tartozó holland és nyugatnémet válogatottnál, pedig a játékosegyéniségek számát figyelem­be véve legfeljebb a harmadik hely­re tartották esélyesnek. Soha ilyen rövid idő nem állt ren­delkezésre a hazai labdarúgó-bajnok­ság tavaszi idényének lebonyolításá­ra, mint ezúttal. Ezt a szakvezetés elsősorban az EB-döntőikre való lehe­tő legalaposabb felkészülés érdeké­ben rendelte így el. Remélhetőleg megint az igazolódik, mint aminek Zágrábban és Belgrádban négy éve tanúi lehettünk: jobb a válogatott szereplése, mint amilyenre a liga-ta­lálkozók szintje alapján következtet­ni lehetne. A szakvezetők ugyan elég sok jelöl­tet próbáltak ki az előkészületi mér­kőzések során, de minden jel arra vall, hogy elsősorban a legtapasz­taltabbakban bíznak, azokban, akik a nagyon nehéz selejtező csoportból « a továbbjutás jogát biztosították. A francia válogatott az előző VB egyik legjobbja, bár szenvedő hős volt, s nála jobbnak bizonyulni fegyvertény a javából. A svédek is okoztak már fíem egy kellemetlen meglepetést egészen kiváló együtteseknek is. AMIT NE VITASSUNK A hazai sport szaksajtóban akad­tak hangok, amelyek kifogásolták a válogatott keret egyik-másik tagjá­nak jelölését, s kardoskodtak más, szerintük jobb teljesítőképességű lab­darúgók igénybe vétele mellett. A szakvezetés dolgába nem jó és nem ajánlatos beleszólni. Amíg a megbí­zott szakvezető élvezi a bizalmat, jól végzi dolgát, feltétlenül a célra veze­tő megoldást választja, segítenünk kell és azt is tesszük. Nem arra van elsősorban tekintettel, hány játékost nevezzen a bajnokcsapatból, vagy egyéb kupalehetőségű együttesek­ből, hanem a kipróbált labdarúgókat részesíti előnyben, akiknek képessé­gét tökéletesen ismeri, akikre hatni tud, akik egymást tökéletesen isme­rik, kiegészítik, akik a címeres mez­ben fel tudnak nőni a feladat nagy­ságához. Válogatott csapatunk keretében az adott körülmények között van lehető­ség az ellenfél játékmodorának meg­felelő felállítás variálására. Sokszor a meglepő felállítás a taktika szer­ves részét képezi, s ha válogatottunk­ban nincs is annyi klasszisjátékos, híresség, mint például a nyugatné­met, a holland, az olasz, vagy az an­gol együttesben, csapatteljesítménye felérhet azokéval, taktikája pedig célravezetőbb lehet. JÁTÉKVEZETÉS, biztatás Amikor Rómában elkészítették Eu­rópa nyolc legjobb válogatott lab­darúgó-csapatának két csoportba való sorolását, azt az ígéretet kaptuk, hogy az EB-döntők során a részvevő országokból való játékvezetők nem kapnak szerepet. Ezen a téren később a kijelölés állása szerint gyökeres változás történt. A 12 csoportmérkő­zésen lesz olasz, nyugatnémet, hol­land és angol játékvezető-hármas, de például csehszlovák, spanyol, görög és belga nem. Távol álljon tőlünk, hogy eleve el­fogultságot, részrehajlást tételezzünk fel a kijelölt játékvezetőknél, de ép­pen a KEK-döntő hibátlan irányítá­sa bizonyította be, hogy a csehszlo­vák játékvezetőket is számításba kel­lett volna venni a bírójelölésnél. Bíz­ni merünk abban, hogy végül is a tárgyilagosság, a sportszerűség kere­kedik felül az elmondottak ellenére és a szabályok értelmezése egységes lesz. Talán itt is akad olyan játék­vezető, aki akárcsak az 1974-es, az NSZK-ban sorra került VB döntőjé­ben, a találkozó legelején 11-es mert ítélni a hazai csapat ellen ... XXX Egyébként a két csoport második helyezettjei majd június 21-én Ná­polyban mérkőznek az EB harmadik helyéért, míg a döntőt egy nappal később Rómában 20,30 órai kezdettel játsszák. Szurkolóink szívesen ven­nék, ha ez utóbbiban lehetne ismét érdekelve a csehszlovák válogatott. ZALA JÓZSEF AZ „ALCSOPORT MENETRENDJE Június ll^én 17,45-kor Rómában: Cseh­szlovákia—NSZK 20.30- kor Nápolybán: Görögország— Hollandia Június 14-én 17,45-kor Nápolyban: NSZK —Hollandia 20.30- kor Rómában: Csehszlovákia— Görögország Június 17-én 17,45-kor Milánóban: Cseh­szlovákia—Hollandia 20.30- kor: Torinóban: NSZK—Görög­ország A „B“-CSOPORT MŰSORA Június 12-én 17.45-kor Torinóban: Belgi­um—Anglia 20.30- kor Milánóban: Spanyolország —Olaszország Június 15-én 17,45-kor Milánóban: Spa­nyolország—Belgium 20.30- kor Torinóban: Olaszország— Anglia Június 18-án 17,45-kor Nápolyban: Spa­nyolország—Anglia 20.30- kor Rómában: Olaszország— Belgium. AHOL CSEHSZLOVÁKIA JÁTSZIK A római olimpiai stadion 79 000 néző befogadására alkalmas és játékterének felülete 105,20x69 méter. Itt a nyugatné­met és a görög csapat teszi próbára vá­logatottunkat. Ott lesz a döntő is ... A milánói stadiont azelőtt San Sirc néven ismerte a futballvilág, újabban Giuseppe Meazza, minden idők egyik leghíresebb volt olasz csatárának nevét viseli. Lelátóin 80 000 néző fér el. A já­téktér felülete: 110x70 méter. Itt játsz- szák a csehszlovák—holland mérkőzést. XXX Az EB harmadik helyéért Nápolyban a S. Paolo stadionban mérkőzik a két cso­port második helyezettje. A befogadóké­pesség 85 000 néző. A játéktér nagysága: 105x67 méter. A római olimpiai stadion (Nagy L. felv.) Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 331-252, 332-301, főszerkesztő: 532-20, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gaz­dasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda — Kiadóvállalat Bratislava. Volgogrűdskd 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalata — Pravda, 02-es Nyomdaüzeme. Bratislava. PRÖBANYOMAS. Magánszemélyek a következő címen adhatják fel hirdetéseiket: 893 39 Bratislava, Jirásková_5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista kőzü- •etek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893.39 Bratislava, Vajanského nábreíis 15/11., telefon: 551-83, 544-51. Az Oj Szó előfizetési díja — a vasárnapi számmal Index: 48 097 9gyütt — 14,70 korona. Az Üj Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti: a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogod minden oostai kézbesítő. Külföldi megrendeléseket: PNS — Üstredná expedíció a dovoz tlace. 884 19 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. A SÜTI regisztrációs száma 5/2. Ez a serleg illeti a labdarúgó Európa-bajnokság legjobb csapatát .H OGY A VÉDŐT ) ne VÁDOLHASSAK

Next

/
Thumbnails
Contents