Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-02 / 9. szám
JOBB MINŐSÉGŰ NYERSANYAGBÓL—JOBB MINŐSÉGŰ TERMEK A szakadatlanul zúgó Nagymegyeri (Calovoj Tejüzem kéménye úgy magasodik a szántóföldek, fák fölé mint újat üzenő antenna. A városka utcáiba, udvaraiba azonban nem lát be. mert a tejgyárat tisztes távolságban, a határban építették fel vagy tizenöt évvel ezelőtt. A város és az üzem élete elválaszthatatlanul összekötődött, az alkalmazottak jelentős része megyeri lakos. A szemre is tetszetős élelmiszeripari létesítmény jő küldetése, hogy felvásárolja és feldolgozza a duna- szerdahelyi (Dunajská Stredaj járás mezőgazdasági üzemeinek a 90 százalékában, a komáromi (Komárno) járás közös gazdaságainak pedig a 30 százalékában termelt tejet. Továbbá, hogy ugyanezt a körzetet edássa tejjel és tejtermékekkel sőt, hogy Kelet-Szlovákiába és Csehországba is szállítson készítményeiből. KISEBB KÖRZET - TÖBB TEJ Mórocz Béla igazgató mondja, hogy felvásárló körzetük az utóbbi években összeszűkült. De a kisebb területről ma ugyanannyi tejet vásárolnak fel, mint régebben a nagyobb körzetből. Mégpedig azért, mert a mezőgazdasági üzemek intenzíven fejlesztették a tejtermelést. így a dunaszerdahelyi járásban tavaly már több mint 4000 liter tejet fejtek egy tehéntől. A tejüzembe most naponta mintegy 225 000 liter tej érkezik. Ebből 40—50 ezer litert megfelelő kezelés és csomagolás után az üzletekbe szállítanak. Körülbelül ugyanennyiből vajat, túrót, tejfölt, joghurtot készítenék, mintegy 140 000 litert pedig porítanak. A porító- részleget tíz évvel ezelőtt állították üzembe, mely azóta éjjelnappal üzemel. Ennek a zaja olyankor is hallatszik, amikor a többi üzemrészleg nem termel. Létesítésével megoldották a termelés és a fogyasztás ingadozásából származó „fölösleges“ tej okozta problémát. így nem vész kárba sem a gyári tej egy része, amikor magasabbak a hozamok, sem pedig a hétvégeken termelt tej, amikor kisebb a fogyasztás. A tejpor egy részét tőkés országokba exportálják, a többit borjak takarmányozására használják fel. ELSŐK A KERÜLETBEN A Nagymegyeri Tejüzem körzetébe tartozó mezőgazdasági üzemekben az utóbbi időben figyelemre méltó minőségi változás álloitt be a tejtermelésben. S ehhez a tejgyár is jelentősen hozzájárult. Amíg 1977-ben a felvásárolt tejnek csupán a 46,6 százaléka, 1978- ban a 49,5 százaléka volt első osztályú, addig 1979-ben már a 72,1 százaléka. így tavaly a nyugat-szlovákiai kerületben ők vásárolták fel a legtöbb első osztályú tejet. Az első osztályú tej termeléséhez szükséges feltételeket a tejüzem, a járási mezőgazdasági igazgatóság és a mezőgazdasági üzemek közösen teremtették meg. Hogyan? A tejüzem laboratóriumában már évek óta figyelték, hogy a tej zömének kielégítő a zsír- és a fehérje-, .viszont a megengedettnél magasabb az összcsíra- tartalma. S az átvett nyersanyag legtöbbször ez utóbbi miatt nem volt besorolható az első osztályba. Az is nyilvánvaló volt, hogyha a fejés során bármilyen szigorúan tartják is meg a higiéniai előírásokat^ akkor sem tudják elkerülni a bizonyos fokú mikrobás szeny- nyeződést. A mikrobáik a meleg tejben gyorsan szaporodásnak indulnak. Ezáltal mire nagyobb távolságból b teherautó a tejüzembe érkezik rakományával, a tej összcsíratartalma magasabb lesz a kívántnál. Elhatározták hát, hogy intézkedéseket tesznek a higiéniai minőség javítására. Ez egyrészt közegészségügyi érdek, másrészt pedig feltétele a korszerű automatizált tejipari technológiák általános alkalmazásának. A tejüzem a gazdaságok részére 500—10 000 literes hűtőberendezéseket szerzett be. Emiatt szinte az egész országot bejárták. A tej most már szinte pár perccel a fejés után hűtőbe kerül, s lehűlve már nem szaporodnak benne tovább a mikrobák. ELŐTÉRBEN A HIGIÉNIA A kimutatásokból egyértelműen kitűnik, hogy a minőség ugrásszerűen megjavult, de még így is 24,6 százalékot tett ki a másodosztályú tej és 3,3 százalékot a harmadosztályú ... Zakál Ernő, a felvásárló részleg vezetője naponta meglátogat néhány mezőgazdasági üzemet. Ily módon havonta kétszer mindenhová eljut. Minden alkalommal mintát vesz a tejből, amit a tejüzem laboratóriumában megvizsgálnak. Szolgálati útjai során megismerte a fejőket is. Tudja, ki milyen munkát végez. Elmondja, hogy azért rajtuk is múlik, milyen a tej minősége. Bár azt egy percig sem vonja kétségbe, hogy a hűtőberendezések valóban nélkülözhetetlenek. Viszont a tej összcsíratartalma továbbra is magas — ott ahol hiányosan tisztítják ki a fejőgépeket és a többi szükséges munkaeszközt. A hűtéssel ugyanis csak a mikrobák szaporodása akadályozható meg, a már bekerült kártevők így nem pusztíthatók el. S hogy melyik hűtőbe mennyi mikroba kerül, az egyedül a gondozóktól függ. — Ezért hát a felbári, a du- natőkési, sósszigeti gazdaságban, ahonnét rosszabb minőségű tejet kapunk, miután felszerelték a hűtőket, most arra van szükségük, hogy a tejtermelő és tejkezelő dolgozók is magukévá tegyék a higiéniai szempontok megtartásának fontosságát. JOBB MINŐSÉGÉRT — TÖBB PÉNZ Érdemes első osztályú tejet termelni, mert ez többet jövedelmez. Első osztályú tejért a tejüzem télen 3,10, nyáron 2,80 koronát fizet literenként. Másodosztályúért 10, harmadosztályúért 30 fillérrel kevesebbet. S bizony errefelé nem egy mezőgazdasági üzem öt millió liter tejet is termel évente. így hát annak, aki ügyel a minőségre, sokkal több pénz üti a markát. — Nyilván ez is közrejátszik abban, hogy a Felsőpatonyi, a Csilizradványi, a Hodosi, a Lú- csi, az Eperjesi, az Aranyosi Egységes Földművesszövetke- zet, a Komáromi és a Bőst Állami Gazdaság mindig első osztályú tejet szállít — mondja az igazgató. Az este kifejt tej egész éjszaka a termelőnél van a hűtőben. Ezt a reggel fejt — szintén tíz fokra lehűtött — tejjel együtt hozzák be a tejüzembe. így üzemanyagot takarítanak meg a mezőgazdasági üzemek, mert most már naponta csak egyszer teszik meg az utat. A tejüzemnek pedig ez azért haszon, mert amióta nincs esti tejátvétel, azóta nincs esti műszak sem. De vajon győzik-e azt a munkát egy műszak alatt elvégezni, amit azelőtt kettő alatt végeztek el? — Győzzük — mondja Méhes Vilmos igazgatóhelyettes. — Ugyanis azelőtt délelőtt és délután is sok volt az üresjárat. Ha nem volt tej, akkor sem állíthattuk le a gépeket, mert nem tudtuk, melyik percben érkezik újabb szállítmány. Most viszont délelőttönként dupla mennyiségű nyersanyag érkezik, tehát mindig van mivel dolgozni. így jól kihasználjuk a gépeket, a második műszakban eddig felhasznált energiát pedig megtakarítjuk. Tehát mindenképpen gazdaságosabb most a termelés, és ezzel eleget tesznek a tejipartól is joggal elvárt hatékonyságjavulási követelményeknek. S az sem elhanyagolható szempont, hogy az első osztályú tejből készült termékek íze is határozottan jobb. A laikus számára is mérhető jellemzője, hogy normál hűtve tárolással 2—3 napig romlás veszélye nélkül eltartható. KOVÁCS ELVIRA A tej a gyermekeknek is elengedhetetlen tápláléka (Felvétel: CSTK) ¥ hangulatban zajlott le a Mar- J KJ celházi (Marcelová) Efsz zár- számadó közgyűlése. A művelődési otthon nagytermében a vezetőség és tagság egy év fáradságos munkájáról adott számot. Bakulár László, az efsz elnöke beszámolójában megköszönte a tagok igyekezetét, azonban a bírálattal sem fukarkodott. Szólt arról, hogy a termelési és pénzügyi terv teljesítésében való lemaradást egyrészt a kedvezőtlen időjárás okozta, másrészt az, hogy nem minden szakaszon végeztek jó munkát. „Az alacsony hozamok miatt már kevés lehetőségünk van az ötéves tervidőszakra meghatározott gabonaprogram teljesítésére“ — mondotta az elnök. A növénytermesztésben a cukorrépa hozama volt jó. A 377 mázsás hektánhozammal a cukorrépa-termelésben járási méretben az élre kerültek. Nagy termést adott a silókukorica is. A silótakarmányok átlagos hektárhozama 460 mázsa volt. A zöldségtermesztő csoportok túlteljesítették a pénzügyi bevétel tervét, de ezen a szakaszon még nem sikerült megvalósítani az iparszerű termelési formákat. Egyrészt azért, mert a gépek sem feleltek meg teljesen a követelményeknek, másrészt azért, mert egyes parcellákon elgyomosodtak a növények. A paradicsom például annyira elgyomosodott, hogy kombájnokkal nem takaríthatták be. Habár a szövetkezet földterületének nagy része homokos és általában víz- igényes, mégis nagyobb hektárhozamokat lehetne elérni gabonából, hogyha több szerves trágyát juttatnának a földbe. Azonban a zöldségtermelés is sok szerves trágyát igényel. A vezetőségnek tehát nehéz eldöntenie, hogy melyik parcellákra juttasson több istállótrágyát. Nehéz meghatározni a növény- termesztés szerkezeti összetételét is, mert a felsőbb szervek nem veszik figyelembe mindig a helyi viszonyokat. Molnár József mérnök, a növénytermesztés vezetője arról tájékoztatott, hogy a korábbi érésű búza- és kukoricafajtákat termelik nagyobb területeken, mert azok, ha kisebb hozamot is adnak, idejében beérnek, és sok tápanyagot tartalmaznak. A múlt évhez viszonyítva kétszáz vagonnal több zöldséget termesztenek. Lényegesen több salátát, pirospaprikát, salátauborkát és vöröshagymát adnak el. Ezeket és a paradicsomot már géppel vetik, hogy megtakarítsák a palán- tanevelés költségeit. Molnár Ferenc szakosított agronómus egyetértett a növénytermesztés vezetőinek véleményével, de kiegészítette azzal, hogy a zöldségtermesztésben is szerkezeti változások lesznek. Mivel tavaly a karalábé egy részét nem tudták értékesíteni, az új évben már nem termesztik. Az agronómus nem szívesen beszél erről, mert szövetkezetükben nagyon jók a feltételek ennek a zöldségfélének a termesztésére. De nehézségeik voltak a félkészárura feldolgozott paradicsomlé eladásával is. Sokat kellett futkosniuk, amíg valahogy értékesíteni tudták. Szerinte idén sem lesz sokkal jobb a helyzet. Százhúsz hektáron kell termelniük paradicsomot, de a Slovlik érsekújvári (Nővé Zámky) üzemének vezetőségével még mindig nem kötötték meg a szerződést. Tehát újra kérdéses, hogy a félkészáru idejében gazdára talál. Varga István virágkertész kevesebb gonddal küzdött, mint a zöldségtermesztés vezetője — a pénzbeli tervet is magasan túlteljesítette —, mégsem elégedett. A nyári időszakban a kánikula idején a virágok gyorsan elhervadtak. Ha lett volna hütőház, akkor az aránylag nagy veszteségeket megelőzhették volna. Most tervezgetik egy ilyen hűtőház építését, amelynek beruházási költségei rövid idő alatt megtérülnének. A szövetkezet vezetősége a helyi adottságoknak megfelelően szeretné átalakítani a növénytermesztés szerkezetét, és elkészíteni a terveket. Azonkívül, hogy 200 hektáron termelnek zöldséget, még 160 hektár napraforgó termelését is vállalniuk kell. Nehézséget okoz számukra a hely hiánya. Ugyanis a kiszemelt táblán még gyom- irtószer-maradványok vannak, tehát a napraforgó ritkán kelne. Most kilincselnek a járási és felsőbb hivatalokban, hogy valamilyen módon megoldják ezt a problémát. A beszámolónak a zöldségtermesztésről szóló részével kapcsolatban Czókus István mérnök, a hetényi (Chotín) vasútállomás főnöke is kifejtette véleményét. Szerinte a marcelházi és a környékbeli szövetkezeteket nagyobb mértékben kellene zöldségtermesztésre szakosítani. Akkor május közepe után még több „zöldexpreszt“ indíthatnának Prágába és a cseh országrészek más városaiba. A zárszámadó közgyűlés felhívta a figyelmet egy komoly problémára, a termelésnek a helyi adottságokhoz alkalmazkodó szakosítására. Amint a nehézségek, visszásságok, problémák bizonyítják, ez a szemlélet nagyon lassú ütemben hódít teret, és megoldásra várnak még a szállító—megrendelői kapcsolatokban mutatkozó próblémák is. BÁLLÁ JÓZSEF 19». ni i 6 ÚJ SZÚ A KIVI ADOTTSÁGOKNAK ME6FELEIDEH Nagyobb támogatást érdemelnének a zöldségtermesztők
