Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-25 / 21. szám
ÚJ szú 1988. 17 OK F eszült nemzetközi légkörben élünk. Ellenfeleink az utóbbi időszakban egyre arcátlanabbá és egyre agresszivabbá válnak. S mindez nem a 'véletlen műve, nem az afganisztáni események következménye. Tulajdonképpen egy tudatosan előkészített (és régi) folyamat felerősödéséről, aktivizálásáról van szó. Amióta létezik a szocialista rendszer, a nemzetközileg szervezett reakció mindig arra törekedett, hogy az új társadalmat korlátok közé szorítsa, majd likvidálja. Törekvése azonban évtizedeken át eredménytelen maradt. Néhány éve ezért változtatott taktikát. Azt hitte, hogy ami nem sikerült a hidegháború, az majd sikerül az enyhülés körülményei között. Abban bízott, hogy az enyhülés kedvező lehetőségeket teremt a szocialista rendszer diszkreditálására, a szocialista országokat kikezdő „erózió“ elősegítésére, „szabaddá válik“ az anti- kommunizmus és a szovjetellenesség, mód nyílik a szocializmus híveinek, a szocializmus eszméivel rokonszenve- zők számának a csökkentésére. A reakció és a reakciót szolgáló imperializmus azonban — mint a múltban már oly sokszor — ismét elszámította magát. A szocializmus nem gyengült meg, hanem tovább erősödött, befolyása nem csökkent, hanem növekedett, a haladás előretörését nem sikerült megakadályozni. A béke és a biztonság — elsősorban a Szovjetunió következetes politikájának az eredményeként — igen népszerűvé vált. A békéért, a népek biztonságáért, a leszerelésért, az emberek milliói szállnak síkra szerte a világon és felháborodottan elítélik az újabb háborúra törekvő körök mesterkedéseit. Az ellenünk irányított fegyver kissé a visszájára fordult. A nyugati szövetségi rendszeren repedések mutatkoznak. A tőkés hatalmak közötti ellentétek is erősödnek. Legutóbb az Egyesült Államok elnökének a moszkvai olimpia bojkottálására irányuló törekvését fogadta nagy felháborodás. ■ I ■•if _n ____ff« * w * A mai válságnak, a feszült nemzetközi légkörnek az igazi oka az, hogy az enyhülés folyamata tulajdonképpen már a hetvenes évek közepétől kezdve lelassult. Az amerikai kormányzat csak vonakodva vett részt az európai biztonsági és együttműködési értekezleten. Az 1976-ban tartott választási hadjáratban az Egyesült Államok akkori elnöke — nyilván nem egyéni elképzelés, hanem a mögötte álló reakciós erők akaratának megfelelően — kijelentette, hogy szótárából törölte az enyhülés szót. Ekkoriban kezdtek lelassulni a leszereléssel összefüggő tárgyalások, erősödtek meg a szocialista országok belügyeí- be való beavatkozási kísérletek, indult meg „az emberi logok védelméről“ indított nemzetközi kampány, vált egyre szélesebb körűvé az ellenséges propaganda, a burzsoá ideológia népszerűsítése. Az imperializmusnak — sajnos — nemcsak az Egyesült Államokban, hanem máshol is akadnak támogatói. Nyugat-Európa monopolistái között is szép számmal vannak olyanok, akik hasznot húznak a fegyverkezésből; a korrumpált politikusokat sem kell nagyítóval keresni, és nem hiányoznak a Szovjetunióval, a kommunizmussal és a szocializmussal szemben álló háborús uszítók sem. A Kínai Népköztársaság jelenlegi vezetői is nyíltan az enyhülési folyamat ellenfeleihez csatlakoztak. Az említett viszonyok miatt a szocializmus híveire, a marxista-leninista eszmék terjesztőire nehezebb feladatok várnak, mint a múltban bármikor. A CSKP KB 15. és az SZLKP KB legutóbbi ülésének a határozatát, az ideológiai munka és a politikai nevelés tökéletesítését, csak szívós eszmei küzdelem keretében realizálhatjuk. Újra és újra tudatosítanunk kell, hogy aki nem gyarapítja marxista ismereteit, nem gazdagítja tudását; aki eszmei-politikai téren elmarad, az az egyre bonyolultabbá váló kül- és belpolitikai jelenségek megértésére is képtelen. Az ideológiai munka A párttagok nézeteire, magatartására is hat a környezet, hatnak a nem szocialista jelenségek, hat a kívülről jövő ellenséges propaganda. Az ideológiai munka, a politikai nevelés tökéletesítése arra irányul, hogy egyre többen elsajátítsák és képviseljék a marxista—leninista világnézetet, magukévá tegyék a szocialista erkölcs normáit, a gondolkozásból kiszoruljanak a polgári, kispolgári világnézet maradványai. Az ellentétes politikai, gazdasági és ideológiai érdekeket kifejező nézetek olyan magas hőfokon és olyan változatos eszközökkel, mint napjainkban világméretekben talán még soha nem csaptak össze. A küzdelem erős, az ideológiai psztályharcnak egyre nagyobb a szerepe. A marxizmus—leninizmus eszméi — az enyhülési folyamat meggátlására irányuló törekvések ellenére — az egész világon egyre nagyobb mértékben elterjednek. A kommunista- és munkáspártok a forradalmi erők élén járnak, egyre nagyobb sikereket érnek el az imperialistaellenes harcban. A mozgalom előtt álló feladatok sokrétűsége, az egyes pártok helyzetének, körülményeinek különbözősége, antlmarxista—antileninista áramlatok és elhajlások jelentkezése nemcsak időszerűvé, hanem bonyolulttá is teszi a marxizmus—leninizmus tísztatámogatnl. Nehezíti az Ideológiai munkát, hogy a téves nézetek, az anti- marxista és antileninista tanok napjainkban legtöbbször nem nyíltan, hanem a feltételekhez alkalmazkodva, álcázottan, gyakran szocialista köntösbe burkolózva jelentkeznek. Tevékenységünk területe, formái Pártunk tevékenységének a politikai nevelés, az ideológiai munka mindig az egyik legfontosabb alkotó részét képezi. Az ideológiai munka magában foglalja a marxista-leninista elmélet alkotó elsajátítását, alkalmazását, egységének és tisztaságának védelmét a szocialista építőmunka szükségleteinek megfelelő továbbfejlesztését. Az ideológiai munka fogalmába beleértjük a kommunisták és minden dolgozó rendszeres tájékoztatását és nevelését, a tudomány, a közoktatás, a közművelődés, a művészeti és tömegkommunikációs intézmények eszmei-politikai irányítását. Az ideológiai munka lényegéhez tartozik a meg nem alkuvó és kitartó küzdelem a burzsoá és kispolgári nézetek megnyilvánulásai ellen, a marságáért és alkotó alkalmazásáért, valamint az ideológiai munka és a politikai nevelés tökéletesítéséért vívott harcot. Központi feladat Az ideológiai munka aktivizálása és tökéletesítése nemcsak azért szükséges, hogy az emberek világosan lássanak és felkészültek legyenek. Az ideológiai munka tökéletesítését, az eszmei offenzívát a fentebb említett külső tényezők, a szocialista rendszer előtt álló feladatok is igénylik. Annál is inkább, mert a szocializmus egyre több helyen már nemcsak mint eszme, mint elérendő cél, hanem mint reális, létező társadalmi rendszer van jelen, és fejti ki hatását az ideológiai osztályharcban. A szocialista országok együttes és külön-külön szerzett tapasztalatainak általánosítása, a szocializmus előrehaladását gátló tényezők feltárása, a további fejlődést biztosító célok tudományos megalapozása ideológiai munkánknak, a politikai nevelésnek egyik legfontosabb időszerű feladata. Tevékenységünk tökéletesítéséhez biztosítottak a feltételek. A munkás- osztály hatalma erős, a CSKP irányvonala reális, érvényesül a párt vezető szerepe. Egész társadalmunkban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, sikeresen épitjük a fejlett szocialista társadalmat, az emberek tudatában, a mindennapi életben egyre erősebb a marxista-leninista eszmék térhódítása. Ahogy a múltban nem hagytuk, a jövőben sem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a negatív jelenséget, hogy társadalmunkban — eredményeink ellenére — ha csak elszórtan is — de még mindig léteznek és hatnak a burzsoá és kispolgári ideológia maradványai. A nemzetközi reakció propagandája erre épít, a negatív jelenségeket igyekszik megnyergelni és xista—leninista ideológia egyre nagyobb méretű elterjedéséért és népszerűsítéséért folytatott harc. Munkánk alapja a véleménycsere, a tényekkel történő érvelés, a bizonyítás, a meggyőzés. Abból az élet által igazolt felismerésből indulunk ki, hogy a marxizmus—leninizmus képes a vele szemben álló nézeteket eszmeileg legyőzni. Harci terepnek és eszköznek az ideológiai életet, a propagandát, az agitáciőt és a művelődés különböző területeit tekintjük. A CSKP KB 15. és az SZLKP KB legutóbbi ülésének az ideológiai munka és a politikai nevelés tökéletesítésére vonatkozó határozata azt a lenini tanítást követi, hogy: „A szocializmus építését nem képzeletbeli és nem általunk külön erre a célra teremtett emberanyagból lehet (és kell j megkezdenünk, hanem abból az anyagból, melyet a kapitalizmus hagyott ránk örökül. Ez, szó se róla, igen »nehéz dolog«, de feladatnak minden más felfogása annyira komolytalan, hogy nem is érdemes róla beszélni.“ Tökéletesített irányítás Az ideológiai munkát és a politikai nevelést a jövőben egyre jobban ösz- szekapcsoljuk a tökéletesített irányítási rendszer elveinek a sikeres megvalósításáért folytatott küzdelemmel. A CSKP abból az alapvető követelményből indul ki, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének, az életszínvonal rendszeres emelésének feltétele a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődése, a társadalmi szükséglettel összhangban álló termelés gyors ütemű növelése. Olyan ösztönző és szabályozó rendszer bevezetése előtt állunk, amely az országos érdekekkel összhangban serkenti majd a helyi kezdeményezést, növeli az egyéni felelősséget és a vállalati önállóságot, a felelősséget és a kollektív érdekeltséget a gazdasági célok megvalósításában. Hisszük és hirdetjük, hogy a fejlett szocialista gazdaság a vezetés minden szintjén színvonalasabb irányítást kíván. A gazdálkodás, a termelés méreteinek növelése, korszerűsítése nagyfokú ösz- szehangoltságot, arányosságot, szervezettséget, a társadalmi érdekek határozottabb érvényesítését igényli. Népgazdaságunk számára létkérdés, hogy termékeink mennyire korszerűek és keresettek a hazai és a külföldi piacokon, hogyan tudjuk az előállítási költségeket csökkenteni és hogyan tudunk a világpiaci versenyben minden tekintetben helytállni. Korszerűen, igényesen Számunkra, újságírókra, és az ideológiai munka frontjának valamennyi dolgozójára az említett határozatok teljesítése érdekében egyebek között az a feladat hárul, hogy vigyük a köztudatba, és egyre több emberrel értessük meg: a korszerű gyártmányok korszerű termelési feltételeket, magasfokú üzem- és munkaszervezést, fegyelmezett munkát, kiváló mennyiségi és minőségi teljesítményt követelnek. Rendkívül fontos a termelés és a gazdálkodás szubjektív feltételeinek biztosítása: a korszerű vezetés, a magasfokú szakértelem, a dolgozók szocialista vívmányainak és szemléletének erősödése a munkában. A párt és a kormány a tökéletesített irányítási elvek bevezetésével feltételeket teremt ahhoz, hogy jobban dolgozzunk, és az Igényesebb munkáért nagyobb fizetést kapjunk. Az írásunk elején említett jelenségek, a feszült nemzetközi légkör, a háborús uszítók mesterkedései és más, a népek békéjét veszélyeztető megnyilatkozások láttán egyre többen emelik fel tiltakozó szavukat, ítélik el az imperializmust, és az imperializmus érdekeit szolgáló politikusokat. Az ez év április 28—29-én megtartott párizsi találkozón képviselt kommunista és munkáspártok az Európa népeihez! címmel elfogadott felhívásukban többek között leszögezték: „Mi, kommunisták, békeszerető emberek vagyunk: a leszerelést, a népek közötti együttműködést és barátságot akarjuk... A leszerelésért vívott küzdelem ma elsőrendű kérdés." Jogunk és kötelességünk Rendszerünk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság politikai rendszere megfelelő platformot teremt valamennyi társadalmi réteg sokoldalú érdekeinek és szükségleteinek gyakorlati kielégítéséhez. A demokratizmus kifejezésre jut abban a nagyfokú aktivitásban és kezdeményezésben, amelyet Csehszlovákia lakossága politikai vagy vallási meggyőződésre, nemre, nemzetiségre való tekintet nélkül a munkahelyeken, a közéletben és általában mindenütt tanúsít. Társadalmi rendszerünk és ezen belül a szocialista demokrácia — ha megmondja, hogy a megengedhetőség- nek hol van a határa — ezzel nem a demokráciát korlátozza, hanem nem teszi lehetővé a szocialista- és a de- * mokráclaellenes tevékenységet. Nem engedi, hogy bárki büntetlenül viszályt szítson a nemzetek és a nemzetiségek között, háborús propagandát, vagy más, a dolgozók és a szocialista társadalom érdekét sértő tevékenységet folytasson. A szocialista törvényesség az új társadalmi rendszer szilárd alkotó része. Rendszerünknek, a munkáshatalomnak nemcsak joga, hanem kötelessége megvédeni önmagát és a rendelkezésére álló valamennyi eszközt felhasználni arra, hogy az embereket felvilágosítsa, meggyőzze, humánus, nemes eszmékkel felvértezze. A z ideológiai munkával, a politikai neveléssel igazunkért csatázunk. Olyan valósághű társadalmi és világkép kialakítására törekszünk, amely biztosítja a reális tájékozódás alapjait, megvéd az ellenséges nézetektől, egyben erőt, önbizalmat nyújt a helytálláshoz: gazdasági feladataink teljesítéséhez, valamint a népek összefogásáért, a békéért és a leszerelésért vívott harchoz. BALÁZS B£LA 3 IGAZUNKÉRT CSATÁZUNK
