Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-30 / 13. szám
éh / \ autósokn MOTOROSOK A gépjármű műszaki hibája, a járművezető figyelmetlensége vagy a közúti {közlekedés szabályainak meg nem tartása sokszor idéz elő balesetet. A legtöbb közlekedési baleset sérülést okoz. Igaz, hogy hazánkban az utóbbi években lassabban növekszik a balesetek száma, mint a közlekedés áram tatába bocsátott gépjárműveké, a konkrét statisztika mégis igen komolyan figyelmeztet a ballesetek súlyos következményeire. Évente mintegy 2500 halálos áldozat, 8000 súlyosan sérült, 30 000 könnyebben sérült óva int attól, hogy felül fesen kezeljük a közúti balesetek kérdését. Ez elsősorban azt kívánja meg mindnyájunktól, hogy a (rendelkezésünkre álló eszközökkel igyekezzünk megelőzni iá baleseteket. A legfontosabb {ilyen eszköz maga a 100/1975 Tt. számú hirdetmény, amely igen körültekintően határozza tneg a közúti közlekedés sza bályeit és azokat a feltételeket, amelyek szem előtt tartásával az emberek, elsősorban a /gépjárművek vezetői részeseivé tehetnek. E szabályzat, amely a balesetek megelőzése és elhárítása szellemében készült, nemcsak gépjárművek vezetőinek, hanem a kerékpárosoknak 'és gyalogosoknak, valamint ál- Oati erővel vont kocsik vezetőinek is saját érdekükben alaposan el kell sajátítaniuk. Nem kevésbé fontos körültekintően vezetni, hogy olyan helyzetekben, amelyek már-már •balesettel fenyegetnek, kivédhessük a veszélyt, s az esetleges károsodás a lehető legki «ebb legyen. Ebhez nem csupán tudás és gyakorlat szükséges, hanem megfelelő jellembeli tulajdonságok is, oly képességek, amelyekkel elsősorban testileg lelkileg egészséges, edzett, higgadt, megfontolt járművezetők Rendelkeznek. Az emberség is hozzátartozik ehhez; a közúti közlekedésben ez azt jelenti, hogy nemcsak a közlekedés alapvető szabályait tartja tisz ítéletben, hanem a többi vezető {munkáját, helyzetét, érdekeit is, nemkülönben a kerékpárosok és gyalogosok biztonságát. MIT OKOZ A BALESET A gépjárművezetésre való felkészüléshez hozzátartozik az elsősegélynyújtás alapelveinek és gyakorlatának elsajátítása is. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy útunkon senkit se érjen baleset. Ha azonban mégis bekövetkezik, vessük latiba tudásunkat és ügyességünket a sérültek gyors lés szakszerű ellátása érdekéiben. A gépjárművek vezetői a legsúlyosabb sérüléseket a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak okozzák. A közúti közlekedés eme részvevői lassan haladnak, és ml sem védi őket a gyorsan {közeledő fémkolosszussal szemben. Legtöbbször figyelmetlen gyermekek és gyors reagálásra képtelen idős emberek esnek áldozatul ily baleseteknek. Jellemző tényezőjük a inagy ütköző és dobóerő, amelynek eredménye koponyaalöpi törés, l'gysérüllés és hosszú csontok törése szokott lenni. Az életveszélyt az eszméletlen állapot, a vér, hányadék vagy idegen test, pl, müfogak belégzésének lehetősége, a légzés elégtelensége és a nagy vérveszteség jelenti. Persze más sérülések, pl. zúzódások, horzsolások is jelen vannak. Motorkerékpárosokat bizonyos mértékig véd vastagabb öltözékük és bukósisakuk, a gyalogosokkal és 'kerékpárosokkal szemben viszont gyorsabb és veszélyesebb az esés. A vezetőiket és ú'titársaikat leginkább a nagy sebesség követkéz tében éri baleset, más jármű részvétele nélkül is. Jellemző sérüléseik az előzőekhez hasonlóak. Autósok baleseteinél a sérülést kiváltó tényező a nagy erejű ütközés és nyomás; a hirtelen és nagy sebességváltozás önmagában is halálos sérülést okozhat. További jellemzők: autóbalesetnél gyakorta egyidejűleg több személy sérüléséről van sző. A sérült többnyire a balesetes gépkocsiban marad, onnan kell kiszabadítani, hogy •elsősegélyben részesülhessen. A gépkocsit tűzveszély fenyegeti. A sérülést kiváltó tényezők: Nagyerejű ütközés, gyors sebességváltozás, nyomó-, ill. lapítóerő, amely sokszor a kemény, éles vagy hegyes kocsirészek vágó vagy szúró erejével párosul. Ilyen körülmények közt az autóbaleseteknél legtöbbször sokfajta, összetett sérülésekkel találkozunk, elsősorban mellkaszűzódással, nyakcsigolyaföréssel és végtagok csontjainak törésével. A légutak sérülése, az elégtelen légzés, az alvadt vér vagy hányadék belégzésének veszélye eszméletlen állapotban s a •nagy vérveszteség természetesen életveszélyt jelent. Ilyenkor fontos a gyors mentés. Balesetet észlelve nem haladhatunk el a sérültek mellett anélkül, hogy teljes odaadással ne nyújtanánk nekik segítséget. Még kevésbé hagyhatjuk magára azt a sérültet, akinek sérülését mi okoztuk. Ilyen bajba jutott emberrel bármikor szembekerülhetünk, ezért hasznos eleve tudni, melyek azok a sérülések, amelyeket a közúti balesetek o-kozuak. DR. SZÄNTÖ GYÖRGY 1180. III. 30. 17 Üzemanyag - - fogyasztásmérővel A benzinárak emelkedése ösztönzőleg hatott az autómű- szergyárakra. Az elmúlt hónapok autőkiállltásain bemutatták a különböző rendszerű üzem anyag-fogyasztásmérőket, amelyek bármilyen személyautóba utólag Is beszerelhetők. A gyakorlatban általában három rendszert alkalmaznak. A legegyszerűbb szerkezetnél a szívócsőben uralkodó vákuumot használják fel a műszer mutatójának a mozgatására. Ez a típus aránylag pontatlan és csak általános adatokat szolgáltat. A szívócsőre csatlakoztatott csővezeték egy vákuummérőhöz kapcsolódik. A műszer skáláját liter/óra beosztással látták el. A motorterheléssel arányosan növekszik a vákuum a szívócsőben, ami a műszeren az emelkedő üzemanyag-fogyasztást liter/őrában jelzi. Sokkal pontosabbak azok i szerkezetek, amelyek a porlasztóba érkező üzemanyagot mérik az adott pillanatban. Egyik elterjedt változátánál a benzincsőbe iktatott műanyag lapátkerék a Hall-efektus alapján elektromos jeleket küld a műszernek, amely liter/őrában mutatja az átfolyt benzinmennyiséget. A kis műanyag lapátkeréken elhelyezett mágneslapocska keltett impulzusokat a jeladóházon levő tekercs továbbítja a műszerhez. Egy másik változaton a sebesség- mérőórára is szerelnek jeladó- fejet, és egy mikroprocesszor a műszeren már a 100 kilométerenkénti literfogyasztást adja meg. A harmadik megoldás a közelmúltban került forgalomba Optiliter elnevzeéssel. Három fő szerkezeti egységből áll, egy a benzinvezetékbe Iktatott adófejből, egy elektronikus jelátalakítóból és egy műszerből, amelynek a skáláját liter/óra értékre kalibrálták. Meglepően pontosan működik, mindössze két százalék a valódi értékektől az eltérése. Az adófej'ben egy kis kónuszos szelep egy rugóval terhelt vékony vascsövet mozgat két tekercs között. A vascsövecske lüktető mozgása annál szaporább, miinél több üzemanyag halad át a jeladófejen. A két tekercs kapcsolatban áll az elektronikus jelátalakítóval, és ez már olyan elektromos jeleket továbbít a műszerhez, •amely már liter/óra értéket mutat. A műszerhez adott táblázaton pillanatok alatt megállapítható, hogy adott átlagsebességnél hogyan alakul a 100 kilométerre eső üzemanyag- fogyasztás. Az Optiliter műszer motorcsónakokon, repülőgépeken, benzinbefecskendezős és dízelmotoroknál is használható. Két változatban — 0—25 1/6 és 0—50 1/6 — kerül forgalomba és bármelyik AC vagy elektromos meghajtású szivattyús motorra felszerelhető. A tesztvizsgálatok szerint a műszer használatával egy Opel- Kommodore kocsival 974 kilométeres úton 1,7 liter benzint takarítottak meg 100 kilométerenként. A kocsi vezetője a műszer segítségével olyan vezetési stílust tud kialakítani, amely a legoptimálisabb üzemanyag-fogyasztással jár. TAMÄS GYÖRGY A műszer, az elektronikus jelátalakító és az adófej mészáros ferenc A KÉZIFÉKKAR KIENGEDÉSE UTÄN TOVÁBBRA IS RÖGZÍT A KÉZIFÉK A visszahúzó rugó gyengesége, törése, a működtető bow- den sérülése, vagy befolyása okozza. A bowden acélhuzaljai egy idő után elszakadnak, és a szakadt szálak beleakadnak a külső vezetőburokba. így kiengedéskor a fék- szerkezetet továbbra is működésbe tartják. Ugyanezt okozza a bowden befagyása is. Ezért tél előtt célszerű a kézi fék huzaljait végig olajozni. Ha mégis előfordul, hogy befagy a kézifék huzalja, akkor langyos vízzel kell locsolni amíg ki nem olvad. Erre a hibára következtethetünk, ha elinduláskor azt tapasztaljuk, hogy nem húz eléggé a motor, és a két hátsó kerék melegszik. „Benn felejtett“ kézifék esetén a keletkező magas hőmérséklet hatására, a betétek megégnek és a fékszerkezet nem nyeri vissza eredeti hatásosságát. Az égett alkatrészeket szakműhelyben kell cseréltetni. A KÉZIFÉKKAR BEHOZÁSÁVAL NEM RÖGZÍTHETŐ A GÉPKOCSI A rögzítő kilincsmű, a rugalmas acélhuzal, a bowden megnyúlása, 111. a kéztfékkar biztosítójának hibája okozhatja. Gyakran a hibát a kézifékkaron belül, a biztosító nyomógomb alatt kell keresni. Ilyen gépkocsival lejtős úton megállva, a megfelelő kiékelésről gondoskodni kell, de mielőbb meg kell szüntetni ezt a hibát és a kéziféket meg kall javíttatni. Világító- és jelzőberendezések hibái és javításuk A FÉNYSZÓRÓK NEM VILÁGÍTJÁK MEG KELLŐEN AZ UTAT A veszélyessége abban rejlik, hogy későn észleljük az úton levő akadályokat. (Egy 100 km/óra sebességgel haladó gépkocsi másodpercenként közel 28 métert halad.) A fényszórók gyengeségét helytelen beállításuk, a fényvisszaverő tükrös felület korróziója, esetleg az áramfejlesztő töltésének elégtelensége vagy a nagy ellenállású vezetékek, de a szennyezett fényszóróüveg, az elhasználódott izzó és a nedves útfelület is okozhatja. A hiba javítása A fényszórót vagy magunk állítjuk be („A fényszórók beállítása“ című fejezetben), vagy szakműhelyben műszerrel végeztetjük el. Gyakran a gépkocsi mosása után vizet találunk a fényszóró üvege mögött. Ez annak a jele, hogy az üveg és a fényszóróház tömítése nem megfelelő. Ilyen esetben egyéb szennyeződések, por stb. is bekerülnek idp és a tükrös felületet korrodálják és a fény visszaverését csökkentik. A fényszórókat mindig csak tiszta, folyó vízzel tisztítsuk. Semmilyen anyaggal ne érjünk a tükrös felülethez, ügyeljünk rá, hogy még kezünkkel se érintsük. A tükrös felület leválása jól észrevehető, ha szemben állunk a fényszóróval. Általában a fényszórótest alsó szélein kéz dődik ez a folyamat. Az áramfejlesztők töltését ellenőrizhetjük, ha alapjárati fordulatszámon bekapcsoljuk a fényszórót (nappal a belső világítást), és megnöveljük a motor íordulatszámát. Ha az izzók erőssebben égnek, akkor megfelelő a töltés, ha nem növekszik a fényerő, akkor a fe- szültségsziabályozón kell állítatni. (Szigorúan szakműhely feladatai] A vezetőket először a csatlakozásaiknál ellenőrizzük. A csatlakozási 'pontokon levő oxidálódási nyomokat (főleg csúszóéirintkezőknél] tisztítsuk le. A mechanikus tisztítást türeszelővel célszerű elvégezni vagy ún. „kontakt spray“-t alkalmazzunk (a kereskedelemben kapható]. Gyakran előfordló hiba, hogy az izzónak vagy foglalatának az én. testérintkezése nem megfelelő. Ilyenkor mozgassuk meg ezeket a szerkezeteket és a normál fényerő jelentkezése esetén nézzük meg, hogy hol érintkeznek ilyenkor pl. a karosszéria fémes részével. Ennek a pontnak a környékét tisztítsuk fémesre (akár csavarhúzó élével), mert ez okozza a hibát. A fényszóróüveg szennyeződésének mértékét az időjárási viszonyok függvényében menetközben is ellenőrizni kell. Télen például a hó rácsapódik az üvegfelületre, az izzó által keletkező hőtől megolvad, és a menetszél egyre vastagodó jégréteget hoz létre. Sáros útfelületről az előttünk haladó jármű szórhatja fél a szennyeződést. Ezért időnként álljunk meg, és az üveget tisztítsuk meg. A szennyeződés lerakódásának mértékét csökkenthetjük, ha enzimes (lúgos) hatású mosószerrel benedvesítjük indulás előtt az üveget.' A FÉNYSZÓRÓK TÚLZOTTAN MAGASRA VILÁGÍTANAK A nagyon magasra világító fényszórónk vakítja a szemből jövő jármű vezetőjét, de számunkra sem világítja meg kellően az utat, mivel szétszórja a fényt. Lágy rugözású gépkocsikon a gyakran jól beállított fényszóró is vakíthat, ha nem vesszük figyelembe a gépkocsi rugózási jellegét. Ezért lágy rugózású, terhelés hatására hátsó részükkel erősen lesüllyedő gépkocsikon a lényszórót billentőszerkezettel látják el. Ha nincs állítószerkezet, akkor a fényszórót az átlagos terhelésnek megfelelően kell beállítani, vagy az alapbeállítást ne terheletlen gépkocsin végezzük. A szemből jövő járművek fényszórójuk le-fel kapcsolásával jelzik, hogy bántja őket a fényszórónk tompított fényének vakítása. Ilyenkor mindig szükségessé válik a fényszórók beállítása. és helyszíni javítása
