Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-30 / 13. szám
> TUDOMÁNY TECHNIKA A csehszlovák kohóipar az összes ipari ágazat, az építőipar és a közlekedés döntő fontosságú alapanyag-bázisa. Csehszlovákia a világ legnagyobb acéltermelői 'közé tartozik, az egy lakosra számított csaknem 1000 kg-os acél- termeléssel a világ második helyét foglalja el Belgium után és Japán előtt. A feltételezések szerint 1985-ben a termelés eléri a 16,8 millió tonna acélt, 11,6 millió tonna nyersvasat, 12,8 millió tonna hengerárut és 1,7 millió tonna acélcsövet. A kielégítő teljesítményű kohóipari kapacitás a hazai igények kielégítése mellett a kohóipari termékek kivitelét is lehetővé teszi. Kohóiparunk eddig elért eredményei tehát az egy lakosra számított termelés, valamint a kapacitások egyedi teljesítménye szempontjából világviszonylatban is kiemelkedők, a minőségi fejlesztés azonban nem haladt kellő mértékben a jobb minőségű termékek gyártása, azok jobb hasznosítása, a munkaerő-szükséglet csökkentése, az energia- és az anyagfogyasztás korlátozása és a munkatermelékenység növelése irányában. A jelenlegi termelési alap már nem felel meg a mai követeLményeknek, ezért újabb beruházásokra van szükség a szerkezeti változások elősegítésére, s a progresszív technológiai folyamatok bevezetésére. ■ A ■ KOHÓIPARI KUTATÁS FELADATAI A jövőben a csehszlovák vaskohászat a maximális mértékű összpontosítás útján fog haladni. Szükség lesz nagy 'térfogatú 'kokszolósorok építésére, a nyersvastermelést nagy teljesítményű egységekbe kell koncentrálni, lényeges mértékben kell növelni a konvertoracél és a folyamatosán öntött acél részarányát, s nagy teljesítményű henger- és csőgyártó sorokat kell építeni. Igényes fejlesztési programról van szó, melynek hatékonyságához azonban nem fér kétség, amint azt a nemzetközi tapasztalatok is bizonyítják. A termelés igényei és az egyes kohászati vállalatok sajátos műszaki problémái szükségessé tették a szakágazat saját kutatási alapjának kifejlesztését. Ehhez ma 10 vállalati kutató munkahely és 3 vállalati kutatóintézet tartozik, az utóbbiak Vítkovicében, a kunőicel Element Gottwald Újkohóban és a Kladnói Egyesült Acélműben működnek, továbbá a Dobrá u Frydku- Místlku-i Vaskohászati Kutatóintézetben végeznek kutatási munkát, amelynek Dobrán, Prágában és Karlsteinben összesen három munkahelye van. Dobrán elkészült egy tízemeletes épület, három terjedelmes csarnokkal, amelyekben kísérleti jellegű nyersvas- és acélgyártás, valamint hengerlés folytatható. A Vaskohászati Kutatóintézet 30 éves tevékenységre tekint vissza. Az intézetet felhatalmazták a szakkutatási tervek kidolgozására és a fontosabb kutatási feladatok teljesítésére, éspedig a leggyakrabban egyszerre több vállalat részére. Állami megbízás alapján innen koordinálják az állami kutatási feladatok kidolgozását is, amelyek jelentősebb részét helyben meg is oldják. A kohászati állami kutatási programokhoz tartozik a P—07-es jelzésű, a színesfémek gyártásához és feldolgozásához szükséges nyeirsanyagaliap fejlesztése, valamint a P—06-os, a vaskohászat műszaki és gazdasági színvonalának emelése. A kohászattal függ össze a P—10- es program is, amely a népgazdaság fűtőanyag- és energetikai alapjának komplex fejlesztésére irányul. A kohászat ugyanis a fűtőanyagok és energia egyik legnagyobb fogyasztója: az acélgyártás összenergia-fogyasztása jelenleg 6,67 Kkal/t, a nyersvasgyártásnál pedig a fajlagos kokszfogy asztas 514 ikg/t. A tudományos-műszaki fejlesztés irányzatai a következő területekre vonatkoznak: a vaskohászait és a kohászati másodfeldolgozás termékei és technológiái, atomerőművek kohászati alapanyagai, kohászati automatizálás és irányítás az összefüggő témakörökkel, továbbá a környezet védelme. A berendezések, licencek, gyártási eljárások vásárlása, valamint a beruházások mellett a kutatás fő irányzatai ia következők: 0 a gyártás energiaigényességének csökkentése; 0 a 'nagyolvasztók termelési ütemének fokozása, a nyersvas minőségének stabilizálása és javítása; 0 az oxigénkomvertor-bélelés élettartamának meghosszabbítása; 0 az ívkemencék teljesítményének maximális fokozása; 0 indukciós kemencék alkalmazása eléktro acél gyártására; 0 az átolvasztó folyamatok fejlesztése csúcs- minőségű acél előállítása céljából; 0 új technológiák elsajátítása energetikai acélok gyártásához — nagyméretű ingotok, ultraalacsony kéntartalmú acélok; 0 a rozsdamentes acélok gyártásának optimalizálása és összpontosítása; 0 az emberi tevékenység tanulmányozása a kohászati alaptermelés-bem; 0 automatizált irányítási rendszerek; 0 gazdasági irányítási rendszerek. A műszaki fejlesztés céljainak meghatározásánál azokra a gyártmányokra kell összpontosítani a figyelmet, amelyek közvetlenül összefüggnek a technológiai innováció követelményeivel. Ide tartoznak elsősorban a hegeszthető szerkezeti acélok, amelyeknél a minőségi tulajdonságok állandósítására, a kéntartalom csökkentésére kell törekedni, továbbá az energetikai, főleg az atomerőművek számára gyártott acélok, ahol az ingotméretek növelése, különleges technológiai eljárások bevezetése, s azok irányítási feltételeinek javítása a oél, végül pedig a csúcsminőségű acélok, s velük összefüggő olvasztó és átolvasztó gyártásmenetek. A Vaskohászati Kutatóintézetben nagy súlyt helyeznek a kutatási feladatok teljesítésére. Az intézet aránylag kis létszámú, de magas fokon szakképzett kollektívája gazdasági szempontokból mérlegeli a megoldások célszerűségét és indokoltságát, éspedig az egyes kutatási feladatok részletes és pontos elemzése alapján. Ezt a korábbi években elért eredmények adatai is bizonyítják. Az 5. ötéves tervidőszakban összesen 112 kutatási eredményt vittek át a termelési gyakorlatiba. Az 1971—1977-es években elért jelentősebb eredményeik a következők: — elektronikus lemezek erősáramú villamos- berendezésekhez, 1 korona befektetésre 35,73 koronás megtérüléssel; — tűzálló ausztenitacél hőerőművek csőrendszeréhez, 1 korona befektetésre 42,07 koronás megtérüléssel; — átnyomott vastag falú és bélelt csövek, 1 korona befektetésre 27,89 koronás megtérüléssel; — oxigénkonvertoracélból készült hidegen hengerelt izotrop DN szalagok gyártásának bevezetése — 1 korona befektetésre 210,60 . koronás megtérüléssel; — guimiabroncs-'kordacél és hengerelt drót gyártásának kifejlesztése, 1 korona befektetésre 34,89 korona megtérüléssel; — kohászati vállalat automatikus irányítási , rendszerének komplex kifejlesztése, 1 korona befektetésre 11,02 koronás megtérüléssel. A KGST-országok vaskohászati tudományosműszaki együttműködési tervében 17 feladat szerepel, ezek közül 14 feladat megoldásában vesz részt Csehszlovákia, éspedig 13 esetben közvetlenül a dobrái Vaskohászati Kutatóintézet által. E feladatok között elsősorban a minőségi acélok gyártásáról és fejlesztéséről, az acélok tulajdonságainak elemzéséről és tanulmányozásáról, a korszerű technológiai folyamatok problémáiról (Ilyen például az elektrosalakos átolvasztás), a hengerelt áruk és csövek korróziógátló bevonatáról von szó, éspedig a prágai Állami Anyagvédő Kutatóintézettel együttműködve. Az 1990-ig előirányzott kutatási feladatok a következők: a vasnyersanyagok nem, hagyományos feldolgozása, különleges tisztaságú acélok gyártása, folyamatos hengerellési technológia, a kohászati koksz gyártásának tökéletesítése, beleértve a melléktermékeket, a kohászati berendezések élettartamának növelése, az alapanyagok és az energia fokozottabb mértékű kihasználása, valamint a kohászati technológiai folyamatok automatizálása. A kohóipar szerkezeti átépítésére a 6. ötéves tervidőszakban mintegy 21,1 milliárd korona beruházási költséget fordítunk. A beruházásoknak mintegy 40 százaléka a cső- és az atom- energetikai program megvalósítására irányul. A tervidőszak további jelentős építkezései közé tartozik az elektroacélmű a Kladnói Egyesült Acélművekben, az oxigénes konvertoracélmű a Tfineci NOSZF Vasműben, a nagy térfogatú kokszolósor, a nyersvasgyártás intenzifikálása és a középfinom hengermű a kunöicei Element Gottwald Ojkohóban, továbbá a folyamatos öntés bevezetése a Kelet-szlovákiai Vasműben. Az építkezések legtöbbje már megvalósult, illetve 1980 után lesz befejezve úgy, hogy azok teljes kihasználásával a 7. ötéves tervidőszakban már számolnak. Ez a fejlesztés az 1990-ig szóló távlati tervekkel együtt a szerkezeti átépítés kezdetét jelenti, amely fokozatosan a csehszlovák acélipar koncentrálásához és lntergálásához, a progresszív technológiai folyamatok kihasználásához vezet. (ms) FÚRÁS FÉMOLVADÉK SEGÍTSÉGÉVEL Az 1 mm vastag cinklemezt meghajlítva, majd újra kiegyenesítve, a fémen repedés nem marad. Ha viszont indiumból, galliumból és ónból előállított, 10 °C olvadáspontú fémolvadékot kenünk a lemezre, majd meghajlítjuk, az rögtön eltörik, és a törésvonal mentén ezüstös színű folyadék látható. Ez a Rebinder-hatás, amelyet már csaknem 50 éve ismer a tudomány. A jelenség természetét vizsgálva megállapították, hogy minden szilárd testhez található egy olyan anyag, amely a test szerkezeti felépítésétől függetlenül elősegíti a külső mechanikai hatást az atomokat ösz- szetartó erő leküzdésében, csökkentve ezzel a test szilárdságát. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Fizikai Kémiai Intézetében a kutatók megvizsgálták, hogyan érvényesül a Rebinder-hatás forgácsolás esetében, amikor több körülmény is arra utal, hogy a hatásnak hangsúlyozottan kell jelentkeznie. Ilyen körülmény például a lokálisan jelentkező és bonyolult eloszlású nagy mechanikai feszültség, a jelentős mozgási sebesség, a ciklikus terhelés és az egyszerre eltávolított anyag käs mennyisége. A kísérletek során megvizsgálták bizonyos fémötvözetek hatását a fúrás sebességére réz alumínium, duraluminium, titán és ötvözetei, valamint 'különféle acélok megmunkálásánál. Az 'ötvözeteket egy tölcséren át juttatták a fúrás körzetébe, ahol az olvadék egyben hűtőfolyadékként is szolgált. Ha az ötvözet nem olvadt szobahőmérsékleten, melegíthető tartályba helyezték és onnan csurgatták a munkadarabra. A kapott eredmény szenzációsnak mondható. A Wood-féle ötvözet például az alumínium fúrásának sebességét a száraz megmunkáláshoz képest 100-szor, a fúróemui zió alkalmazásával végzett művelethez képest 7-szer gyorsabbá teszi. Ezzel egyidejűleg az olvadékok jelentősen csökkentik a fúráshoz szükséges energiamennyiséget, amely az említett ötvözetnél alumínium fúrása esetében szárazon 150-sze- res, emulzióval pedig 7-szeres energiacsökkenést eredményezett. Kadmium, bizmut és ón ötvözeteket alkalmazva réz fúrásánál az emulzióhoz képest 4—5-szörös sebességnövekedést értek el. Fémolvadékok segítségével a forgácsolásnál képződő forgács jellegét is meg lehet változtatni. A nagy viszkozitású titán és ötvözete, valamint egyes acélok fúrása esetén például normális technológiával összefüggő, hosszú forgács keletkezik, ami zavarja a fúrót. Öncink ötvözet hatására viszont a forgács apró, tűszerű darabokra esik szét és nem akadályozza a fúró munkáját. Nem elhanyagolható körülmény, hogy fémfolyadékok segítségével nagymértékben növelhető i fúrók élettartama Is, ami különösen keményfémek esetében eredményez jelentős megtakarítást. E röviden vázolt megmunkálási eljárás gyakorlati bevezetése előtt azonban minden konkrét esetben tisztázni kell, nem okoz-e az igen nagy abszorpciós 'képességű olvadék szilárdságcsökkenést a megmunkálás körzetében. E próbák során az Is megállapítható, milyen utólagos finomíorgá- csölács szükséges az esetleg 'károsult réteg eltávolításához. Technikai szempontból problémát jelenthet az egyes esetekben hevítéssel előállítandó olvadék kezelése is, de megfelelő megoldás kidolgozásával a Rebinder-hatás hasznosításának előnyei nyilvánvalók. (Technika) A CKD Blansko gépipari vállalat dolgozói értéke« felajánlásokkal köszüntik hazánk szovjet hadsereg által történt felszabadításának 35. évfordulóját. Az idén a tervfeladatok egyenletes teljesítése mellett 900 tonna egyenértékű fűtőanyagot, 400 000 kWó villamos energiát, valamint 100 ezer m3 földgázt akarnak megtakarítani. Az újítási javaslatok és az ésszerűsítések bevezetésével további 7 millió koronát takarítunk meg. E megtakarításokhoz az öntöde dolgozói járulnak hozzá a legnagyobb mértékben. A felvételen Miroslav Sebela formakészítő egy esztergapad állványának az öntését készíti elő. A CSTK felvétele 19BB. III. 30. 16
