Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-06-01 / 22. szám

VITASSUK MEG A két héttel ezelőtt közölt „Andrea és Anita“ cimű történettel kapcsolatosan sokan megírták véleményüket. Köszönjük olvasóink figyelmét, levélíróink észrevételeit. Az érdekes, tanulságos hozzászólásokat folyamatosan közödjük. Egyben jelezzük: a tanév végén a vitát lezár­juk. őszinték egymáshoz, főleg pedig édesanyjukhoz. Bors Eva V/A CsallókOzcsütörtök (Stvrtok na Ostrove) Érdeklődéssel olvastam a történetet édesanyámmal együtt, hiszen elvált szülők gyermeke vagyok, édes­anyám pedig egészségügyi nővér. Tény, hogy Anita még aíkkor sem lesz telje­sen és igazán boldog, ha megkapja a mérnöki okle­velet, mert tudja: csak test­vére lemondása, rendkívüli áldozatvállalása árán tanul­hatott. Andrea helyzete azonban nem kilátástalan. Édesanyám azt tanácsolja Andreának, hogy jelentkez­zen városuk kórházának központi nyilvántartójában (Centrálna karfa), vállaljon munkál ott, ha legalább egy évig már dolgozott ezen a munkahelyen, távtanulóként bármelyik egészségügyi szakközépiskolában folytat­hatja tanulmányait. Beregszászi Beáta VI1/B Ipolyság jSahy) Egyetértek Andreával: jobb becsületes módon mun­kásnőnek lenni mint testvé­rem lemondása árán meg­szerezni a lehetőséget a to­vábbtanuláshoz. Egyetértek Zsóri Ildikóval, a történet leírójával is: hősi cseleke­det* volt Andrea tette, mert hozzá hasonlóan csak keve­sen cselekedtek volna. Per­sze, egyik lány helyzete sem könnyű. Keresniük kellene a megoldást. Véleményem sze­rint meg is találják, ha Ha egy kitüntetett tanuló nem folytatja tovább tanul­mányait, nemcsak önmagát, társadalmunkat is megkáro­sítja. így értelmezve Andrea tettét: állítólagos hősiessége értelmetlen és hiábavaló volt. Szocialista államunkban ösztöndíj is létezik. Arról nem is szólva, hogy olyan problémákat, mint amilye­neket Zsóri Ildikó leírt, másképpen, szocialista mó­don illő megoldani. Egyéb­ként a történet elolvasása után mindjárt ezt érzi a szocialista szellemű fiatal: így nem lehet, ezen a hely­zeten változtatni kell. Torma Róbert I. gimn. Zseliz (Zeliezovce) Andrea és Anita történe­tének elolvasása után — szívbemarkoló érzés támad az olvasóban, és arra gon­dol, hogy Andrea hős. Ha azonban gondolkozunk, bi­zony, rájövünk: ez nem igaz. A mi társadalmunkban egy­szerűen nincs szükség And­rea „áldozatvállalására“, mert szocialista államunk a munkásszáimazású, tehetsé­ges tanulóikat, ha arra szük­ség van, anyagilag is támo­gatja. Feltűnési vágy vezé­relte Andrea tettét, nem más. Kajtár Zsolt VII/B Sáró /Sárovce) * ff A Ml MÉHÉSZEINK A somorjaii (Saimorín) pionírházban 1962 óta működik a méhészek szakköre. Nagyon sok, felnőtt méhész itt, ebben a szakkörben ismerte meg a méhek életét, sajá­tította el azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, melyekre szüksége van az igazi méhésznek. A szakkör vezetője Hervay József, de rajta kívül Frölich Ferenc tanító elvtárs Is támogatja, segíti a szakkör tevékeny­ségét. Az ifjú méhészek száma 14. A legfiatalabb negye­dikes, a legidősebb kilencedikes. Mind ügyesek, de a legügyesebbek: Nagy Róbert, Elek István, Nagy Tibor, Csiba Ferenc. Ugyanis, 6k fogják képviselni a szakkört az ifjú méhészek Ögyallán (Hunbanovo) megrendezendő versenyén. Mészáros Ildikó MINDEN PÉNTEKEN • Í Q • A szomotori (Somotor) alapiskolában az irodalmi kör vezetője Kovács Gab­riella tanítónő. A kör tagjai a VIII/B osztályos tanulók. Minden pénteken foglalko­zást tart a kör. Regényeket, irodalmi müveket olvasnak, majd dramatizálják azokat. Legutóbb a „Kőszívű ember fiai“ című, ismert regényt dramatizálták. Be is mutat­ták a nagykövesdi (Vefky Kamenec) színpadon, és si­kert arattak. Híre ment si­Három rajba tömörítve tevékenykednek a csallőközcsü- törtűki (Stvrtok na Ostrove) alapiskola ifjú tűzol­tói. a harmadik raj tagjai mind lányok. A negyedik osztályból Szigl Ágota, Hamar Judit, Holocsi Edit, Veréb Ildikó, Nagy Mónika, Ágh Beáta, az V. osztályból Bars Eva, Nagy Adrianna, a VI. osztályból Holocsi Ildikó, Tichy Erika. Ök is beneveztek a LÄNG 80 versenybe. Csa­patvezetőnk, Kertész Lídia foglalkozik velük. Szeptember óta szorgalmasan gyakorlatoznak. Már műsoros vetélkedőt is rendeztek. Ekkor adták elő saját szerzeményű dalukat, melynek címe: LÄNG 80. Reméljük, sikeres lesz szereplésük az ifjú tűzoltók járási vetélkedőjén. Tóth Judit SZAVAK NÉLKÜL IS ÉRTETTÜK kerüknek, több község isko­lájából meghívást kaptak: náluk is mutassák be művü­ket. Egyébként Gárdonyi Géza „Egri csillagok“ című regényét is dramatizálták. Az iskolában már bemutat­ták, és hamarosan a közönség elé lépnek művükkel. Köz­ben persze péntek délutá­nonként újabb alkotással foglalkoznak: Mikszáth Kál­mán „Szent Péter esernyő­je“ című regényét dramati­zálják. Sivák Mónika Petivel, nyolcadik osztályos, kis barátom­mal néztem meg a spantaíkiádra készülő, zsehzi (Zeliezovce) lányok bemutató gyakor­latát. Azért vele, mert ő nem kimondottan sportoló, inkább tudományok iránt érdeklődő gyerek, kedvenc tantárgya a matematika, azt tervezi, hogy felnőttként számítógépekkel dolgozik majd. Kíváncsi voltam a bemuta­tóra, meg az ő véleményére is. Az alapiskolás kislányok, akiket Kálnay Viktorné vezetett, úgy vonultak a szabadtéri színpadra, oly kedvvel, mintha éppen játszó­térre indultak volna. Csak egy pillanatig áll­tak mereven, míg meg nem szólalt a zene. Utána játszani kezdtek. Fogócskáztak, cikáz­tak ... Csak a tapsra riadtam fel, értettem meg, hogy vége a játéknak. — Ügyes kis Gamargók — monda Peti. Tapsoltam, kiáltoztam én is „Hogy volt!?“, de azért odaszóltam Petinek, hogy magya­rázná meg: mit is mondott. — Csak annyit, hogy Marie Anne de Ca- margo, a tizennyoloadik században élt, neves párizsi táncosnő volt az első, aki nem hosszú szoknyában, hanem a ma is használatos rö­vid szoknyácskában táncolt. Olyanok. As alapiskolások gyakorlatának egyik Jelenete (A szerző felvétele) Mindegyik egy-egy Nortia — mondta Peti a gimnazista lányok gyakorlatát nézve Hümmögtem, magamban pedig megállapí­tottam, hogy Peti bizonyára a történelmet Is szereti, no meg kombinálni, összefüggéseket felismerni úgy tud, mintha már most valami­féle számítóközpontban ez lenne a feladata. A gimnazista lányok fellépése következett, őket senki sem vezette fel a színpadra. Ve­zetőjük, Princzkelné, Tóth Eva a nézőtér kö­zepén, az egyiik padsor végén ült, onnan figyelte bevonulásukat. Megszólalt a zene, s amit láttunk az nem is mozgásgyakorlat, torna volt, hanem tánc. Ügyesség, hajlékonyság, ritmusérzék és mu­tatvány kavalkádja. — Mindegyik egy-egy Nortia — mondta Peti. — A fátyol miatt gondolsz az etruszkok titokzatos istennőjére? — kérdeztem. Magyarázni kezdte: — Az volt, a sors istennője, akit fátyol takart el az emberek szeme elől... — Állj! — intettem le. — Inkább abban hasonlatosak, hogy nekik is hatalmukba tar­tozik az idő és a tér egyaránt, és úgy ma­gyaráznak. Megtapsoltuk a Nortiálkat Is, meg sorra a többi csoportot. A nagysikerű bemutató mind­egyik műsorszámát. Peti barátom út közben hazafelé így okos­kodott: — Jól mondtad, magyaráztak. Szavak nél­kül, mozgással, zenével, tánccal, a gondolati és érzelmi világ nyelvén. így mindenki meg­értette. Helyeseltem persze. — Arról van szó — folytatta —, hogy mi­ként élnek a mi korunkban a gyermekek, a fiaitalok. Szavak nélkül is értettük. Bizony, így volt, És ez volt a bemutató legmaradandóbb élménye, sikerének magya­rázata. Hajdú András HÍREINK Ipolyságon (Sahy) a közönség is részt vett azon a vetélkedőn, melyet az alap­iskola pionírcsapata, a pionírház, a vá­rosi könyvtár közösen rendezett Lenin elvtárs életművére emlékezve. Túri Éva, Stígel Renáta, Tóth Ildikó voltak a győztes csoport tagjai. Cserba István elvtárs, a könyvtár igazgatója, a zsűri elnöke könyveikkel jutalmazta még a győztes csoportot. A vetélkedő után han­gulatos teadélutánt rendeztünk. Nagy Beáta. Száznegyven pionír, hetedik osztályos tanuló tett szocialista hűségesküt Tor­naiján (Safárikovo) a vnb dísztermében. Lóska Ilona, a polgári ügyek testületé­nek titkára mutatta be a tanulókat a vnb elnökének, aki ünnepi beszéddel köszöntötte a pionírokat. Okos József mondta el a tanulók nevében a hűség- eskü szövegét, majd mindegyik pionír beírta nevét a vnb emlékkönyvébe. Utá­na a pionírok hálájuk jeleként virág­csokrokat helyeztek el a város felsza­badításában elesett hősök emlékművénél. Garai Ferenc A szomotori (Somotor) alapiskola szikrái közül Dóczi Sándor első osztá­lyos tanuló, a legsikeresebb versenyző. A prózamondók kerületi versenyén első helyezést ért el, a tőketerebesi (Trebi- Sov) járási pionírház „Aranycsengő“ el­nevezésű dalversenyén pedig második helyezést. Bodnár Aüca I. Logika. Bizonyos szabályszerűség alapján kö­vetik egymást az ábrán látható számok. Annak alapján töltsétek ki a hiányos táblázatot, írjátok meg nekünk a szabályszerűséget. Nem számokkal, szavakkal. 5 8 3 1 16 14 55 13 19 23 12 II. Kinek köszönhetjük a könyvnyomtatást, és mikor élt? III. Verne Gyula egyik könyvének hőse magyar ember, aki küzd a zsarnokság ellen. Ki az? (B. M.) A megfejtések beküldésekor kérjük megírni azt is, hogy a beküldő hányadik osztályos tanuló. A május 18-án közölt rejtvény helyes megfejté­se: I. Húsz háromszög látható, II. Pétervár, Lenin- grád, III. A karakul juh báránya — 34 megfejtés érkezett. Sorsolással könyvjutalomban részesülnek: Tirinda Sándor, 8. oszt., Vágsellye (Sala), Hoczkó Zsuzsanna, 8. oszt., Zétény (Zatín), Leszaj Renáta, 3. oszt., Losonc (LuCenec), Horváth Andrea, 2. oszt., Bratislava, Jámbor Péter, 7. oszt., Felső- szemeréd (Horné Semerovce). 9 IMI. VI. 1. N C/2 ••••

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents