Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-13 / 2. szám
VASÁRNAP 1980. január 13. A NAP kel — Kelet-Szlovákia: 7.24, nyugszik 16.02 Közép-Szlovákia: 7.32, nyugszik 16.10 Nyugat-Szlovákia: 7.40, nyugszik 16.18 órakor A HOLD kel — 2.37, nyugszik 12.47 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük VERONIKA és RASTISLAV nevű kedves olvasóinkat AZ ÚJ SZÓ JÖVÖ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A vallás a mai világban irta: M. Mcsedlov, a bölcsész- tudományok doktora Flórián Márta riportja A kettévágott sziget Önody György riportjának első része Atomenergetikánk acélalapja Makrai Miklós cikke „Gépészépítész” Mészáros János riportja Első szerelem Vlagyimir Bogomolov elbeszélése Téli filmszemle Tölgyessy Mária írása Rendelje meg a postai kézbesítőnél az Új Szó-t! Az ésszerűsítési mozgalomnak sok éves hagyománya van a martin—vrútkyi SZNF Vasúti Gépjavító Vállalatban. A legeredményesebb ésszerűsítek közé tartozik Dugan Lettricb szerszámgéplakatos és Vladimír Kuűerík mérnök, a villany- nozdnnynkat javító csoport mestere. Felvételünkön balról Vladimír KuCerík újító és Dániel Truban, a javaslat megvalósítója a vezérlőrendszer mérését végzik (V. Gabco felvétele — CSTKj OLVASOM A LAPOKAT „Ez egy újságolvasó, jól értesült ember' mondta a minap a bará tóm az ő barátjáról. Ha rossz műsor van a tévében vagy sokan vannak a borbélynál, olykor én is követem barátom barátjának a példáját, olvasgatom a lapokat, miközben kidülled a szemem és tágul a látóköröm. Néha már a cím is vonzó: „Űj öntözörend szert vezettek be az Egyesült Államokban1. Lám, ott is nagy volt a szárazság, gondolom magamban, de a cím alatti szövegből kitűnt, hogy nem öntözőrendszerről, hanem ösztönzőrendszerről van szó, tehát nem az esővel van baj, hanem a pangó gazdaságot akarják élénkíteni a korlátlan lehetőségek hazájában. Mindenesetre jó szerkesztői ötlet, hiszen erre a címre a meliorá ciós szakemberek is felfigyelnek, s nem árt, ha ők is megismerkednek az USA gazdaságirányítási gondjaival. Egy másik külföldi lap elismerően ír a csehszlo vákiai Vinicai Efsz-ről, ismerteti gazdasági eredményeiket, nemzetközi kapcsolataikat, s a szerző szerint ez a község arról is híres, hogy innen indul ki az a 750 ki lovoltos magasfeszültségű távvezeték, apiely Albertijára szállítja az áramot. Nofene! Ezek a nyékiek még áramot is exportálnak? Méghozzá 750 kilovoltos távvezetéken! Dehát ez nem is csoda, hiszen közel van a pótori szénbánya. Emitt meg azt olvasom, hogy a Szovjetunióban jobban ki fogják használni a geometrikus energiát. Tűnődöm, tűnődöm, ezzel a fogalommal eddig még nem találkoztam. Leginkább a szénre gondol az ember, hiszen láttam már kocka és hasáb alakú széndarabokat, s ezeknek tényleg közük lehet a geo metriához. Az is lehet, hogy a porszént sajtolják különböző geometriai formákba, s innen ered az elnevezés. Mivel a széles látókörben az irodalom számára is helyet kell szorítani, belekukkantottam egy hazai irodalomkritikai írásba is, ahol azt olvastam, hogy a csehszlovákiai magyar líra azért olyan, amilyen, mert „belterjes“. Vagyis „belterjes tenyésztésű“. Hát ez talán nem Is volna baj, hiszen a belterjes más szóval intenzivet jelent, vagyis hatékonyát, azt, ha kis mennyiségből nagy költséggel ugyan, de sokat produkálnak. Hát ez a csehszlovákiai magyar lírára aligha lehet jellemző. A mezőgazdaságban például a tehéntartás akkor belterjes, ha a tehenek legalább 4—5 ezer liter tejet adnak évente. Ha nem elég belterjes, akkor külföldről hoznak jó te- nyészanyagot, hogy bel- terjesítsék az állományt. Az irodalomkritikus bizonyára nem erre gondolt, hanem azt akarta kifejezni, hogy a csehszlovákiai magyar kőltők tenyésztése „zárt állományforgóban“ folyik, amelyben csak csenevész pegazusi szárnyak fejlődnek ki, s ezekkel a líra művelői nem tudják sem átrepülni, sem áttörni a világirodalmi Rubikont. IDŐSZERŰ GONDOLATOK A beruházások is fokozott figyelmet követelnek. E feladatok mindenekelőtt azért igényesek, mert az eddiginél nagyobb mértékben kell koncentrálni a kivitelezői kapacitásokat a befejezetlen nagy beruházásokra és átadásokra, a beruházási munkák továbbfejlesztésére a koncentrált beruházási helyeken és az új nagyberuházásokon. 1980-ban 5S kiemelt beruházást kell befejezni vagy üzembe helyezni. Az SZSZK Építőipari Minisztériumának mindent meg kell tennie a Bratislavát építő kapacitások növeléséért, ezen belül a szükséges áthelyezésekért. Az ipari beruházások feladatainak — különösen a vegy- és a gépipar területén — következetes teljesítése mellett az építőipari kapacitásokat és az anyagi tartalékokat lakásépítésre, különösen a járulékos és műszaki beruházások létesítésére, a közlekedési hálózat felújítására, valamint a jelentős oktatási, kulturális és egészségügyi létesítmények befejezésére kell összpontosítani. Szükséges, hogy a beruházások minden résztvevője és felettes szerveik, a minisztériumok, de különösen a kerületi és járási nemzeti bizottságok teljes megértést tanúsítsanak a társadalom prioritásaival szemben, és ezekkel összehangolják a helyi érdekeket. Ezt az irányvonalat a területi pártszerveknek is teljes mértékben támogatniuk kell. Ezzel összefüggésben kell értelmezni azt a kormányhatározatot is, miszerint az Építőipari Minisztérium ás néhány más minisztérium szervezetei ne vegyenek részt építőipari munkákkal a Z- akcióban, nem azért, mintha a Z-akció nem lenne hasznos, hanem azért, nehogy részvételükkel kimerítsék erejüket, a társadalmilag fontos kiemelt akciók hátrányára. A beruházási feladatok igényessége ás a népgazdasági ágazatokkal való szoros ösz- szefüggése megköveteli minden beruházás hozzáértő irányítását. Ezért nem lehet eltűrni a fogyatékossággal kapcsolatban a névtelenséget és a vezető dolgozók gyakori felelőtlen magatartását. A beruházások minden résztvevőjétől, különösen a kommunistáktól aktív magatartást, felelősséget és fegyelmet várunk el, megköveteljük azt az elszántságot, hogy segítsenek a dolgokon, a feladatok teljesítésének elmulasztása esetén pedig ne az ún. objektív okokat keressék. (Peter Colotka elvtársnak az SZLKP KB decemberi ülésén mondott beszédéből ) A Hidaskürti (Mostová) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola egyike a galán- tai járás legnagyobb és legszebb iskoláinak. A díszes vaskapu és -kerítés mögött aszfaltozott gyalogjáró vezet (a díszfacsemetók és cserjék között) az Iskola épületkomplexumához. Az új iskolát 1969-ben adták át, a ma már nyugállományban levő Somogyi József igazgatósága Idején. A hidaskürti iskola igazgatója 1973 óta Horsicxa Ferenc, aki a közeli Vízkelet (Cierny Brod) szülötte ugyan, de ma már kürti „őslakosnak“ számít. Élete a szarvasi, budapesti és komáromi (KomámoJ diákévek után egybefonódott a hidaskürti iskola életével. Előzékeny ember Horsi- cza Ferenc. Arcán, tekintetében ott ül a túlhajtottság fáradtsága. — Hány éve működik itt? — Huszonhét éve. 1953- ban itt kezdtem tanítói pályafutásomat, az akkori nyolcéves alapiskolában. Tetszett a falu, szeretem a gyerekeket, a kollégákkal és a szülőkkel is jől megértettük egymást, így hát ma is itt vagyok. Tizenhat évet a régi iskolában töltöttem. olyan Iskolát, ahol 380 gyerek tanul. — Mi a legnagyobb öröme egy iskolaigazgatónak? Az igazgató elgondolkodik. — Azt hiszem, akkor örülök legjobban, ha látom, hogy a kezünk alól kikerült gyerekek boldogulnak az életben. Vagyis, jő érzés tudatában lenni, hogy huszonöt kollégám és a magam fáradozása nem ment veszendőbe. Közös pedagógusi igyekezetünk eredménye ■■ ■■ EGV ISKOLAIGAZGATÓ OROMÉI Horsicza Ferenc — tudásszomját enyhítendő — tanítóként is tovább tanult. Biológus szeretett volna lenni, és az is lett. Mindennapi pedagógusi munkája mellett 1958-ban a bratislavai Felső Pedagógiai Iskola levelező tagozatán biológia-kémia szakos, tanítói oklevelet szerzett. Munkahelyén, az Iskolában megbecsülték. Tisztelet a tisztességért: 1970-ben kinevezték igazgatóhelyettesnek, később, Somogyi József nyugdíjba vonulása után, igazgatónak. Nem kis gond és szellemi igénybevétel irányítani egy nézetem szerint azon mérhető le leginkább, hány gyerekünk jut tovább magasabb fokú tanintézetekbe. — Közölhetné, kérem, a múlt tanév idevágó eredményeit? Az igazgató vaskos Irattartót emel ki a szekrényből. — Távol áll tőlem persze a hivalkodás, de ha már erről van szó, elmondom, hogy tavaly az 5—9. osztályban 280 tanuló közül 85 volt kitüntetett. De én nem is ezt tartom fontosnak, hanem Inkább azt, hogy 39 tanulónk közül csupán négyet nem vettek fel „első nekifutásra“ abba a középiskolába, ahová jelentkezett. Tovább vallatom Horsicza Ferenc Igazgatót, s kiderül, hogy azokon az örömökön túl, melyeket családja, negyedikes kislánya és másodikos 'kisfia s a szintén pedagógus felesége szerez neki, még más dolgoknak is örülhet. Örül is persze. Szerfölött örül például annak, hogy (elődje helybeha- gyásá vallj még 1971 őszén csodálni való iskolai gyümölcsöst telepítettek, hogy parkosíthatták a nagy iskolaudvart, hogy az iskolai étkezdéhez nagyobb méretű fóliasátras zöldségest sikerült létesíteniük, hogy van tornatermük, de azért gyep- szőnyeges sportpályát is építettek és úgy mutatkozik, hogy hamarosan közlekedési parkjuk is lesz. Horsicza Ferenc arcképéhez az is hozzátartozik, hogy iskolai teendőin kívül számos társadalmi és politikai tisztséget is ellát. Többek között ő a községi pártszervezet elnöke, 1971 óta hnb-tanácstag. Mindemellett még a kútárára is szakít időt. Közel két éve ő a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának elnöke. KÜVESDI JÁNOS 1980. I. 13. ÚJ SZÓ
