Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-06 / 14. szám
még mit csinálok? Nehéz felsorolni. Tagja vagyok a szakszervezeti üzemi bizottságnak és a Nemzeti Front nagykürtösl járási plénumának. A prágai közvéleménykutató intézetnek is dolgozom, már több mint tiz éve. Ezt véletlenül, egy újsághirdetés nyomán kezdtem csinálni. Megszerettem és érdekesnek tartom ezt a munkát. Sokszor telefonon kapom a kérdéseket és a föladatok szerint különböző korosztályú, műveltségű egyének véleményét kérem ki. Állandó kapcsolatot tart az emberelőkéi, segít, ahol csak tud, a közéleti tevékenység nélküli nem volna teljes az élete, már el sem tudja képzelni másképp. Fiatalos lendülettel bírja az iramot, bár a felesége és két gyermeke néha kevesli a közösen eltöltött órákat. — Bevallom, a feleségem megértése nélkül nem tudnám mindezt elvégezni. Tudom, neki így nagyobb rész jut a háztartási munkából, a gyermek- nevelésiből. Ö reggel hatra megy az üzembe, délutáni programja a főzés, mert az ötödikes Tibor és a másodikos Angelika éhesen jön haza. Aztán a házifeladat ellenőrzése következik. Bizony gyakran megtörténik, hogy már rég alszanak, amikor én a gyűlésekről hazaérek. Hétvégeken — bár néha szombatra és vasárnapra Is akad program — igyekszem pótolni a mulasztásomat. Ilyenkor általában kirándulunk, kedvenc helyünkre, a Kutya-hegyre. Érdeklődéssel hallgattam szavait, életének alakulásáról, mindennapi örömeitől, gondjairól. Vajon honnan merít ennyi energiát mindiahhoz, amit végez — ötlött fel bennem a gondolat. A felelősségteljes munkahelyi beosztás, a pártmunka, a község lakői problémáinak megoldása, a falu fejlesztésének a szervezése, az egyéb tisztségek és nem utolsó sorban a család külön-külön Is nagy feladatot jelent. Dimik Tibor azonban úgy osztja be idejét, hogy mindenre jut belőle, itt-ott még a szórakozásra is. DEÁK TERÉZ (Antalfi Ottó felvételei) íj m összejön a nagy család, az fi n édesanya gyakran emlegeti a borzalmas háború utolsó heteit. A nagyapa pincéje nyújtotta a menedéket. A szovjet katonák közül is többen meghúzódtak ott egy ideig, s nem egyszer karjukra vették az akikor még a világ történéséből mit sem értő kisfiút Tibort — a Dimik házaspár negyedik gyermekét. Beszélgetésünket emlékek idézésével kezdtük. Maradandó, szép gyermekkori élmények sorakoznak egymás után. Minden pillanatkép, amely számára a múltat eleveníti fel, valahol és valamiképp összefügg szüleivel, testvéreivel. A családi nevelés ki- cövekelte a helyes irányt, amelyet egész életében követ. Édesanyjától elsősorban a kölcsönös szeretet és megbecsülés példáját tanulta, apja önállóságra, társadalmi beilleszkedésre, szilárd elhatározásra és a jó követésére hívta fel a figyelmét. Ö volt az, aki elsőként világosította fel, hogy a kommunista párt tagjai alkotják azt az élcsapatot, mely a fejlődést előre viszi s annak a megtiszteltetésnek ki- érdemlésére kell törekednie, hogy ő is soraiba lépjen. — Szívesen gondolok erre vissza és örömmel mondhatom el, boldog volt a gyermekkorom — egyszerű szavakkal fogalmaz Dimik Tibor. — Testvéreimmel nagyon jól megértettük egymást. Bár mindnyájan nem maradtak hűek a szülőfaluhoz, kapcsolatunk nem szakadt meg, gyakran látogatjuk egymást. Még alapiskolás korában, mozgékonysága alapján jegyezte meg az egyik tanítója, aki bizonyára jó em- berismierő volt: Fiam, belőled pincér lesz. Nem sokat tévedett. Nagyon is közelálló pályát választott: 1959-ben a Zvoleni Kereskedelmi Szaktanintézet elárusító szakára került. Kis korában gyakran játszott „hódosokra“, s az édesanyja is ebben az irányban tanácsolta. — A kezdet nehézségeit nálam akkoriban a szlovák nyelv elsajátítása okozta. Szülőfalumban, Ipolynyéken, az iskolán kívül nem igen hallottam szlovák szót, de elhatároztam, bármilyen áron is, elérem a célomat: befejezem az iskolát. S ez sikerült. Nem is a legrosszabb tanulmányi eredménynyel. A kétéves tényleges katonai szolgálat következett. Példamutató magatartására és közéleti érdeklődésére egyhamar felfigyeltek parancsnokai. Tevékeny volt az Ifjúsági szervezetben, s még mielőtt leszerelt, felvették a párt soraiba. Ezekben az években tudatosodtak benne az édesapjától hallott szavak, s meggyőződésévé váltak. A polgári életben felelősséggel járó beosztást kapott, a háztartási cikkeket árusító helybeli üzlet vezetőjévé javasolták. Azóta megszakítás nélkül helytáll ezen a munkahelyen. — Nem olyan egyszerű ez a szakma, mint ahogy az a kívülállóknak tűnik. Az eladó a pult túloldaláról mosolyogva adja a kért árut, aztán a vevő fizet, köszön és jöhet a következő — nyitástól zárásig. De mennyi minden történik és kell, hogy történjen ezen kívül. Ahhoz, hogy az áruellátás viszonylag zavartalan legyen, hogy a vásárló megtalálja a keresett cikket, átgondolt megrendelésre, áruválasztásra van szükség. Ez elsőrendű feladat. Nem hagyható figyelmen kívül az elárusító kollektíva összetartása, szakszerű irányítása sem. Elég egy pillantást vetni a nem épp irigylésre méltó, szűk, korszerűtlen üzletre, hogy lássuk: szavai valóságot tükröznek. Vásárolható itt tv- készülék, hűtőszekrény, mosószer, bevásárló táska, játék, de ágymeműtar- tóért vagy csillárért sem kell máshová utazni. Az üzletvezető áruismeretének tudatában a vevők gyakran kérnek tőle tanácsot s ő szívesen javasol, ajánl, tanácsol. A négy elárusítónővel és a gyakorlaton Ott levő tanulókkal nagyon jő munkaközösséget alakított ki. Ez az egyik titka annak, hogy a kékkőt (Modr^ Kameö) Jednota Fogyasztási Szövetkezet által meghirdetett szocialista munkaversenyben az elmúlt év második felében az első helyezést érték el. Tavaly egyébként négymillió koronáért adtak el árut. — Nehéz körülmények közt is igyekszünk a lehető legjobban kielégíteni nemcsak a község, hanem a környék lakóinak az igényeit is. Esetenként az áruhiány csak nagyon ritkán a mi hibánkból adódik. Az igaz viszont, hogy az országszerte hiánycikkeknek számító termékeket mi sem tudjuk beszerezni. Árukészletünk értéke mintegy egymillió háromszázezer korona s nem dicsekvésképpen mondom, de leltározásokkor eddig még nem volt hiány. Megbízható, igyekvő a kollektíva. Szerényen megjegyzi, hogy rövidesen megváltoznak a munkahelyi körülmények, május elseje tiszteletére ugyanis szép ajándékot kap a község: megnyitják a várva várt bevásárlóközpontot. Oda költözik a háztartási bolt, a hasonlóan mostoha körülmények között feladatait végző többi üzlettel együtt. Ebben az évben 19 millió korona forgalmat szeretnének lebonyolítani a központban, melynek vezetésével Dimik Tibort bízták meg. Még az eddiginél is nagyobb felelősséget vállal. Tudja, nem lesz könnyű a ddlga, de céltudatos kitartással legyőzi majd a nehézségeket. — Mindnyájan nagyon várjuk már az átadás napját. Örülünk, hogy a Nemzeti Front választási programjának ezt a pontját sikerült teljesítenünk. További fontos létesítményt, a A vevőkhöz mindig kedves, készséges ravatalozót is rövidesen befejezzük. Sürgető feladat az óvoda felépítése. Ezt a beruházást a nemzeti bizottság a helyi földművesszövetkezettel, a Bu- őina üzemével és a Jednotával közösen valósítja meg. A községben folytatjuk a vízvezeték-hálózat bővítését és szeretnénk elérni teljes elkészülését. Ezeket a szavakat a hnb alelnöke- iként mondja. A több mint 2200 leiket számláló község lakói nem ok nélkül választották ebbe a tisztségbe. Kis korától ismerik, tudják, mit várhatnak tőle. Bizalommal fordulnak hozzá ügyes-bajos dolgaikkal, s ő minden panaszt, véleményt meghallgat. A társadalmi munka szervezéséből jelentős részt vállal. Nem szeret nagy ígéreteket tenni, inkább a valóságnak megfelelően válaszokat ad. Amit tervez, azt időben, pontosan elvégzi. Ugyanez jellemzi a pártmunkáját. Példamutatása szükséges, hiszen a falusi szervezet élén áll. Igaz, az alapszervezet mindössze 17 tagú, de 110 a regisztrált itaigok száma, akik a szövetkezetben, vagy a Bucina üzemében dolgoznak. Munkájuk jő összehangolása és a kommunisták cselekvő hozzáállása szükséges ahhoz, hogy nemcsak a munkahelyi problémák megoldásában járjanak elől, hanem a község fejlesztéséből is kivegyék a részüket. Ezért sokan kapták közülük feladatul a tömegszervezetekben végzett konkrét munkát. — Naptáramban szinte minden napra feljegyzek valamilyen rendezvényt, vagy gyűlést. Holnapra például el kell intéznem ezt az ügyet — mutat egy aktára. — Bírósági szakértő vagyok. S hogy ezen kívül Ritkán van így együtt a család „Az emberek bizalmával nem élhetek vissza“ WMVCKKI: HM 1180. IV. B. El
