Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-30 / 13. szám

mm I We hling boldogan integet olimpiai győzelme után. Mellette balról a második helyezett finn Karjalainen, jobbról pedig honfitársa, Winkler versenyre, mert azon az ese­ményen hatalmasat léptem előre. Akkor megnyertem a síugrást és a futásban csu­pán egy másodperccel vé­geztem a lengyel Jan Le­gierski mögött, pedig ő a sífutó specialisták között is megállta a helyét. Szívesen indultam Holmenkollenben, ahol a síugrást 80 000-es a futást pedig 30 000-es tömeg szurkolta végig, ami mindig rendkívüli teljesítményre serkentette a résztvevőket. Holmenkollennek különleges varázsa van és nagyon örü­lök, hogy sikerült ott há­romszor győznöm. 0 Melyik olimpiai győzel­me volt a legnehezebb? — Az innsbrucki olimpián MÉG SOKÁIG A FIATALOK PÉLDAKÉPE LEHET Az NDK legsikeresebb téli sportolója Ulrich Wehling, aki az ószaki összetett versenyben három olimpián — 1972, 1976 és 1980 — nyert aranyérmet és négy világbajnoki — 1972, 1974, 1976 és 1980 — címet szerezett. Amikor az idei olimpia után a késő esti órákban megérkezett szülővárosába, Oberwtesen- thalba, hatalmas tömeg fogadta, nagy óvációval. Megérdemelte! Wehling sportpályafutása egyenesen ívelt a sikerek felé. Hároméves korában kezdett síelni és az első években az alpesi, valamint északi számoknak egyaránt hódolt. Később csak a futás és az ugrás vonzotta. Akkor még maga sem gondolta, hogy rövidesen a világ leg­jobbjai között tartják majd számon. Először 1971-ben a junior EB-én szerzett győzel­mével robbant az élvonalba, de egy esztendővel később már olimpiai bajnokságot nyert. Az 1952-ben Halleben szü­letett, 184 cm magas és 79 kg súlyú testnevelőt az NDK-ban a februári hónap legjobb sportolójává válasz­tották s nemrég a berlini Sportecho hasábjain vála­szolt az olvasók kérdéseire. Ezekből gyűjtöttünk össze egy csokorra-valót. Íme: 0 Milyen sportot válasz­tott volna, ha nem az északi összetett számnál köt ki? — Az iskolában több sportnak hódoltam. Indul­tam asztalitenisz, tenisz- és atlétikai versenyeken. Éle­temet nem tudtam volna sport nélkül elképzelni. Első sikeremet 1961. december 31-én értem el, egy műlesik­I ló csapatversenyen nyert bronzéremmel. Ennek ellené­re inkább a másik két szám­nak szenteltem több időt. % A jó ugrók között tart­ják nyilván, mi a legjobb eredménye? — Tavaly a faluni verse­nyen kerek száz métert tel­jesítettem, majd röviddel ez­után az obershofi játékokon 101,5 méternél értem földet. Ez egyéni csúcsom ma is. Hogy előfordultak-e buká­sok? Többször is. Először 1969A>en, majd 1973-ban, hat héttel a világbajnokság I előtt, lábamat törtem. Egyet­len verseny nélkül utaztam Falunba. Különben nem ül dözött a balszerencse és hosszú sporpályafutásom so­rán sem sí, sem pedig bot- törés nem fordult elő, sőt a kötésekkel sem bajlódtam. 0 Melyik idényben aratta a legtöbb győzelmet? — Az 1974/75-ös évadban 13 versenyen indultam és ti­zenegy alkalommal végeztem az első helyen. Azonban pont otthon a Lengyelor­szág és Csehszlovákia elleni hármas viadalon lettem má­sodik és Seefeldben az olimpiai főpróbán ketten is megelőztek. 0 Sportpályafutása végén nem gondolt arra, hogy részt vegyen sírepülö-verse- nyen? — A sírepülés álmaim kö­zé tartozott, de hiányoztak az adottságok ehhez a sportághoz és a nagy sán­con kellő tapasztalatok nél­kül nem lehet megfelelő eredményeket elérni. A sí­ugrás és a sírepülés között nagy a különbség. 0 Mire emlékszik a leg szívesebben? — Az 1970. évi barátság­szemsérülésem nagy hát­rányt jelentett, most Lake Pladdben viszont a pszichi­kai igénybevétel volt egé­szen rendkívüli. Én örülök a legjobban, hogy mégis si­került mindkét alkalommal az első helyen végezni. 0 Hogyan érezte magát az olimpiai faluban? — Szerencsére egyágyas szobában szállásoltak el, így több helyem volt, mint tár­saimnak. A kis helyiséget azonban csupán alvásra és öltözködésre használtam. Wehling már korábban be­jelentette; az olimpia után visszavonul. Végleges, hogy nyáron feleségével és két gyermekével Lipcsébe költö­zik, ahol az NDK Sí Sző vétségének tudományos dol­gozójaként igyekszik majd versenyzői tapasztalatait az északi összetett verseny to­vábbfejlesztésénél kamatoz­tatni. —r — f. Ulrich Wehling háromszoros olimpiai és négyszeres világ­bajnok a Tátra Kupa versenyeinek egyikén futás közben A világ úszósportjában két esztendeje a szovjet Vlagyimir Szalnyikov egészen kivételes jelenség. Nemcsak a győzelem érdekli, hanem az elért eredmény is. Ennek tulajdonítható, hogy minden rajtjánál a levegőben lóg a rekord. Amikor 1978- ban a 400 és 1500 méteres gyorsúszásban világbajnokságot nyert, még fokozódott amúgy sem csekély becsvágya és az akkor 18 esztendős szovjet úszóversenyzö még nagyobb oda­adással folytatta edzéseit, aminek rövidesen meglett az ered­ménye. Most már egy esztendeje a 400 méteres gyorsúszás világrekordere. Miként jutott idáig és miért nem javította meg eddig az 1500 méteres távon is a világrekordot, erre a Szov­jetunió—NDK úszómadalon, miután 400 méteren ismét lefa­ragott valamit saját rekordjából, adta meg a választ. Szalnyikov Leningrádban született, jelenleg pedig Volgo- grádban folytatja felkészülését. Egyedül vetélytársait jócskán megelőzve ússza a jobbnál jobb időket, de nem titkolja: bár számtalan versenyén senki sem szorítja meg, teljesen egyedül nem akarna úszni. Már fiatalon nagy becsvágy fütötte, de akkor a leningrádi Ekran sportegyesületben Szergej Ruszin volt az egyes számú versenyző, akit Szalnyikov — tehetett bármit — nem tudott legyőzni. Egészen a montreali olimpia válogató versenyéig, ahol sikerült nagy ellenfelét megelőznie, és így eljutott az olimpiára. Mint ismeretes, a montreali medencében 15:29,45 perces idővel az ötödik helyen végzett, és ideje 27 másod perccel volt gyengébb a győztes eredményénél. Ez határkövet jelentett életében. Kimondhatatlan fanatiz mussal vetette magát a felkészülésbe és már a következő évben 15:28 perces idővel nyerte a Komszomolszkaja Pravda versenyén az 1500 métert. Edzője akkor azt mondta, hogy nemsokára világcsúcstartó lesz belőle. müUXSKS KHl k hnphi üHunrflannz Vlagyimir Szalnyikov a legutóbbi úszó-világbajnokság 400 és 1500 méteres világbajnoka a Szovjetunió—NDK via­dalon megjavította a 400 méteres gyorsfiszásban saját vi­lágrekordját. Szorgalmasan készül az olimpiára és szerep­lése elé várakozással tekintenek (CSTK-felvételek) Szalnyikov egész életében rajongott az úszásért, a meden­cében érezte magát a legjobban és kitünően bírta a legnagyobb megterhelésü edzéseket is. Szükségtelen volt külön biztatni, lelkesedése nem ismert határt. Több ízben tartott közös edzé­seket amerikai vetélytársaival, számtalan értékes tapasztalatot szerzett, de kijelentette: az amerikaiak sem úsznak többet, mint ők, csak edzéseiket gyorsabban, rövidebb idő alatt végzik el. Szerinte a terhelés ma már olyan méreteket öltött, hogy azt fokozni szinte lehetetlen. Vannak napok, amikor Szalnyikov 27 kilométert úszik. Vlagyimir Szalnyikov egyelőre a 400 méteres gyorsúszásban a világ legjobbja, de jó úton halad, hogy 1500 méteren is a ranglista élére kerüljön. Jelenleg 15:02,40 a legjobb idő ezen a távon. Az NDK elleni viadalon 15:16,74 perccel nyerte a versenyt. Kijelentette: a világcsúcsjavításhoz a 100 métert tizenötször egy perc alatt kell megtenni. Mindez lehetséges, mivel vannak még tartalékok. Az ember teljesítőképességének nincs határa — szerinte — és éppen erre állította be magát, edzéseit, testi-lelki erejét. Ott akar lenni a moszkvai meden­cében az olimpiai eranyérmért sorra kerülő harcban. A győ­zelemhez bizonyára 14:45 perc körüli időre lesz szükség. Aki a sportban valamire vinni akarja, annak élni kell az alkalom­mal, a lehetőségekkel, át kell magát rágnia a nehézségeken, mert csak így lehet, világraszóló eredményeket felvonultatni. Szalnyikov azonban nemcsak a jelennek él, hanem már most a csúcson gondol a jövőre, mert sohasem lehet tudni, meddig bír lépést tartani a fejlődéssel, meddig bírja majd erővel. Rendsze­resen látogatja a könyvtárakat és intenzíven készül az edzői hivatásra, mert később így akarja szolgálni a szovjet úszó­sportot. ■ A Szovjetunió úszóválogatottja, alig két hete remekül helyt­állt az NDK elleni összecsapáson, melyet a hagyományokhoz híven világ-, és Európa-csúcsok, valamint szovjet rekordok fémjeleztek. A női számokban az NDK, a férfi számokban a Szovjetunió versenyzői domináltak. A kitűnő teljesítmények­ből, a remek eredményekből nemcsak Szalnyikov vette ki a részét, hanem Szidorenko, Feszenko, Miszkarov, Kopljakov, Kacsusite, Akszonova is. Sőt a helyezettek ideje — figyelembe véve a korai márciusi időpontot — meglepően rendkívüli volt. látszott, hogy mindkét — a világ úszónagyhatalmaihoz tar­tozó — ország élmezőnye nagyon komolyan és egyúttal sokat ígérőén készül a moszkvai erőpróbára. Remek versenyeknek lehetünk majd szemtanúi. (KOLLÁR)-ü ■ÜÜHI 6 IJ SZÓ Index: 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Párt|o Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Robay Zoitán. CSc. Helyettes főszerkesztők: Szorka István ás esető János. Szerkesztőság 893 38 Bratislava, Oorkáho 10. Telefon: 309 . 331-252, 332 301, főszerkesztő: 532-20 szerkesztősági titkárság: 550 18, sportrovat: 505 29, gaz dasági ügyek: 506-39 Távlrá: 092308. Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8 Nyomja a Provdo, az SZLKP nyomdovállalcta — Pravda. 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. PROBANYOMAS. Mogánszemályek a következő elmen odhat|ák fel hlrdetáseiket: 893 39 Bratislava, Jirásková 5.. telefon: 577-10 , 532 64. A szocialista közü letek a hirdetéseket erre o címre küldják: 893 39 Brotlslova, Va|anskóho nőbrefie 15/11., telefon: 551 83. 544 51. Az Clj Szó előfizetási dija — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Oj Sző vasárnapi számának külön előfizetőse negyedávenkánt 13 korona. Terjeszti: a Postai Hlrlopszolgálot. Előfizetőseket elfogad minden aostai kézbesítő Külföld, megrendeléseket PNS — Ostrednó expedíció a dovoz tlaíe 884 19 Brrtislova. Gottwoldovo námestie 6. A SÜTI regisztrációs száma 3/2

Next

/
Thumbnails
Contents