Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-16 / 11. szám
Feltűnést keltő, sokak számára bizonyára izgatóan érdekes lenne ez a cím: Kertészek a babagyárban. Tény ugyan, hogy Zétényiben (Zatín) babagy árnak nevezik a íöldművesszövetkezet egyik műhelyét, ahol babákat készítenek, s ott kertészek, a Bolyi (Bot) Efsz kertészeti csoportjának tagjai dolgoznak, de feleslegesen miért túlozzunk? Egyszerűen arról van sző, hogy az egyik prágai iparművészeti szövetkezet szervezőjének, Vladimír Kryka elvtársnak kezdeményezése alapján a földműves- szövetkezet vezetősége szerződést kötött, mely szerint a kertészeti csoport dolgozói a téli és a kora tavaszi idényben, amikor amúgy is kevés a kertészek dolga, díszbabákat készítenek. Henkvich Ondrej képzőművész, a kassai (Kogice) Állami Bábszínház díszlettervezője készítette el a díszbabák mintapéldányait. Tízfélét. Mindegyiket a spartakiádra készülő gyakonlatozók egyenruhájába öltöztette. Az iparművészeti szövetkezei szervezőjével közö sen kidolgozta a díszbabák készítésének technológiáját, vagyis a gyártási eljárás módját. Berendezték a szüksé ges eszközökkel a volt iskola egyik tantermét, mely a körzetesítés következtében nemrégiben szabaddá lett. Betanították a munkásokat. A többi a kertészek dolga. winiaaaotoaoooooooooaottaoooooooooooooQooooQtt Talán az is feltűnést keltő lenne, ha alcímként ' ezt írnám: Egyedül az asz- szanyok között. Tény 'Ugyan, hogy a műhelyben csak nők dolgoznak, és mind a húsz asszony. Egyetlen férfi közöttük Kóbori József, a közgazdasági szakközépiskolában két évvel ezelőtt érettségizett fiatalember, a műhelyfőnök. De hát nem is feltűnő manapság — sajnos —, hogy falvainkban, a földművesszövetkezetekben, főleg vezető beosztásban többnyire csak férfiak tevékenykednek, még ott is, ahol a beosztott dolgozók egytől egyig nők. Ezért a spontánul alakult, gyakorta szükségből eredő szokásért azonban ő csöppet sem felelős. Sőt, inkább dicsérendő, hogy így vélekedik: — Ogy szervezem és Irányítom a munkát, hagy aki alkalmas ró, szofcja meg a felelősségvállalást, tanulja meg a vezetést. Ezek egyike Csorosz Jánosné, aki az asztalsor végén ül, kezébe veszi az elkészített díszbabák mindegyikét, szakértőhöz illően a hibásakat félreteszi, majd a megfelelőkre kis papírszelvényt kötöz, melyre előzetesen az ellenőrzés igazolásaként ráírja a saját nevét. — Megbeszéltük a múltkori politikai tízperc témájaként, hogy a minőség fontos — magyarázza. — Nem vitás, hogy a ikézimunkázáshoz értő asszonyok ügyesen dolgoznak, de elég egy óvatlan, rossz mozdulat, már hibás a díszbaba. Űjra kézbe kell venni, ha tetszik, ha nem, mert első a minőség, második a minőség, meg harmadszor is csak az a fontos ebben a munkában. A másik fiatalasszony, Rontó Gézáné, aki nemrégiben úgy határozott, hogy varrás, ragasztás helyett inkább a formázógépet kezeli, közbeszól: — Jó is, hogy megtartjuk a politikai tízperceket, mert mi már nem vagyunk az Ifjúsági szervezet tagjai, de legalább ilyenkor politizálunk. A magunk módján persze. Az egyik idősebb asszony. Veszély Rudoljné, ezt hangoztatja: — Ha fiatalabb lennék, mint Klári, én bizony döntenék. Klári, azaz Remák Lászlóné, a műhely legfiatalabb dolgozója szabadkozva magyarázza: — Rólam van szó, meg arról, amiről a múltkor vitatkoztunk. Korom szerint még tagja lehetnék az ifjúsági szervezetnek, de hát nálunk az a szokás, hogy, ha férjhez megy a lány, már nem jár a fiatalok közé. Szokás. Jó szokás, vagy rossz, ezen vitáztunk. Az persze igaz, hogy legalább nőszövetségi tagnak illő Jelentkezni. Különben már döntöttem. Kérdezem tőlük: — Ki maguk között párttag? Erre így válaszol az egyik asszony: — Hivatalosan egyikünk sem az, de a pártelnök, amikor belátogat a műhelybe, meg eljön a kertészetbe, azt szokta mondani, hogy azért beszéli meg velünk a dolgokat, mert minket Igazolvány nélküli kommunistáknak tart. így van azután, hogy mi is ilyeneknek tartjuk magunkat. Nincs ebben semmi különös. Nincs, tehát szenzációvá való nagyítás lenne az is, ha következő alcímként ezt írnám: 'Aki tettekre Ihlet. Tény ugyan, hogy a iműhelyfőnök, Kóbori József pártunk tagjelöltje, s feladatként kapta, hogy a műhely agitátora legyen, de ő maga mondja: — Nem valami nagy szenzáció, amit vállaltunk, amiért magam is felelősséget vállaltam. Csak annyi, hogy minden szállítmányunk minden darabja Rontó Gézáné, aki varrás, ragasztás helyett szívesebben kezeli a formázógépet első osztályú minőségű lesz. Az itt dolgozók eszmei és politikai nevelését úgy irányítom, úgy szervezem, hogy mindenki tagja legyen valamelyik tömeg- szervezetnek. Közülük ketten a következő pártoktatási évben, az alapfokú tanfolyam résztvevői legyenek. Egy szabad szombaton mindannyian részt- vegyünk a környezetrendezési munkálatokban. Dolgozzunk, éljünk úgy, hogy mindenki értse meg: mi a kommunistákkal közös és azonos nézetet vallunk. Szóval ilyen egyszerű ez. Egyszerű, ilyen egyszerű tehát az én híradásom is. Nem titkolom azonban, hogy örülni fogok, ha majd Prágában a díszbabát kezükbe vevő gyakorlatozok valamelyikétől meghallom: — Szenzációsan szép. Tudom ugyanis, hogy becsületes, jó munkát, szorgalmas, pártunk iránt elkötelezett dolgozók munkáját dicsérik majd ezekkel a szavakkal. HAjDO ANDRÁS Veszély Rudolfné: „Én bizony dSntenék!“ (A szerző felvételei) Segítséget várnak A KOMMUNISTÁK ISMERIK FELADATAIKAT ÉS LEGYŐZIK A NEHÉZSÉGEKET Néhány napja, amikor a Bodrogköz egyik legismertebb községében, Kisgéresben (MalyHo- res) jártam, kellemes, meleg, tavaszra emlékeztető hangulat uralta a tájat. A határban játékos kedvű szél cirógatta a szépen zöldülő vetéseket, a faluban pedig benépesedtek az udvarok, a kertek, s a házak sarkig tárt ablakaikon át ízlelgették a tavaszillatú levegőt. Vasárnapra készülő, régi, falusi szombat délutánhoz hasonlított ez a keddi kisgéresi kép. Tiszta volt és takaros, mint a locsolás után frissen söpört udvar. TÁRGYILAGOS ELEMZÉS A helyi nemzeti bizottság üléstermében még ünnepélyesebb a kép. A fehér terítővei borított asztaloknál kiöltözött emberek tanácskoztak, pontosabban az 5400 hektáron gazdálkodó Géresi Efsz öt párt- alapszervezetének egyike tartotta ülését. Az őrösl (StráZe), nagygére- sl (Velky Horesj, pérbenylki (Pribeník) és szentesi (Plesany) kommunisták tanácskozása után a klsgéresiek zárták a sort, nekik Is elemezniük kellett a közös gazdálkodás legutóbbi évét, annak előnyeit, nehézségeit. Űk 75-en a 866 dolgozót és ebből mintegy 230 kommunistát foglalkoztató egységes földművesszövetkezetnek számban csak kis hányada, de az Irányításban, a szervezésben, a munkában való helytállásban és példamutatásban nem lebecsülendő csoportot alkotnak. Ezt maguk is jól tudják, ezért kommunistához illően végezték az értékelést és szabták meg az újabb tennivalókat. Fnrik Csaba pártelnök beszámolója tárgyilagosan foglalkozott az alapszervezet múlt évi tevékenységével, a kommunisták munkájával. A szövetkezet már régen zárt olyan gyenge évet, mint amilyen a tavalyi volt. A bruttó mezőgazdasági termelést csupán 87 százalékra teljesítette, lemaradások voltak a növény- termesztésben, mivel búzából csak 2,3 tonna termett hektáronként, holott egy évvel korábban 4,4 tonna volt a hozam. Az sem sorolható a jó eredmények közé, hogy egy dolgozó 1979-ben naponta 61 koronás bérért 184 korona értékű munkát végzett, mivel egy évvel előtte egy-egy szövetkezeti tag naponta 60 koronáért 205 korona értékű termelésre volt képes. HOL A HIBA? A vitában felszólalók közül többen is megjegyezték; az elmúl év kevésbé kecsegtető eredménye, illetve sikertelensége nem írható csupán az időjárás rovására. Az emberek legalább annyira bírálhatók, hiszen volt rá példa, hogy az agrotechnikai munkák, műveletek a jó időjárás ellenére is késtek, előfordult, hogy a traktoros délután négykor abbahagyta a munkát, holott ötig, vagy hatig elvégezhette volna azt a feladatot, amelyet a másnapi eső miatt csak jóval később tudtak teljesíteni. Nehézségek voltak a gépekkel, megtörtént, hogy rossz minőségűre sikerült a szenázs, sántított a növénytermesztők, állattenyésztők és a gépesítök együttműködése, sokszor baj volt az állatok tisztaságával, gondozásával és ehhez hasonló más gátló tényezők is előfordultak. Szombathy Károly, Kiss Tóth László, Nagy Zoltán, Radi János, Kovács Zoltán és Berta János felszólalásaikban éppen az említett nehézségek megoldására adtak néhány jó javaslatot, melyek közül a fegyelem, a rend, a kommunistához méltó példamutatás kívánkozik előtérbe. Ezeket követi a párttagok hatékonyabb meggyőző munkája a többi dolgozó körében, az egyes ágazatok közötti válaszfal eltávolítása, a gépek jobb kihasználása, a takarékosság, a minőség és nem utolsósorban a közvagyon iránti nagyobb felelősségérzet. AZ ÁLLATTENYÉSZTŐK JÖ MUNKÁJA A géresi kommunisták az eddiginél még több segítséget, támogatást várnak a partnerektől és a felettes szervektől, hiszen — amint azt megjegyezték — a Bodrogközben nehezebb a talaj megművelése, mint az ország más helyein, de a gépi ellátás — nem beszélve a pótalkatrészről — nincs ezzel összhangban. A géresi, a szentesi, az örösi és a perbenyíki földművesek a múltban már sokszor igazolták, hogy képesek kiváló teljesítményre is. Szükséges megjegyezni, hogy a napokban megtartott tagsági gyűléseiken sem csupán a fogyatékosságot mérlegelték, hiszen ha a növény- termesztésben nem is voltak kimagasló teljesítmények, azért az állattenyésztők kitettek magukért és hat százalékkal többet termeltek, mint egy évvel korábban. Teljesítményük 1976- hoz viszonyítva 33 százalékos emelkedést jelent. A kisgéresi részleg kommunistái ígéretet tettek, hogy igyekezni fognak a hibákat minél előbb kiküszöbölni, s az idei esztendőre kidolgozott tervüket a többi részleg kommunistáival, valamint a szövetkezet pártonklvüll tagjaival karöltve a lehető legjobban teljesíteni. . TERVEK, ELKÉPZELÉSEK Munkájuk nem lesz egyszerű, hiszen 1400 hektárnyi terület még lecsapolásra vár, s a szövetkezetnek a tavalyihoz képest 23 százalékkal kell növelnie a mezőgazdasági nyerstermelést, a hízó marháknál 85— 90 dkg a tervezett súlygyarapodás, az 1979-es évhez viszonyítva 50 százalékkal szükséges csökkenteni az állatok, s köztük főleg a baromfi elhullását, eladni 600 ezer napos pulykát, befejezni az épülő pulykafarmot, megkezdeni egy 500 férőhelyes istálló építését a hízó marhák részére, egy 1200 férőhelyes sertésőlat és egy 440 férőhelyes borjúneveidét. A tervek szerint 1570 hektáron termesztenek búzát, 540 hektáron szemes kukoricát, 200 hektáron cukorrépát — hogy csak a fontosabbakat említsük ... Az egyesített efsz dolgozóinak és főleg kommunistáinak valóban van mit tenniük, hogy egy év múlva olyan eredményekről számolhassanak be, amilyeneket tőlük a múltban már megszokott az ország. A februári pártgyűlések azt igazolták, hogy a kommunisták ismerik feladataikat és mindent latba vetnek az újabb bodrogközi sikerek érdekében, hazánk mezőgazdasága sikereinek érdekében. GAZDAG JÓZSEF Párttaggyfilés Kisgéresen (A szerző felvételei ?= ozsrn ca Ä i S * ws • p. 'O 03 .E •* s 5« 03 CO O 03 '« - c E WS 03 o c c 'OS «8 N p. Sí SS u "
