Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-06-01 / 22. szám

ÚJ szú v t 1980. A SZOCIALISTA OKSZÁGOK ÉLETÉBŐL A VONSZANI A KNDK egyik legnagyobb és legkorszerűbb üzeme a Vönszani Vagongyár■ A kombinátot, a'kár az ország más iparvállalatait, az 1953- ban befejeződött háború után csaknem teljes egészében újra fel kellett építeni. A termelést 1958-ban kezdték meg, amikor elkészült az el­ső 500 darab 30 tonnás va­gon. Egy év múlva már megkezdődött a különféle rendszerű vasúti kocsik, ön­kiürítő vagonok, tartályko­csik, nyitott pótkocsik soro­zatgyártása Is. Ugyancsak az üzemben szervezték meg a mozdonyok és személy­gépkocsik javítását is. jelenleg a Vönszani Va­gongyár évente 3000 darab 60 tonnás teherkocsit gyárt, Ho Si Minhváros környé­kén — a Vietnami Szocia­lista Köztársaság legna­gyobb települése — tavaly 'két új szakosított állami gazdaság alakult. Az itteni ananászültetvények területe mintegy 600 hektár. A viet­nami gazdaságnak, amióta belépett a KGST-be, új le­hetőségei nyíltak a többi VAGONGYÁR valamint 150 felújított sze- személykocsit, és 200 moz­donyt juttat vissza a forga­lomba. A gyár húsz műhelyében korszerű hazai és szovjet gyártmányú berendezések működnek. A szovjet szer­számgépek az elmúlt hét év alatt érkeztek. Ezekkel és a tartalékok hasznosításá­val a legközelebbi jövőben 20 százalékkal emelkedik a munka termelékenysége. A Vönszani Vagongyár kollektívája vállalta, hogy a jelenlegi hétéves tervet (1978—1984) másfél évvel a határidő előtt befejezi. Ez azt jelenti, hogy több mint háromezer új tehervagon ha­táridő előtt fut ki a köztár­saság vasútvonalaira. között a trópusi földműve­lés fejlesztésére. A testvér- országok elfogadták Viet­namnak azt a javaslatát, hogy legyenek segítségére a trópusi növényeket — kau- csukfélék, ananász, narancs, citrom, stb. — termesztő ül­tetvények területének bőví­tésében. Csata a hatodik osztályért A Kubai Köztársaság Sie- go de Avila tartományában levő Florencia város orszá­gos viszonylatban elsőnek fejezte be a dolgozók mű­veltségi színvonalának eme­lésére indított kampányt, amelynek neve: „Csata a 'hatodik osztályért.“ Amikor Kuba 1961-ben kampányt szervezett az írás- tudatlanság felszámolására, ezzel az első olyan latin' amerikai ország lett, ahol egyetlen írástudatlan ember sem maradt. A népi hatalom éveiben az elemi iskolai há­lózatban a tanulók száma majdnem háromszorosára hövekedett, a középiskoláso­ké több mint hatszorosára, a felsőfokú oktatásban rész­vevőké pedig 5,5-szeresére. A párt és az állam min­den intézkedést megtesz, hogy a felnőtt állampolgá­rok általános műveltségi színvonala is emelkedjék. A Kubai Kommunista Párt I. kongresszusának határozata előirányozta, hogy legalább hat osztály — a párttagok részére pedig nyolc osztály — elvégzését kötelezővé kell tenni. Űj otthonok családok ezreinek Megháromszorozódik a lakásépítés Ulánbátorban az új házgyár üzembe állításá­val. A korszerű építési mó­dok elterjesztéséhez nagy ‘segítséget nyújtanak mon­gol kollégáiknak a szovjet 'szakemberek. Mint a „Hírek Mongóliá­ból“ című folyóirat közli, Ulánbátor északnyugati ré­szén két új milkrokörzet ala­kul ki a következő években. Az új negyedekben házgyári elemekből szerelik össze a lakásokat, amelyek e két új lakótelepen ötvenezer em­bernek teremtenek kényel­mes, korszerű otthont. Elbúcsúzott a bautzeni „toronyőr” Az 1571-ben épült bautze­ni Péter Dómnak — akár­csak nagyhírű „rokonának“, a párizsi Notre Dame-nak — az elmúlt év karácsonyáig mindig volt toronyőre. Századokon át egymást váltották a toronyőrök, azaz a harangozók, akik a dóm öt harangját szólaltatták tneg ünnep- és hétköznapo­kon. A 47 méter magas, 214 lépcsőfokon megközelíthető foronylakás volt az ottho­nuk. Amikor az utolsó kö­zülük meghalt és nem akadt utóda, özvegye egy darabig tovább folytatta férje mes­terségét, d^ már csak va­sárnaponként harangozott. 1963-ban azonban villamos szerkezetet szereltek fel a •toronyban, amely felmentet­te fáradságos munkájától a bautzeni „toronylakót“. VÍZSZINTES: 1. Rejtvé­nyünkben Donászy Magda: Gyermeknap című ver­séből idézünk; az idézet el­ső sora (zárt betűk: L, H, P). 13. Kiváló olasz zene­teoretikus. 14. Hosszabb idő óta meglevő. 15. Szovjet­orosz hegedűművész. 16. Tréfás ötlet vagy bemondás. 17. A Rábca mellékfolyója a Kisalföldön. 18. Orosz író. 19. Határozói rag. 20. Latin kötőszó. 21. Az Orloj régi elnevezése. 22. Dallam — franciául. 23. Inkubátor ré­sze. 24. Az idézet második sora. 28. Indiai város. 29. Az öröklődő tulajdonságok anyagi hordozója. 30. Latin köszönési formula. 32. Mel­léknévképző. 34. Marokkói város. 35. Bantu néger törzs. 36. Azonos betűk. 37. Levegő — görögül. 38. Madár. 39. Magyar költő. 40. Amerikai novellaíró. 41. Japán drámai műfaj. 42. A fa ellensége (ék. h.). 43. Ilyen olimpia is van. 44. Fa­fajta. 45. Magasföld Afriká­ban. 46. Mutató névmás. 47. Váltott evezőlapát — ango­lul. 48. Az idézet negyedik sora. 52. Gerinces állat. 53. Ilyen futam is van. 54. Fa- fúvós hangszer. 55. Város a Kirgiz SZSZK-ban. 56. Lá­va közepe. 57. Robbanó anyag. 58. ínyencnek való. 59. Eszével felfog. 60. ... ál, Észak-Amerikában honos, fekete szőrű medve. 62. Au­tótípus. 63. Magyar történet- kutató. FÜGGŐLEGES: 1. Autonóm köztársaság az OSZSZK- ban. 2. A szerelmi költészet múzsája a görögöknél. 3. A tudomány egyik ága. 4. Ve gyi elem. 5. Magyar zene­szerző. 6. Látszólagos. 7. Hiányos inga. 8. Tojás — németül. 9. Névelővel az elején ragadozó madár. 10. Hangsor. 11. Inga közepe. 12. Finn népmesekutató. 17. Női név. 18. Német névelő. 21. Az UNESCO keretében működő nemzetközi atom­kutató Intézet. 22. Idegen női név. 23. Szófaj. 25. Oszt­rák név. 31. „A“ pap öltö­zőjéül használt helyiség. 33. Ritka fiúnév. 34. A német ábécé egyik betűje. 35. Ilyen egység is van. 36. Tö­mérdek. 38. Nagy ..., Ro­mánia egyik városába. 39. Nem magasan. 40. Péipszerü étel. 42. Sima. 43. Mutató névmás. 44. Játék. 45. Irány. 46. Névelővel az elején épít­kezési anyag. 47. Eszes. 48. Facsar. 49. Létezett. 50. ... Bikila, etiópíal sportoló. 51. Bárka — szlovákul (ék. h.j. 52. Az idézet harmadik sora (zárt betűk: O, L, T). 57. A titán és a kén vegy- jele. 58. I. A. N. 59. Bér ke­verve. 61. Vissza: megszólí­tás. 62. Kötőszó. 63. Péter, Ödön. A május 18-án közölt ke­resztrejtvény helyes megfej­tése: Vízszintes: 1. Az érzelmek iskolája Függőleges: 16. Bováryné 38. Salammbó 64. Bouvard és Pecuchet Könyvjutalomban része­sülnek: Poljak Erzsébet, Ri­maszombat (Rimavská Sobo- taj, Szabó jánosné, Szene (Senec), Nagy Maximilián, Vágsellye (Sala), Nagy Jú­lia, Diószeg (SládkoviCovo), Kaposi Ilona, Dőlni Lúőni. Források: ADN, MONCAME, APN, TANJUG, CSTK 1 mondat-100 korona AZ Gj SZÚ KÖVETKEZŐ VASÁRNAPI SZÁMÁBÓL IDÉZZÜK AZ ALÁBBI MONDATOT: Ilyen anyagok nicsenek készen a természetben, mes­terségesen kellene előállítani azokat. OLVASÓINK FELADATA: Keressék ineg az idézett mondatot, jelöljék meg a cikk vagy a riport címét, amelyben a mondat találha­tó, s ezt levelezőlapon — négy napon bel(ll — küldjék be szerkesztőségünkbe. A beérkezett megfejtések közül hetente kisorsolunk egy nyertest. A május 11-i számunkban közölt mondat Szigeti Lász­ló: Az együttélés örömével című interjújából való 317 helyes megfejtést kaptunk SORSOLÁSSAL 100 KORONÁT NYERT: Parajos Krisztina, 07E 35 p. Somotor, Nová Vieska C 427. Sziika Pavlova a vidinai (Bulgária) műszálakat gyártó üzem egyik legjobb dolgozója. Az 1976—1980-as ötéves terv feladatait már 1978-ban teljesítette Űj, magas termeshozamú hibridkukorica A Belgrád-környéki Zemun Polje ku'korica-vetómagter- melő kutatóintézetben számos új ku'koricafajtát készítettek elő az idei vetésre. Közülük a legtöbbet ígérő az SK 704 jelű hibrid, amely — kísérleti parcellákon — 105 mázsás hektáronkénti termésátlagot ért el. Jugoszlávia kukoricatermő vidékének ezért több mint a felén ez évben már az új hibridet vetették. Ez több mini kétmillió hektár vetésterületet jelent. Az „SK 704“ dús levélzetű, bőtenmő fajta. Bár késő ősz­szel takarítják be, magjai nem őrziik a nedvességet, gyor­san száradnak és ez megkönnyíti a tárolást. A Zemun Polje-i vetőmagvak keresettek külföldön is. Az Itt termelt hibridkukorica-vetőanyag mennyisége évente eléri az 50 000 tonnát, amiből 35 000 tonnát expor­tálnak. Múlt évben például 70 millió dollárt jövedelmezett az export. Jugoszlávia egyébként az USA mögött a második helyen áll a világranglistán a kukorica-vetőmag termesztésben. TRÓPUSI ÜLTETVÉNYEK * t *

Next

/
Thumbnails
Contents