Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-06 / 14. szám
Aligha akad ember hazánkban, akinek valamiilyen módon ne lenne kapcsolata a losonci (Luöenec) POLANA gyapjúipari vállalattal. E kapcsolat legvalószínűbb formája, hogy itt készült, illetve készül valamelyik ruhadarabunk, kabátunk anyaga, csak éppen a vásárláskor az ilyenre nem nagyon figyelünk. A rohamosan fejlődő város, Losonc, azt hittem, úgy magába olvasztotta az egykori Apátfalvát (Opatovce), hogy legfeljebb az őslakők tudnak eligazítást adni arra vonatkozóan, hol is húzódott valójában egykor a két település határa. Annál jobban meglepődtem, amikor utamról hazatérve elővettem a kéthetente .megjelenő vállalati újság egyik számát, s a megjelenés időpontja előtt a helységnév: Apátfalva. Hogy zavarom fokozódjék, a lap utolsó oldalán, az impresszum adatai között pedig Losonc-Apátfalva szerepel. Akár így, akár úgy, akár amúgy, az kétségtelen, hogy a vállalat eredményeire büszke lehet Losonc. Apátfalva, sőt Losonc-Apátfalva is. Lánc — fonalból A termelésre kiváncsi vendég először is nagy csomagok között, festő- kájlak közelében találja magát, ahol a gyapjú, a poliamid új színt ölt. A felsorolásból kimaradt a festőüst. amelyben túlnyomás alatt veszi fel a kívánt színét a poliészter. Majd a centrifugák, szárítók következnek. Köztük a legrégibb egy fiókos szárító, gyártotta a Magyar Szellőző Művek és Gépgyár R. T. Vagyis ez a gép már jócskán nyugdíjjogosult. A farkasolóban a gyapjú vagy a mürostok csomóit szétbontják, színek, összetétel szerint keverik, zsákolják, raktározzák. Ettől, persze, nem lenne belőle télikabát, így útja a fonoda kártolőgépsorain folytatódik, majd a durva-, közép- és finomkártolás után színes — fehér, fekete, bordó, kék, piros, szürke, drapp — előfonalak a szövődéi előkészítőbe kerülnek. Itt alig győzöm jegyezni kísérőim szavait: csévélés, fonálkészítés, kettőzés, cérnázás... Fiatal lányok dolgoznak a felvetőgépen, ahol kialakul a lánc — a szövet hosszanti fonalai, amelyek közé a szövőgépen majd a vetülék kerül, s így alakul az anyag mintája. Persze, ha a szövet nem egyszínű. Ez a lánc állhat nagyon sök fonálból, például 2900-ból is. Ennyi hajszálflnom fonál közt eligazodni bizony nem egyszerű. Sok decibel és lyukkártya A felcsavart lánc a szövőgépeken újra leosavarodik, s olyan szélességben oszlik szét, mint amilyen széles lesz a vég szövet. Persze, szövet csak azután lesz belőle, ha a műanyag lyukkártyával irányított félautomata Franek Zoltán szövőgépeken a lánc közé kerül a program szerinti vetülék. Amilyen természetesnek tűnik a szövőgépek működése, olyannyira nem az a szövődéi zajszint. Itt kiabálva is alig érteni egymás szavát, így az esetleges meghibásodást más módon kell jelezni. Minden szövőgépen egy pici piros lámpa gyúl ki, ha valami baj van. Ilyenkor fürge léptekkel karbantartó érkezik, aki eltávolítja a bajt. Férfi szinte csak ilyenkor látható a szövődében. Az orsóval együtt mintegy 25—28—30 kilogrammos végeket fiatal szövőlányok, asszonyok emelgetik. Innen jóval csöndesebb helyre folytatja útját a szövet — a kiivarrőba. A szövődében .minden mást — így az emberi hangot is — elnyom a szövőgépek zaja, a kivarróban viszont szinte csak emberi hangot hallani. Az orsóról lecsavarodő végeket árgus szemű asszonyok figyelik, bejelölik a hibákat, kivarrják. Az ügyes kivarrónő úgy megjavítja a hibát (ha kell, úgy megvarrja a kiszakadt nadrágot), hogy más földi halandó föl sem fedezi a helyét. A kikészítőben válogatják a szövetet, majd mosás, Ványolás, festés következik aszerint, mit igényel az adott vég. Az egyszínűeket fehérből festik — . egy darabban. A ványolás, mosás, festés után a szövésminta eltűnik, tömődik a szövet, majd a szárítás, hőrögzítés következik. A poliésztert 180 Celzius foknál hőrögzítik, a gyapjút viszont nem kell hőrögzíteni. Ezután újra ellenőrzik, majd a gőzasztalon gőzölik, lenyírják a felületét, vasalják, fölösleges fényét „leszedik“. Az így kikészített anyagból már akár készülhet is az öltöny. A kabátanyagokat azonban drótbevonatú hengerekkel felbogáncsolják. Persze, így még nem teljes a műveletsor, hiszen hátra van a végellenőrzés, tehát a hibajelölés is. Itt dől el, milyen minőségi osztályba sorolható a szövet — a hibajelek számától függően. (Egy-egy Ilyen hibajelnél a vásárló 10 centiméter kedvezményt kap.) Ezután minden vég szövetet ellátnak „anyakönyvi kivonattal“, majd a raktározás, szállítás következik. Véget ért a szövet pályája — legalábbis a Pofana gyárkerítésén belül. Ezentúl már a gyár hírét viszi szerte a világban. A múlt évben például a gyár jó hírét... Nyereség és minőség Az iménti mondat állítását Franek Zoltán, a vállalat gyártásvezetője és Máj József, a gyártás műszaki előkészítés vezetője bizonyította kellő adatokkal. így például tavaly mintegy 355 ezer korona nyereség írhaté pusztán a minőség számlájára, mert a tervezett minőséggel szemben jobb termékeket állítottak elő. — Hasonlóan tervezzük az idén is — mondja a gyártásvezető — hiszen 400 ezer koronával akarjuk túllépni a minőségből származó nyereségünket. Mégpedig oly módon, hogy az összárutermelésből a 96,2 százalékra tervezett első minőségű osztályú áru helyett 96,3 százalékot termelünk, míg az 1 százalékra tervezett másod- osztályú áru helyett 1,6 százaléknyi másodosztályút gyártunk majd Egy pillanatra nem értem a magyarázatot, de Máj József kisegít: közvetve (konfekcióként, más vállalat végterméke gyanánt) —, s mindez a nem kielégítő munkaerőhelyzet elleniére. A növekvő tervfeladatok számolnak ugyan bizonyos munkáslét- szám-növekedéssel, azonban ennek üteme aránytalanul kisebb a feladatok ütemenek növekedésénél. — Elsősorban férfi munkaerő hiányzik, s főleg azért, mert a bérezés nem attraktív — mondja Franek Zoltán (én e jelzőt kissé túlzottnak találom...). — A munkások bérezése öt kategóriában történik, a szövődében pedig a ihatos bérosztály a legmagasabb. Az akkordmunkások esetében az engedélyezett normaidő betartása is 3,47 százaléknyi túlórát feltételez. Tehát eleve vállalni kell a túlórázást! S ha már itt tartunk, két adat a bérekkel kapcsolatban: a munkások átlagbére 2084 korona, a vállalati átlagbér 2221 korona. Persze, túlórákkal ... A munkáslétszámba beletartoznak az éppen szülési szabadságon levők, de a frissen érkezett betanításra várók is. így aztán — a statisztika erre lehetőséget ad — egy hét elteltével már kérdezhetik az illetékesek, vajon hol van a létszámnövekedéssel arányos .teljesítménynövekedés?! Pe dig a betanítás idején a betanítást végző szakmunkásnál is (teljesítménycsökkenés áll be egy időre. (Azaz igaza van azoknak, akik azt állítják, hogy a statisztikával mindent és mindennek az ellenkezőjét is be lehet bizonyítani. Persze, erről nem a statisztika, hanem felhasználóik tehetnek. Egyfelől vannak ugyanis ők, másfelől meg azok, akik „a levét isz- szák...) M u nkaszervezés és anyagellátás E kettőt elválasztani egymástól nem lehetséges, hiszen az anyagellátás a munkaszervezés része. Gondolná a laikus ... A valóság azonban más, mert tehet bármit az illetékes vállalat vezetője, ha a másik fél — s ez utóbbi alatt sok partner értendő a legtöbbször — nem teljesíti kötelezettségeit. Pedig a szállítási kötelezettség havonta köti a szállítót. Csákóét, ha a vállalatok együttműködési — A másodosztályú áru mennyiségi növekedése azért jelent összességében mégis minőségi javulást, mert ez a növekedés a harmad- és negyedosztályú (ez utóbbi már a bazárakba kerül) áru mennyiségének a rovására történik, tehát azokból kevesebb lesz. A minőségi osztályokba való besorolás a végellenőrzéskor bejelölt hibajelek számától függ. Így már egészen más. Ogy látszik a POEANÁ-ban komolyan veszik azt, amiit a jelenlegi ötéves tervidőszak előtt annyit — manapság egyre kevesebbet — hangoztatunk, konkrétan azt, hogy a jelenlegi tervidőszak a minőség (!) tervidőszaka lesz! Igaz, ők megengedhetik maguknak az ilyesfajta tervezést, hiszen a múlt évben már elérték a jelenlegi tervezettnél számszerűen magasabb szintet. Az idei feladatok értéke azonban csaknem 7 millió koronával magasabb a tavalyinál. Ha túlteljesítik, elérik a 300 milliót! Munkáslétszám és túlóra A gyár termékeinek 65 százaléka exportra készül — közvetlenül vagy láncának túl sok tagja van, ott érezni igazán az áldatlan anyagellátási állapotokat. A Pofanába több helyről érkezik a gyapjú, több helyről kapják a fésűsfonalat, festékeket. Mégis mi a (teendő?! Máj József szavaiból ítélve nem lesz egyszerű dolog a megoldás: — A feladatát nem teljesítő partnerrel szemben nincs hatékony eszközünk. Ha pereljük, a kötbér még nem boldogít bennünket. Először is: nincs arányban a ml veszteségünkkel, ráadásul nem használható fel sem anyagra, anyagalapra, de béralapra sem... — Ilyen körülmények között — kapcsolódik a beszélgetésbe újra Franek Zoltán — nem egyszer mi is kénytelenek voltunk beállni a gépek mellé, hogy a tervet 'teljesíteni tudjuk. Szerencsére értünk hozzá ... Egyszer azért szeretném megérni, hogy legyen minden együtt: anyag, energia és munkás, s majd akkor mondják, hogy most mutasd meg! Itt lenne a legfőbb ideje, hogy az ilyen óhaj a gyártásvezetők számára se legyen egyéb csalfa ábrándnál! MÉSZÁROS JANOS 1880. ÍV. 8. N cn Felvetés (Gyökeres György felvétele) Készt! a fonal
