Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-23 / 12. szám

Eddig a kézilabda az egyetlen csapatsport, melynek csehszlovák képviselői is ott lesznek a moszkvai olimpián. Női válogatottunk az 1978-as világbajnokságon biztosította részvételét. Mi a helyzet ebben a sportágban az olimpia előtt? A kézilabdázók először 1936-ban, Berlinben küz­döttek az olimpiai érmekért. A tornát akkor nagy­pályán rendezték, s a győzelmet a hazai együttes szerezte meg, az ezüstérmet az osztrák, a bronz­érmet pedig a svájci játékosok vihették haza. Hosszú szünet után a férfi válogatottak — már kispályán — 1972-ben, Münchenben jutottak játék- lehetőséghez. Az aranyérmet Jugoszlávia váloga­tottja nyerte, a csehszlovák és a román együttes előtt. Négy esztendővel később, 1976-ban Mont­realban már a nők is bemutathatták tudásukat. A Szovjetunió átütő sikerét hozta a két torna, férfi és női csapatuk is az első helyen végzett! A férfiaknál a román és a lengyel, a nőknél pedig az NDK és Magyarország válogatottja állhatott a dobogóra. Moszkvában 12 férfi és 6 női csapat vesz, vehet részt. A férfiaknál két csoportot alakítottak ki — A-csoport: Szovjetunió, Lengyelország, NDK, Románia, Svájc és Kuba, B-csoport: NSZK, Jugo­szlávia, Dánia, Spanyolország, Tunézia és az ázsiai selejtező csoport legjobbja. A nők körmérkőzést játszatnak. Egyelőre csak öt résztvevő ismert: Szovjetunió, NDK, Magyarország, Csehszlovákia, Ju­goszlávia, A hatodik hely sorsa e hónap végéig dől el az Egyesült Államok, Zaire és.Dél-Korea között. Mindegyik ország legfeljebb 14 játékost nevezhet. Az olimpiai torna mérkőzéseit július 20-tól 30-ig rendezik a Szókolnyiki, valamint a Di­namo Sportpalotában, ahol 8000, illetve 5000 néző számára van hely. A Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) szer­vezési és versenybizottsága felelős az olimpiai torna lebonyolításáért és döntései ellen nincs helye fellebbezésnek. Ez a bizottság nevez ki egy hivatalos ellenőrt iós ikét technikai képviselőt. A férfiaknál a csoportok körmérkőzése után az azonos helyezésű együttesek küzdenek a helye zésekért, tehát a két csoportgyőztes az arany­éremért, a második helyezettek a bronzéremért és így tovább __ Ezeken a találkozókon nem sz ülethet döntetlen végeredmény, annyiszor kerül sor hosszabbításra, amíg az összecsapás sorsa el nem dől. Az első hosszabbítás 2x5 perc, ha ez sem dönt, akkor 5 perces hosszabbítások kö­vetkeznék mindaddig, míg az egyik csapat meg nem szerzi a győzelmet. Mások a szabályok a nőknél. A sorrendet a megszerzett pontok száma dönti el. Ha két vagy több együttes azonos ponttal rendelkezik, akkor az egymás ellen vívott mérkőzések győztese kerül előbbre. Ha a találkozó döntetlenül végződne, akkor a gólkülönbség dönt. Ha az is azonos, ak­kor a több lőtt gól a döntő. Ha még azután sem sikerül megállapítani a sorrendet, sorshúzás kö­vetkezik. A sorsolást a szövetség által kirendelt hivatalos ellenőr végzi a két érdekelt csapat képviselőinek jelenlétében. Ennyit a szabályokról. Most nézzük meg köze­lebbről — a teljesség igénye nélkül — a női me­zőnyt. Minden jel arra vall, hogy az olimpiai torna résztvevői csak a Zaire, Egyesült Államok és Dél- Korea selejtező-csoport győztese ellen mehetnek biztosra. Az öt európai válogatott között, ha van­nak is kisebb-magyobb különbségek, annyira ki­egyenlítődtek az erőviszonyok, hogy bármelyik bármikor legyőzheti bármelyiket. Azaz: semmi sem biztos. Ám ha mégis részleteznünk kellene az esélyeket, akkor talán a Szovjetunió és az NDK válogatottját említenénk az első helyen. Igor Turcsin edző csapata hazai környezetben fog szerepelni. Tavaly többször is vereséget szen­vedett a szovjet válogatott (a magyaroktól há­romszori), de ki tudja — volt már rá példa —, Nem „kisasszony“ kézilabdát játszanak a sötét mezes NDK-beli lányok (Archív-felvételek) nem szándékosan áldozták-e fel ezeket a mérkő­zéseket a moszkvai siker érdekében? Árulkodó jelek akadnak. Újdonságot jelentettek például Savkina ütem nélküli átlövései, vagy a jól ismert balszélső, a veterán Bobrusz kalandozásai az átlövő-irányító poszton. A „szborna“ erős oldala a gyors indítás, a fizikai és magassági fölény. Az ellenfél támadójátéka csak úgy lehet sikeres, ha többszöri, gyors irányváltoztatással a „földhöz szegezi“. Azaz: megakadályozza, hogy a nagy ter­metű kijeviek lábbal követni tudják az akciókat. A világbajnok NDK tavaly nem remekelt. Úgy tűnik, lazítottak. Az NDK-s lányok szeretik az üt­közéseket, mert csodálatra méltó az erőnlétük, stabilitásuk és gyorsaságuk. Nem kedvelik viszont az ellenfél sok keresztmozgásra épülő, nyugodt támadójátékát. Sokan tartanak az NDK-ban a há­rom hónappal ezelőtti szülés után visszatérő Waltraud Kretzsohmar újbóli beépülésétől. Azt találgatják a szakemberek, vajon mire lesz képes, több mint egyéves szünet után, a válogatott vezető edzőjének felesége? Peter Kretzsohmar erről így vélekedett: „Moszkvában ő is ott áll majd velünk a dobogón __“ Ho gy melyik fokán, arról nem nyilatkozott. Jugoszlávia válogatottja nagyon titkolózik. Ta­valy alig játszott nemzetek közötti mérkőzést, olimpiái ellenfelek ellen egyáltalán nemi Az idén viszont kétszer is szerepelt a magyar válogatott ellen, és mindkétszer kikapott! Gyors indításaik és szélsőik gondot okozhatnak az ellenfeleknek. Akárcsak a gólerős Szladics: ha emberfogással követik, akkor egyszerűen beáll a védőfalba. Itt is remekül mozog, s nehezen oldható meg követése, semlegesítése. Az 1979-es világbajnokság után a magyar válo­gatott Irányítását Lele Mihály edző vette át Török Bódogtól. Sterbinszkyék továbbra Is gyors, lát­ványos kézilabdát játszanak. Támadójátékuk ki­ismerhetetlen, váratlan és villámgyors megoldá­saik ellen gyakran nincs orvosság. A csehszlovák válogatott tavaly nyolcszor találkozott az olim­piai és VB-bronzérímessel, s egyszer sem tudott nyerni! Ez figyelmeztető. A szakemberek ugyanis azt mondják: Magyarország, Jugoszlávia és Cseh­szlovákia között dől el az olimpiai bronzérem. A két nemes fémet másoknak „tartogatják“. Hát majd meglátjuk ... KEGYETLENSEG A NÉGYZETEN sa. Összeütközött ellenfelé­vel, hátgerincét törte és meghalt az öltözőben. Val- tecir a fizikailag fejlett, erős Játékosok közé tarto­zott és halála óriási tiltako­zást váltott ki az elburján- zó erőszak ellen. Harckép­telenné vált két Brazíliában játszó uruguayi labdarúgó is. Az 1977-es bajnok FC Sao Paulo erőssége, Pereira és Slomon (Porto Allegro). Az utóbbi két éven belül kétszer szenvedett kettős sípcsonttörést! Vége pálya­futásának. A bíróság nem­rég tárgyalta a válogatott Chicao ügyét. Az egyébként kiváló Játékost azzal vádol­ták, hogy szándékos sérü­lést okozott az Atletico Mi- neiroban futballozó Angel- nak. A mindössze 18 éves labdarúgó sérülése követ­keztében kénytelen volt ab­bahagyni az aktív játékot. Chicao (Sao Paulo) a bíró­ság előtt kijelentette: „Az egész csapaton úrrá lett a brutalitás és az erőszak szelleme...“ A brazil televízió is be­kapcsolódott a durvaság el­leni kampányba. Gyakran tűzi műsorára a bajnokság egyes mérkőzésein előfor­duló durvaságokat, lassítva többször is megismétli azo­kat. Az egész ország láthat­ta a képernyőn, amint az 1978-as világbajnoki keret tagja, Abel kapus (Vasco da Gama) kíméletlenül és szán­dékosan harcképtelenné tet­te — labda nélkül! — nap­jaink egyik legjobb brazil futballistáját, Zicot (Flamen- go). „Nem engedhetem meg, hogy az ellenfél játékosa egészen a kapumig jöjjön“ — védekezett a bíróságon Abel. A brazil labdarúgás vezetői ígéretet tettek: ren­det teremtenek a futballpá- lyákon. Sokat várnak a ta­valy megalakult Brazil Lab­darúgó Szövetségtől. Hihe­tetlen, de addig nem volt önálló szervezete a három­szoros világbajnok brazil futbalilnak! A Brazil Sport­szövetség irányította a lab­darúgást. Megszólaltak a játékvezetők is. Azzal véde­keznek, hogy a játékosok amorális viselkedése jellem­ző a brazil bajnokságra. Erőteljesen hangoztatják: nem élveznek megfelelő függetlenséget, különböző nyomásoknak és befolyások­nak vannak kitéve. Ezzel kapcsolatban egy abszurd történetet emlegetnek: a fegyelmi bizottság mlndösz- sze két (1!) dollár pénz- büntetéssel „utasította rend­re“ a bajnoki mérkőzésen szándékos durvaságért kiál­lított és a bírót becsmérlő Edinhot (Fluminense). önmagáért beszél a leg­utóbbi brazil bajnok Guara­ni esete: a csapat kilenc (!!) sérült, harcképtelen já­tékossal fejezte be a baj­nokságot. „Csak azért mé­szárolták le őket, mert jól futballoztak“ — írta egyik kommentárjában, nem kis nosztalgiával a szókimondá­sáról híres Joao Saldanha újságíró, volt brazil szövet­ségi kapitány. Saldanha va­lószínűleg fején találta a szöget... Az oldalt irta: TOMI VINCE Gyilkos lövésekkel ért vé­get egy labdarúgó-mérkőzés Brazíliában: három ember életét vesztette, húsz sze­mélyt letartóztatott a rend­őrség. Rio de Janeirótól 30 kilométerre fekvő város­kában történt a tragikus eset, amikor a 2:0-ra vezető vendégcsapat egyik játékosa 15 perccel a találkozó vége előtt pisztolyt rántott elő (mióta tartozik a revolver a futballisták szerelése kö­zé?!) és megfenyegette, vele az őt leterítő ellenfelét. Több sem kellett a hazai né­zőknek. Berontottak a pá­lyára és ütlegelni kezdték a vendégeket. Az incidensnek a rendőrség vetett véget; az eredmény: három halott néző és egy súlyosan meg­sérült labdarúgó... Ennyi röviden az újsághír. A dologban az a szomorú, hogy hasonló esetekről egy­re többet olvashatunk. Mi­lyen is tulajdonképpen a futball a háromszoros világ­bajnok és a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség min­denható elnökének, Joao Havelangenak a hazájában? Képes-e a futballdlplomata saját portája előtt is söprö getni? Az 1978-as világbaj­nokság után történtek nem erről tanúskodnak. A brazil labdarúgás továbbra is a vi­lág legjobbjai ikőzé tartozik, ám egyidejűleg fokozatosan a legkegyetlenebbek mellé sorakozik fel. Erre a meg­állapításra jutottak a brazil szakvezetők, játékosok és sportújságírók, akik „öt perccel tizenkettő előtt“ nagyszabású kampányt kezd­tek a brazil futball meg­mentése érdekében. Jelsza­vuk: száműzni a brutalitást a brazil futballpályákról. A brazil labdarúgást ha­talmába kerítő durvaság ál­dozata lett például az egyik legnagyobb téhetség, a 23 esztendős Reinaldo. Annak ellenére, hogy még csak 23 éves, négyszer kellett átes­nie térdműtéten az ellenfe­lek kíméletlen belemenései következtében. Most csak tolókocsin közlekedhet... Tavaly életét vesztette Jósé Valtecir, a Colorado játéko­Zico is gyakran célpontja a kíméletlen belemenéseknek ÖÚJSZÓ Index: 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Or. Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 331-252, 332-301. főszerkesztő: 532-20, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovot: 505-29. gaz dasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalcta — Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. PRÖBANYOMAS. Magánszemélyek a következő címen adhatják fel hirdetéseiket: 893 39 Bratislava, Jirásková 5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista közü- letek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893 39 Bratislava, Vajanského nábrezie 15/11.. telefon: 551-83. 544-51. Az Űj Szó előfizetési díja — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Oj Szó vasárnap] számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti: a Postai Hírlapszotgőlat. Előfizetéseket elfogad minden oostai kézbesítő. Külföld; megrendeléseket PNS — Ostredná expedíció o dovoz tlaőe. 884 19 Brrtislava. Gottwaldovo nőmestie 6. A SÜTI regisztrációs száma 5/2. Ml A HELYZET KÉZILABDÁBAN?

Next

/
Thumbnails
Contents