Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-01 / 22. szám
ÚJ szó KIV ÁLÓ ARUK ’79 NÚVEKVŰ IGÉNYEK KÜLLEM ÉS MINŐSÉG # NEM MÉRHETŐ EGYÜTTHATÓ (?!) # FORMATERVEZÉS — MOSTOHAGYEREK?! Ésszerűtlen lenne azt állítani, hogy a vásárlónak nem érdeke miinél jobb minőségű, szemre is tetszetős árut vásárolnia. Persze, sorolhatnánk még az egyes árufajták iránti különböző vásárlói igényeket, de az hosszadalmas felsorolás lenne. Ha azonban egy bizonyos áru zömmel tartalmazza a valamennyi lényeges kívánalmakat, joggal pályázhat a „kiváló áru“ címre, s az ilyen minősítés mantesít(het) a fölösleges szószaporítástól. Ami kiváló — azt az eladónak (üzletkötőnek) sem kell fáradságos munkával a vevő „nyakába varrnia“. TIZENNEGYEDSZER Ez idén immár a tizennegyedik alkalommal ítélték oda az „Év kiváló áruja“ címeket, mégpedig az elmúlt év arra érdemes árucikkeinek. Ezt a kiválasztást az Ipari Formatervező Intézet végzi a Szövetségi Műszaki-Beruházási lés Fejlesztési Minisztérium megbízásából. Ez idén első Ízben alkalmazták az 1978 novemberében jóváhagyott értékelési elveket, így a május 14-én hivatalosan Is kiváló árunak elismert termékek olyan elbírálás alá estek, amely a jövőben is meghatározó lesz. Ebből eredően nem fordulhat elő, hogy az egyik évben kiválónak minősített áru esetleg a következő évben szóba sem jöhetne a cím odaítélésekor, s megfordítva: az annak minősített tenmék korábban nem felelt volna meg a kívánalmaknak. Az egyes szakágazatok az elmúlt évben 169 terméket tartottak arra érdemesnek, hogy a cím odaítélésére javasolják. Ez mindenképpen kevés, hiszen arról is tanúskodhat, hogy a gyártmányok többsége az általános követelmények szempontjából elmarad a szakágazatok csúcstermékeitől. Más a helyzet, ha a formatervezők szempontjából nézzük a kérdést, akiknek ebben döntő szavuk van. Kis létszámukat tekintve nem tudják a teljes gyártmányskálát áttekinteni sem az elbírálás szempontjából, sem a termékek küllemének befolyásolása tekintetében. E tények ismeretében is kevés a Szlovákiából benevezett termékek száma, így nem csoda, ha mindössze négy (41) Szlovákiában készült gyártmányt tartottak a bírálók az „Év kiváló áruja“ címre jogosultnak. E számok azonban — közvetlenül és közvetve is — kétségtelenül bizonyítanak egyet: nem mindenütt tekintik kötelező érvényűnek azt a XV. pártkongresszusi határozatot, amely a minőség javítását szorgalmazza a hazai piacra szánt áruk esetében is. ClM ÉS ÉRTÉKE A minősítő fórumok eredményhirdetését követően a jőszemű és -memóriájú olvasó nemegyszer joggal teszi fel a kérdést: „Hol van, ami kiváló...?!“ Mert bizony eléggé jellemző, hogy a hazai vásárló hiába keresi az üzletekben a kiválónak minősített árut, amelyből eleve kevés készül a hazai piacra. Az ok többféle lehet. Köztük szerepelhet a nagy exportigény, ami különösen az üvegipari termékekre jellemző, s persze, az okok között „kiemelt hely“ illeti meg az anyaghiányt is... Előfordul aztán az a divatcikkekre jellemző eset is, hogy az elmúlt évi termék akikor kapja meg a kiváló termék címet, amikor termelése már „leszálló ágban“ van, azaz a termék már nem divatos. Kétségtelen, hogy a díjazottak között egészen kiváló áruk vannak, de eltérő rendeltetésük miatt nem lehet azonos mércével mérni valamennyit. Például a gépipar 16 kiváló minősítésű termákét aligha lehet összehasonlítani — azonos szempontok szerint — a textil- vagy cipőipari termékekkel, de hogy nem érdemtelenül jutott ennyi cím az ágazatnak, azt bizonyítja a krnovi Strojsvit nemzeti vállalat gyalupadja, amelyet a múlt évben ért hasonló elismerés. A gép minőslégi mutatóit és teljesítmény-paramétereit tekintve a világszínvonalon is az elsők közé tartozik, hiszen önmagáért beszél az, hogy a tavaly gyártott 35 darabból 25 készült tőkés exportra, kilencet szállítottunk a szocialista országokba. Egy azért itthon is maradt... ÍZELÍTŐ Az idén kiválónak minősített 39 termék közül néhány érdekesebbet bemutatunk olvasóinknak. Ilyen például a brnói MEZ 6000 voltos aszinkronmotor- sora, amely közös csehszlovák—szovjet fejlesztés, és ott vehető leginkább igénybe, ahol állandó terheléssel üzemeltetnek. Előnye e motoroknak, hogy jelentős megtakarítást jelent gyártásuk során — az alkalmazás sokrétűsége ellenére — alkotórészeinek nagyfokú hasonlósága, ezzel egyidejűleg kis súlyuk, korábbinál nagyobb energetikai hatásfokuk, az alacsony zajszint és a megbízhatóbb üzemelés. A Cesiké Budéjovice-i iSfinx nemzeti vállalat Belis Stabil elnevezésű zománcozott edénykészlete elsősorban a háziasszonyokat örvendezteti meg bizonyára. Vastag lemezből készült — ez biztosítja az egyenletes melegedést, kiváló minőségű zománca pedig A formatervezés egyik remeke a Lednické Rovné-i üveggyár készlete. Nemcsak külsőségeit tekintve újszerű, gyártási technológiája is az (Felvételek: Archív) Ez a Ceské Budéjovice-i SFINX vállalat BELIS STABIL edénykészlete azt, hogy az étel nem ég rá az aljára. Tulajdonságaival pótolja az öntöttvas edényeket, amelyeknek a gyártása igényesebb. A Lednické Rovné-i üveggyár dolgozóinak kiváló munkáját dicséri az LR-EX-007 típusú készlet, amely joggal nyerte el az elmúlt évi jabloneci üvegipari vásár nagydíját. MINŐSÉG ÉS BUKTATÓI Az eddigiekből kiviláglik, hogy egy-egy árucikk kiválósága attól is függ, milyen a külseje, azaz: a formatervezés minőségi követelmény. Vagyis az kellene, hogy legyen! Mindez azonban még mindig csak hiú ábránd, mert az ipari formatervezés — az ipari design — jelenléte nem tartozik az alapvető követelmények közé a gyártási folyamatban. Bizonyítja ezt, hogy Szlovákiában mindössze talán 25—30 ember foglalkozik hivatásszerűen ezzel a kérdéssel, s az Ipari Formatervező Intézet sem tudja még betölteni feladatát. Nem folyik rendszeres szakemberképzés — kivétel csak a kassal (Koáice) Műszaki Főiskola Gépészmérnöki kara. Tehát nem kezeljük még kellő komolysággal a formatervezés követelményeit. Pedig az esztétikum követelménye egyenrangú az áruval szemben támasztott többi elvárással szinte minden árucikk esetében. Elég szétnézni a világpiacon ... Az egyedül elfogadható az lenne, ha a formatervezés megkapná az őt megillető helyet az irányítási folyamatban is. Azonban manapság még az a helyzet, hogy az ipari üzemek vezető dolgozói csak félvállról kezelik — ha egyáltalán figyelembe veszik. Szükséges rossznak tartják, ami csak fölösleges gondokat szül. (Manapság már senki sem vitatja például az energiaigényesség csökkentése fontosságát, pedig néhány éve sokan arra is csak legyintettek.) Mivel azonban az áru formai, esztétikai oldala nem mérhető, nehéz számára kivívni a megfelelő helyet a minősítési ranglétrán. Ezzel együtt azt is el kell mondanunk: hogy, ha a kiváló áruk minősítésénél a forma alapvető követelmény, akkor intézményesen biztosítani kell, hogy a kiváló áruvá előlépett (előléptetett) árufajta ne hiányozzék az üzletek poloairól; hogy a gyártó vállalatokat kötelezzék a kiváló áru gyártására, s annak alapfeltételei meg is legyenek; s — nem utolsósorban — azt is garantálni kell, hogy zsűri és vásárló szinkronban legyen az áru megítélésekor. Különben az „Év kiváló áruja“ és hasonló fórumok magasan képzett szakemberek kisded játékaivá degradálódnak. mészáros jAnos EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL ina VI. 1. közötti együttműködésben és a tudományos-technikai szférában is nagy feladatokat készülünk közösen megoldani. A szocialista munkamegosztásban az SZSZK Iparügyi Minisztériumának szervezetei is bekapcsolódtak. A gazdasági együttműködés a külke reskedelmen keresztül valósul meg, li letve az együttműködés olyan magasabb formái révén, mint amilyen a sza kosítási egyezmények rendszere, valamint a termelési kooperáció és a termékszállítási együttműködés. E formát főleg a vegyipari vállalatok alkalmazzák a növényvédő vegyszerek, a poli mer-adaléko'k, a nehéz kőolajfrakciókból készült termékek és a széndiszulfid gyártásában. Vállalataink hosszú távra szóló szerződéseket kötöttek szovjet kőolaj, földgáz, foszfát, cellulóz, gyapot és egyéb nyersanyag szállítására. Ezek az anyagok, illetve félkésztermékek feltétlenül szükségesek vállalataink folyamatos üzemeléséhez. Viszont a mi vegyipari, textil-, bőr- és bútoripari termékeink jól érvényesülnek a külföldi piacokon. A szlovákiai vegyipar ezeken a területeken kapcsolójatt be a közös feladatok, kutatási és fejlesztési problémák megoldásába: vegyipari-technológia fejlesztés, nehéz kőolajfrakciópiro- lízis, propilénbázisú szerves szintézis, szintetikus zeolitok alkalmazása a kőolajfeldolgozás során, új műanyagok, vegyszerek és növényvédő vegyszerek kifejlesztése. A cellulóz- és papíripar fejlesztésén dolgozó kutatók a következő területe ken működnek együtt: a termelés technológiájának és a gyártmányok minőségének fejlesztése, hulladékpapír-fel- dolgozás, a lomblevelű fák anyagának felhasználása és ligninvegyület-kutatás, illetve felhasználás. A faanyag komplex felhasználásával kapcsolatos kutatások összehangolásával a Bratislava! Állami Faipari Kutató- intézetet bízták meg a KGST-tagorszá- gok. A textil- és készruhaiparban, illetve a bőrfeldolgozó iparban is szorosan együttműködünk a problémák megoldásában. Itt elsősorban a termelés magasabb szintű kemizálására, a termelési eljárások intenzívebbé tételére, a minőség javítására, a választék bővítésére és a .munkakörnyezet javítására törekszünk. A feladatok végrehajtása többnyire sokoldalú együttműködés keretében megy végbe, de számos esetben kétoldalú egyezmények alapján folyik a kutatás és fejlesztés. Az eredményeket pozitívan értékelhetjük, mert együtmü- ködés közben elsősorban a fejlődés szempontjából döntő feladatokra összpontosíthatunk, érvényesítjük a munka- megosztásból eredő előnyöket, lehetővé tesszük a folyamatos és sokoldalú szakmai tájékozódást és a szerződéses együttműködés magasabb formáit alkalmazhatjuk. A FEJLŐDÉS FÖ IRÁNYAI A vegyipar fejlesztésében az eddigi eredményekből és a népgazdaság távlataiból indulunk ki. Az Iparügyi Minisztérium termelési ágazataiban főleg az állami célprogramok végrehajtására törekszünk. Ami a gazdasági eredményeket illeti, a vegyipar a nem szocialista országokkal kapcsolatos devizamérlegünk javítására, a termelési-műszaki bázis szerkezetének átalakítására, egyes ágazatok kiemelt fejlesztésére törekszik. Az olyan termékek gyártását támogatjuk, amelyekhez hosszú távon biztosított a nyersanyagellátás és amelyeknél lehetőség kínálkozik a hatékony exportra. Konkrétan a következő termékekről van szó: petrolkémiai termékek, polimerek és alapvető szervesanyagok (hogy továbbfejleszthessük a kőolaj vegyipari feldolgozását, és e termékek exportjával kompenzálhassuk más vegyipari nyersanyagok behozatalát) növényvé dőszerek, polimer-adalékok, festékek és üzemanyag-adalékok. Számos terméket a KGST-n belüli szakosítás keretében és a KGST-be irányuló import csökkentésére állítunk elő. A népgazdaság igényeivel összhangban megfelelő mennyiségű üzemanyagot, műtrágyát, műszálat, műanyagot, gumiipari terméket és cellulózt, illetve papírt is gyártunk. A cellulóz- és papíriparban az alapanyaggyártás fejlesztésére és korszerűsítésére összpontosítunk (félcellulóz, szulfátcellulóz). Nagy feladatokat teljesítünk a fafeldolgozó iparban is. Itt elsősorban az alapanyaggyártás és a végtermék-előállítás közötti aránytalanság megszüntetésére törekszünk, mert a faanyag komplex hasznosítása 'csak így válik lehetővé. Oj bútorgyárak építését tervezzük, hogy így elmélyülhessen a termelés szakosodása és koncentrációja, hogy nagyobb szerepet kaphasson az ágazatban a kemizáció. A könnyűiparban a fejlesztés elsősorban a hazai nyersanyagot feldolgozó ágazatokra összpontosul, így szerkezeti változásokkal számolunk mind a termelésben, mind a nyersanyagfelhasználásban. iAz üvegiparban az üvegszáltermelés és a csomagolóüveg gyártásának fellendítését szorgalmazzuk, míg a textil- és készruhaiparban majd az új technológiák alkalmazását helyezzük előtérbe, miközben az egyes gyártási fokozatok közötti aránytalanságok felszámolására is nagy gondot fordítunk. A cipőipar kiemelt ütemben fejlődik a bőrfeldolgozó ipar keretében. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy termékeink divatosak legyenek, és hogy az anyagot célszerűen használjuk fel. A bőrcserző ipar majd a puha bőrfélék magas színvonalú kidolgozására összpontosít. A nemzetközi munkamegosztás, a szakosítás és a termelési kooperáció nyújtotta előnyök, a tudományos-műszaki ismeretek, a nemzetközi tapasztalatok kihasználásával népgazdaságunk tovább erősödik, és a társadalmi termelés hatékonyabbá válik. Ez a fejlődés útja, ezt minden országban tudomásul kell venni. A nemzetközi munkamegosztás és a szocialista gazdasági integráció, illetve ennek szerves alkotóeleme: a nemzetközi szakosítás és termelési kooperáció a termelőerők fejlettségének jelenlegi szakaszában a továbbhaladás pozitív tényezője közé tartozik. VOJTECH VÄMOS mérnök, az SZSZK Iparügyi Minisztériuma külkapcsolati osztályának munkatársa
