Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-16 / 11. szám

A Csehszlovák Szocialiste Köztársaság ellen irányok) felforgatt ideológiai tevékenység 198B. III. 18. Az imperialista államok felforgató ideológiai tevékenységének elemzése során kiderült, hogy az utóbbi évek tevékenysége, az ellenünk felsorakoz­tatott érvek egy viszonylag stabil képletbe foglalhatók. Ez a séma vál­tozatlan, akár a CSSZSZK ellen, akár a fejlődő országok ellen irá­nyul. Egy sablonról van szó, amely minden alkalommal felhasználható lé­nyegének változtatása nélkül. A bur- zsoá propaganda a kifejezés módját és a konkrét érveket szükség sze­rint alkalmazza. A kapitalizmus té­teleinek hirdetésével a burzsoá orszá­gok értelmiségi rétegei között példá­ul azt igyekszik „bizonygatni“, hogy nálunk a tudományos alkotómunká­ban „nincs szabadság“ a hívők előtt azzal érvel, hogy az egyházat „üldö­zik, s a szakszervezetek nem teljesí­tik küldetésüket, mivel nálunk a CSKP egyeduralma érvényesül. A lát­ványosan összefüggő és a különböző tények sokaságát bizonyítási anyag­ként használja a felállított képletek­ben. A torzítás A burzsoá propaganda elsősorban a társadalompolitikai rendszer elemeit torzítja, amelynek mozgásában vi: szonylag legnagyobb szerepet a szub­jektivitás játssza. Ez a terület a tár­sadalom politikai felépítménye, ahol az ember, az állampolgár — aktív társadalmi tényező. Hasonló elvek szerint jár el akkor is, ha ideológiai hatását a nem szo­cialista országokra akarja kiterjesz­teni. Az egyes országok történelmé­ben, jelenében és távlati céljai közt megkeresi azokat a tényezőket és ér­dekszférákat, amelyek a forradalmi erők továbbfejlődése szempontjából kulcsszerepet játszanak, s egyaránt kinyomozza a hibáikat, tévedéseiket is. Megkeresi az érzékeny pontokat, s ezekre irányítja politikai és ideoló­giai támadásait. Ha a nem szocialis­ta világra akar befolyást gyakorolni, viszonylag gyakran visszaél a cseh­szlovák témakörrel. Ennek okát Cseh­szlovákia kül- és belpolitikájának alapelveiben kell keresni, valamint a szocializmus építésének sajátos, cseh­szlovák történelmében. A nemzetközi kapcsolatainkat gyakran károsító, sokszor ismételt rágalmak, tulajdon­képpen megtorló intézkedések azért a következetes osztály- és internaciona­lista politikáért, melyet Csehszlovákia a világforradalmi folyamatban és a nemzetközi politikai életben képvisel. A Csehszlovákia-ellenes ideológiai hatás főként a tervezés szocialista rendszere és a gazdasági élet köz­ponti irányítása ellen irányul. Egyes termékek vagy nyersanyagok ideigle­nes hiányát arra használja fel az el­lenséges propaganda, hogy a társada­lompolitikai rendszer egészét gyaláz- za, általános támadást indítson elle­nük. Ha a válságkorszak előtti pro­pagandát összehasonlítjuk a maival, látjuk, hogy akkor, az „újjásziiletési folyamat“ elején, a szocialista rend­szeren belüli új gazadsági modell fontosságát hangsúlyozták, míg ma az egész politikai rendszert elutasítják, mint nemcsak a gazdasági, hanem el­sősorban a politikai hibák okát és okozóját. Bár nem utasítják el azt a módszert sem, hogy felhasználják a szocialista gazdaság területén előfor­duló valóságos hibákat, sőt újakat is szövögetnek, vagy a hibák látszatát keltik ott is, ahol nincsenek, mégis észrevehető, hogy az ellenséges pro­paganda súlypontja a politikai felé­pítmény területére tevődik át. Ennek kétségtelen oka mind a kapitalista országok soraiban bekövetkezett vál­ságos helyzet, mind a mi gazdasági rendszerünk szilárdulása, fejlődésé­nek növekvő üteme. A gazdasági területre irányított pro­paganda kihasznál minden nehézsé­get, amellyel gazdasági életünknek meg kell birkóznia, beleszámítva azo­kat is, amelyeket mesterségesen ter­mel az imperialista gazdaságpolitika (ilyen volt például az ún. kőolajkrí­zis), de azokat is, amelyeket a rossz időjárás okoz (pl. 1979 tele), melyek egyaránt sújtották mind a tőkés, mind a szocialista országokat. A kulturális politika területe Az utóbbi időszakban, de különösen Wojtyla hercegprímás pápává válasz­tása óta fokozódik a külföldi vallási propaganda, amely a vallási ideoló­gia újjáélesztésére törekszik. A kato­licizmus mellett támogatják a többi vallási irányzatot is, beleszámítva a szektákat, pl. a jehovistákat. Kézen­fekvő, hogy egy céljuk van: a lakos­ság ateista, materialista humanizmu­son és az új szocialista értékrendsze­ren alapuló világnézeti egységének gyengítése, a hívők csoportjainak megszervezése, az istentiszteletek lá­togatása, az „Istennel való lelki egye­sülés“ céljából. Hogy nem csupán a hamis vallási illúziók, hanem a szo­cializmussal szemben álló, ellenséges politikai célok terjesztéséről van szó, ennek legnyomatékosabb bizonyítéka az a hathatós támogatás, amelyben az osztályellenség a reakciós törekvé­seket részesíti. Elsősorban a nyugat-európai orszá­gokból irányul Csehszlovákiára az ideológiai hatás egyik sajátos formá­ja, amely kulturális hagyományainkat igyekszik felhasználni ellenünk. Ez a hatás a humán értelmiség felé irá­nyul, akikben feltételezi a múlt nem osztályszempontú kultúrtörténeti és politikai tudat maradványait. Igyek­szik kapcsolódni a burzsoá köztársa­ság elvont humanista eszméihez, fel­élesztve a masarykizmust és újra hoz­zákapcsolni kultúránkat az úgyneve­zett európai, valójában burzsoá kul­túrához. Az ellenséges propaganda igyekszik bizonyítani a kulturális és gondolati „elnyomás“ tételét valótlan állítások felsorakoztatásával pl, hogy a legfigyelemreméltóbb alkotó egyé­niségek számára nem biztosították a publikálás lehetőségét azért, mert nem adták fel demokratikus meggyő­ződésüket és az alkotás szabadságá­nak eszméjét. Hamis képzetek kiala­kításán munkálkodnak, bizonygatva, hogy kultúrtörténetünk egyedüli kép­viselőinek csak azokat tarthatjuk, akik emigrációban élnek és azokat, akik mint ún. „disszidensek“ ugyan Csehszlovákiában élnek és alkotnak, de nincs rá lehetőségük, hogy legá­lisan publikálhassák műveiket. Az ún. illegális, vagy emigráns kultúra érté­keinek hamis mítoszát mesterségesen táplálják, keresik a rendszer „áldoza­tait.“ Jelenleg a nyugat-európai országok felől Csehszlovákiára irányuló ideo­lógiai nyomás egyik markáns vonása az ország újkori és múltbeli történel­mének meghamisítása. Mind a jelen­tős történelmi eseményeket, mind a személyiségek szerepét a burzsoá tör­ténettudomány szempontjai szerint csoportosítják, gyakran az antikom- munizmus és az antiszocializmus cél­jai szerint. E törekvések értelme ter­mészetesen az, hogy a történelmileg és politikailag művelt ember nevelése során a fiatalokban kialakíthassák a történelmünkre vonatkozó hamis kép­zeteket, s ezekre építsék azokat a burzsoá mítoszokat, melyek Csehszlo­vákiának Európában és a világban elfoglalt helyéről, küldetéséről szól­nak. Különösen durván meghamisít­ják a CSKP szerepét mind a szocia­lizmusba való átmenet időszakában, mind pedig a szocializmus építésének idején. A hamis jelszavak Az osztályellenség ideológiai tevé­kenységének egyik gyakran ismétlődő témaköre a forradalmi erők elleni harcban az emberi jogok probléma­köre, melyek a Carter-adminisztráció az USA politikájának hivatalos dokt­rínájaként jelölt meg. E témaválasz­tást a világtörténelem fejlődése de­terminálja, felelet ez arra, hogy az emberiség igénye a demokrácia és a szocialista igazságosság iránt tör­vényszerűen fokozódik, s ezzel egy­idejűleg egyre nő a szocialista eszme vonzó ereje a fejlődő és a kapitalista világban. A marxizmus—leninizmus elméleti­leg, a szocializmus pedig gyakorlati­lag múlta felül 'az emberi jogok egyé­ni értelmezését a kollektivitás, az elv­társi segítségnyújtás és a közös mű építése érdekében kifejtett együttmű­ködés elvével, amely biztosítja min­denki számára az emberi jogok gya­korlását. Nemcsak az állampolgári és politikai jogokat, hanem a nemzeti önrendelkezésre, a gazdasági, a szociális és a kulturális életre vonat­kozó jogokat is. A nyugati köröknek íz emberi jo­gokról kifejtett propagandája csak az elvont, álhumanista jelszavakra tá­maszkodhat. A „szabadságról“ és az „egyenlőségről“ anélkül beszélnek, hogy megemlítenék a többi jog bizto­sítását, mivel ezek csak a szocialista társadalomban érvényesülhetnek. A szocialista országok ellen irá­nyuló propaganda esetében az emberi jogok diktrinájának az a célja, hogy legalizálja a szocializmussal szem­ben ellenségesen elfogult egyének és csoportok működését, vagy legalábbis bizonyos nemzetközi védelmet nyújt­sanak számukra, lehetővé téve az ún. polgári kezdeményezés fejlesztését és támogatását. Az USA képviseleti szer­vei létrehozták az emberi jogok kér­déseivel foglalkozó attasé státuszát, s ennek magatartásából arra következ­tethetünk, hogy az amerikai külpoli­tika megkísérli országunkban is az ilyen Irányú tevékenység megszerve­zését és széles körű támogatását. Az emberi jogok témakörével pár­huzamos, és az osztályellenség ideo­lógiai tevékenységének már tradíciók­kal rendelkező témaköre a „demokrá­cia“. A nyugat-európai tőkésorszá­gok ellenünk irányuló propaganda­hadjáratai során ez a kérdés első he­lyen állt még a legintenzívebb ame­rikai kampány, az ún. emberi jogok védelmének idején is. A nyugat-euró­pai liberális és jobboldali burzsoázia és a különböző szociálreformista pár­tok ideológiai erőfeszítéseinek az a célja, hogy bizonyítsák a burzsoá de­mokrácia „előnyeit“ a szocialista de­mokráciával szemben. Szociológiai propaganda Az emberi jogok és a demokrácia problematikájával függ össze az ér­tékek, normák, célok, érdekek és szükségletek kérdése, mint az ember gyakorlati aktivitásának szabályozó tényezője. Az ideológiai felforgató te­vékenység már említett képletéhez kapcsolódik, annak logikus folytatása, amely az embereknek a munkához és a társadalomhoz való viszonyát, a mindennapi tapasztalatok szellemi fel­dolgozását, életmódjuk értékelését ve­szi célba. Ez a tevékenység az esz­közök egész skáláját felhasználja, „szociológiai propagandának“ minő­sítve azokat, tehát az olyan eszközö­ket, amelyek kifejezetten politikai vagy ideológiai véleménynyilvánítás nélkül szolgálják azt a célt, hogy a befogadó negatívan értékelje az őt körülvevő valóságot, a saját életmód­ját, lehetőségeit, és szimpátiáját, cso­dálatot, vágyat érezzen az után, amit felkínálnak neki. Ezen kívül haszná­latos még az ideológiai felforgató te­vékenység minden formája. Az osztályellenség e módszerek Csehszlovákia ellen irányuló felhasz­nálása során a valóság analíziséből indul ki. A fejlett szocialista társa- L dalom építésének folyamán ugyanis jelentősen fokozódik a szubjektum, az egyéniség szerepe. Azé a politikailag és társadalmilag elkötelezett polgáré, aki a tudományos-technikai fejlődé­sért fáradozik, alkotó módon viszo­nyul az új társadalom építéséhez, s egyúttal önfeláldozó internacionalista is, tehát eleget tesz mindazon elvárá­soknak, melyek a szocialista ember­rel szemben támasztott követelmény­ként felmerülnek. A reális szocializmus ereje Az ellenséges ideológiai hatásokkal szembeni offenzív harc leglényege- ■> sebb része hazánkban a fejlett szocia­lista társadalom sikeres építése. En­nek egyik fontos eleme a lakosság következetes eszmei-politikai nevelé­se, melyet a társadalmi folyamatok és jelenségek mély és sokoldalú elemzé­sével, magyarázatával kapcsolunk össze. Ebben nagy szerepet játszik a marxista—leninista elmélet tovább­fejlődése, különösen a fejlődés objek­tív törvényszerűségeinek további meg­ismerése, elemzése és felhasználása mind a mai társadalmunk építésében, mind a világforradalom győzelméért vívott internacionalista harcban. Offenzív tevékenységünk elválaszt­hatatlan részét képezi az imperializ­mus osztály-, nagyhatalmi politikai és gazdasági érdekeinek tisztázása, mert ezek határozzák meg ideológiai tény­kedését. Az ellenséges ideológia elleni harc­ban meghatározó jelentősége van a reális szocializmus sikereinek és te­kintélyének. A reális szocializmus ereje és előnyei egyértelműen kimu­tathatók bármely más társadalmi- gazdasági alakulattal szemben. Az offenzív ideológiai tevékenység szá­munkra nemcsak lehetséges, hanem szükségszerű történelmi kötelessé­günk. Elsősorban azért, hogy az egész világnak megmutassuk a szocialista társadalom fölényét a kapitalizmus­sal szemben. STEPANKA CAPOVA Ellenőrzés Eredményesen folytatják a ruzomberoki cellulóz és papíripari kombinát építésének munkáit, amely 1981-ben, az üzembehelyezés után Szlovákia egyik legkorszerűbb vállalata lesz. Tavaly 28 csehszlovák vállalat és kül­földi szállító 977 millió 833 ezer korona értékű munkát végzett, ami a terv­hez viszonyítva 153 millió koronával több. Az építőipari és szerelési dol­gozók az idei év első napjaitól kezdve jól dolgoznak. Felvételünkön: Robert Parsch mérnök, a hegesztés varratait ellenőrzi (V. Gabőo felvétele — CSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents