Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-13 / 2. szám

ÚJ szú 19 80. I. 13. A PÁRTMUNKA TÖKÉLETESÍTÉSE népszerűsítik a jól végzett munkát • A CSKP KB 14. ÜLÉSE HATÁROZATÁNAK A SZELLEMÉBEN A XV. pártkongresszus határo­zatait járási pártszervezetünk rész­letesen lebontotta mind a párt- munkára, mind pedig a gazdasági életre vonatkoztatva. A fő célokat megismerték a kommunisták és a pártonkívüliek is. Az elmúlt négy évben elért eredmények alapján kijelenthetjük, hogy a pártszervek és szervezetek szervező munkája egyre jobb, s a Nemzeti Front szer­vezeteinek aktív tevékenysége is hozzájárul a párt által megjelölt feladatok teljesítéséhez. Egyre si­keresebben aktivizáljuk dolgozóin­kat, és céltudatosan kihasználjuk a szocialista munkaversenyt, a szo­cialista munkabrigádok mozgalmát, az újítómozgalmat és eredménye­sen alkalmazzuk a tudomány és a technika vívmányait. Jelentős szerepet tölt be a párt- politika megvalósításában az ideo­lógiai tevékenység. Járásunkban ezen a téren egyre döntőbb ténye­ző a programszerűség, az elvsze­rűség, a következetesség, az igé­nyesség, mindenekelőtt a szerve­ző munkában. Egyre nagyobb a je­lentősége a politikai művelődés formái bővítésének, a politikai mű­velődés házának, a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemények, az esti iskoláknak, a pártoktatásnak, a rendszeres szemináriumoknak, tanfolyamoknak. A Nemzeti Front és a nemzeti bizottság szerveinek is jelentős részük van az ideoló­giai nevelésben. TERVSZERŰEN, IGÉNYESEN A kommunista párt szervei és szervezetei tevékenységében igen fontos helyet tölt be a belső párt­munka. Az elmúlt négy esztendő­ben javult a pártszervek és szer­vezetek munkája. A párttagok sora is bővült. Nagyot léptünk előre a pártaktíva, a pártelnökök, az ak­tivisták és az alapszervezetek ru­galmas tájékoztatása, valamint a járási pártszerv irányító munkája terén. A járási pártszerv akcióké­pessége jól megmutatkozott a tag­sági igazolványok cseréje alkalmá­ból rendezett beszélgetések előké­szítése és lefolytatása során is. Járásunk fejlesztésében, dolgo­zóink életszínvonalának emelésé­ben fontos tényező az ipar fej­lesztése. Ezt figyelembe vette az 1978-ban megtartott járási párt­konferencia, melynek feladatai ki­egészültek a CSKP KB 11. 12. és 13. ülése által megjelölt feladatok­kal, illetve azokból a járásra há­ruló teendőkkel. Mindez kifejezés­re jut az évi tervekben is. Most a CSKP KB 14. ülése meghatározta feladatok teljesítésére törekszünk. Azok a feltételek, melyek köze­pette az idei tervfeladatokat meg kell valósítani, igen felelősségtel­jes munkát igényelnek a párt, az állami és a gazdasági szervek "ké­széről. Az elmúlt év eleji energia­kiesés olyan jelentős volt, hogy ki­hatott az egész 1979-es tervfelada­tok teljesítésére. Ez főként a vág- sellyei (Sala) Duslóban mutatko­zott meg. A MUNKAIDŐ GAZDASÁGOS KIHASZNÁLÁSA A munka termelékenységének fokozása mellett fontos a munka­idő jó kihasználása. Ez — bár a bírálat fókuszában áll — jelenleg nem eléggé javul, ezért erre a kér­désre a jövőben is nagy gondot fordítunk. A mezőgazdaság terén a járási pártkonferencia határozata jelen­tette a kiindulópontot a 6. ötéves terv feladatainak a járás feltételei­re való lebontásában. Az alapszer­vezeteket arra ösztönöztük, hogy a feladatok lebontásakor vegyék figyelembe az összes lehetőséget, a természeti adottságokat, az ob­jektív tényezőket, a tudományos ismereteket. Ma már elmondhat­juk, hogy a feladatok kitűzése he­lyes volt, nem sikerült azonban tel­jes mértékben kihasználni a haté­konyság fokozásának minden té­nyezőjét és mindig elérni a kívánt színvonalat. A termelésben olykor gyakori az extenzív fejlesztés, nem mindig tartják be a termelési kapacitások átadását, sem a re­konstrukciók után, sem az új léte­sítmények esetében és gyakoriak a szervezői, a szak- és az irányí­tási fogyatékosságok. EGYRE TÖBBEN TANULNAK Sokszor emlegetjük, hogy a tár­sadalom előrehaladásának feltétele a társadalom minden egyes tagjá­nak aktivitása. Ezért a XV_ párt- kongresszus óta nagy gondot for­dítunk az ideológiai munka javítá­sára, hatékonyságának fokozására, a pártoktatásra, a tömegpolitikai munkára, az agitációra. Az elmúlt időszakban a pártoktatás terén szép eredményeket értünk el, s ezt a járási pártbizottság múlt évi szeptemberi ülésén is megállapít­hattuk. Növekedett az esti iskolák és azok hallgatóinak száma. Az 1975—76-os évben járásunkban összesen 35 esti iskola működött. Az 1978—79-es évben pedig már 88 esti iskolánk volt, melyekben a tagság 30,8 százaléka tanult. Meg­növekedett a Marxizmus—Leniniz­mus Esti Egyeteme hallgatóinak a száma is. Azok a problémák, melyeket já­rásunkban le kell küzdeni a terv- feladatdk telj&ítése érdekében, megkövetelik, hogy szüntelenül ja­vítsuk a tömegpolitikai munkát, növeljük a gazdasági propaganda és az agitáció hatékonyságát. Ép­pen ezért igen fontos szerepük van az üzemekben végzett szem­léltető agitációnak, városaink és falvaink agitációs központjainak. Ugyancsak hatásosak a rendszere­sen megrendezett agitációs napok. FONTOS AZ ELLENŐRZÉS A gyakorlat azt bizonyítja, hogy mindenütt, ahol eredményes a pártmunka, jók a gazdasági ered­mények is. Éppen ezért a jövőben tökéletesíteni kell a pártcsoportok tevékenységét, még alaposabban elő kell készíteni a pártbizottsági és a tagsági gyűléseket, őszintén meg kell mondanunk, hogy nem le­hetünk elégedettek a tagsági gyű­léseken való megjelenés százalék- arányával. Számos alapszervezet­ben a taggyűlések tartalmi előké­szítése sem kielégítő. Némely eset­ben a járási pártbizottság aktivis­táinak munkáján is javítani kell. Bevált módszer, hogy a járási pártbizottság elnöksége negyed­évenként értékeli a plenáris ülé­sen elfogadott határozatok teljesí­tését. Szükséges, hogy a párthatá­rozatok teljesítését minden üzemi, városi pártbizottság, valamint az alapszervezetek bizottságai rend­szeresen ellenőrizzék. IVAN KNOTEK, az SZLKP Galántai Járási Bizottságának vezető titkára i I lyen nagy létszámú pártalap- szervezet, mint a miénk, a pártcsoportok munkája nélkül el sem képzelhető — mondta szerényen Síré­ba József, a CSKP Központi Revíziós és Ellenőrző Bizottságának tagja, a galántai járási pártbizottság elnöksé­gének tagja, a sókszelőcei (Selice) Efsz 129 tagú pártalapszervezetének elnöke, miután elárultam neki, hogy a járási pártbizottságon úgy értesül­tem, náluk a legeredményesebbek a pártcsoportok. Hét pártcsoportot hoztak létre, mégpedig úgy, hogy minden területen legyenek kommunisták, akiktől joggal elvárható a kezdeményezés, a példa- mutatás. Különjkülön pártcsoport léte­sült a szövetkezet vezetőségében, az állattenyésztésben, a műhelyben, a fu­varozásban dolgozó kommunistáknak, a traktorosoknak, a helyi iskola párt­tagjainak és a hnb plénumának kom­munista tagjai számára. — Hallhatnánk valamit részleteseb­ben az egyes pártcsoportokről? SEGÍTENEK tagkönyvcsere alkalmából rendezett beszélgetések során? — A beszélgetéseket megelőzően — válaszolta Síréba elvtárs — minden csoport értékelte saját tagjait, s ez szolgált kiindulópontul a pártbizott­ságnak a tagok értékeléséhez és konkrét feladatokkal való megbízásá­hoz. — Milyen észrevételek hangzottak el a beszélgetéseken? — Igen hasznosak. A tagok az igé­nyesség fokozását követelték. Azt, hogy egyes párttagok jobban végez­zék mindennapi munkájukat. Felhív­ták a figyelmet arra, hogy jobban kell törődni a tej minőségével, a kukorica és a cukorrépa vetésével, sarabolásá- val. Rámutattak, hogy mindenkinek egyaránt aktívnak kell lennie. Továb­bá arra, hogy teljes mértékben meg kell szüntetni a munkaidő alatti al­koholfogyasztást. A bírálatok névre- szólóak voltak. A beszélgetések alkalmával kapott pártfeladatok egyrészt az elhangzott észrevételekből, másrészt a szervezet előtt álló feladatokból indultak ki. Ezért főleg a minőség javítására, üzemanyag-megtakarításra, a tömeg­szervezetek munkájának támogatásá­ra, a propaganda és az agitáció fel­lendítésére irányulnak. A PÁRTCSOPORTOK SZOROS KAPCSOLAT A PÁRTBIZOTTSÁGGAL • HASZNOS ÉSZREVÉTELEK, KONKRÉT FELADA­TOK • AZ ÚJ TAGKÖNYVEK ÁTADÁSA • A TEKIN­TÉLY TITKA — Legaktívabb a tanítók héttagú párlcsoportja. A helyi nemzeti bizott­ság plénumának pártcsoportja mindig a hnb plenáris ülése előtt tartja ta­nácskozását. Ez a csoport 20 tagú, s a párt vezető szerepét hivatott bizto­sítani a nemzeti bizottság munkájá­ban. A fuvarozási részleg pártcsoport­ja nyolc, a traktorosoké 13 tagú. A csoportok összejövetelein tehát olyan kérdéseket tárgyalnak meg, melyek­hez minden jelenlevő érdemben hozzá tud szólni. A taggyűléseken már nincs szó az egyes csoportokban megbeszélt részletkérdésekről. Minden pártcso­portnak saját munkaterve van, mely­nek másolatát leadják a pártbizott­ságnak. Így pontosan tudjuk, melyik csoport mikor ülésezik és mivel fog­lalkozik. Pártbizottságunk egyik tag­ja, konkrétan Nagy Ferenc elvtárs fe­lel a csoportok tevékenységéért. Ha mód van rá, jómagam is részt veszek a csoportok gyűlésein. Kissé meglepődve hallom, hogy a pártcsoportok nyilvános gyűléseket is tartanak. Ezért a pártelnök magyará­zatképpen megjegyzi: — Szövetkezetünkben 50 traktoros dolgozik. A tavaszi és az őszi mun­kák megkezdése előtt a traktorosok 13 tagú pártcsoportja nyilvános gyű­lésen ismerteti a traktorosokra váró feladatokat. A fuvarozási részleg pártcsoportja természetesen máskor tartja nyilvános gyűlését. A szelőceieknek a csoportok helyes megszervezésével sikerült elérniük, hogy a csoportgyűléseken mindig konkrét felszólalások hangzanak el, hiszen egy-egy csoport tagjainak azo­nosak vagy nagyon hasonlóak a fel­adataik, gondjaik. A csoportok veze­tői negyedévenként beszámolnak a pártbizottságnak és a tagságnak a pártcsoportok munkájáról. — Milyen segítséget nyújtottak a pártcsoportok a pártbizottságnak a A pártcsoportok vezetőinek a he­lyes kiválasztása egyik döntő ténye­zője a csoportok sikeres tevékenysé­gének. Ezzel kapcsolatban Síréba Jó­zsef megjegyezte: — Nálunk a pártcsoportok vezetői többnyire az egyes részlegek vezetői, például a fuvarozási részleg vezetője, a műhelyvezető, az állattenyésztésben dolgozó kommunistáknál pedig az egyik csoportvezető. A csoportok összefogása, a munkák ellenőrzése így a legbiztosabb. A pártcsoportvezetők kiválasztásá­ban természetesen fontos szerepe van annak is, milyenek a tapasztalataik, a tekintélyük, milyen bizalmat élveznek környezetükben. A tekintélyről és a bizalomról az alapszervezet elnöke igen tömören, de annál meggyőzőbben így fejtette ki véleményét: — A munkát szeretni kell, bármit végezzünk is. A tekintély csak úgy érhető el, ha bárkivel, bármikor szem­benézhetünk. Például az alkoholfo­gyasztást az nem teheti szóvá, aki maga is iszik. Vagyis nem lehet vizet prédikálni és bort inni. Ezt minden funkcionáriusnak tudatosítania kell. Síréba elvtárs azonkívül, hogy a pártszervezet élén áll, a szövetkezet alelnöke, 1958-tól 1960-ig a fuvarozási részleg vezetői tisztségét látta el, és csoportvezetőként is tevékenykedett. Az alapszervezet elnöki tisztségét 1960-tól tölti be. Az efsz-ben 1951-től dolgozik. A szövetkezet a mezőgazda­ság problémáit tehát jól ismeri. — Mezőgazdaságunk nagy gondok­kal küzd, de vannak még tartalékai — mondta. — Szövetkezetünkben a mennyiségi követelményeket már nem tudjuk fokozni, de a minőségie­ket igen, például a talajelőkészítés, a növényápolás terén. Szövetkezetünk eredményeit párton kívüli tagjaink becsületes munkájának is köszönheti. Őszintén mondhatom, hogy a nyilvá­nos gyűléseken, ha a feladatokról van szó, mindig nagy megértésre ta­lálunk. A nyilvános gyűléseken ter­mészetesen a választási program tel­jesítése Is szerepel. — Gazdasági téren tehát elsősorban a minőség javításában látják a tarta­lékokat, s a pártmunkában? — A nők szervezettsége terén kel­lene előbbre lépnünk. Ezt azonban nehezíti, hogy kevés fiatal nő dolgo­zik szövetkezetünkben. A sókszelőcei Efsz pártalapszerve- zete a galántai járás legeredménye­sebb pártalapszervezetei közé tarto­zik. S hogy ezt elérték, jelentős mér­tékben annak köszönhetik, hogy fel­lendítették a pártcsoportok tevékeny­ségét. FÜLÖP IMRE CD Q +-» 'CD > qS •*—« o N Ut CD N Ö w 0 < +-> t-i 'íd CU **H 0 V) N 'O cd rQ 0 F-4 co

Next

/
Thumbnails
Contents