Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-13 / 2. szám
IV. MOSZKVA Szinte természetes, hogy a Moszkvába látogató turisták első útja a Kremlbe és a Vörös-térre vezet, hiszen ide összpontosul a régi Oroszország legnevezetesebb műemlékeinek döntő hányada. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy csak a moszkvai Kremlben maradtak fenn i régi évszázadok orosz építészeinek, képzőművészeinek és kézműiparosal- nak csodálatos alkotásai. Az Orosz SZSZSZK területén több mint hét és fél ezer értékes műemléket tartanak nyilván, habár számos építészeti remekmű, palota és templom pusztult el az ország nyugati részében a fasiszta megszállás alatt. A legtöbb műemlék azonban mégis csak Moszkva környékén található, főleg az úgynevezett „arany gyűrű:‘ övezetében, a régi moszkvai fejedelemség kisebb-nagyobb városaiban, Mozsajszkban, Zvenyigorodban, Ko- lomnában, Volokolamszkban, Za- gorszkban és máshol. A messziről is jól látható aranyozott hagymakupolák ma éppúgy ragyognak, mint hajdanában, amikor sár A Szmolnij-székesegyház látképe a Novogyevicsij kolostorban, itt koronázták cárrá Borisz Godunovot még az volt a rendeltetésük, hogy az adózó jobbágyoknak és a kereskedőknek megadják az irányt. A templomtornyok aranyló kupolái azonban a zsákmányra éhes tatár seregeket is vonzották, ezért támadásaik elhárítására számos erődítmény, erős falakkal körülvett kolostor Is épült ezen a vidéken. 1ML I. 13. „JER HOZZAM, TESTVÉR, MOSZKOVBA!" Az említett régi városok körülbelül egyidősek Moszkvával, melynek alapítását az 1147-es évre vezetik visz- sza, amikor is Jurij Dolgorukij rosz- tov-szuzdali fejedelem Ide hívta meg Szvjatoszlav csernyigovi fejedelmet egy kis „legfelsőbb szintű“ tárgyalásra, s levelében ez állt: „Jer hozzám, testvér, Moszkovba!“ Az itt végzett ásatások azonban azt bizonyítják, hogy a moszkvai Kreml területén évezredek óta éltek emberek, s Jurij Dolgorukij idejében afféle pihenőhely lehetett itt, ahol gyakran elidőztek a Novgorodból, Ja- roszlavlból, Vlagyimirból és Szuzdal- ból Kljevbe utazó fejedelmek, kereskedők és különböző hírvivő küldöttségek. Amikor Moszkva volt a vlagyimir- szuzdali fejedelemség legkisebb városa, rendszerint a nagyfejedelem legkisebb fia kapta meg ezt a várost, így volt ez a mongolok 1238-as hadjárata idején is, akik először Moszkvát pusztították el, s itt foglyul ejtették Vlagyimir herceget, Jurij Vszevolodovics nagyfejedelem legkisebb fiát. Amikor a mongolok Vlagyimir falai alá érkeztek, Az Arany Kapu elé hurcolták őt, s azt üzenték a védőknek, hogy felkoncolják őt, ha nem adják meg magukat. Vlagyimir védelmét akkor a moszkvai herceg két bátyja, Vszevolod és Msztyiszláv irányította, mert a nagyfejedelem északra távozott, felmentő sereget gyűjteni. A védők azonban nem adták meg magukat, s a mongolok szemük láttára végezték ki a fiatal moszkvai herceget. Az ostromnak azonban nem tudtak ellenállni, s a mongolok Vlagyimirt is feldúlták. AZ ANDRONYIKOV- KOLOSTOR Amikor a későbbiek folyamán Moszkva vált a nagyfejedelemség politikai és kereskedelmi központjává, még mindig nagy jelentősége volt a Vlagyimir felé vezető útnak, melynek helyén ma az Enthuziaszták sugárútiét találjuk. Ennek az útnak a kezdeténél, a Jauza folyó mellett épült 1359-ben, Dimitrij Donszkoj nagyfejedelem idején az Andronyikov-kolos- tor, amely ma ikonmúzeum, itt te hinthető meg Andrej Rubljov és tanítványainak számos nevezetes alko tása. Az Andronyikov-kolostorban található Szpasszkij-templom belső falait szintén Andr'ej Rubljov és Danyiil Csornij freskói díszítették, de ezeknek már csak a nyomai láthatók. A kolostor temetőjében pihennek az 1380-as kulikovői csata, valamint a Napóleon elleni háború hősi halottal. Amikor Dimitrij Donszkoj, a kulikovői győztes visszatért Moszkvába, először Kolomenszkoje faluban pihent meg fáradt harcosaival, amely a ma: Moszkva déli peremén fekszik. Ma skanzen van az egykori falu helyén, számos régi faépületet helyeztek ide távoli vidékekről, Nagy Péter 1702- ben épített faháza is itt látható. Ko- lomenszkojét 1571-ben a krími tatárok is elfoglalták, s pusztításaiknak Rettegett Iván fapalotája is áldozatul esett. Csak az 1532-ben épült Voz- nyeszenyije-templom maradt épségben ebből az időből a közelében levő harangtoronnyal együtt, a skanzen többi kő- és téglaépülete későbbi eredetű. A NOVOGYEVICSIJ KOLOSTOR Az Arany Horda felbomlása után kialakult krími tatár kánság csapatai gyakran fenyegették Moszkvát, ezért a fejedelmek fallal körülvett kolostorokból és erődítményekből egy erős védelmi gyűrűt igyekeztek kiépíteni Moszkva déli peremén. Ennek egyik jelentős láncszemét képezte a Novo- gyevicsij-kolostor, amely a mai Luzs- nyiki Sportközpont közelében fekszik. A kolostor építését Rettegett Iván apja, III. Vaszilij rendelte el Szmo- lenszk 1514-ben történt felszabadítása után, amely több mint száz évig volt lengyel és litván fennhatóság alatt. Mivel akkor már létezett egy női kolostor Osztozsjeban, ezért kapta az új létesítmény a „Novij gyevicsij“ nevet. Akkoriban divatos volt a nők kolostorba vonulása. Főleg megözvegyült vagy elhagyott fejedelmi feleségek laktak ezekben a kolostorokban, s nem csoda, ha a házsártos, csel " szövő feleségektől és sógorasszonyoktól szabadulni akaró fejedelmek nagy figyelmet szenteltek a női kolostorok építésének, s ha ez sikerült, hálából nagy ajándékokkal halmozták el az apácákat. A kolostorokhoz földbirtokok és adófizető jobbágyok is tartoztak, a Novogyevicsij-kolostorhoz például Az 1420-ban épült Szpasszkij-templom az Andronyikov-kolostorban Moszkva egyik legrégibb kőépülete 1744-ben több mint 16 ezer gyesz- jatyina föld (egy gyeszjatyina valamivel több mint egy hektár) tartozott, s a kolostornak adózó jobbágyok száma meghaladta a 14 ezret. A kolostort kétszer is ostromolták a krími tatárok. Devlet Girej kán csapatai 1571-ben még feldúlták, de Koza Girej 1591-ben már nem tudta bevenni az időközben megerősített falakat, s elvonult Moszkva alól. A XVI. és a XVII. században a Novogyevicsij kolostornak jelentős szerep jutott a moszkvai fejedelemség, s a kialakulóban levő cári Oroszország történetében. Rettegett Iván számos családtagja lakott itt, többek között menye, Jelena hercegnő Is, Ivan cárevics felesége, akit a cár saját kezűleg tett özveggyé. Ivánnak egyébként élete folyamán hét felesé ge volt, akik a hirtelen haragú uralkodó elől inkább a kolostorokba menekültek, így aztán 1584-ben bekövetkezett halálakor csak két fia volt. az első feleségétől származó hóbortos Fjodor, és az utolsó feleségétől született kiskorú Gyimitrij. BORISZ GODUNOV KORONÄZTATÄSA Ivánt a történészek szerint gyengeelméjű Fjodor követte a trónon, aki csak harangozással és ájtatosko- dással töltötte napjait. De ha meggondoljuk, hogy a moszkvai Kreml Nagy Iván-harangtornyában Fjodor ötvennél is több különböző méretű és hangú harangot kongathatott, nem csodálkozhatunk azon, hogy ez a műélvezet teljesen lekötötte a figyelmét. Mialatt Fjodor szorgalmasan harangozott, sógora, Borisz Godunov, Moszkva leggazdagabb bojárja intézte az ország ügyeit. Később annyira hozzászokott ehhez a tevékenységhez, hogy amikor Fjodor is eltávozott az élők sorából, a Novogyevicsij-kolos- tor templomában 1598. február 21-én cárrá koronáztatta magát. Ezt megelőzően azonban Iván másik fia, a kiskorú Gyimitrij rejtélyes körülmények között meghalt Uglics- ban. Állítólag tőrrel játszott és halálos sebet ejtett magán, egyesek azonban úgy vélték, hogy Borisz Godunov ölette meg. Erre mindeddig nem derített fényt a történelem. AZ „ÜGYBUZGÖ“ SZOFJA Borisz Godunov nagy figyelmet szentelt Moszkva fejlesztésének, bár csak rövid ideig ült a trónon. Ö ma- gasíttatta meg többek között a Nagy Iván-harangtornyot is, talán a Fjodor iránt érzett kegyelettől vezéreltetve, akitől a cárságot örökölte. Azonban még életében elkezdődtek a trónviszályok, főleg a lengyelek oltalma alatt fellépő Ál-Gyimitrij kezdeményezésére, Borisz Godunov 1605- ben bekövetkezett halála után azonban a Minyin és Pozsarszkij vezette népfelkelés vetett véget a lengyel inváziónak. Mivel Fjodor cár halálával magva szakadt a Ruriktól származtatott dinasztiának, a belpolitikai helyzet -rendezése után a Romanov család sarja került a trónra. A sorrendben második Romanov cárnak, Alekszej Mihajlovicsnak két felesége volt, az elsőtől származott a trónt öröklő, de utód nélkül elhalálozott Fjodor, valamint Szofja és a gyengeelméjű Iván, a másodiktól pedig Péter. Szofja és Péter tehát féltestvérek voltak, s Péter kiskorúsága alatt Szofja kormányozta az országot. Szofja azonban később is egyeduralomra törekedett, s háttérbe akarta szorítani a serdülő Pétert. Többször is kísérletet tett a sztrelecek segítségével a cárnak kikiáltott Péter eltávolítására, de mindig Péter kerekedett felül, aki végül is a Novogyevicsij kolostorba záratta Szofját. Szofja azonban itt sem nyugodott, s más cselekvési lehetőség hiányában további palotákat, templomokat építtetett a kolostorban. NAPÓLEON KATONAI ÉS AZ OROSZ APÄCÄK A Moszkvába bevonuló Napóleon a Novogyevicsij kolostorban szállásol- tatta el a tüzérségét, ahová nem értek el az égő város lángjai. Nehéz napok következtek akkor a kolostorra. A franciák tartós védelemre rendezkedtek be itt az orosz csapatok esetleges támadásai ellen, s amikor 1812. október 9-én Napóleon mégiscsak parancsot adott a kivonulásra, aláaknázták a kolostor bástyáit, kapuit, épületeit, s csak a szemfüles és bátor apácáknak köszönhető, hogy a robbantás nem sikerült, akik az utolsó francia katonák távozása után gyorsan elvagdosták a gyújtózsinóro- kat. Hát ez sem volt éppen gáláns cselekedet a franciák részéről, akik tábori konyhának rendezték be a Kreml legszebb templomát, s gulyást főztek Rettegett Iván sírja fölött. Távozásukkor itt is aláaknázták a Nagy Iván-harangtornyot, ám a masszív építmény éppen hogy csak beleremegett a robbanásba, néhány helyen meg is repedt, de nem omlott össze. Nagyón sok történelmi emlék fűződik a Kreml bástyáihoz, templomaihoz is, különösen érdekes a Vörös- tér egyik végét lezáró Vaszilij Bla- zsonnij templom építésének története, de ezek az orosz történelem ismertebb fejezetei közé tartoznak. A Moszkvába látogató turistáknak ezeket a történeteket is elmesélik az Inturiszt kedves, előzékeny idegen- vezetői, akik már felkészülten várják a nyári olimpiai játékokra érkező külföldi vendégeket. MAKRAI MIKLÓS A Novogyevicsij kolostor bástyáit Napóleon katonái fel akarták robbantani, a kolostor lakói azonban idejében elvágták a gyújtózsinórokat (A szerző felvételei) i
