Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-16 / 11. szám
V A holdújév ünnepe Február közepén nálunk már majdnem el is {elejitettük, hogy szilveszterkor hol s kivel szórakoztunk, hogyan köszöntöttük az újévet, a Vietnami Szocialista Köztársaságban még csak akkor készülődnek az új év a holdújév megünneplésére. Bár már Vietnamban is befejeződtek az ünnepek, mégis elevenítsük fel atmoszféráját. Annál is inkább, mert nem mindig volt zavartalan: tavaly pl. közvetlenül a holdújév után támadt Vietnamra a határ egész vonatán az északi szomszéd, Kína. A vietnami kormány diplomáciai úton kérte a kínai felet, hogy az ünnepek alatt tartózkodjon mindenféle olyan akciótól, amely megzavarhatná az ünnepi hangulatot. Mint ismeretes, Peking ezt a kérést — csakúgy, mint több mást — elutasította. A vietnami főváros, Hanoi lakosait azonban a provokatív akciók sem késztethették arra, hogy ne készülődjenek az ünnepre, mint a korábbi évek során. Az öröm, a vidámság mellett persze számítani kellett az északról jövő esetleges támadásra is ... Vietnamban s főleg Hanoiban az ünnepek előtti hangulat igen sajátos. A rengeteg apró üzletben, a bazárokban, az óváros vásárcsarnokaiban csakúgy, mint a külvárosokban, nagy türelemmel kínálják az árusok az arra járóknak az egykor csaknem az arannyal felérő rizst, a friss zöldséget, fűszereket, gyógynövényeket, bronzedényeket, porcelán figurákat... Ilyenkor szokás az is, hogy az emberek különböző díszített képeslapokat küldenek szeretteiknek, s így kívánnak nekik egészséget, boldogságot. A színes képek kicsiknek és nagyoknak egyaránt örömet szereznek. Az egyik ilyen képeslapon egy teknősbéka páncélján raqgy szakálilú öregember ül. Ezi a békés állatot kőbe vésve gyakran látni az ország egész területén megtalálható pagodákban. Hanoi barátaimtól tudtam meg, hogy a teknősbéka a hosz- szú élet jelképe. De mit akar kifejezni az a kép, amelyen egy középkori mandarin szarvast üldöz? Ez a jelenet, amelyet egyébként igen gyakran látni a bazárokban, a porcelánárus portékáin, a gazdagság jelképe. (Ezzel kapcsolatban megemlíthetjük, hogy a vietnamiak többsége nem áhft kimondottam az anyagi gazdagságra, villa, hétvégi ház, drága ékszerek, autók formájában. Legnagyobb óhajuk és egyben gazdagságuk is az, hogy békében élhessenek, dolgozhassanak, és nevelhessék gyermekeiket.] Egy másik igen kedvelt újévi lap szintén egy férfit ábrázol. Phuc- nak nevezik és gyereksereg veszi körül. Ez a jelenet a gazdag gyermekáldást jelképezi. Valamennyi papírdísz, az apró ajándékok már az ünnepek előtt mind az utolsó szálig elfogynak. De van még itt valami, ami nélkül Hanoi lakosai el sem tudják képzelni az újévi ünnepeket. Közvetlenül a főváros központjában, ahol a francia gyarmatosítók 1874- ben megsemmisítették a gyönyörű királyi palotát, s a környéken egy csomó éjszakai mulatóhelyet, játékkaszinót, nyilvánosházat létesítettek, most takaros kis házaik állnak. Épp az a hely, ahol az embereik az ünnepektől elválaszthatatlan virágokat vásárolják. Igazán van itt miből válogatni: gladiólusz, krizantém, tulipán, fiatal bambusz vagy igen kicsiny, de gyönyörű faágak kaphatók. t Az ünnepi hangulat ezután elárasztja Hanoi utcáit, valamennyi otthont. A városokban, így Hanoiban is kissé más módon ünnepük a holdújévet, mint az ősi hagyományokhoz erősebben kötődő falvakban, a hegyek között. Természetesen itt is összejön a család a viszonylag szerényen megterített asztal köré. Hanoiiban azonban szokás még, hogy a szülők a gyerekekkel, a barátok, a szerelmespárok sétálni indulnak a várasba, vagy valamelyik parkba, a tavak környékére. Sokan mennek ilyenkor kerékpáron kirándulni a város környékére, a lakosság többsége azonban a csendes és örökké zöld, legendák övezte Hanoiiban marad ... A vietnami falu átalakulása Amikor az imperializmus belépett az emberiség modem történelmébe, a vietnami nép — csakúgy, mint a korábbi évszázadok során — számos nehéz próbatétel előtt állt. A múlt évszázadban a francia gyarmatosítók foglalták el Vietnamot és mindenféle felkelési vagy ellenállást csírájában elfojtottak. A leginkább talán a vietnami földművesek szenvedtek. A második világháború előtt a földbirtokosok, mandarinok, papok és a franciák tulajdonában volt a föld hatvan százaléka, s a fennmaradó részt fokozatosan osztották szét a „phiák“ között. így nevezték azt az embert, aki földbirtokos is és bíró is volt egy személyben. Így történhetett, hogy még az 1945-ös augusztusi forradalom előtt az országban csaknem kétmillió földnóllküli és kisparaszt volt. Sorsuk nem volt irigylésre méltó: egész éven át szántottak, vetettek, öntöztek, tizst ültettek... A trópusi napsütéstől csak a hegyes szalmaika'lapak védték őket, a zivatarok vagy az apró téli eső idején bambuszlevelekből ösz- szeeszkábáilt „köpenyt“ viseltek. A mocsaras területeken szúnyogok, piócák kínozták őket, s a gyarmati korszakra oly tipikus betegségekben szenvedtek, mint a malária, vérszegénység, tuberkulózis és a lepra. Ugyanakkor orvos, kórház, gyógyszer nem nagyon volt. A legnehezebb sorsa falun a fel- szabadulás előtt a nőnek volt. Ezeréves tragédiája az ősi hagyományokban, a feudális törvényekben és hiedelmekben, majd az európai, főleg a francia civilizáció hatásában rejlik. A régi időikben a házasság és a szerelem két különböző dolog volt. A földbirtokosnak több asszonya lehetett^ jobban mondva több rabszolganővel rendelkezhetett. Hogy még több legyen belőlük, a földbirtokos fiatalkorú fiait idősebb nőikkel házasította össze. Megtörtént, hogy egy tízéves fiú a szomszéd tizennégy éves lányát vette el! A fiú szülei sök pénzt fizettek a lányért és mint .^menyüket“ földjükön dolgoztatták. Egy öregasszony mesélte nekem, hogy 16 évesen szegény szülei feleségül adták egy földbirtokos 12 éves fiához. A birtokon rabszolganőként dolgozott, ütötték, verték, éhezett, írni és olvasni pedig csak Ho Si Minh elnöksége idején tanult meg. Csaknem kétmillió parasztcsalád kapott a földreform idején mintegy egymillió hektárnyi termőföldet, százezer bivalyt és más állatokat. A falusi „phiák“-at népi bizottságok váltották fel. Valamennyi faluban esti iskolákat nyitottak, gyakorlatilag mindenki írni, olvasni, számolni tanult. — a vietnami vidéki lakosok 95 százaléka volt írástudatlan. Egy év alatt hárommillió ember tanulta meg a betűvetést. Betiltották a gyermekek házasságát, és ezálta: rohamosan csökkent a fiatal szülő- anyák elhalálozási száma, nem beszélve a gyermekhalandóságról. A vietnamiak északon megnyerték a franciák elleni háborút, majd győzelmet arattak az analfabetizmus el'eni harcban is. A további évek során a falusi lakosság úgy döntött, hogy közösen fog gazdálkodni. Ennek köszönhetően lehetett hatékony az amerikai ag- resszorok ellen harcoló katonák ellátása. Most, az ország egyesítése után a mezőgazdaság szocialista átalakulása sikeresen folyik délen is. Lehetőségem nyílt meglátogatni egy viszonylag eredményes szövetkezetei a Mekong deltájában. A szövetkezet rizsfajták nemesítésével foglalkozik, amelyek a déli országrész kiváló éghajlati feltételei között évente kétszer is gazdag termést adhatnak. A Mekong deltája környékén a több száz Önsegélyező brigádon kívül már 150 ún. átmeneti típusú földművesszövetkezet létezik, amelyekben a parasztok közösen művelik a rizsföldeket, a kókuszpálma-, narancs-, ananász-, banánültetvényeket stb. Épp innen, a Vietnami Szocialista Köztársaság „éléskamrájából“ a háború előtt kb. 6—9 millió tonna rizst exportáltak évente. Ez a lehetőség most is adott. Ahhoz azonban, hogy az itteni parasztok nyugodt körülmények között dolgozhassanak a földeken, és egyre jobb eredményeket érhessenek el, nélkülözhetetlen a béke. Ha az ország természeti kincseihez, a jó termőföldhöz hozzászámítjuk a vietnami parasztok szorgalnías munkáját és a testvéri szocialista országok internacionalista támogatását, a Vietnami Szocialista Köztársaság húsz éven belül minden bizonnyal a KGST-tagor- szágok egyenértékű partnere lesz, ami a mezőgazdasági termelést illeti. Dr. ÓTA KÖTIK % * 1980. III. 19. Aeroflot Szovjet Légiforgalmi Társaság térképén évről évre újiabb pontok jelennek meg, az új és új repülőterek szinte már természetesen hatnak a városkák, mindenekelőtt a szibériai ipari körzetek mentén. Kezdetben gyakran csak ideiglenes kifutópályákat építettek a íü- vön vagy a iledöngőit földön, fogadócsarnok gyanánt pedig összeszerelhető faházak szolgáltak. Am, ahogy a JAK—40 vagy az AN—24 kapacitása már nem felel meg az igényeknek, olyan gyors tempóban változnak az ideiglenes repülőterek: beton-kifutópályák és végleges repülőtéri épületek készülnek. Az új repülőterek építésével egyidejűleg folyik a fontos légi csomópontok pályáinak és épületeinek a rekonstrukciója is, ugyanis kapacitásuk ma már nem kielégítő. A jelenlegi ötéves tervidőszakban Taskentban már felépült az új repülőtér, amely több külföldi légitársaság tranzit leszállóhelye az Európa és Ázsia közötti útvonalon. Oj épületeket kapott Rosztov, Orenburg, Vlagyivosztok, Cserkasz, lés a jövő év végére további harminc szovjet repülőtéren adnak át új épületeket. Legnagyobb az építkezés Moszkvában, ahol a szovjet légiutasok és a külföldről érkező utasok 14 százaléka fordul meg. A Seremetyevoi nemzetközi repülőtérrel szemben hatalmas fogadócsarnok épül, ahol húsz mozgatható, teleszkópos, új formájú folyosó lesz, amelyeken keresztül az utasok közvetlenül s egyszerre húsz repülőgépbe szállhatnak. Az új épűletet a moszkvai nyári olimpiai játékok előtt adják át, ez az esemény egyben próbára is teszi az egész repülőteret, ugyanis az Aeroflot legújabb IL—86-os hatalmas repülőgépei egyszerre 350 külföldi sportolót és turistát képesek szállítani. Nagyarányú rekonstrukció folyik Moszkva másik repülőterén, Vnuko- vón is, ahonnan főleg a Szovjetunió Ilyen less a tallinni repülőtér... európai részébe indulnak a repülőgépek. Az új, kétszintes csarnok — szintén az olimpiára adják át — lehetővé teszi, hogy a repülőtér kapacitása a mai 1500 utasról 4200-ra emelkedjen óránként, gyorsabb lesz továbbá az utasok kiszolgálása, a repülőgépek rövidebb ideig fognak tartózkodni Vnukovón, és azok, akik hosszabb időt lesznek kénytelenek itt tölteni, komfortos várótermekben, kávéházakban, büfékben tölthetik idejüket; üzlethálózat, posta, könyvesboltok stb. épülnek. Annak ellenére, hogy mind a négy moszkvai repülőteret bővítik, egy ötödik felépítését is tervezik, amely jóval nagyobb lesz a ma létező európai nemzetközi repülőtereknél. Amellett, hogy az építkezések több helyen egy időben és gyorsan halad nak, az Aeroflot Légiforgalmi Társaság arról is gondoskodik, hogy a repülőterek kényelmesek legyenek, és kielégítsék az utazók kívánságait, sőt arra is figyelmet fordít, hogy ne hasonlítsanak egymásra, mint egyik tojás a másikra. Valamennyi egyedülálló a maga nemében, építészeti és más szempontból. Minden repülőteret úgy kell megtervezni, hogy a jövőben a már létező épületekhez továbbiakat építhessenek. Az egyik legeredetibb konstrukció vitathatatlanul a jereváni repülőtér, amelyet a jövő évben adnak át. Kör alakú lesz, egy helyen autópálya szeli ketté, amely a íogadócsamok első emeletével egy szinten halad majd, körbejárja mind a hét önálló épületet. Minden szekcióban annyi hely lesz, hogy egy órán belül 300 utas haladhasson át rajta. A jereváni repülőtér érdekessége a kör alakú, építmény közepén egy 50 méter magas irányítótorony s annak tetejében egy étterem lesz. Minden bizonnyal sokan keresik majd fel, ugyanis jő kilátást fog nyújtani a repülőtér forgalmára. J. B. AZ AEROFLOT ÉPÍTKEZIK p : ' : , ■ - * > ' VIETNAMI LEVELEK (2) ' ' ■ . ,' ' • ; ; • /; ' ! [\i\f §yjj i i ^ i ^ j m 1 b
