Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-23 / 12. szám

FELISMERTÉK A VÁLTOZÁS SZÜKSÉGSZERŰSÉGÉT • ÚJ VEZETŐK AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN • A TELJESÍTMÉNY ELSŐDLEGES

A minap az Alsópéteri (Do íny Peter) Efsz három vezető beosztású kommunistájával beszélgettem az állattenyésztésben 'tapasztalható gondokról, problémákról, lehetőségekről és a legsürgetőbb tennivalókról. Mindjárt beszélgetésünk

elejéin fogalmazódott ímeg ez a gondolat: az elmúlt év tapasztalataiból le kell vonni a helyes következtetéseket, a felismert tények alapján legyen a terv az állattenyésztés terén is reális, mozgósító, tettekre ösztönző és bizakodást keltő.

Hadd jegyzem meg tárgyilagosan azt is, hogy az alsópéteri szövetkezetét az elmúlt évben több bírálat érte. Tavlaly például nem teljesítették a tejeladási tervet. Ennek okait Kovács Sándor pártvezetőségi tag nagyon őszintéin így summázta:

— Tavaly az egy tehénre eső .tejhozam terve 3200 liter volt, megjegyzem ez 100 literrel kevesebb a kitűzött országos átlagnál, s mi ennél is kevesebbel, 3070 litert értünk ed. Ez, sajnos, nemcsak objektív okokkal magyarázható. Az igaz ugyan, hogy istállóink nagy többsége régi, -a korszerű állattenyésztés követelményeinek nem felel meg, de a nagyobb hiba mégis az állattenyésztés irányításában, szervezésében, és az egyes gondozókban volt. Hibáinak tartom azt is, hogy a tehéngondozók között kevés a kommunista. Pedig a jelenlegi leg jobb fejőnk, Deina jános bácsi kommunista. Azért említem az ő nevét, mert őt valóban példaképül állíthatjuk a többiek elé. Az ő tehenei a legtísztábbak, s az ö példáját 'követve abban az istállóban fejik ki a fejők a legtöbb tejet. János bácsi 10 és fél liter tejet fej ki egy tehéntől. A legkevesebbet fejő pedig 5 és fél liter tejet fej ki bár mind a ketten azo nos körülmények között dolgoznak, és ugyanabból a takarmányból etetnek, csakhát János bácsi pontosan és lelkiismeretesen elvégez minden munkát.

— Jani bácsinál és a többi jó fejőnél, etetőnél is a legmeghatározóbb, hogy szigorúan betartanak minden utasítást, de főleg a takarmány elkészítését, ízesítését végzik pontosan — kapcsolódik a beszélgetésbe Torna Imre mérnök, a szövetkezet új zoo- tecbnikusa.

Torna Imre közel húsz éve dolgozik az állattenyésztésben. A múlt év decemberében vette át az alsópéteri szövetkezet állattenyésztésének irányítását. Korábban a Mikulási Állami Gazdaságban dolgozott, szintén Zootechnik usi minőségben. Ott az átlagos tejhozam 10 és fél liter volt egy tehéntől. Elértiető-e itt is a 10 liter feletti tejhozam, kérdeztem tődé:

— Mindenhez idő és türelem kell. Itt sok mindent kell alapvetően megváltoztatnunk.

— Mi változott már meg a három hónap alatt?

— Az állattenyésztésben van egy alapvető dolog, amelyről sohasem szabad megfeledkeznünk. Ez a következő: a tehenet először etetik és cs»ak azután fejik. Komoly mulasztásnak tartottam, hogy az amúgy is gyönge minőségű szálas takaimiányt nem ké- szíteittáik el az előírásnak megfelelően, nem ízesítették. Az ízetlen takarmányban a tehén csak turkál, nem fogyasztja el jó étvággyal, süt, nagy százaléka az alomba kerül. S ha a tehén nem lakott jól, mitől adjon tejet?

E szavak már a tehénfarmon hangzottak el, ahol az istállók elöcsurno kában két nagy kupacban állt a takarmány.

— Látja, az egyik halmot ma reggel készítették el. A szalmához szénát, .kukorica silót, reszelt répát és sörgyári mellékterméket keverünk. Ezt két napig hagyjuk állni, vagy ahogyan mi mondjuk, érni. A két napi érlelés után valóban ízes takarmányt szórhatnak etetőink a tehenek elé. Persze, ettől még nem nő ugrásszerűen a Itejhozam, de lényegesen növekszik. Hiba volt itt korábban az

is, hogy a tehénállomány egynegyede nem volt időben befedeztetve, s így e teheneknél elapadt a tej. Tehát ezt a mulasztást ős pótolnunk kell. Ez sem megy ináról holnapra.

— Mikor várható lényeges javulás?

— Csak a harmadik negyedévben, de addig még sok más probléma vár megoldásra.

— Például?

— Legalább tizenöt, a tehenészetben jártas szakemberre van szükség. Egy komoly szakembert már találtunk Leckési István személyében, aki szintén új ember a szövetkezetben, ő most e farm vezetője. Itt, sajnos, elég rosszak a szociális és higiéniai feltételek, ezért nehéz ide jó szakembert szerződtetnünk. Az az igazság, hogy nálunk eddig az állattenyésztést nem vettük elég komolyan. Hiszen a szövetkezetek megalapítása óta alig éjiültek űj istállók. Csak néhány éve kezdték meg az egyes szövetkezetek, állami gazdaságok, a jól tejelő szarvasmarhafajták meghonosítását. Mi még csak az idén kezdtük el, vettünk harminc szlovák-tarka előhasú üszőt, de ezekből fejőstehén csak két év múlva lesz. 1982-ben indul meg egy teljesen korszerű tehén- farm építése. A szarvasmarha-programunk a 7. ötéves tervben valósul meg.

— fis addig?

— A jelenlegi tejbozamot mindenesetre növelni kívánjuk néhány száz literrel. Az idén év végére célul tűztük ki a 3200 liter elérését, két év múlva pedig a 3500 litert, természetesen ezzel a tehénállománnyal.

— Ez merész kijelentésnek tűnik, de szerintem is elérhető — szólt közbe Leckési István.

— Van-e ennek valós alapja?

— Jelenleg még nincs, de meg te reintjük, ezt komoly pártfeladatnak tartjuk. Van ebben a szövetkezetben még bőven tartalék, s elsősorban nekünk kommunistáknak a feladatunk ezek feltárása. Egyébként a párt és a szövetkezet vezetői minden lámoga

tást fölajánlottak munkánkhoz. Az eddigi együttműködésünk azt jelzi, hogy ezt komolyan is gondolják.

— A pártszervezetnek 73 tagja és 6 tagjelöltje van, jegyezte meg Kovács Sándor. — Ez komoly erő, erre neküok építenünk kell. A mi kommunistáink értik, érzik és tudják: fegyelmezettebb, hatékonyabb munkára van szükség a termelés minden területén, ha a szigorú gazdasági feltételek mellett is teljesítem akarjuk a kitűzött igényes feladatokat. Véleményem szerint a szarvasmarha-tenyésztésben sürgősen növelni kell a kommunisták számát, de változtatnunk kell feltétlenül a pártonkivüli dolgozók szemléletén is. Csak az elvégzett munka után kapjon mindenki fizetést, s az igazán kiváló eredményt külön is jutalmazzuk. Ehhez szigorúan ragaszkodunk a jövőben.

— En ezzel kapcsolatban így fogalmaztam meg véleményemet az embereknek, amikor «de kerültem — szólt újra közbe a zootecbnikus: — Mindenkiben éljen erősen az a tudat, ha belép az istállóba, hogy az egy tehéntől ki kell fejnie a 10 liter tejet. Ez a legtöbb tehénnél most is elérhető. Ha Így kezdené mindenki mindennap az etetést és a fejést, akkor máris jobb eredményeket mutathatnának fel, és a keresetük is lényegesen magasabb lenne. Igaz az a régi mondás: köny- nyebb a sorból kiállni, mint a sorban menetelni. Ez egyaránt vonatkozik párttagra és pártonkívültre. Elvégre mindannyiunk közös érdeke, hogy olcsóbban, jobban és többet termetjünk, csak így emelkedhet a fizetés és azzal együtt az életszínvonal is. Másfelől viszont az is igaz, hogy az eddigieknél sokkal jobban kell gazdálkodnunk a takarmányalappal, figyelemmel kísérni a napi, a heti takarmányfogyasztást, és szigorúan betartani a fogyasztási normákat. Ez is egyik fontos meghatározója az eredményes és a nyereséges állattenyésztésnek.

E

z fogalmazódott meg lényegé ben a CSKP KB 14. ülésének határozatában is, amely kimondta: „Az a tény, hogy hosszú időn keresztül nem szenteltünk kellő figyelmet -a tömegtakarmányoknak, a növényi és állati fehérjék termelésének, kedvezőtlenül befolyásolja o szarvasmurhatenyésztés és a tejter melés fejlesztését, ezen változtatnunk kell‘

Tehát a megoldás szükséges, egyre sürgetőbb. Ezt ismerték fel helyesen az Alsópéteri Efsz-ben is.

TŐRÜK ELEMÉR

A galánltai járási pártbizottság ülése nemrég értékelte a szakszervezetek tevékenységét a XV. párt- kongresszus által kitűzött célok megvalósításában. A járási pártbizottság elnökségének igen konkrét beszámolója számos üzemi szakszervezeti bizottságot megnevezett. Több szem pontból is az elismerés hangján szólt a Galánitsti Járási Ipari Vállalat szak -szervezeti bízotttságánaik munkájáról. Egyebek közt azért, mert ebben a vá'llallatban kiváló eredményeket érinek el a niinőségii'á nyütés szaraitovi módszerének bevezetése és alkalmazása terén.

Orel Dezső, a szakszervezet üzemi bizottságának elnöke a tanácskozás vitájában beszámolt az ülés résztvevőinek a minőség önellenőrzése meghonosításával kapcsolatos tapaszlalaitaikróil. Az ülés után felkerestük Orel Dezső elvtársai, hogy elbeszélgessünk vele eredményeikről és ti haladó szovjet módszer teljes kibonllaikoztatását egyelőre hátráltató gondjaikról.

— Az, hogy vállalatunkba n a szakszervezel figyelemre méltó eredményeket ér el, nagymértékben összefügg a párt vezető szerepének biztosításával — szögezte le mindjárt beszélgetésünk kezdetén Orel elvtárs, áki tisztségét pártfeladadként látja el. Ezen kívüi! a járási pártbizottság aktivistájaként is tevékenykedik. — Szakszervezeti bizottságunk 17 tagja közül 11 párttag. Negyvennyolc szakszervezeti bizaImiink köizül pedig 23 a párttag. Igen jónak mondhatom együttműködésünket az üzemi pártbizottsággal és a gazdasági vezetőséggel. Az üzemi pártbizottság rendszeresen negyedévenként értékeli a szakszervezet munkáját. Vállalatunk 970 alkalmazottja közül 969 tagja a szakszervezet nők. A kommunisták kezdeményezésére mindig számít hatunk. Ü'ttörő szerepük volt a szaroitovi módszer bevezetéséixm is, de a pártonkívüliek szintén meg értették a fontosságát.

A kezdet

Kezdetben (1976-ban) csak propagálták a szara- tovi módszert, mégpedig a járási pártbizottság elnökségének és a járási szakszervezeti tanács elnökségének a határozata alapján. Ez főleg ai>böl állt, hogy ismertették a dolgozókkal a minőség önellenőrzésének előnyeit. Ezt követően kiválasztották az aktivistáikat. Többen «ízt a féladatot kapták, hogy nyerjék meg a dolgozókat a módszer bevezetésére. Kezdetheti 20 dolgozó vállalta önkéntesen munkája

BEVÁLT A SZARATOVI MÓDSZER

minőségének ellenőrzését. A módszer elveit és feltételeit a vállalat vezetősége, az üzemi pártbizottság és a szakszervezeti bizottság közösen dolgozta ki és megái lapította a szaratovi módszer szerint dolgozókat megillető jutalmat is, ami havi 100 korona volt.

Ma már nagy érdeklődést tanúsítanak a vállalat dolgozói a szaratovi módszer iránt, s a szakszervezet és a párt alapszervezetei közösen azon vannak, hogy a közeljövőben minden munkaterületen meghonosodjék. jelenleg 245 dolgozó ellenőrzi munkája minőségét, de jövőre további 55-en fognak a szaratovi módszer szerint dolgozni. A legtöbben a szalag- gyártásban (fémmunkásaik) és a szolgáltatások területén vállalták munkájuk minőségének ellenőrzését.

— Felszólalásában rámutatott arra, hogy nem minden területen sikerült megvalósítani az önellenőrzést. Mi ennek az oka?

Ami gondot okoz

— Sajnos, a famunkákat végzők körében, az érdeklődés ellenére, nem vezethető be az önellenőrzés módszere. Ennek okai közül megemlítem példám az anyagok kifogásolható minőségét és az akadozó anyagellátási. Olykor másod- és harmadrangú anyagot kell felhasználni a termelésben.

— A szaratovi módszer bevezetése után mi a szerepük a vállalat minőségi ellenőreinek? — kérdeztük Orel Dezsőt.

— Természetesen továbbra is szükség van a munkájukra. Sőt, még szigorúbban ellenőrzik a minőséget, unnt azelőtt. Jelenleg tíz minőségi ellen őrünk van.

A vállalat Szolgáltatásait igénybe vevők, külünö sen örülhetnek annak, hogy a Járási Ipari Vállalatban meghonosodott a minőség önellenőrzésének szaratovi módszere. A lakossági szolgáltatásokat végző dolgozók közül 62-en ellenőrzik munkájuk minőségét. Ebből 32-en tévé javít ók vagy rádiójavítók, 14-en épületasztalosok, 8-an központi fűtés szerelők. 8-an pedig háztartási vUlamoskészűlékek javítói. Ennek eredményeképpen 1977 óta az asztalosok munkájára nem érkezett egyetlen reklamáció sem. A tévé javítók és a rádió javítók munkájára is csak elenyésző arányban: 1979-ben 17 reklamáció 25 000 megjavított készülékre. A központi fűtést szerelők szolgáltatásait 350 esetből tizenhat- szór reklamálták.

A cipőgyártásban is

Sokáig vita tárgyát képezte, hogy bevezethető-e a szaratovi módszer a cipőgyártási részlegen. A vállalat évente mintegy 100 000 pár lábbelit gyárt, méghozzá kitűnő minőségben. A kommunisták, a SZISZ-tagok és a szakszervezet kezdeményezésére végűi ezen a részlegen is alkalmazni kezdték a haladó szovjet módszert, s ez tovább növelte a termékek minőségét. A cipőgyártásban, ahol 77-en dolgoznák, egyetlen fizetett minőségi ellenőr sem tevékenykedik.

Egyelőre gondot okoz a vállalatban az is, hogy a fémipart szalagtermelésben (az egyenlőtlen anyagellátás és az anyag olykort kifogásolható minősége következtében) gyakori a hóvégi hajrázás, s ez hátráltatja a minőségi követelmények megtartását. Pedig ezen a részlegen 106 dolgozó vállalta a minőség önellenőrzését.

A vállalat üzemi pártbizottsága, szakszervezeti tanácsa a gazdasági vezetőséggel együtt azon van, hogy a baladó szovjet módszer alkalmazásához megteremtsenek minden szükséges fettételt.

FÜLÖP IMRE

S®HM 5 GINHKRÜl