Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-16 / 11. szám

ni. u. N m 7>s AUTÓSOK MOTOROSOK A közúti közlekedés fejlő­dése az utóbbi időszak­ban valóban rohamos volt. Ez új és bonyolult prob­lémákat vetett fel, amelyek megoldása nem odázható el. Fontos feladat, hogy javítsuk a közlekedési viszonyokat, meg­előzzük a közlekedési balesete­ket és felszámoljuk a motori- zálás okozta negatív jelensége­ket. Mindez nemcsak az illeté­kes szervezetek és intézmények, hanem az egész társadalom ügye. A közúti balesetek okainak és statisztikájának elemzése alap­ján világossá válik, hogy a köz­lekedés legfőbb tényezője az ember. Magatartása közvetlenül létrehozza és befolyásolja a közlekedés helyzetét. A közúti közlekedés legfontosabb részt­vevője a járművezető. Az em­berrel szembeni igények egyre nagyobbak, egyrészt la techni­ka fejlődése, másrészt pedig a közlekedés intenzitása és a köz­lekedési helyzetek bonyolultsá­ga miatt. Különösen a figyel­metlen és fegyelmezetlen jár­művezetők hoznak létre olyan helyzeteket, amelyek baleset­tel végződnek. És valahogy még mindig sok az ilyen gép­kocsivezető. Szlovákia közútjain tavaly 27 620 közúti baleset történt, amelyek következtében 567 személy meghalt, 7640 megsé­rült, és 137 millió korona anya­pest 297-tel nőtt. Az alkohol okozta balesetek következté­ben 96 személy meghalt, 355 súlyosan, 893 pedig könnyeb­ben megsérült. Az „ittas“ bale­setek közül 1842-t a járműveze­tők, 271-et a gyalogosok, 89-et pedig a közlekedés más részt­vevői okoztak. Általában a tapasztaltabb jár­művezetők karamboloznak gyakrabban. Nem eléggé óva­tosak és túlbecsülik képességei­ket. A közúti balesetek több mint 27 százalékát az 5—10 éves járművezetői gyakorlattal rendelkező járművezetők okoz­zák. A tapasztalt, sőt a hivatá­sos járművezetők túl gyorsan hajtanak, helytelenül előznek, nem adják meg az elsőbbséget, sőt 459 esetben alkoholt is ta­láltak a vérükben. Utánuk kö­vetkeznek az egy évnél keve­sebb gyakorlattal vezetők, akik a balesetek csaknem 20 száza­lékát okozzák. Korcsoportok szerint a legtöbb balesetet á 30 —39 éves járművezetők okoz­zák (a balesetek 26,5 százalé­kát) utánuk következnek a 25— 29 évesek csaknem 22 száza­lékkal. A baleseti statisztika fontos mutatója a halálos áldozatok száma. Ez tavaly Szlovákia minden kerületében csökkent, a közép-szlovákiai kerületben 56- tal, a nyugat-szlovákiaiban 23- mal, a kelet-szlovákiaiban pedig 50-nel. Viszonylag kedvezően Közös eríhnil a közúti balesetek ellen szigorúbb bírság A SEBESSÉGKORLÁTOZÁS megszegéséért még mindig nem tartják teljes mértékben tiszteletben a sebes­ségkorlátozásról szóló új ren­delkezést. Időközben megszigorították a megengedett maximális sebes­ség túllépéséért kiszabható szankciókat. 1979. december 20- án az SZNT jóváhagyta a 154/ 1979. számú törvényt, amely a szocialista rend védelme terén a nemzeti bizottságokra háruló feladatokról szóló 60/1961. szá­mú törvény felújított változata. A gyakorlat azt mutatta, hogy az eddigi szankciók nem vol­tak eléggé hatékonyak, és emelni kellett a bírságok össze­gének felső határát. Az új ren­delkezés január elsejei hatállyal lehetővé teszi, hogy a sebesség- korlátozás megszegéséért mint törvénysértésért 1000 korona büntetést, helyszíni bírságként pedig 200 koronát szabjanak ki. Hozzá kell tenni, hogy az em­lített időpont előtt regisztrált törvénysértésekre a korábbi rendelkezések vonatkoznak. Az új intézkedés csak a se­bességkorlátozás megszegését bünteti, továbbra is a korábbi előírások értelmében büntetik a közúti közlekedés más szabá­lyainak megsértését, például ha túllépik a maximális sebessé­get egyes kijelölt helyeken, mondjuk nappal, lakott terüle­ten a 60 kilométer/órát. Ez azt jelenti, hogy ilyen törvénysér­tésért 500 koronáig terjedő büntetés vagy 100 koronáig ter­jedő helyszíni bírság róható ki. A hajtási jogosítványok bevoná­sával kapcsolatos korábbi ren­delkezéseket az új jogszabály nem érinti. -A módosítás csak átmenetileg érvényes, amíg jó­vá nem hagyják a törvénysér­tésekről szóló új törvényt. A sebességkorlátozás megsze­gése annyira veszélyes kihágás, hogy az ellenőrző szerveknek hatékonyabb eszközökre volt szükségük a fegyelmezetlen jár­művezetők megbüntetésére. A büntetések és a bíróságok ösz- szegének felemelését bizonyára minden járművezető megérti, aki valóban törekszik az üzem­anyagok ésszerű felhasználásá­ra és a közúti közlekedés biz­tonságának növelésére. Persze, a legjobb törvény sem védi meg életünket és egészsé­günket, ha magunk nem véd­jük. Ha nem leszünk a közúti közlekedésben fegyelmezettek ,és óvatosak, megtörténhet, hogy a megkezdett útról már nem térünk haza. Tudatában vagyunk annak, hogy a közlekedés ilyen nagy­arányú fejlődése miatt a bale­setek lehetőségét nem lehet kizárni. A balesetek száma azonban minimumra csökkent­hető a közúti közlekedés min­den résztvevőjének céltudatos nevelésével, a megtorlások he­lyes alkalmazásával és a balese­tek következményeinek bünte­tőjogi intézésével. A járműve­zetőknek és a közlekedés többi résztvevőjének tudatosítania kell, hogy a közúti közlekedés szabályainak legkisebb megsér­téséért is elnyerhetik megér­demelt büntetésüket. A motorizálás nálunk is most hozza be nagy léptekkel koráb­bi lemaradását. Sajnos, ezzel párhuzamosan a balesetek szá­ma is nő. Ezért nagyon felelő­sen kell meghozni a fegyelme­zettség növelését célzó intézke­déseket. A legjobb a megelőzés, amelyre a rendőrök nagy gon­dot fordítanak, de csak megtor­ló intézkedésekkel együtt van foganatja. Sok tragédia elkerülhető len­ne, ha a járművezetők és a köz­lekedés más résztvevői tuda­tosítanák, hogy a közlekedési szabályokat mindig és minden körülmények között meg kell tartani, még akkor is, ha siet­tünk valahová. Gondoljunk ar­ra, hogy tavaly Szlovákiában 567 személy halt meg közúti balesetek következtében, min­denekelőtt nemtörődömség, kö­vetkezetlenség és, alkoholfo­gyasztás miatt. A cél világos: mindent meg kell tenni azért, hogy a közle­kedési balesetek száma és kö­vetkezményeik a minimumra csökkenjenek. Ez csak akkor si­kerülhet, ha erre fog törekedni minden járművezető, gyalogos, kerékpáros, központi szerv, mi­nisztérium, nemzeti bizottság és társadalmi szervezet. M. HRÜZ MÉSZÁROS FERENC gi kár keletkezett. 1978-hoz ké­pest a halálos áldozatok száma 128-cal, a sebesülteké 294-gyel, a károk összege pedig 9 millió koronával csökkent. A balese­tek száma azonban 9039-cel növekedett, főleg azért, mert a statisztika már azokat a bale­seteket is feltünteti, amelyek­nél a kár összege inem éri el az ezer koronát. A baleseti sta­tisztika alakulása kedvező, kü­lönösen ha tekintetbe vesszük, hogy tavaly Szlovákiában 50 072 új gépkocsit regisztrál­tak, ami azt jelenti, hogy a járműállomány csaknem öt szá­zalékkal nőtt. Ez a gyarapo­dás főként Bratislavában érez­hető. A múlt évben 92 092 sze­mély kapott hajtási jogosít­ványt, s ezzel a hajtási jogosít­vánnyal rendelkezők száma meghaladta az egymillió 300 ezret. Nem lehetünk azonban elégedettek azzal, hogy napon­ta Szlovákiában átlagosan több mint 45 baleset fordul elő, s minden 48. baleset emberéletet olt ki. Persze, nem lehet minden balesetet megelőzni. Csakhogy nagyon sok a gyorshajtás, s tavaly is a gyorshajtás okozta a legtöbb közúti balesetet. E balesetek következtében 205 személy, az összes balesetek halálos áldozatainak csaknem a fele vesztette életét. Nagyon sok ez, ha tekintetbe vesszük, hogy már nálunk is sebesség- korlátozás van érvényben, s társadalmunk mindent meg­tesz az ember egészségéért. To­vábbi baleseteket okozott az elsőbbség megadásának elmu­lasztása, a helytelen előzés, a követési távolság meg nem tar­tása. Az alkohol még mindig baleseteket okoz, pedig gyako­ri a rendőri ellenőrzés, és az ittas állapotban vezetőket sú­lyosan megbüntetik. A rendőr­ség tavaly 2202 esetben regiszt­rált ittas állapotban való jár­művezetést, s ezeknek az ese­teknek a száma 1978-hoz ké­alakult a helyzet a zvoleni já­rásban, ahol 1978-hoz képest a halálos áldozatok száma 14- gyel, a senicaiban 13-mal csök­kent, ezzel szemben a trencíni járásban 11-gyel, a Kassa-vidéki járásban 10-zel, a dunaszerda- helyi (Dunajská Streda) járás­ban 6-tal emelkedett. Figyelmeztető tény, hogy nö­vekszik a két vagy annál több személy halálával végződő köz­úti balesetek száma. Tavaly 59 ilyen baleset történt, a legsú­lyosabb március 17.-én délután a Kassa-vidéki járásban levő Mlynkyben. Egy személyautó nővezetője a síkos úton elvesz­tette uralmát a járműve fölött, és összeütközött egy vele szem­bejövő autóbusszal. A személy­autó hat utasa életét vesztette. A múlt évi baleseti statisz­tika elemzése megmutatja, hogy a legtöbb balesetet továbbra is a gyorshajtás okozza. Az el­múlt öt évben a gyorshajtás több mint 32 000 közlekedési balesetet okozott, ami a jár­művezetők által okozott bale­setek 36 százaléka. A 70/1979. számú rendelet, amely tavaly augusztus 1-én lépett életbe, bevezette a se­bességkorlátozást. Bár ennek hatására 1978-hoz képest keve­sebb közúti baleset történt, még mindig nem lehetünk elé­gedettek. Szép számban akad­nak olyan járművezetők, akik nem tudatosítják eléggé, hogy tiszteletben kell tartaniuk a közúti közlekedés szabályait. Jő néhányan a sebességkorlátozást sem tartják tiszteletben. A múlt év utolsó öt hónapjában, a ren­delet érvénybe lépésétől kezd­ve a rendőrök 21168 esetben regisztrálták a sebességkorláto­zás megszegését. 19 275 esetben helyszíni bírságot szabtak ki, 587 esetben pedig bevonták a hajtási jogosítványt, és az ügyet a közlekedésrendészeti felügyelőség elé terjesztették. Ez a tény is bizonyítja, hogy a szlovákiai gépjárművezetők A fékpedAl MELYEN fog A f«kpedálnak normál körülmények között a pedálút egyhanmadánál már működtetnie kell a berendezést. A fék­pedál mélyen fog a betét kopásakor, az utánállítás elmu­lasztásakor, a főfékhenger szennyeződésekor, vagy ha le­vegő került a rendszerbe. Megfelelő fékhatást csak a pedál gyors egymás után követő lenyomásával (pumpálással) érünk el. A fékberendezést szakműhelyben ellenőriztessük. a fékpedAl teljes benyomásakor NEM KEMÉNYEDK MEG, HANEM RUGALMAS ELLENÁLLÁST ÉSZLELÜNK A fékrendszerbe levegő került, ez okozza a jelenséget. A légtelenítóst önmagában nem elegendő elvégezni. Meg kel! állapítani azt is, hogy hol jutott a levegő a rend­szerbe. Emiatt fékezéskor a kiegyenlítő tartályában bubo­rékok jelennek mag. A hibát véglegesen szakműhelyben kell kiijovf tatai. a fékpedAl a benyomásakor hirtelen, ellenállás NÉLKÜL KEMÉNYEDK MEG (NEM KIELÉGÍTŐ A FEKHATAS) Normál körülmények között a pedálút egyharmada előtt fokozatosan ellenállást észlelünk, mlajd ezután válik ke­ménnyé a fák. A betétek felületén az elhasználódásuk so­rán a fékezéskor keletkező hőtől, egy kemény réteg kelet­kezik. Ez a keménység olyan mértékű .is lehet, hogy éles tárggyal sem tudjuk megkarcolni a betét felületét. Ilyenkor a fékezés hatásossága erősen lecsökken és a fék pedál a benyomáskor hirtelen kfjményedik meg. A fékbetéteket (dobféknél a féktartökra vagy ragasztják vagy szegecselik. Tárcsaféknél gyárilag készített, és a kereskedelemben így forgalmazott egység a tartó és a betét. Amennyiben tehát gyenge fékhatásf, ellenállás nélküli fékpedál-keményedést észlelünk, a betéteiket cserélni kell. Tárosaféknél a kerekek levétele után szemrevételezéssel ellenőrizhetjük a betétek vastagságát. Ha 1,5—2,0 mm vékonyra lekoptak, cserélni kell a betéteket. Teljes fémesre koptatás nemcsak a fék­hatás elvesztését, gyengülését jelenti, hanem azt is, hogy a féktárcsa (1. ábra) a fémes súrlódás hatására lényegesen gyorsabban kopik, ill. berágódik. Nagyobb kopás esetén a féktárcsát is cserélni kell, ami megdrágítja a javítás költségét. Ezért szükséges a „Kezelési Utasításiban előírt km lefutása után a fékbetétek vastagságát ellenőrizni. A fékbetétek idő előtti elhasználódását idézheti elő a be­húzva felejtett kézifék, vagy a túl szorosra beállított fék is. A fékeik javítását szakműhelyre kell bízni. A következő táblázatban feltűntettük, hogy a gépkocsi közepes lassuláskoir (5 m/s2) — Is reakcióidőt alapul véve — különböző útviszonyoknál hány méteres a fékút. FÉKiGT Sebesség km/ó 20 40 S0 70 00 85 90 95 100 Burkolat Fékét, m száraz 9 24 45 58 71 79 08 90 105 nedves 11 32 64 84 104 117 130 114 158 jeges 16 53 111 149 190 213 235 260 290 a fékpedAl benyomásakor a pedálon APRÓ ÜTÉSEKET, HULLÁMZÁSOKAT ESZLELÜNK Ha a fékdob (2. ábra) használat közben körkörösen hul­lámosra kopik, akkor a pedál benyomásakor apró ütéseket, hullámzásokat tapasztalunk. A kopás erőteljesebben jelent­kezik, ha a szegecselt fékbetét annyira elkopik, hogy a szegecsek közvetlen érintkeznek a dob belső felületével. Ennek jele, hogy fékezéskor fémesen csikorgó hang kelet­kezik. A fékdobot ilyenkor szakműhelyben szabályoztatai kell. A dob szabályozást követően a betétek cseréje is szükséges. A fékdobok felszabályozásának mértékét (a ma­ximális átmérőt, vagy az el vékony ítás nagyságát) a gyárak szigorúan előírják. Többszöri szabályozás után a fékdob fala annyira elvékonyodhat, hogy fékezésnél eltörik. A sz í bályozások által gyengített fétkdob könnyen deformálódik, hullámossá válik, ilyenkor a teljes fékdob cseréje szük­séges, amit szintén szakműhelyben kell elvégeztetni. Fékezéskor nyikorgó, csikorgó hangot hallónk Okozhatja a fékbetét anyaga, szennyeződése vagy a ko­pott betét szegecselnék súrlódása. Ha ellenőriztük a betét vastagságát, és a hibát nem annak nagyfokú kopása, vagy szennyeződése Okozta, akkor a fékezéskor keletkező hang ellenére folytathatjuk utunkat, mert a fékbetét anyagának összetétele okozza a hangot. 1. ábra — Tárcsalék 2. ábra — Dobfék

Next

/
Thumbnails
Contents