Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-13 / 2. szám
TUDOMÁNYI TECHNIKA VÁLTOZNAK FUNK FSHAI1ATIWSZONVJU Földünk éghajlati viszonyai nagyon sokrétűek és eltérőek. Egyes területeken az örök tél az úr, másutt nagy forróságok vannak, megint más vidékeken túl sok a csapadék, egyes helyeken pedig szárazság van. Vannak azonban olyan vidékek is, ahol igen gyakoriak a káros következményekkel járó nagyobb kilengések. Az állandósult időjárási viszonyokat egy-egy területen éghajlatnak nevezzük. Az éghajlati viszonyok kialakulását a hőmérséklet, a csapadék és a légköri mozgások határozzák meg. Az atmoszférának ezek a fizikai jelenségei egymással összefüggnek, s így alakulnak ki az állandósult meteorológiai elemek, az évi és a napi időjárási viszonyokat is ez befolyásolja. Ezek az atmoszférikus jelenségek bizonyos geográfiai körülmények között zajlanak le. Maga a földrajzi környezet gyakran jelentős mértékben befolyásolja a hőmérsékletet, a csapadékmennyiséget és a levegőmozgást. Mások e folyamatok feltételei az egyenlítőhöz közel és az egyenlítőtől távol, eltérőek a tengerek és a szárazföld, a síkságok és a hegyvidékek között. A földrajzi tényezők közül az éghajlati viszonyokra a legnagyobb befolyást az egyenlítőtől való távolság, a tengerszint feletti magasság, a vizek és a szárazföldek elhelyezkedése, a hideg és a meleg tengeráramlatok, valamint a növény-, a hó- és a jégtakaró gyakorolja. E tényezők mindegyike sajátos módon határozza meg az időjárás alakulását egy adott területen, ennek következtében az éghajlati viszonyok sokrétűek és bonyolultak. A mi éghajlatunk tipikus jellemvonása a négy évszak váltakozása, ami a Föld Nap körüli forgásának következménye. A tapasztalatból azonban tudjuk, hogy az évszakok határa nem merev, elég gyakran eltérnek az időjárási viszonyok az évszaktól. A nyarat néha hideg légtömegek és esőzések rontják el, máskor meg télen hideg helyett viszonylag meleg van. Az ilyen kilengések különösen tavasszal és ősszel gyakoriak. Az évszak és az időjárás hazánk területén az utóbbi években és évtizedekben elég gyakran eltért egymástól. Szélsőséges időjárás esetén az emberek keresni kezdték az okot, magyarázatot kértek. Sokan úgy gondolták, hogy az aránytalanságot földünk éghajlatának megváltozása okozza. Ez a nézet azonban nem megalapozott. A jelenkor és a múlt éghajlati viszonyairól a leghűbb képet a meteorológiai feljegyzésekből nyerhetjük. Ezeket Európa legrégebbi meteorológiai állomásai már több mint 200 éve készítik. Az elmúlt két évszázad meteorológiai megfigye lései azt mutatják, hogy földünk éghajlati viszonyai lényegesen nem változtak. A feljegyzett meteorológiai adatok beható tanulmányozása után is csak kisebb változásokat, ingadozásokat fedezhetünk fel, amelyek rendszertelenül fordultak elő, és abban nyilvánultak meg, hogy az átlagosnál zordabb vagy enyhébb volt a tél, forróbb vagy hűvösebb volt a nyár, vagy na gyök voltak a kilengések tavasszal és ősszel. Ugyanez vonatkozik a csapadék mennyiségére is. Voltak túlságosan csapadékos és száraz időszakok. Prágai és bratislavai feljegyzésekből megtudhatjuk, hogy 1790 körül véget ért a hideg telek időszaka és enyhébb, melegebb telek kezdődtek. Ez nagyjából 1825-ig tartott. Utána ismét a szárazföldi időjárás került túlsúlyba, s megnövekedtek a különbségek a téli és a nyári hőmérséklet között. A kontinentális jelleg elsősorban szigorú telekben nyilvánult meg. A forró nyár már kevesebb volt. Egy további időszakban, 1896 és 1928 között a legtöbb nyár hűvös, a legtöbb tél pedig enyhe volt. Ez tengermelléki jellegű időjárás volt, intenzívebben jutottak el az Atlanti-óceán felől beáramló légtömegek hazánk fölé, s így kisebb volt a hőmérsékletingadozás a nyár és a tél között. Ezt követően ismét szárazföldi jellegűvé vált az időjárás, megnövekedtek a hő- mérsékleti különbségek. Ez volt jellemző az 1928 és 1956. közötti időszakra. Ebben az időben nálunk kilenc forró nyár és csak öt kemény tél volt. E telek közül azonban ekkor volt a Kárpátmedence legszigorúbb tele, legalábbis a múlt század közepe óta, amióta Bratislavában feljegyzéseket készítenek az időjárásról. Nagyon kemény volt 1928 és 1939 tele. 1956 után ismét a tengeri éghajlat került túlsúlyba, csökkent a különbség a nyár és a tél között, annak ellenére, hogy 1962 és 1963 tele az egész Kárpát-medencében zord volt. A szárazföldi vagy tengermelléki jellegű éghajlat, amely több évtizedenként váltakozik, nem zárja ki azt, hogy egy-egy ilyen időszakban intenzív időjáráskilengések vannak, amelyek hónapokon, sőt évszakokon át eltarthatnak. Például a kemény telek idején több enyhe tél is volt és megfordítva. A zord teleket gyakran ellensúlyozta a forró nyár, az enyhe telek pedig többször hűvös nyárral jártak, de nem mindig. Ebből az elemzésből is látható, hogy az éghajlati viszonyok változása nagyon bonyolult folyamat, amelynek föltérképezéséhez kétszázéves megfigyelések adata sem elegendő. A mérsékelt égövben, amelynek Közép-Európa is része, nagyon rendszertelen a hideg és a meleg légtömegek áramlása. !gy egyenlítődik ki ugyanis az Északi-sarkvidék és a szubtrópus közötti nagy ellentét. Hazánk területén állandó „küzdelem“ folyik a sarkvidékről beáramló hideg légtömegek és a dél felől jövő meleg légtömegek között. A nyári időszakban a meleg légtömegek messze északra eljutnak, télen viszont a hideg sarki légtömegek a szubtrópus határáig behatolnak. Mivel ugyanaz a terület egyszer hideg, máskor meleg légtömegek hatása alá kerül, az időjárás nagyon változékony, ami az éghajlati viszonyokra is hatással van. Hazánk időjárási és éghajlati viszonyait az Atlanti-óceán és az eurázsiai szárazföld is nagyban meghatározza. A szárazföld ugyanannyi hő hatására sokkal gyorsabban fölmelegszik, mint a víz, de sokkal gyorsabban ki is hűl. A szárazföldet egy kis vaskályhához hasonlíthatjuk, amely nagyon gyorsan fölmelegszik, de nem tudja tartani a meleget, miután a tűz kialudt, azonnal kihűl. Az óceán ezzel szemben egy samotto- zott nagy kályha, amely ugyancsak lassan melegszik föl, de a tűz kialvása után csak lassan hül ki, tehát tovább tartja a meleget. Ennek a jelenségnek fontos szerepe van a hazánk éghajlati és időjárási viszonyaiban. Az Atlanti-óceán felől beáramló légtömegek télen fel- melegedést, nyáron lehűlést idéznek elő. Közép- Európa időjárását és éghajlatát tehát nemcsak az évszakok, hanem a levegőmozgás, a meleg és a hideg légtömegek beáramlása is meghatározza. Az itteni levegőmozgások nagyon rendszertelenek. Egyes években, évszakokban, hónapokban, hetekben kevésbé intenzívek, máskor viszont intenzitásuk nagyon megnövekszik, sőt irányát is megváltoztatja. Ez az éghajlati viszonyokban bekövetkezett változások — kilengések oka is. Ezekre a kilengésekre egész Európában számítani kell. Amint már mondottuk, ez Európa földrajzi helyzetével, a légkör átlagos helyzetével és a csapadék mennyiségével függ össze. Az éghajlati kilengéseket azonban nem téveszthetjük össze a Föld éghajlati változásaival, amelyek a régi geológiai korokban mentek végbe, és egész évezredekig tartottak. Míg a geológiai korokban bolygónk éghajlata'lényegesen megváltozott, az utóbbi évtizedek és évszázadok éghajlati kilengései magának a Földnek az éghajlatát nem változtatták meg. P. F. A CKD Dukla Praha Vízkezelési Kutatóintézetének dolgozói a Sázava nad Sáza vou-i Kavalier Üveggyárral együttműködve korszerű korróziógátló anyagot fejlesztenek ki a hőcserélők és a fűtőrendszerek számára nátriumkarbonátos poli- foszfát alapján. Ez az anyag háromszorosára növeli a fűtővizes berendezések élettartamát. A felvételen a Vit- ranox néven forgalomba hozott szemcsézett nátrium- karbonátos polifoszfát látható (A CSTK felvétele) SVÉD SZEMÉTBRIKETT A háztartási szemét hasznosításának igen célszerű módját dolgozták ki Svédországban. A hulladék feléből eltüzelhető golyócskákat, brikettet gyártanak, melynek fűtőértéke a szénének egyharmada. A Brini nevű szemétfel- dolgozó-rendszer malomból és szeparátorból áll. A szemetet előbb a malomban felaprítják, majd a szeparátorba juttatják, ahol az könnyű (szerves) és nehéz darabokra különül el. Az előbbiek éghető anyagból, főleg papírból és műanyagból állnak, az utóbbiak fémekből és egyéb hulladékból. Egy második egységben a könnyű részt megszárítják, majd tömör golyócskákká formálják, amelyek aztán szilárd tüzelőanyaggal fűtött ipari kemencékben és távfűtő-berendezésekben eltü- zelhetők. A golyócskák gyártása után a szemétből visszamaradó szerves anyag komposztálásra alkalmas. Svédországban évi 2,5 mii lió tonna háztartási szemét keletkezik. Ha ezt az egész mennyiséget feldolgoznák ilyen típusú berendezésekben, 400 ezer tonna kőolajnak megfelelő energiaértékű fűtőgolyócskákat termelhetnének. (É. T.) Térképezés lézersugarakkal Amerikai kutatók lézersu garak segítségével készítenek pontos talajtérképet Földünk felületéről. A lézer- berendezést Cessna 206 jelzésű repülőgépre telepítették. A méréseket 300—900 méteres repülési magasságból végezték. Viszonylag nagy pontosságot értek el a levegőből történő lézersugaras mérések során: 3 m szórási pontosságot vízszintes irányban és 15 cm szórást függőleges irányban. Az eredményeket jelző sok ezer kis görbét számítógép fordítja le a kartográfia nyelvére. A lézer térképet természetesen ki lehet egészíteni hagyományos légi felvételekkel Is. A kutatók a Cambridge-i és az Adelphi-i egyetem munkatársai. A gallium lézer 10 ns-os nagyfrekvenciás impulzusokat bocsát ki, amelyeket szilícium fotodióda segítségével fogják fel a talajról visszaverődve. A lézeres módszer elvben hasonlít a radartérképezéshez. Amikor az impulzusok sík területről verődnek visz- sza, úgy az értékelésnél egyszerű a helyzet. Abban az esetben, amikor egy erdőt mérnek be lézerrel, a kibocsátott impulzusokat részben a talaj, részben a fák koronái verik vissza. Az említett fotódióda tehát az impulzus jelek sorozatát kapja ugyanazon mérési területről. Ebben az esetben elektronikus berendezés választja el a talajról és a fák koronáiról visszaverődötl impulzusokat. A jelzések elemzése segítségével pontosan meg lehet határozni a fák magasságát, abban az esetben ha egy-egy fa magassága meghaladja az 1,5 métert. Az ennél alacsonyabb cserjék beleolvadnak a talajba, tehát a jelenlegi módszerrel nem mutathatók ki. A lézersugaras módszer segítségével a dombok, völgyek is jól követhetők voltak. Egyelőre az egyes útburkolatok nem mutathatók ki ezzel a térképezési módszerrel. A lézeres kartográfia segítségével a jövőben korrigálni lehet a régebbi és pontatlan térképeket, ugyan akkor segítséget nyújt ez u módszer a vegetációs, katonai és egyéb térképek gyors és pontos légi felvételére. (Technika) GYÜMÖLCSÖZŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS A Lihacsov Autógyárnak, mint minden más szovjet gyár- óriásnak, a saját kísérleti és kutatóbázisa van. Am a termelés rekonstrukciójához, az új technika és technológia bevezetéséhez a saját erőn túl szükség van a tudomány segítségére is. Ezért az autógyár már 120 együttműködési megállapodást kötött tudományos kutató- intézetekkel és felsőoktatási intézményekkel, közöttük a Moszkvai Állami Tudomány- egyetemmel. Az egyetem tudósaival és tanáraival a ZIL mérnökei 1974- től működnek együtt, elsősorban olyan tudományos-műszaki problémák megoldásában, mint 'a teherautó részegységek tartósságának növelése, a nagy teljesítményű gázlézerek alkalmazása az autógyártásban, a termikus fémmegmunkálási folyamatok tökéletesítése. A tudósok ezenkívül előadásokat, tudományos és műszaki konzultációkat tartanak a gyár dolgozóinak. és mit ad viszonzásul a gyár? Ellátja az egyetemet a szükséges anyagokkal, műszerekkel, megcsinálja a kísérleti darabokat, s az egyetem tanárai közvetlenül a termelésben végezhetnek kísérleteket. A mostani tervidőszakban az autógyár az egyetem gépészkarával együtt elkészít egy aeroklimatikai laboratóriumot, amelyben a Föld bármely részén előforduló időjárási viszonyokat imitálva kipróbálhatják a kocsikat. Ezzel jelentősen csökken a próbaidő. A nagyméretű klimakamrán kívül két kisebb is készül, az egyikben hideg, a másikban a trópusi vidékeken üzemelő teherautók részegységei vizsgáznak. Az egész munkát elektronikus számítógép segítségével egy központi vezérlőteremből irányítják. ... Köztudomású, hogy a teherautók légtartálya, elosztói és egy sor más részegysége gumiból készül... A Moszkvai Egyetem munkatársai új, nagy- molekulás szerkezetű vegyüle- tet állított elő, amellyel javítani lehet a gumi fizikai-kémiai jellemzőit és így meghosszabbodik a belőle készült alkatrész élettartama. A motortest-gyártásában egyszerre többféle fúrót alkalmaznak. Ha valamelyik fúrószál eltörik, selejt kerül le a futószalagról. A Moszkvai Egyetem Nukleáris Fizikai Kutatóintézetében olyan miniatűr béta-reléket kísérleteztek ki, amelyekkel minden egyes fúrószálat ellenőrizhetnek. A relé működési elve meglehetősen egyszerű: a fúró egyik végén radioaktív sugárforrást, a másikon pedig egy detektort helyeztek el. Ha a fúrószál eltörik, akkor béta-részecskék jutnak a detektorba, az jelzést ad, pontosan mutatja a törés helyét és automatikusan megáll a futószalag. Az egyetem Nukleáris-Fizikai Kutatóintézetének segítségével a Lihacsov Autógyárban lézertechnikai laboratóriumot is berendeztek, amelyben a gázlézert fémdarabolási, hegesztési, edzési és ötvözési műveletekben kipróbálják. A közös kísérletek már a közeljövőben jelentős gazdasági hasznot hoznak az autógyárnak, s valószínű, hogy azok eredményeit más gépipari ágazatok is hasznosítják. JEVGENYIJ JEGOROV 1980. I. 13. ozsrn
