Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-04 / 18. szám
AZ IRÁNYÍTÁS hatékonyságának a iű pártmunka az A1APJA HALLGATNAK A DOLGOZÓK VÉLEMÉNYÉRE • AZ IDEI TERVEK TELJESÍTÉSÉVEL MÁR A KŐVETKEZŐ ÖTÉVES TERVIDŐSZAKOT KÉSZÍTIK ELŐ Két év telt el azóta, hogy a 'kom munisták kezdeményezésére a Bősi IGabcíkovo) Állami Gazdaságban az addig gyakorolt területi vezetésről áttértek az ágazati rendszerű irányításra. Ezzel párhuzamosan megteremtették a feltételeket a pártalapszerveze- teknek a termelési-ágazati rendszer szerinti felépítéshez is. — Azóta — mondtam Fekete Zoltán elwtársnak, az üzemi pártbizottság elnökének — bizonyára sok tapasztalatot szereztek. Hogyan lehetne azok lényegét érzékeltetni, kifejezni? — Korábban — kezdte a pártelnök — egy szervezetbe tömörültek a növénytermesztési csoport dolgozói, a traktorosok és az állattenyésztők. Ez hosszadalmassá, bonyolulttá tette a tárgyalásokat, de távolról sem nyílott lehetőség erre, hogy érdemben foglalkozzunk az időszerű problémák (megoldásával. Nyilvánvaló, hogy a kommunista állatgondozót merőben más témák érdekelték, mint mondjuk a pártmegbízatását teljesítő traktorost vagy gyalogmunkást. Ez volt tehát az indítéka annak, hogy vállalatunk minden kommunistája az új és tökéletesebb szervezeti kiépítés mellé állt. — Mi a lényege ennek? — Termelési ágazatok szerint ösz- szesen négy pártalapszervezetet hoztunk létre, s beosztásuknak megfelelően ezekbe soroltuk a gazdaság több mint 100 kommunistáját. A lényeg? Tapasztalataink szerint így eredményesebb a tevékenységük. Könnyebben kapcsolódhatnak a konkrét feladatokhoz, rendszeresebbé vált szervezeti életük, jelentősen növekedett a párttagok aktivitása. — Gyakorlati példákat is tudna mondani? — A korábbi években is érvényesült gazdaságunkban a párt vezető szerepe. Az üzemi pártbizottság és az alapszervezetek eddig is segítették a gazdaság vezetését a jobb eredmények elérésében, de ilyen módszeresen, alaposan még egyetlen évben sem készültek a gazdasági feladatok teljesítésének segítésére. Pártalap- szervezeteink februári taggyűléseiken nem „általában“ szabták meg a tennivalókat, hanem nagyon is konkrétan. Nagy gondot fordítanak például a növénytermesztési ágazatban arra, hogy a talajminták eredményei alapján alkalmazzák a műtrágyákat, az állatgondozók ugyanakkor jó minőségű húsmarhák hizlalásával és a leadási határidők betartásával szereznek érvényt a kölcsönös értékesítési szerződéseknek. A kommunisták ezen kívül megkülönböztetett feladatuknak tekintik a munkaszervezés korszerűsítését, a termelés műszaki színvonalának emelését csakúgy, mint az anyaggal való takarékosabb gazdálkodást és a munkaidőalap jobb kihasználását. — A kommunisták ismerik a vállalat idei tervét és a problémákat is. Elmondható-e ez a gazdaság párton kívüli dolgozóiról is? — Alapos és több hetes politikai munka eredménye, hogy a gazdaság szinte valamennyi dolgozója ismeri a vállalat 1980. évi tervét, s ebből is legjobban azt, hogy .milyen feladatok hárulnak ebből rájuk. A gazdasági vezetés erről szóló beszámolóját, valamint az elmúlt év eredményeinek ösz- szegezését először az üzemi pártbizottság vitatja meg, ezt követően az alapszervezetek mondták el véleményüket, nyilvános pártgyülések keretében pedig a dolgozókkal tanácskoztunk. Őszintén, kritikusan beszéltek a munkáról, annak fogyatékosságairól. Mindenütt szóltak arról, hogy az 1980-as esztendőben több és nagyobb feladat hárul a munkahelyi kollektívákra, minit tavaly, s azt is «nyíltan megmondták, hogy keresetük sem növekszik arányosan a termelési eredményekkel. — Mit hozott a véleménycsere a dolgozókkal? — A beszélgetések hasznos tapasztalatokat és ismereteket adtak a gazdaság pártbizottságának és az alap- szervezetek vezetőségeinek. Meggyőződhettek arról, hogy a dolgozók megértik a vállalat és az ország gazdasági helyzetét, s a legtöbb kollektíva a tervben meghatározott termelési mutatóknál jobb eredmények elérését vállalta. Ugyanakkor arra is felfigyeltek, hogy számos munkahelyen nem csupán a dolgozók helytállásán, szorgalmán múlik a többtermelés. Gyakori, hogy ennek nincsenek meg a feltételei. Többen is szóvá tették, hogy a hibákat korábban is fölvetették, de nem történtek intézkedések. A . párt- bizottság tanulságként vonta le, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a termelést közvetlenül irányítók munkájának javítására, a velük való foglalkozásra. — A politikai munka során a párt- alapszervezetelk mindig ilyen hangsúllyal foglalkoznak a gazdasági kérdésekkel? — Amióta az ágazati irányítás érvényesül, igen! De ez nem jelenti azt, hogy ezzel csökken a gazdasági vezetés felelőssége a terv teljesítéséért. Annál is inkább nem, mert a párt- bizottság a gazdaság vezetésével, a pártalapszervezetek pedig az ágazatuk vezetőivel szemben az eddiginél is magasabb követelményeket állítanak. Egyébként a dolgozók meggyőződésében, mozgósításában legdöntőbb a kommunisták személyes példa- mutatása. A pártvezetésnek a dolgozókkal teremtett szoros kapcsolata segített abban, hogy jobban megismerje az egyes ágazatokban dolgozók magatartását, előnyös tulajdonságait, de az ottani gondokat, problémákat is. — Mit tesznek annak érdekében, hogy az ágazati irányítás javuljon, illetve milyen új formák alkalmazását követeli meg a pártmunka? — Véleményem szerint önmagában az ágazati irányítási rendszer sem csodaszer. A gazdaságunkra háruló feladatok megvalósítását csak úgy segítheti eredményesen, ha az üzemi pártbizottság és a gazdaság négy pártalapozervezete, ha minden kommunista ismeri a gazdasági munka lényegét, érti a gazdaságpolitikai összefüggéseket, s az ezen az alapon nyugvó szemlélet cselekvéssel is párosul. A pártbizottság már eddig is sokat tett ennek érdekében, nem most kezdi ezt a munkát. Ennek ellenére az a véleményem, hogy a gazdasági propagandára és az agitációs tevékenységre az eddiginél is nagyobb súlyt kell helyeznünk. Qgy, ahogyan ezt a CSKP KB 15. ülése is hangsúlyozta: „A gazdasági propaganda és agitáció Jeladata, hogy megmagyarázza: az élet- színvonal további emelése attól függ, hogyan fokozzuk az anyagi források kialakítását, hogyan tudjuk kihasználni a termelési tényezőket, mozgósítani a meglevő forrásokat és tartalékokat.“ — A termelés eredményeit azonban számokkal — korona, mázsa, liter stb. — jelzik, mérik, és a pártalapszerve- zeteink számára is fontos, hogy ismerjék a termelés mennyiségi és minőségi mutatóit, teljesítésüket a gazdasági vezetés munkáján keresztül rendszeresen ellenőrizzék, folyamatosan tájékoztassák erről a párttagságot. A kommunisták rendszeres tájékoztatása ugyanis alapja a tömegpolitikai munka rugalmasságának, az ágazati irányítás és a pártmunka hatékonyságának is. A Bősi Állami Gazdaságban a kommunisták jól felkészültek a növekvő gazdasági feladatok teljesítésére. A gazdasági vezetéssel és a pánton'kívüli dolgozókkal összefogva munkálkodnak azon, hogy az ágazati irányítás haladó elemeit gazdagon gyümölcsöz- tessék a hetedik ötéves tervidőszak indulásánál bevezetendő tervszerű irányítási rendszer érvényesítésénél is. Ám ennek egyik alapvatő követelménye az idei tervfeladatok sikeres teljesítése. SZOMBATH AMBRUS A z ideológiai munkát a kommunista párt alap- szervezetei mindig is egyik legfőbb feladatuknak tartották, mégpedig okkal, hiszen az eszmei nevelés közvetve, vagy közvetlenül mindennel összefügg. A pártalapszervezetek ideológiai munkájához nagyon világos és határozott útmutatást jelent Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 15., és Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága legutóbbi ülésének anyaga, amely kiterjed az ideológiai tevékenységgel kapcsolatos minden lényeges kérdésre, megjelöli a jelen időszak legfontosabb feladatait és a távlati teendőket. Éppen ezért az alapszervezeteknek, de minden egyes kommunistának is meg kell Ismerniük a központi bizottsági ülések dokumentumait, hogy munkájukat azokból kiindulva végezhessék. A GSK'P KB, illetve az SZLKP KB ülésén nagy figyelmet szentelték az ifjúság körében végzett ideológiai munka fontosságának. Ez a kérdés szinte minden egyes pártalapszervezetre vonatkozik, hiszen valamennyi alapszervezet hatáskörében vannak fiatalok, sőt, igen gyakran ifjúsági szervezet is tevékenykedik. Ám nem mindenütt lehetnek egyaránt elégedettek a pártalapszervezetek a fiatalok körében végzett munkájuk hatékonyságával, így van ez például Zsélyben (Zelovce) is, ahol a pártbizottság és a taggyűlés, de még a helyi nemzeti bizottság ,is többször foglalkozott a SZISZ- szervezet munkájának fellendítésével, az eredmény azonban egyelőre várat magára. Éppen ezért a tagokkal folytatott .beszélgetések alkalmából egyesek pártfeladatul kapták a helyi fiatalok munkájának, ifjúsági szervezetének a támogatását. Lehet, hogy ez a megoldás meghozza a kívánt eredményt. Nagyon helyesen járnak el azok a pártalapszervezetek, melyek nem restek másoktól tanulni. Olyan szervezetéktől, amelyekben kimagasló eredményeket érnek el az ifjúság nevelésében. Bőven akad ilyen sziervezet is. Egyikük a Szímői (Zemné) Egységes földművesszövetkezet pártszervezete, mely nemcsak az érsekújvári (Nővé Zám'ky) járás, hanem a Szlovák Szocialista Köztársaság egyik legkiválóbb ifjúsági szervezetével büszkélkedhet. Ennek a SZISZ-szervezetnek (pontosabban három alapszervezetneik} három községben: Szí- mőn, Kamocsán, (Komoca) és Andódon (Andovce) együtt 130 tagja van. A SZISZ alapszervezeteinek munkáját — az üzemi pártbizottság mintájára — a SZISZ üzemi bizottsága hangolja össze. S hogy miért tartoznak a legjobbak közé? Sók mindenért, de elég, ha csupán néhány sikeres akciójukat megemlítjük. A SZISZ Központi Bizottsága által megrendezett aratási versenyben minden évben az elsők közt végeznek. Sőt, egyik tagjuk 1978-ban megnyerte a kombájnosok szlovákiai versenyét. Népszerűek szellemi vetélkedőik, asztalitenisz- tornáik, sakkversenyeik. Az utóbbiakat már hagyományosan (ez is a fiatalok leleményességét bizonyítja) egy, a Vágón horgonyzó kiselejtezett hajón rendezik meg. A SZISZ járási bizottságának javaslatára Illés József, a SZISZ szímői alapszer- vezetének elnöke tavaly szovjetunióbeli és finnországi jutalomkiránduláson vett részt. Sokatmondó tény az is, hogy a 130 ifjúsági szervezeti tag közül mintegy 40 párttag, vagy tagjelölt. A fiatalok helytállásának a legnagyobb elismerése, ha a párt alapszervezetei előlegezik nekik a hizalmat, s felveszik őlket a párttagjelöltek sorába. Ezzel azonban nevelésük korántsem fejeződik be. Sőt, valójában akkor 'kezdődik. Ennek egyik módja a tagjelöltek konkrét feladatokkal való megbízása, a feladat teljesítésének rendszeres ellenőrzése és értékelése. Ebben fontos szerepet játszanak a pártcsoportok és a tagjelöltek ajánlói, akik rendszerint azonos munkakörben dolgoznak a fiatalokkal, ismerik munkahelyi és személyes gondjaikat is. Ugyancsak jelentős szerepet tölt be a tagjelöltek nevelésében a pártoktatás, melyet többnyire a járási pártbizottság nevelési házai szerveznek számukra. Például a ga- lánitai járásban az Idei pártoktatási évben összesen 150 tagjelölt vesz részt a politikai nevelés háza által rendezett különböző tanfolyamokon, melyeken különböző előadások hangzanak el a szlovák és külön a magyar nyelvű tagjelölteknek. A tagjelölték feladatai természetesen összhangban állnak a fiatalok korával, politikai ismereteivel, gyakorlati tapasztalataival, érdeklődési körével és a pártalapszervezetek előtt álló feladatokkal. Egyebek közt olyan feladatokat bíznak rájuk, mint a faliújságok anyagának 'kicserélése, a helyiségek díszítése bizonyos ünnepségek, rendezvé nyék alkalmából, az ifjúsági szervezet, vagy más tömegszervezet munkájában való részvétel, a mun kavédelmi előírások megtartásának, a munkaidő jobb kihasználásának javítása, a termelés minőségének elősegítése, az anyagokkal és energiával való takarékoskodás. K itűnő lehetőség kínálkozik a helytállás bizonyítására a tagjelöltek számára a szocialista munkabrigádokban is, melyek az utóbbi években egyre inkább kiveszik részüket a szocialista ember formálásából és döntő szerepet játszanak a termelési feladatok teljesítésében, a munkahelyi problémák rugalmas megoldásában. Éppen ezért a pártalapszervezetek — a CSKP KB Elnökségének beszámolójával összhangban — igen nagy figyelmet fordítanak a szocialista munkabrigádmozga- lom fellendítésére. FÜLÖP IMRE 1900. 17 A ozsrn * M
