Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-06 / 14. szám
táros gazdaság országos méretben is aiz élenjárók közé küzdötte fel magát. A baromfifeldolgozó fixem látképe. JAPAN SZAKEMBEREKET IS ALKALMAZNAK Az első sikerek után a vezetőség tagjai sokat törték a fejüket, hogy milyen irányban kellene fejleszteni a termelést, milyen vállalkozásokkal lehetne még jobb megélhetést biztosítani az itt élő embereknek. Döntésük alapján alakult meg a Hunniahybrid Termelőszövetkezeti Társulás, amelyhez 140 gazdaság tartozik. Helyben keltetőt építettek, amelyben a holland „Hlbro“ típusú naposcsibéket keltették. A társult gazdaságokat te- nyészanyaggal, takarmánnyal és szaktanáccsal látták el. A keltető ma Is a legkorszerűbb berendezésekkel rendelkezik. Amikor szemlét tartottunk, épp japán szakemberek végezték a csirkék MAGYARORSZÁGI TAPASZTALATOK i B aráti szociailista országok újságíróival jártam Magyarországon. Tanulmányoztuk a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődésének, irányát. Kiváncsiak voltunk azokra az erőkifejtésekre, amelyekkel a jövőben meg akairják kétszerezni a mező- gazdasági- és élelmiszeripari termelés mennyiségét. Küldöttségünket többek között fogadta Dr. Romany Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is, aki részletesen tájékoztatott a nagy átalakulásokról, a tudomány- és technika vívmányainak a gyakorlatban való gyors alkalmazásáról. Beszámolójából és a kérdésekre adott válaszaiból egy nagy jelentőségű mondat ragadta meg a figyelmemet: „Végre elértük, hogy a szakemberek nem a központi irodákból adják az utasításokat, hanem a termelési rendszerekben, vállalatokban, üzemekben érvényesítik tudásukat“. Elmagyarázta, hogy a hatvanhét termelési rendszerben ezer főiskolát, és felsőfokú technikumot végzett szakember dolgozik. Az állattenyésztési termelési rendszerekben a szakemberek 72 százaléka főiskolát végzett. A mező- gazdaságban tehát megnövekedett a hozzáértő szakemberek száma, ugyanakkor csökkentették a járási irányító szervekben dolgozók létszámát. A megyei párt- és gazdasági szervek irányítják a vállalatokat és üzemeket, illetve összehangolják a terveket — a járási szervek inkább politikai munkával segítik elő a feliadatok teljesítését. Aki felkészülten részt kér a konkrét munkából, az előtt nyitva vannak a termelési rendszerek, vállalatok és üzemek kapui is. Ezeken a kapukon nagyon sokan bemennek és nem bánják meg, hogy átlépték a küszöböt. Ezt bizonyítja a hernádi (da- basi járás) Március 15-e mezőgazda- sági termelőszövetkezet példája, amely magában foglalja a Hunniahybrid Broiler termelési rendszert is, amelyben hatvan felsőfokú és száznegyven középfokú képesítésű szakember dolgozik. Küldöttségünk hosszú ideig tanulmányozta az ebben a gazdaságtan kibontakozó termelési formákat. TALÁLKOZOTT A KÖZÖSSÉGI ÉS AZ EGYÉNYI ÉRDEK Cserháti Pál a hernádi Március 15. termelőszövetkezet elnökének beszéde közben jegyeztem le a következő mondatot: „Úgy kellett gazdálkodni ezen a gyenge termést adó futóhomokon, hogy a szövetkezet minden tagja jól keressen, találkozzanak a népgazdaság, a szövetkezet és az egyének érdekei.“ Az elnök e nagy céil megvalósításáért kapta meg az Eötvös Loránd oklevelet. Magának tette fel a kérdést: — Mi volt itt egy évtizeddel ezelőtt? — Sokat kellett knzdenfink, amíg ilyen jó megélhetési lehetőségeket teremtettünk ezen a szomjas, homokos talajon — mondja Cserháti Pál elnök. A választ is megadta: — Úgyszólván semmi. Sivár környezet, szétszórt tanyarendszer, szinte minden második dolgozó ingázott, hogy máshol keresse meg a kenyerét. A termelőszövetkezetben alacsony volt a termelés szintje. A vezetőség felmérve a helyzetet, határozatot hozott: szakembereket kdll állítani minden fontos ágazat élére és nagyarányú támogatást kell adni azoknak a fiataloknak, akik közép- vagy főiskolán tanulnak. Úgy gondolták, hogy szakszerű irányítással megváltoztathatják a viszonyokat. így is történt. A támogatást élvező fiatalok együtt éllek a termelőszövetkezettel, szabad idejükben is segítettek. A végzett szakemberek pedig egyre nagyobb mértékben alkalmazták a tudomány- és technika vívmányait a termelésben. Pár év múlva már a 7 ezer 500 hekszelektálását, vagyis nemek szerint választották szét a csibéket. Ennek igen nagy a jelentősége, mert például a kakasok ugyanannyi takarmány fogyasztásával lényegesmi gyorsabban gyarapodnak, mint a jércék. A termelés tehát gazdaságosabbá válik. Egy japán szakember naponta 80 ezer naposcsibét is átszelektál. Igaz, jó bért kell nekik fizetni, de amint az elnök Is mondotta, a szövetkezetnek ez kamatostól megtérül. A szomszédos helyiségben érdekes és nagyon hasznos műveletre ügyei tűnik fel. Dr. Erőssi Gábor a Hunniahybrid Termelőszövetkezeti Társulás igazgatója elmagyarázta, hogy Sümegh Jánosáé és Strubka Sándorné, csontlágyulás ellen oltotta a csirkéket. Orbán Jánosné, a kakasok körmiét vágta és égette le, hogy az állatok később ne sebezhesség meg egymást. Szabó Zoltánná és Molnár Tiborné pedig a csirkék taréját nyírta le, hogy ilyen módon elejét vegyék a kanibalizmus- nak. TÁMOGATJÁK a hAztAji TERMELÉST IS A háztáji gazdaságokban Nagy István, a termelőszövetkezet alelnöke kalauzolt el. Közben elmondotta, hogy a nagyüzemi termelés korszerűsítése és gyors fejlesztése mellett támogatják a háztáji gazdaságokat. A tagoknak naposcsibéket és malacokat adnak, és ha azokat felhizlalják, felvásárolják tőlük. Persze senkit sem kényszerítenek, hogy a háza táján állatokat tartson, de aki vállalja, azzal együttműködnek. A oél: az otthon levő munkaerők kihasználása. Lényegében olyan családtagok vállalnak állattartást, akik valamilyen okból fA szerző [elvételei) Baromfihózból készil a virsli. I nem dolgozhatnak teljes munkaerőként a szövetkezetben. Szeidenlider Jánosné is azért neveli otthon a kiscsirkéket, mert nem vették fel gyermekét az óvodába. Pekry Tiborné szintén hasonló okokból hizlalja a hybro-osibéket. Pelikán István, a helyi szaktanintézet tanítója is mert vállalni csiibehízlalást, mert a feleségének otthon kell tartózkodnia. Persze akadnak olyan tagok is, akik mindkét munkahelyen helyt állnak. Kancsár Mátyás a korszerű vágóhídon dolgozik, de otthon hússertést hizlalnak, mert a felesége már nem dolgozhat a közös gazdaságban. A többszörösen kitüntetett termelőszövetkezeti tag, amikor a háztáji gazdálkodásról érdeklődtem tőle, így nyilatkozott: — A feleségem otthon tartózkodik, tehát a munka egy részét elvégzi, ha hazamegyek én is segítek neki. Nem szeretek tétlenkedni. A feldolgozó üzemnek meg sok hízéállatra van szüksége. TÁJJELLEGŰ ÉLELMISZEREKET KÉSZÍTENEK A termelőszövetkezet fokozatosan mezőgazdasági — élelmiszeripari kombináttá fejlődik. Nem véletlenül nyilatkozott tehát a vágóhídi dolgozó úgy, hogy a feldolgozó üzemnek sok hizőállatra van szüksége. A baromfifeldolgozó üzemben évente tízmillió csirkét és félmillió tyúkot vágnak le. A korszerű vágóhídon negyvenezer sertést és tízezer bikát vágnak le. Mindkét üzemet megtekintettük és tapasztaltuk, hogy berendezéseik korszerűek. Vezetőik úgy irányítják a termelés:, hogy a fogyasztóknak a szövetkezet tíz üzletébe minél több tájjellegű húsipari terméket szállítsanak. Akkoriban kezdték meg a csirkehúsból készüld virsli szállítását. De a fogyasztók szívesen vásárolják az üzemeikben gyártott gyulai módra készült kolbászt, a bácskai kenőmájast, a teaszalonnát és még más jobbnál jobb minőségű ínyencségeket. I — A japán szakembereknek kifizetett bér kamatostól megtérni — állítja Or. Erőssi Góbor, a társnlés igazgatója. A vAllalkozöszellem ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK EREDMÉNYE A faluban ma már nyoma sincs a régi dűledező házaknak, az elhanyagolt utcasoroknak. Csinosabbnál csinosabb családi házak hívogatják a vendégeket. Gyakran járnak ide a szomszédos szocialista országokból különböző szintű küldöttségek Is, hogy hasznos tapasztalatokkal térjenek haza. Hazánkból MiloS Jakéi elvtárs, a CSKP KB Központi Bizottságának titkára, a KB Elnökségének póttagja is megtekintette az élelmiszeripari kombinátot. Amint a Hernádi Híradó üzemi újságban olvasható nyilatkozata is bizonyítja, értékes tapasztalatokat szerzett a mezőgazdasági .nagyüzemi és a háztáji gazdaságok közötti együttműködésre. A szövetkezetben kialakult formák komoly tanulmányozást érdemelnek. A futóhomokon — ahová valamikor még a vándor is csak akkor tévedt be, mikor már nem bírt tovább menni — olyan virágzó termelőszövetkezetet hoztak létre a vállalkozó szellemű vezetők és a munkaszerető tagok, amelynek hire már átlépte az ország határait is, és ma már nem kell csalogatni a vendégeket. BÁLLÁ jöZSEF TERMELŐSZÖVETKEZET A FUTÓHOMOKON
