Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-23 / 12. szám
A lengyel filmművészet — viszonylag szürke esztendők után — mostanában ismét társadalmi problematikával átitatott, kísérletező szellemű, témavilágában és műfaji vonatkozásában egyaránt változatos alkotások egész sarával hívfa fel magára a figyelmet. A fellendülést olyan filmek seknek s elismeréssel kell méltatnunk aült a törekvést, hogy a művészek közérthető nyelven beszélnek, s a lehető legszélesebb publikum igényeinek Igyekeznek megfelelni. Az alaphangot természetesen a legkiválóbb lengyel filmrendező, Andrzej Wajda adja meg. Az egyik külföldi lap kritikusa akvarel lekhez hasonlította A wilkói kisasszonyok költői szépségű lélekrajz képsorait. Találó a meghatározás, mert Edward Klosinski felvételei valóban festőiek. A történet a boldogságkeresésről szól. Viktor ellátogat kora ifjúsága kedvelt színtereire. Abban reménykedik, hogy újra átadhatja maigát a túláradó boldogságnak, de ábrándjai nem válnak valóra. Az idő közben elröppent, s az emberek megváltoztak. Az egyik wilkói kisasszony meghalt, a többiek pedig egyáltalán nem őírzik már a régi láncot. A legfiatalabb nővér vágyakozva közeledik HM EGY REffiHTOT LENGYEL FILMÚJDONSÁGOK jelzik, mint az Amatör (Kieslowski munkáját a nyári moszkvai nemzetközi fesztiválon és a gdanski lengyel seregszemlén egyaránt a legmagasabb elismerésben részesítették), A wilkói kisasszonyok (a nagy sebességre kapcsoló Andrzej Wajda drámája) a Pirx pilóta tesztje (a Tattinn-fflmmel koprodukcióban forgatott tudományos-fantasztikus film rendezése Píestrak nevéhez fűződik), A bestia (Domaradz- ki Lev Tolsztoj novelláját lengyel miliőbe helyezve ültette át a film nyelvére), valamint a Kérek egy elefántot című mese (rendezője Giersz). Noha a jelenről szóló filmek száma némileg megcsappant, Wajdáék bizonyítványa igen jó. A Jengyei rendezők lényeges kérdésekre irányítják a figyelmet, a társadalom és a személyiség fontos konfliktusait ábrázolják. Bizonyos hagyományok változatlanak. Az irodalom továbbra is kitűnő alapanyagot szállít a filmé a férfihoz, ő azonban nem képes viszonozni a vonzalmat. Nosztalgikus hangütésű, visszafogott tempójú film, mélyben kitűnő színészek szerepelnek: Daniel Olbrychski, Anna Seniuk, Maja Komorowska és Christine Pascal. A többi műről — távirati stílusban. Az Amatőrben a közéleti humor és a kritikai alapállás a legérdekesebb. A bestia fülledt erotikája az életképtelenség kritikájával párosul, bár Domaradzki helyenként túladagolja a szenvedély lebírhartBitalanságá- nak taszító hangulatait. A Pirx pilóta tesztjében valóságos emberek és robotok csatáznak. A Stanislaw Lem- adaptáció korrekt teljesítmény; kiállítása is igényes. A Kérek egy elefántot bájos történetében a képi és szöveghumor egyaránt fontos szerepet játszik: a derék porcelánállatot bizonyára nagyon sok kis néző a szívébe fogja zárni. (v. j.) FIÚ A TÉRRŐL Néhány héttel találkozásunk előtt Mészáros Gyula és Szinetár Miklós alkotásában láttam. Furcsa módon egyik szerepére sem emlékeztem pontosan. A hatvanas évek közepén jóval több játékfilm főszerepét játszotta el. Olyan hősöket keltett életre, akiknek sorsa, magatartása azóta is felejthetetlen. Csoda hát, ha beszélgetésünk közben Kárpáthy Zoltán, Bornemissza Gergely és Albert Zoltán alakja tűnt fel előttem? — Kovács Istvánt elsősorban romantikus filmekből ismeri a közönség. A magánéletben is romantikusnak tartja magát? — Ennyire kategorikusan nem állítanám, bár az értelem érzelem nélküli modernség távol áll az egyéniségemtől. A gyermekkorom? Az sem nevezhető romantikusnak. Nem dúskáltunk mindenféle földi jóban, bár anyám mindent előteremtett, amire szükségünk volt. Kimagasló, döntő élmény, amely más mederbe terelhette volna az életemet, szerencsére nem ért. — Negyedéves volt a főiskolán, amikor Vár- konyi Zoltán felkérte a Kárpáthy Zoltán és az Egy magyar nábob főszerepére. Nem érezte korainak a sikert? A váratlan berobbanást? — A népszerűségre nincs, szabály. Egyesek már főiskolás korukban megismerkednek a sikerrel, másokat évekkel később, esetleg pályafutásuk alkonyán ér utol. Az én esetemben mindenképpen meghatározó volt. Egy csapásra megismert a közönség, s én is közelebb kerültem a filmhez, mint műfajhoz. Akkor találkoztam először Ruttkai Évával, Lati- novits Zoltánnal, Darvas Ivánnal, Bessenyei Ferenccel, akiket addig csak nézőként ismertem. — A fókai-hösöket a Fiúk a térről Albert Zoltánja követte. Egy egészen modern romantikus hős. — Azóta sem volt izgalmasabb filmszerepem. A forgatás idején már bizonyos szakmai ismeretekkel rendelkeztem, s tetszett, hogy a klasszikus figurák után egy ízig-vérig mai fiatalt kel lett megformálnom. Szász Péter filmjének cselekménye ugyan a második világháború kezdetén játszódott, de akkori mentalitásomhoz sokkal közelebb állt ez a figura, mint például a mesébe Illő Kárpáthy Zoltán alakja. — A következő évben, 1968-ban az Egri csil lagok Bornemissza Gergelyét játszotta el. — Itt érett be igazán a siker, amelyet a Kárpáthy Zoltán jelentett. Aztán csaknem tízéves szünet következett. A hirtelen szerzett népszerűség visszaütött. Hogy mivel teltek ezek az évek? Semmikép pen sem unatkozással, tétlenkedéssel. Verseket mondtam, önálló előadóesteket tartottam — de nem egyéb feladatok hiánya miatt. Színházban, szinkronban, tévében szerencsére, volt mit tennem. A pódium-műfajt látványosabb elfoglaltság mellett is művelném. — Sosem volt türelmetlen a pályával szem ben? — Nyughatatlan ember vagyok, de nem türel metlen. S főleg nem a pályával szemben. Sikereset, érdemlegeset minden korban alkothat az ember. — Tavaly, amikor egymás után három film- szerződést is aláírt, gondolom, helyrebillent a közérzete. (Markovid Ferenc felvétele) — Igen, nagyon örültem ezeknek az szerepeknek, mert a nagyvonalúan szimpatikus hösök után egyéniségemtől távol álló karakterszerepekkel bíztak meg. A negatív hősök megformálása során ugyanis nagyobb lehetőségem nyílik színészi eszköztáram kipróbálására. Az Erődbeli szerepemben az vonzott, hogy bár Albert von Parravlchlni sem volt jobb a többi zsoldosnál, néha mégis felcsillannak benne a humánum jelei. — A Magyar rapszódiát és az Allegro barba- rót fancsó Miklóssal forgatta. Azzal a rendező vei, akiről sokan azt tartják, nála nem is any- nyira a színészi tehetségen, mint inkább a ftzi kai jelenléten a hangsúly. — Nekem más a véleményem. De előtte hadd mondjam el, hogy minden alkotását láttam. Mélységesen tisztelem öt, így hát elképzelheti, mennyire boldog voltam, hogy dolgozhattam vele. Nem hiszem, hogy a színész csupán fizikai eszköz lenne a kezében. Jancsónál ugyanis az a legfontosabb, hogy beleillek-e az általa elképzelt jelenbe vagy sem. S ha valaki rá tud állni a „hullámhosszára“, rájön, mit is akar tőle a rendező. Most, a forgatás után elmondhatom, hogy nagy élmény volt Jancsó Miklóssal együtt dolgozni s remélem, az eredmény is ezt igazol- ja. Ritkán történik meg, hogy a színész olyan szereppel találkozik, amely teljes mértékben kielégíti a lelkét. Hosszú évek után most újra érzem: megismétlődött egy ilyen találkozás. S hogy így van, Jancsónak köszönhetem. G. SZABÓ LÁSZLÓ N ehéz újrakezdeni a filmrendezést és a színészetet. Ezt az aranyigazságot látszik cáfolni az elmúlt év, mert jó néhány rég nem látott színész és színésznő állt kamerák elé, illetve több, évek óta pihenő rendező látott ismét munkához. ☆ Kezdjük például három világhírű színésznővel: Virna Lisi szép szőke haját és különös arcát igen régen láttuk a mozikban, évek óta csak családjának, gyermekeinek élt, mígnem váratlanul elfogadta Salvatore Sampe- ri ajánlatát, s eljátszotta az Umberto Saba olasz költő műve alapján készült Ernesto című film női főszerepét. Az első világháború előtti Triesztben játszódó történet egy csinos kamaszfiú karrierjét mutatja be, de felvillantja a kikötőváros és a monarchia felszín alatt rejtőző társadalmi ellentéteit Is. List a fiú anyjának szerepében finom eszközökkel kelti életre az egykor jobb napokat megélt magányos, öregedő asszony sorsát. ☆ Anita Ekbergre a legtöbben Fellini Nyolc és fél című filmjéből emlékeznek. A gyönyörű, svéd származású színésznő később teljesen elvesztette a talajt lába alól. Tavaly elfogadta Giulio Berruti fiatal olasz filmrendező ajánlatát, s eljátszotta a Gyilkos nővér című film címszerepét. A megtörtént eseményeken alapuló film egy belga kórházban játszódik, ahol egy apáca a kábítószerek és vélt halálos betegsége miatt érzett komp lexusal következtében többszörös, szadista gyilkossá válik. Berruti filmje óriásit bukott, viszont minden kritikus elismerte, hogy Ekberg hosszú távolléte alatt kiváló drámai színésznővé érett. ☆ Gtovanna Ralll is elhatározta néhány évvel ezelőtt, hogy házassága után felhagy a színészi pályával. A szándék megváltoztatásához azonban két év, s egy vonzó szerepajánlat elég volt. Az Olaszországban igen népszerű színésznő most Luigi Magni 1870: Jönnek a lövészek című filmjé ben játszik főszerepet. A rendező ar ról ismert, hogy az olasz történelem kiváló tudója, Róma igazi szerelmese, s minden filmjének főszereplője nagyszerű szereplehetőséget kap tőle. Ezek után Ralli pálfordulásán nem lehet csodálkozni. ☆ Jerry Lewis, az ötvenes, hatvanas évek egyik ünnepelt amerikai komikusa volt, aki balszerencsés gazdasági vállalkozások miatt tűnt el hosz- szú Ideig a filmvászonról. Minden pénzét befektette videokazetták gyártásába, s ez nem járt kellő eredménynyel, mert rövid Időn belül teljesen csődbe ment. Lassan-Iassan az amerikai televíziós társaságok is elfelej# tették, s csak néha tűnt fel egy kisebb show epizódjában. Ügy látszik, hogy karrierje ismét felfelé ível, mert bosszú idő után újra filmet készített, Ez az élet címmel. A film műfaja — mi Is lehetne más — vígjáték, melyben a Lewis által egykor alakított csetlő-botlő figurát Red Buttons játsz sza. ☆ Végül pedig egy másik különös visszatérésről. Alexander Jodorowsky mexikói rendező neve az Egér és A szent hegy című filmekkel lett ismertté. E két, hol misztikus, hol profán elemeket tartalmazó mű minden ország art-kino hálózatának állandó darabjaként pereg. Nos, Jodorowsky szakított múltjával és hosszabb szünet után a felvevőgép mögé áll a Reginaid Campbell Poo Lodn, az elefánt című ifjúsági regényéből készített Tusk címmel filmet. Az Indiában forgatott film egy kislány és egy elefánt különös barátságáról szól, s Igazi, nagy közönségsikernek ígérkezik. (sg) NAGY ŰJRAKEZDÉSEK 1MB. III. 23. 14 ÚJ SZÓ
