Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-06 / 14. szám

1980 - A DOHÁNYZÁS ELLENI KÜZDELEM ÉVE A dohányzás korunk egyik legelterjedtebb, egyre nagyobb tömegek — köztük mind több fiatal — egészségét rongáló szenvedélye. A füstölgő fehér rudacskák rabjai fittyet hánynak az orvosok figyel­meztetéseinek, a megcáfolhatatlan statisztikai adatoknak, tovább szívják a hódító dohányfüstöt s ezzel nemcsak saját, hanem családtagjaik, munkatársaik egészségét is veszélyeztetik. Világjelenségről van szó, s így nem véletlen, bogy az Egészségügyi Világszervezet az egész közvéleményt az ellene folytatott harcra mozgósítja és az idei egészségügyi világnap jelmondatává is ezt választotta: „Dohányzás vagy egészség — tiéd a választás." INKVIZÍCIÓ, KORBÄCSOLÄS A dohány őshazájában, Amerikában már Kolumbus előtt elterjedt a dohányzás. Az Újvilág felfedezője maga is felfigyelt a nyers levelek füstjét beszívó bennszülöttekre, társának [ereznek pedig annyira megtetszett a különös szokás, hogy hazatérve Spa­nyolországban be is mutatta — amiért az inkvizíció börtönbe vetette. Földrészünkön a dohányzás elter­jedése főleg Jean NIcot lisszaboni francia nagykövet nevéhez fűződik, aki 1560-ban Brazíliából dohányle­veleket hozott Medici Katalinnak (a sokáig gyógy­hatásúnak vélt leveleket is a követről nevezték el Nicotians tabacum-nak). A füst élvezése, később pedig a tubákolás Franciaországban majd Angliában udvari szakás lett, s fokozatosan meghódította az egész vi­lágot. Több uralkodó és az egyház is szigorúan bün­tette a dohányzókat, de a korbácsolás, az orr levá­gása, sőt a kivégzések [IV. Murád szultán 1633-ban a nagy konstantinápolyi tűzvész megtorlásaként állí­tólag ezer dohányost végeztetett ki) sem tudták meg­akadályozni a szenvedély elterjedését. Amint említettük, a dohányfüstnek eredetileg gyó­gyító erőt tulajdonítottak. Hamarosan felfigyeltek azonban a dohányzás és az egyes betegségek közötti összefüggésekre. Elsőként 1895-iben Bouisson francia orvosnak tűnt fel, hogy a montpellleri kórházban kezelt 68 ajakrákos beteg közül 66 pipázott. Ebből arra következtetett, hogy a pipázás szerepet játszik a szájrák kialakulásában. A cigaretta mai alakjában mintegy százéves. „Fel­találói" török katonák, akik a krími háborúban vé­kony papírtölcsérekbe csomagolták az összemorzsolt dohányt. A dohány gépi feldolgozása még a múlt században kezdődött meg, az első cigarettagyárat 1862Jben Drezdában építették fel. Azóta a dahányáruk gyártása szüntelenül növekszik, a világ cigarettater melése ma 4 billió, ami 34 százalékkal több mint tíz évvel ezelőtt. 27 MILLIARD CIGARETTA Milyen a helyzet nálunk? Míg 1946-ban 9 milliárd cigaretta fogyott el, 1975-ben már több mint 27 mil­liárd, ami azt jelenti, hogy az egy személyre jutó cigarettafogyasztás — a gyermekeket is beleszámítva — évente 1900 darab és így a világranglista harma­dik helyét foglaljuk el. Korántsem elismerést érdemlő helyezés ezl Egy közelmúltban megvalósított szlovákiai felmérés tanúsága szerint a felnőtt korú népesség 44,7 száza­léka dohányzik rendszeresen. Ez az adat azonban nem fejezi ki pontosan, hogy a lakosság milyen há­nyada van kitéve a dohányzás ártalmainak. Mivel a cigaretta tartós károsodást okoz a szervezetben, számításba kell vennünk azokat, akik különböző okok miatt leszoktak a dohányzásról (10,2 százalék) és nem utolsó sorban azokat a nem dohányzókat is, akik naponta több mint egy órát telifüstölt helyiség­ben kénytelenek eltölteni (22,3 százalék). Ha ehhez még hozzáadjuk a dohányzó szülők gyermekeit, rá­jövünk, hogy gyakorlatilag az egész népesség kisebb vagy nagyobb mértékben ki van téve a dohányzás egészségkárosító hatásának. KAROS szenvedély Dr. Pavel Krásnik, az egészségnevelési Intézet igaz­gatója, nagy ellenzője a dohányzásnak és hivatásánál fogva is azt kutatja, hogyan lehetne megakadályozni ennek a káros szenvedélynek a terjedését, ö így véle­kedik a dohányzásról: — Az emberek közönye, nemtörődömsége határ­talan: bár kevesen vonják kétségbe a dohányzás ártalmasságát, mégsem mondanak le a füstölésről. Különösen aggasztó, hogy a dohányzás gyorsan terjed a fiatalok között. Eddig úgy tudtuk, hogy 10—12 éves korban gyújtanak rá az első cigarettára, ezért meg­döbbentett bennünket az a felismerés, hogy egyre több alsótagozatos, sőt óvodás próbálja meg ebben is utánozni a felnőttéket. Tapasztalataink szerint a szenvedélyes dohányost nagyon nehéz leszoktatni, ha maga nem akarja, szinte lehetetlen, legtöbbször csak akkor mond le a cigarettáról, ha komoly beteg­sége alaposan ráijeszt. Ezért figyelműnket a dohány zás megelőzésére kell fordítanunk — ami egyébként nem elsősorban orvosi feladat. Szülőknek, pedagó­gusoknak, az egész közvéleménynek kellene nagy türelemmel, példamutatással, ha szükséges akár szi­gorral és tilalmakkal megóvni a fiatalokat attól a szenvedélytől, amelytől később már csak nehezen tudnak megszabadulni. Azt mondtam, hogy az embe­rek többsége tudatában van a dohányzás ártalmas- ságának, de ez nem Jelenti, hogy konkrétan tudják, milyen ártalmakról van szó, A figyelmeztetéseket legtöbbjük kézlegyintéssel intézi el: Legfeljebb köhö­gök majd, annyit kibírok. Pedig a valóságban az ár­talmak nagyon széles skálájáról van szó. Tényleg, hogyan is hat szervezetünkre a dohány­zás? A füstben több mint ezer anyagot mutattak ki, többségük külön-kűlön is káros a szervezetre. A leg­veszélyesebb közülük a nikotin, a szénmonoxid vala­mint az Izgató anyagok, a kátránytermékek. A szak­emberek ún. veszélyeztető tényezőnek nevezik a do­hányzást, amely tartósan, hosszú időn át hat a szer­vezetre és így hozzájárul bizonyos betegségek kiala kulásához, illetve akadályozza gyógyításukat. Hosszú lenne azoknak a betegségeknek a listája, amelyeknek kialakulásában szerepet játszik. Említsük meg a leg­fontosabbakat: szívinfarktus, magas vérnyomás, érel­meszesedés, tüdő-, ajak- és gégerák, hörghurut, fe­kélybetegség. És néhány sokatmondó adat: A dohány­zók élete általában 8—10 évvel rövidebb. A tüdő- és gégerákban valamint az 50 éves korig infarktusban elhunyt férfiak abszolút többsége dohányos volt. Az érszűkületben szenvedő betegek szinte kivétel nélkül dohányoztak. Azok a nők, akik dohányoznak, gyak­rabban vesztik el magzatukat, gyerekeik kisebb súly- lyal jönnek a világra és fejlődésükre hét éves korukig rányomja bélyegét az, hogy anyjuk ifem tudott le­mondani a cigarettáról. Becslések szerint Csehszlo­vákiában évente 30—40 000 haláleset, vagyis az elha­lálozások egy ötödé szorosan összefügg a dohány­zással. Sokan hivatkoznak arra, hogy elhíznának, ha le­szoknának a cigarettáról. A valóságban a dohányzás gyakran idült gyomorhurutot okoz, amely a cigaretta kiiktatása után meggyógyul és természetesen javul az étvágy is. Ez persze nem vezet feltétlenül hízás­hoz. És még egy tévhit — a füstszűrők valóban eny­hítik a cigarettázás ártalmasságát, de nem szüntetik meg! SZENVEDŐ PASSZfVOK A dohányzóik és a nem dohányzók tábora között gyakoriak a nézeteltérések. Ez érthető, hiszen bebi­zonyították, hogy hat dohányzó által elszívott hat darab cigaretta a közös helyiségben tartózkodó nem dohányzót egy cigarettának megfelelő szénmonoxid belélegzésére kényszeríti, ami vérében is kumutatható. Tehát a dohányzók nemcsak maguknak, hanem szoba­társaiknak is ártanak — s így a dohányzás távolról sem tekinthető magánügynek. A nem dohányzóknak elvitathatatalan joguk van a tiszta levegőhöz, az egészséges környezethez. Nem túloznak azok, akik szerint a kulturált magatartás egyik fokmérője a do­hányzástól való tartózkodás olyan emberek jelenlé­tében, akik nem cigarettáznak. A passzív dohányzók védelmére világszerte több kezdeményezés tapasztalható. Bulgáriában, Lengyel- országban például jelentősen korlátozták a nyilvános dohányzást. Az első lépéseket nálunk is megtettük, hiányzik azonban egy olyan törvény, amely komp­lexen felölelné a dohányzással kapcsolatos összes problémát és alapul szolgálna az egész társadalom összefogására épülő dohányzás elleni program kidol­gozásához. KOPORSÖSZÖG A népnyelv nagyon találóan koporsószögnek nevezi a cigarettát. Nem újkeletű szólás ez, elárulja, hogy már régen felismertük a füstölés káros hatását. Akkor miért dohányzunk mégis? Pszichológusok szerint a dohányzás segít az unalom elűzésében, enyhíti az elégedetlenséget, a kedvtelenséget, a lelkiállapottól függően izgatni vagy megnyugtatni. Nem hanyagol­ható el a szociális jelentősége sem. A cigarettával való megkínálás lehet két ember közeledésének első lépése, amelyet a közös élmény, a dohányzás, a ki­fújt füst keltette ábrándok még tovább mélyíthetnek. Mindez azonban nemcsak dohányzással érhető el, a megnyugtatásnak, unaloműzésnek, kapcsolatterem­tésnek számtalan olyan módját ismerjük, amely azon­kívül, hogy kulturáltabb, nem károsítja egészségün­ket sem. A dohányzás elleni küzdelem rendkívül bonyolult feladat. Nehézségét fokozza, hogy a cigaretta nem okoz szembeszökő személyiségkárosodást, mint pél­dául az alkohol, s így a .köztudat sem ítéli el. Az általa kiváltott károsodás csak évek múlva jelentke­zik, nem is beszélve arról, hogy a nikotin és a többi ártalmas anyag különbözőképpen hat az egyes embe­rek szervezetére. Ezzel magyarázható a dohányzók által oly gyakran hangoztatott érv, miszerint erős dohányosok néha magas kort élnek meg. A nehézségek ellenére nem nyugodhatunk bele „a huszadik század pestisének" — így nevezték el ame­rikai tudósok a dohányzást — terjedésébe. Az Egész­ségügyi Világszervezet is választásra szólít fel ben­nünket ás ha belegondolunk, nem is olyan nehéz választani a két lehetőség — a dohányzás és az egészség között. CSIZMÄR ESZTER INI. ív. a. Forradalmi hagyatékot valósítunk meg A dúbravkai új lakótelep panorámája (Gyökeres György felvétele) (Folytatás az 1. oldalról) elterülő Jankó Kráf Parkban stb. a nagykiterjedésű üdültetési és turisz­tikai terület. Ezzel összefüggésben figyelmet szentelünk a környezet vé delmének és formálásának is. A vá­rosi pártbizottság és a Fővárosi Nem zeti Bizottság együttes ülésén elfoga­dott határozatok ezzel kapcsolatban szavatolják az egyeztetett és céltuda­tos eljárást. Fokozatosan csökken a levegő szennyezettsége a vállalatok és az üzemek által. A város történel­mi magvában részben korlátoztuk a gépkocsiközlekedést, a háztartási hul­ladékot korszerű hulladékégetőben számoljuk fel s a városban nem en­gedjük mag olyan üzemek építését, amelyek károsan hatnának a környe­zeti viszonyokra. Az utóbbi időben jelentősen bővült a szállodai kapacitás és a vendéglők hálózata is. A Kijev, Bratislava és a Flóra szálloda felépítésével, továb­bá a Tatra, Dukla stb. hotel átépíté­sével, majd a Junior-szálló végéhez közeledő felépítésével az 1969. évi 1240 ről- csaknem 3400 ágyra növek­szik a szállodák befogadóképessége. Májusban átadják rendeltetésének az 1500 férőhelyes Sörházi Éttermet Bratislava a fiatalok városa, hiszen lakosainak átlagos életkora 32—35 év. A város sokoldalúan törekszik arra, hogy jól kielégítse a fiatalok el­szállásolással, étkeztetéssel, közleke­déssel, művelődéssel és testneveléssel szemben támasztott igényeit. Az el­múlt évtizedben csaknem 4000-rel gyarapodott az internátusi férőhelyek száma. A főiskolákon majdnem 40 000 hallgató folytatja tanulmányait, ebből 29 ezren a nappali tagozaton. Nyolc új alapiskola készült el, épülőfélben van a Műegyetem elektrotechnikai és vegyi-technológiai kara, továbbá a Kamensky Egyetem Természettudomá­nyi Kara. A 7. ötéves tervidőszakban megkezdődik a Közgazdasági Főisko­lának építése és a Műegyetem gép­ipari karának bővítése. Figyelemre méltó a tudományos­kutatási alap mennyiségi és minőségi fejlődése is. A városban gyakorolja hivatását Szlovákia tudományos dol­gozóinak csaknem 45 százaléka, akik hozzávetőleg 70 százalékban részesed­nek a köztársaság kutatási feladatai­nak megoldásában, jelentősen hozzá­járulnak a szocialista gazdasági in tegráoióhoz és főleg a KGST-országók keretében a sikeres együttműködés hez. Az SZSZK fővárosának helyzete nemzetközi méretekben is szilárdul, tekintélye növekszik. Központa szá mos kiállításnak, fesztiválnak, zenei és testnevelési rendezvénynek, kong resszusnak és szimpóziumnak. Sikeres testvérbaráti tevékenységet bontakoz­tat ki Kijevvel, Krakkóval, Ruszeval, Ljubljanával, TurkuVal és Perugiával s ezek a kapcsolatok hozzájárulnak a népek közötti békés baráti együtt­működéshez. A város párt- és állami szervei fi­gyelmet fordítanak a történelmi mag tatarozására is. Ennek egy része, 47 hektárnyi területen, a város államilag védett rezervátuma. Csaknem 40 tata­rozott létesítményben képtárakat, mú­zeumokat, művelődési-társadalmi in­tézményeket és stílusos vendéglőket helyeztek el, amelyek a várost évente meglátogató mintegy hatmillió turista figyelmének középpontjában állnak. Előkészítjük a város központi övezeté­nek átépítését, elsősorban a közleke­dési hálózat viszonylatában. Szlovákia fővárosa a szabad élet 35 éve alatt endkívül igényes és bo­nyolult fejlőőésen ment át. Ez tükrö­ződött a dolgozók és az ifjúság szük­ségleteinek kielégítésében és szembe­tűnően tanúskodik arról, hogy meg­valósítjuk nemzeti felszabadító har­cunk és a szovjet hadsereg általi fel­szabadításunk forradalmi hagyatékát. 9

Next

/
Thumbnails
Contents