Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-04 / 18. szám

A gottwaldovi cipőgyár ezúttal sem okozott csalódást az érdeklődőknek A pavilont körbejáró „sűrítve“ képet alkothat cipőiparunk fejlődéséről, megtudhatja, milyen hagyományai vannak hazánkban a bőrfeldolgozó iparnak, találkozhat a régi kézi szer­számokkal, s láthatja, miiként készül­nek a korszerű cipőgyárakban ma a lábbelik. Miig régebben egy ember ké­szített etl egy lábbelit, ma több tucat kéz nyúl a darabhoz, míg a szalag végéről kész cipő kerül a csomagba. Csehszlovákia az egy lakosra átszá­mított cipőipari termelés terjedelmét tekintve világviszonylatban az első, a fogyasztásban pedig a második he­lyet foglalja el. Évente több mint 125 millió pár cipőt gyártunk, e mennyi­ség feliét meghaladó része exportra készül. A szocialista államok közül a legnagyobb vásárlónk a Szovjet­unió, a kapitalista országok közül pe­dig az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, a skandináv országok, Ang­lia és az NSZK. lyet, keresztmetszetet nyújtva a 77 termelővállalat tevékenységéről. A ki­állítási terem látnivalója a sző szo­ros értelmében lenyűgöző. A színek, a kelméül, a szövetek versenyeznek itt egymással — mintegy bizonyítva, hogy a csehszlovák textilipar méltó hírnevéhez. Kiemelt figyelmet szen­teltek a vásár szervezői ezen a rész­legen ruhaiparunk bemutatásának, amellyel nem vallhatták szégyent sem a külföldi üzletemberek, sem a hazai fogyasztóközönség körében. Sok újdonságot kínálnak a Centro­tex égisze alatt termékeiket felvonul­tató vállalataink a lakástextíliából, a szőnyegből egyaránt, s nem kell szé­gyenkezniük a gyapotfeldolgoző vál­lalatoknak, s a műszálakat alkalmazó vállalatoknak sem. Ez utóbbiak olyan kelmék gyártására törekednek, ame­lyek tulajdonságaival egyre jobban megközelítik a természetes anyagok­ból készültekét. Azt pedig nem szük­Sünán suhan velünk a kocsi az autópályán. Trabantokat hagyunk ma­gunk mögött, Moszkvicsokkal, Ladák­kal és Zasztavákkal együtt tartjuk a sebességet, és csillogó 613-as Tatrák, Volgák, Mercedesek és Fiatok hagy­nak le bennünket. A kocsikban fogyasztók és vásárlók ülnek, elegáns külföldi üzletkötők és reménykedő hazai gyárigazgatók, far- mernadrágos tizenévesek, józanul gondolkodó családapák és fejkendős falusi öregasszonyok. Az uticél ezen az áprilisi hétvégén Brno, közelebbről a XI. Brnói Nem­zetközi Fogyasztási Cikk Vásár tíz­egynéhány pavilonja. Azok a pavilo nők, amelyekben a vásár 7 napján ezernyi hazai és külföldi gyár talán tízezernél is több termékének kiállí­tói vetélkednek a fogyasztó kegyei­ért. Brno felé tartva a nyugati üzlet­ember profitról álmodik. A csehszlo­vákiai, a szovjet, a magyar, a román, a jugoszláv gyárigazgató bizonyára azt latolgatja, mennyire bizonyulnak versenyképesnek az üzemében készült termékek. A tinédzser lelki szemei előtt ordító Hi-Fi készülékek jelennek meg és sportszerek, meg olyan „sze­relés“, amilyen még senki más fiának nincs az új lakónegyedben. A falusi néni pedig abban reménykedik, hogy a cipőipar remekeit bemutató pavi­lonban talán kényelmes és tartós lábbeliket is talál, amiből arra lehet következtetni, hogy ezek nemsokára a boltokban is megjelennek. Bent a nagyvásáron azután minden­ki megy a maga dolga után. A legforgalmasabb pavilonok egyi­ke a bútoripar remekeit mutatja be. A Bystfice pod Hostínem-1 Bútorgyár egyik terméke, a piros-fehér hinta­szék körül szinte állandó a csoporto­sulás. A vállalat képviselője egy arab üzletemberrel értekezik. Az arab ke­reskedő sorban kipróbálja az ülőal­kalmatosságokat, közben — angolul — adatokat diktál a bystficai vállalat képviselőjének. Készül a megrendelés. — Nehéz ma eladni? — kérdeztem talán egy órával később a bútorgyár képviselőjét. — jó terméket ma sem nehéz érté­kesíteni. És nem is akármilyen áron... Érvként ő is a Thonet típusú hin­taszékre mulat rá, amely körül válto­zatlanul sok az érdeklődő. Igaz, ez a termék nagy mértékben élőmunka­igényes, így a vállalat ebből és a töb­bi Thonet típusú székből csak nagyon kis sorozatot gyárt. Az itt bemuta­tott ülőalkalmatosságok zöméről lát­szik, hogy nagy sorozatokban, futó­szalagok mellett készültek — eleget téve az élőmunka-igényesség csökken­tésére vonatkozó követelményeknek. Az élőmunka-igényesség csökkenté­sének helyessége, persze, attól függ, miként értelmezik. Űgy-e, hogy az élőm un ka-igény esség csökkentése ér­dekében túlságosan is leegyszerűsítik a terméket, aminek veszélye, hogy nem vonzza a vásárlót. Ilyenkor a formatervező,kön a sor, hogy az igé­nyek és a lehetőségek összehangolá­sával, merészebb fantáziával tetsze­tős, de kevésbé élőmunka-igényes terméket tervezzenek. A szóban forgó bútorgyár termékei között sok ilyen­nel találkozhatott az érdeklődő. A bútoripari termékeket bemutató pavilont járva összehasonlításra is al­kalom nyílik, összehasonlítható az it­teni kínálat az üzletekben található kínálattal. A Bratislava! Nyugat-Szlo­vákiai Bútorgyár, a Topofőany-i Mier vállalat és a többi bútorgyárunk vá­sáron bemutatott termékeinek láttán arra következtethetünk, hogy a for­matervezők lépést tartanak a fejlő­déssel, a divattal, a hiba valahol má­sutt van. A központi kiállítási csarnok, az A pavilon, már hagyományosan annak az ágazatnak ad otthont, amely az éppen zajló vásár kiemelt ágazata. Ez ezúttal a bőrfeldolgozó, a cipő- és bőrdíszműipar, illetve a szőrmeipar. Az EXICO külkereskedelmi vállalat a csehszlovákiai cipők legnagyobb exportőre. E vállalaton keresztül ér­tékesítik cipőgyáraink, de kesztyű és egyéb bőripari vállalataink is külföl­dön a termékeiket, s ez év január el­sejével bővült tevékenysége: mégpe­dig a szőrmeipari termékek kivitelé­vel és behozatalával. A külkereske­delmi vállalat behozatali programjá­ban ezen kívül elsősorban nyersbőr szerepel, ami cipői,parunik fejlődésé­hez elengedhetetlen. A nyersbőr ára viszont ugyancsak drágult az utóbbi években a világpiacon, ezért nem mindegy, hogy a drága pénzen vásá­rolt nyersanyagot cipőgyárainkban miiként hasznosítjuk. A gyors reagá­lás, a szállítási határidők pontos megtartása az alapja annak, hogy a külföldi vásárlókat megtartsuk. A Partizőnskei Augusztus 29. Cipő­gyár több mint félszáz termékét, a gottwaldovi cipőgyár álltai kiállított cipőket, a Sázavan vállalat gyermek­cipőit vizsgálva egyértelmű lehetett szinte minden vásárló véleménye: szé­pek, divatosak, kényelmesek, s a ter­vezők nem feledkeznek meg egyetlen korosztályról sem. Láthatott itt ked­vére való kényelmes cipőt a falusi néniké, s az a fiatalasszony, is aki kisgyermekével a karján elmélyülted tanulmányozta az ötletesen megoldotl gyermekcipők bő kínálatát. A Sázavan vállalat, amely Zruő nad Sázavouban már közel 40 éve gyártja a gyermekcipőket, ezidáig több mint 178 millió párat készített ezekből. A vállalat formatervezőinek elsődleges szempontként az egészségügyi köve­telményeket kéül figyelembe venniük, s amint ezt az idei kínálatuk is mu 'tatja, erről nem feledkeznek meg. Csak minél több kerüljön belőlük a cipőboltokba Is! A cipő- és szőrmeipari termékek vi­lágában szívesen elidőznék még, de vonz, ahogy minden látogatót, a tex­tilipari termékeik világa is. Textil- és ruhaipari vállalatainkat a Centrotex részvénytársaság képviseli a világ ban, s ez a társaság gondoskodik többnyire a behozatalról is. Már ha­gyományosan a D pavilonban kap he séges különösképpen kommentálni, hogy miért van erre szükség. A Centrotex külkereskedelmünkben betöltött szerepét jól bizonyítja a kö­vetkező adat is: a világ 130 országá­nak több mint 6000 vállalatával tart kapcsolatot, s az évi forgalma 1 mil­liárd dollár körül mozog. Nem mind­egy tehát, hogy milyen áron, és mi­lyen termékeket értékesít, s az sem mindegy, miként járul hozzá a hazai piac gazdagításához. A brnői pavilonokat járva sok gon­dolat megfordul a laikus látogató és a szakember fejében egyaránt. A lai­kus elsősorban a termékek célszerű­sége, divatossága iránt érdeklődik. A szakembert — legyen az üzletkötő vagy gyártó — más is érdekel az em­lített szempontokon kívül. Az, hogy milyen gazdaságossággal készül a termék, van-e iránta kereslet, képes-e a gyártó gyors és pontos szállításra stb. Közös vonás azonban a fogyasztó és a kereskedelmi szakember érdek­lődésében: a minőség iránti követel­mény. A színvonalas áruért egyik is, másik is szívesen fizet többet. Brnóban és a többi hasonló nem­zetközi vásáron folyik a harc a vá­sárló kegyeiért. S az győz, aki eleget tud tenni a említett követelmények­nek. A fogyasztási cikkeknek azon­ban még egy nagyon fontos szerepük van. Azon túl ugyanis, hogy e termé­kek hozzátartoznak mindennapjaink­hoz, ízlés- és étetmódfonmálő szere­pet is betöltenek. A mosógépek, ház­tartási hűtőgépek és a napi munkán­kat megkönnyítő egyéb termékek használatával sokkal több a dolgozók szabad ideje, s ezt a szabad időt mű­velődésre, sportolásra, szórakozásra használhatják ki. A közszükségleti iparnak pedig arra is gondolnia kell, hogy elegendő szabadidő-ruhát, sport­szert, jő minőségű Hi-Fi rádiókat, te­levíziókat stb. gyártson. S ahogy azt az idei tavaszi brnói vásár is bizonyította: ötletben, aka­ratban nincs hiány, csak a lehetősé­gek jobb kihasználására van szükség a közszükségleti iparban is. PAKOZDI gertrüd A BRNÓI PAVILONOKAT JÁRVA © Q) S > o3 m .00 t £ Sri £ c „i CB — •fi 0 2 fi f! ii ~i­£ a « S |a 1 11! ti 1

Next

/
Thumbnails
Contents