Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-16 / 11. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA szEnnemesítEs ATOMENERGIÁVAL A szén, a kőolaj és a földgáz jövesztésének távlatai Szlovákiában A fűtőanyag- 'és energiaellátás jelenlegi helyzetében, amikor egyre nehezebben lehet találni új szén-, kőolaj- és föld- ■gázlelőhelyeket, s ezek ára állandóan növekszik, a CSKP XV. kongresszusa és a Központi Bizottság ülései a hazai energia források jobb kihasználására irányították a figyelmet. A múltban Csehszlovákia energetikai szénből az aránylag jói ellátott országok közé tartozott. A szükséglet azonban ■gyors ütemben növekszik, s az is problémát jelent, hogy a kedvező geológiai feltételek •mellett külszíni fejtéssel kitermelhető szénmezők távol esnek a fogyasztási központoktól. A szénnek a 6. ötéves tervidőszak végére előirányzott évi termelése 125 millió tonina, eb- hői valamivel több mint 6 millió tonna juit a szlovákiai jö- vesztésre. Az ötvenes években végzett geológiai kutatás Szlovákiában eleinte két bánya megnyitását tette lehetővé Haindilovában és Novákyban. A kutatások azonban további lelőhelyeket is feltártak, például a dél-szlovákiai szénmedencét, ahol a nagykürtösi (Vefk^ Krtís) Dolina Bányában folyik a jövesatés. Kibővült a handlo- vái jövesztés is a medence nyugati részében, ahol ma a Cígef Bánya működik. Nováky környékén is sikerült új forrásokra találni. E kutatások eredményeként a szlovákiai szénjö- vesztés 1952 óta több mint a tízszeresére növekedett. Amikor a hatvanas évek folyamán a népgazdaság energia- ellátása a nemesebb fűtőanyagok, a kőolaj és a földgáz fogyasztására kezdett áttérni, ez az irányzat háttérbe szorította a szlovákiai geológiai kutatás jelentőségét. A barnaszén és a lignit lelőhelyeinek további kutatását beszüntették. Abban az időben kialakult egy olyan általános nézet, hogy Szlovákiában nincsenek feltételek gazdaságosan kitermelhető szénrétegek feltárásához, sőt a működő bányák üzemeltetését is gazdaságtalannak tartották. A szénlelőhelyek keresésére irányuló geológiai kutatás beszüntetése ellenére, a Szlovák Geológiai Hivatal által a legutóbbi 10 évben végzett munkák eredményeinek összesítése, s Szlovákia területének geológiai felépítése alapján fel lehet mérni a 'barnaszén- és a lignit- Jövesztés várható alakulását. A kitermelhető készletek nem hatnak ki ugyan lényegesebb mértékben a szénellátás országos mérlegére, elősegíthetik .azonban, hogy a szlovákiai szénj'övesztés a feltételezettnél hosszabb ideig maradjon az elérhető maximális szinten, s az újabb lelőhelyeknek nagy szerepük lehet a közvetlen környék szükségleteinek kielégítésében, ami csökkentheti a szállítások terjedelmét a csehországi szénmedencékből. A Szlovák Geológiai Hivatal a Spiéská Nová Ves-i Geológiai Kutatóállomás által 1972 óta (tehát még az energetikai világválság kirobbanása előtt) a Záhoriei-síkságon is folytatott kutatásokat, ahol jelentős mennyiségű lignitet találtak. A pozitív eredmények alapján részletes geológiai kutatás kezdődött Gbely környékén. Az itt feltárt készletet 60 millió tonnára becsülik, melynek jövesz- tése 1986-ban kezdődhet el. A feltételezések szerint évente 1 millió tonna lignit jövesztése várható. E lelőhelyek kimutatása azért is jelentős, mert hasonló jellegű rétegek előfordulására lehet számítani Szlovákia tavá'bhi neogén körzeteiben, főleg a Dunamenti-síkság térségében, ahol a szénhordozó rétegek a legfelsőbb részben, a pliocénben alakulhattak ki. Az alapvető geológiai kutatás és a lelőhelykutatás az utóbbi három évben újabb ismeretekhez juttatta a geológusokat, amelyek alapján már elkészíthető a szilárd fűtőanyagok távlati forrásainak előrejelzése Szlovákia területén. Ezek szerint új forrásokra lehet számítani a Záhoriei-, a Dunamenfi- slkság, a Dél-szlovákiai-medence és a Kelet-szlová'kiai-síkság fiatalabb harmadkori töltelékében, továbbá Közép-Szlovákia belső völgykatlanaiban, s az ide csatlakozó vulkanikus-üledékes komplexumokban, továbbá a Túróci-katlanban, az Ár- vai-katlan északi részében és a Presovtől északra fekvő körzetben. A geológusok fokozatosan át akarják kutatni Szlovákia valamennyi fiatalabb harmadkori katlanát és öblét. A bratislavai Dionjrz Stúr Geológiai Intézet, a Spisská Nová Ves-i Geológiai Kutatóállomás, valamint a Szlovák Geológiai Hivatal dolgozóinak az 1969—1978^as években végzett szorgalmas munkája nyomán Szlovákiában több millió tonnát képező új barnaszén- és lignitforrást sikerült átadni jö- vesztésre. Az eddig kidolgozott felmérések és tervek szerint a geológusok 1985-dg további 30 millió fonna, 1990-ig pedig mintegy 150 millió tonna barnaszén- és lignitforrást adnak át a szlovákiai bányaiparnak. Elsősorban azoknak a lelőhelyeknek a pontosításáról van sző, ahol már folyik a kitermelés, például a Dél-szlovákiai- medenoében és Novákyban. A geológusok 'becslései szerint a szlovákiai szén- és lignitkészletek jövesatését körülbelül a 2010—2020-as évekig lehet folytatni. Számításba jöhetnek továbbá azok a lelőhelyek is, amelyek iránt eddig nem mutatkozott érdeklődés, mint például a 8 millió tonnára becsült LakSárs- ka Nová Ves-i lignitforrás, továbbá Stefanov, Stúrovo, Eubo- riecka, Hnojné, Pukanec és Ba- dín, ahol folyamatban van a készletek átértékelése. Az újabb felmérések bizonyára számos helyen elősegítik a kitermelés megindítását. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a jelenlegi fűtőanyag-energetikai helyzetben 1 tonna egyezményes tüzelőanyag előállítása ezekből a körzetekből olcsóbb lesz, mintha azt külföldi forrásokból kellene fedeznünk. A feltételezett készletek bizonyításához a geológusoknak mintegy 200 fúrást kell még elvégezniük, összesen 50 km mélységben. A pozitív eredmények alapján a lelőhelyek pontosítása céljából további 1300 fúrást terveznek, összesen 300 km mélységben, s a pozitív területeket fokozatosan a Prie- vidzai Szén- és Lignitbányák vezérigazgatósága rendelkezésére bocsájtják. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szlovákiai szénjövesztés az újabb lelőhelyek bevonása után is lényegesen kisebb terjedelmű lesz, mint a csehországi. Az előirányzott oélok eléréséhez azonban a következő 10 évben ki kell bővíteni a SpiSs- ká Nová Ves-i Geológiai Kutatóállomás műszaki kapacitását. Főleg megfelelő fúróberendezések, laboratóriumi műszerek beszerzéséről van sző, emellett a szakemberek számát is növelni kell. A szén és a lignit mellett említést érdemel a kőolaj és a földgáz szlovákiai jövesztése is. A kőolaj kitermelése csak nagyon kis mennyiségben folyik Gbely és Kúty környékén. Ez aránylag jó minőségű-nem tartalmaz ként és más káros szennyezéseket. E kedvező tulajdonságai alapján főleg a gyógyszeriparban és speciális petrolkémiai termékek gyártásához használják fel. Valamivel jobb a helyzet a földgáz esetében, melynek forrásai úgyszintén Nyugat-Szlovákiában találhatók. A legnagyobb forrás Vysoká na Morave mellett fekszik, de már jelentős mértékben kimerült. A többi forrás közül említést érdemel Kúty, Malacky és Závod. Az utóbbi években végzett 5—7 km mélységű fúrásokból arra lőhet következtetni, hogy kedvező kilátások vannak újabb lelőhelyek feltárására. Különösen azok a pozitív fúrások jelentősek, amelyek Sastín, Závod és a kelet-szlovákiai Li- pany mellett kimutatták a földgáz jelenlétét. A földgáz és a kőolaj lelőhelyeinek geológiai kutatásában a geológusok ki akarják használni a gazdag szovjet tapasztalatokat ezen a területen, beleértve a műholdakról történő kutatás lehetőségeit. Habár a természet nem ajándékozta meg Szlovákiát gazdag szén-, kőolaj- és földgázforrásokkal, a fűtőanyag- és energiaellátás jelenlegi helyzetében a szerényebb készletekre is más szemmel kell tekintenünk, mint a múltban. Ezért geológusaink és bányaipari szervezeteink dolgozói világos célt tűztek maguk elé: hatékonyan kihasználni a feltárt lelőhelyeket, s összpontosított figyelmet 'szentelni a szén, a lignit, a kőolaj és a földgáz újabb készleteit feltáró geológiai kutatásban. DR. RUDOLF DEMOVlC Az atomenergiát a jövőben nemcsak villamosenergia-ter- melésre fogják felhasználni. Mivel az áramfejlesztés során sok liulladékhő keletkezik, így az atomerőművekben a hőszolgáltatással, vagyis lakónegyedek, ipari létesítmények fűtésével kapcsolt villamosenergiatermelésnek a jövőben nagy népgazdasági és energiapolitikai jelentősége lesz. A távhőszolgáltatás nagy méretekben való fejlesztése ezért elsőrendű fontosságú feladat. A magas hőmérsékletű hasznos hő előállítását a magas hőmérsékletű atomreaktor teszi lehetővé. Ezek fejlesztésére nagy erőfeszítéseket tesznek az NSZK-ban. Ha sikerülne a magas hőmérsékletű reaktorból olcsóbban hőt előállítani, mint szénből, akkor a nukleáris úton előállított folyamathő révén a szén elgázosítása és cseppfo- lyósítása gazdaságos eljárás lehetne. A szénelgázosításra fel. használt nukleáris hő lehetővé teszi azt Is, hogy a szén érté-v kés alapanyagát ne kelljen felhasználni a szükséges folyamathő előállítására, így azt teljes egészében nagy értékű energiává lehet átalakítani. Ezen felül el lehet kerülni a nagy mértékű környezetszennyezést is. Az atomenergia felhasználásának lehetősége a szén nemesítésére arra készteti a fejlett ipari államokat, hogy a magas hőmérsékletű reaktortípust továbbfejlesszék. (Műszaki Elet) A TESLA termelési gazdasági egység körülbelül harmadrészét gyártja a KOVO csehszlovák külkereskedelmi vállalat által ezpor- tált termékeknek. A TESLA termékei között jelentős helyet foglalnak el a televíziós adóállomások, amelyekből a 8. ötéves tervidőszakban 100 komplett berendezést szállítanak a Szovjetunióba. A felvételen Vladislav Síma és Stanislava BaStová az 5 kV teljesítményű ZONA II televíziós adóállomás működését ellenőrzik ' (A CSTK felvétele) MÁSODLAGOS ENERGIAFORRÁSOK A Szovjetunióban a Cserepovecl Vas- és Acélműben teljes mértékben felhasználják a másodlagos energiaforrásokat. Az üzemben hőcsapdákat, hullad'ékhő-hasznosító berendezéseiket szereltek fel és az így nyert energiával működik a gyári hőellátás. Következésképpen a kohóik nemcsak vasat állítanak elő, hanem elektromos áramot is termeinek. A kohógáz energiája áramfejlesztő turbinákat hajt. A másodlagos energiaforrások hatékony felhasználása a vállalatnak évi hárommillió tonna szén megtakarítását jelenti. (Technika) BIOGÁZ - FŰTÉSRE A romániai Iasi város szennyvíz-tisztítójának dolgozói megfigyelték, hogy a szennyvízüledék szűrésére és feldolgozására használt gyűjtőkben nagy mennyiségű (napi 1500 m3) — főként metánból álló — gáz képződik. A telepen e gáz összegyűjtésére külön berendezést szereltek fel. Az ösz- szegyűjtött biogázt ott helyben használják fel, mégpedig fűtésre. Ily módon egy év alatt 220 tonna pakurát sikerűit megtakarítaniuk. A városban a közeljövőben további hat ilyen berendezést helyeznek üzembe, s ezek együttes napi teljesítménye eléri majd a 30 000 m3-t. A baktériumok termelte biogáz sok mindenre felhasználható. A romániai városban elsősorban aszfaltolvasztásra és az üveggyártásban fogják felhasználni, s évente 800—1000 ton- , na pakura megtakarításával számolnak. (Nauka i Zslzny) Már Angliában is előtérbe ikerült a benzin előállítása szénből. Már 1977-ben működött ott egy olyan autó, amely laboratóriumban előállított benzinnel üzemelt. Az ötlet nem új: szénből benzint először 1926-ban állítottak elő Fischar- Tropsch eljárással Németországban. Az elfelejtett, még olcsó olajjal is verseny- képes technológia — kissé módosított formában — újból terjedni kezd. Angliai kutatók véleménye szerint Nagy-Britanniában rövidesen ipari méretekben Is megindul a szénből való olajgyártás. Az angolok komolyan mérlegelik, hogy a nagy mennyiségben rendelkezésre állő szenet folyéOlaj és benzin szénből kony szénhidrogénekké alakítsák át. A Brit Nemzeti Szénhatóság és a British Petrol Company közösen létesített laboratóriumaiban egy tonna szénből 220 1 benzint és 360 1 nehéz olajat állítanak elő. Hátránya, mint minden eddigi hasonló létesítménynek az, hogy csak kiváló minőségű szenet lehet benne felhasználni. Az épülő kísérleti berendezés naponta 20 tonna szénolajat fog termelni. A kilencvenes években már ipari méretű lesz a gyártás. Habár ma még nem lehet 1 liter szénbenzin árát pontosan kiszámítani, biztosra vehető, hogy ennek a technológiának nagy jelentősége lesz. (Bild der Wissenschaft) Növekvő nyersanyaggondok Növekvő nyersanyaggond A világ jelenleg ismert biztos és valószínű fém- érckészletei már csak egy nemzedékre elegendők — jelentette ki egy NSZK-beli geológus a földtudományok művelőinek legutóbbi hannoveri tanácskozásán. Becslései szerint a cinkérckészle- tek 22, az ólom 31, az ón 32, a réz 34, az alumí- niumérc-készletek pedig 54 évre elegendőek. Eb- . ben a becslésben figyelembe vette a fogyasztási igény éves növekedését. Szerinte az ónigény évente 1—1,5, a cinkigény 1,5—2, az ólom 2—2,5, a réz 3—3,5, az alumínium- igény pedig 4,5—5 százalékkal növekszik. A kitermelési kapacitás évről évre mintegy őt százalékkal csökken, mert a lelőhelyük kimerülnek. Az ú) termelési kapacitások kiépítése körülbelül 10 évet vesz igénybe és egyre drágább lesz, mert a kutatás olyan területek lelőhelyeinek felderítésére összpontosul, ahol még nincs infrastruktúra. A kitermelési kapacitás pótláséra és bővítésére 1990-ig világviszonylatban több mint százmilli- árd dollárt kell felhasználni, hogy az emberiség hozzájuthasson a szükséges alumínium-, ólom-, réz-, nikkel-, cinik- és őn- mennyiséghez. (delta) ísaa. in. iá. ÚJ SZÚ
