Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-17 / 7. szám

Egy hónap telt el a római „szupersorsolás“ óta, de még mindig beszédtéma. Most már nem is annyira a sorsolás mikéntjét emlegetik, hanem azt, hogy a csoportbeosztások tudatában kinek milyen az esélye ia labdarúgó Európa-bajnokság nyolcas döntőjében. Nézzük meg közelebbről Csehszlovákia csoportbeli ellenfeleit, az NSZK-t, Hollandiát és Görögországot.

HAT ÉV ALATT CSAK ÖT VERESÉG. Kétségtelen, hogy a második csoport esélyese az NSZK válogatottjai A legtöbb európai rangsorolás az első helyen tüntette fel tavaly a nyugatnémet csapatot. Annak ellenére, hogy a törökök elleni utolsó Európa-bajnoiki mérkőzésen nem játszott valami jól, nyilvánvaló: Jupp Derwall edző vezetésével a nyugatnémet válogatott kilábalt a hullámvölgyből, amely az argentínai világbajnokságon volt a legmélyebb.

Az NSZK labdarúgásának erejéről tanúskodik, hogy az 1974-es világbajnoki cím megszerzése óta ötven mérkőzésen mindössze öt (!) vereséget szenvedett: Anglia 0:2 (London, 1975), Franciaország 0:1 (Párizs,

1977) , Brazília 1:3 (Hamburg,

1978) , Svédország 2:3 (Stockholm, 1978), Ausztria 2:3 (Cor- dóba, 1978), Jupp Derwall szövetségi kapitány 1978. október l e óta irányítja a válogatottat. Prágában volt premierje és a nyugatnémetek az emlékezetes mérkőzésen 4:3-ra nyertek Csehszlovákia ellen. Azóta még tizenegy mérkőzés következett — veretlenül. Igaz, Málta szigetén és Törökországban (0:0) majdnem „eltérítették“ a veretlenség útjáról, az NSZK-t, de ott a cél szentesítette az eszközt.

Csehszlovákia válogatottja tizenhat évvel ezelőtt, 1964-ben Ludwigshafenben nyert utoljára az NSZK ellen. Az azóta lejátszott mérkőzések: NSZK— Csehszlovákia 3:0 (Düsseldorf, 1973), Csehszlovákia—NSZK 2:2 (Belgrád, 1966, EB-dömtő. Tizenegyes rúgásokkal Csehszlovákia nyert), NSZK—Csehszlovákia 2:0 (Köln, 1977), Csehszlovákia—NSZK 3:4 (Prága, 1978).

Most nincsenek olyan csillagok az NSZK válogatottjában, mint a hetvenes évek első felében voltak; vannak viszont megbízható, jó képességű labdarúgók: Kaltz, Stielike, Bo:n- hof, Rummenigge, Fischer... A nyugatnémet válogatott tavaly rendszerint a következő Összeállításban játszott: Nigbur

(Burdenski) — Kait, Cullimann, Förster, Dietz — Bonhof, Schuster (Stielike), H. Müller,

Klaus Fischer, az NSZK labdarúgó-válogatottjának gólerős csatára (Archív-felv.)

— Rummenigge, Fischer, Nickel.

A Nyugatnémet Labdarúgó Szövetség (Deutscher Fussball Bund) 18 000 klubot és mintegy 3,5 millió igazolt futballistát tart nyilván. A válogatott kétszer nyert világbajnokságot (1954, 1974) és egyszer Euró- pa-bajnokságot (1972), egyszer volt VB-második (1966) és EB második (1976), egyszer pedig világbajnoki bronzérmes (1970). Ilyen eredménnyel egyetlen európai csapat sem dicsekedhet!

HERVATAG A HOLLAND TULIPÁN? Ha azt mondják: Hollandia, a hetvenes évek, a holland labdarúgás dicső korszaka jut eszünkbe: két világbajnoki ezüstérem (1974, 1978) és egy EB-broznérem (1976). Feye- noord, Ajax ... Gruyff, Rensen- brink, Haan, Rijsbergen, Suur- bier, Neeskenas ... A nagy nevek már nincsenek a csapatban. De hullámvölgyről beszélni? Nem kifizetődő. Argentínába tíz (1) újonccal ment a válogatott és megvédte ezüstérmét. A világbajnokság után új edző jött (Jan Zwartkruis) és tovább fiatalított. Az eredmény? A VB utáni tizenkét mérkőzésen mindössze két vereséget szenvedett az együttes. Az Európa-bajnokság során a legnehezebb csoportból (Lengyelország, NDK, Svájc, Izlandi jutott tovább és az NDK elleni lipcsei, mindent eldöntő mérkőzés jellemző volt a tulipánok országának futballistáira: Öt tartalékkal (!) 0:2-ről (!) fordították meg a találkozót. Hát jel mer itt hullámvölgyről beszélni?!

A hollandokat csakugyan trónkövetelőknek lehet nevezni. Kétszer is közel álltak a világbajnoki címhez és most ismét a trónkövetelők között vannak. Az Eurőpa-bajnokságon eddig nem pok babér termett számukra. A jelenlegi holland válogatott erőssége a 32 éves Schrij- vers kapus, a söprögető Krol, (70-szeres válogatott), Tahama- ta és La Ling.

Az elmúlt tíz évben a csehszlovák válogatott csák kétszer játszott Hollandia ellen: Csehszlovákia—Hollandia 1:2 (Prága, 1972), Csehszlovákia—Hollandia 3:1 (1:0, 1:1) — meghosszabbítás után (Zágráb, EB- elődöntő). Hollandiában egyébként mintegy 8000 klubot és 965 000 Igazolt futballistát tartanak nyilván. A Holland Labdarúgó Szövetség 1904-től tagja a FIFA-nak, az alapítók közéi tartozik.

ISMERETLENEK, TAPASZTALATLANOK. Nem vitás, hogy a nyolcas döntő legismeretlenebb és legtapasztaiiatlanabb csapata a görög válogatott.

Hallomásból sok jót tudunk a

görög futballistákról (gyorsak, játékosak, technikásak), de az is ismeretes, hogy taktikailag, erőnlétileg és csapatjátékban távolról sem tartoznak a legjobbak közé. A csehszlovák labdarúgóknak válogatott szinten nem sok alkalmuk volt meggyőződni a görögök képességeiről. Eddig mindössze két hivatalos csehszlovák—görög váloigatott mérkőzés volt. 1977- ben Prágában 4:0-ra kaptak ki a vendégek; gondtalanul fociztak és alárendelt szerepet játszottak. Két évvel később már sok gondot okoztak a csehszlovák válogatottnak Szaloniki- ben, többet támadtak, de l:0-ra kikaptak.

A „görög csoda“ (így nevezik a legjobb nyolc közé jutást) hátterében a 46 esztendős Al- ketasz Paniaguliasz edző áll. Az ő vezetése alatt volt először hosszabb edzőtáborozáson a görög válogatott, ő vezette be a vas tégy el met és a kemény erőnléti edzéséket. 1977 óta irányítja a válogatottat és utasítja rendre a „sztárokat“. A döntő fontosságú Szovjetunió elleni mérkőzés előtt kihagyta a keretből az „ezüstcipős“ Mav- roszt, a selejtezők leggőlerő- sebb játékosát, mert megjegyzései voltak a felkészüléssel kapcsolatban. A csapat így is nyert, és Mavrosz bocsánatot kért a kapitánytól...

Panguliasz edző a következő kerettel készül az EB-re: Ster- joudasz, Ravouszisz, Nikolou- diisz, Ardizoglou, Mavrosz (mind AEK Athén), Konsztan- tinou, Kapszisz, Livathinosz, De- liíkarisz (mind Panatshinikosz), Keleszisz, Kirasztasz, Karavitisz, Galakosz (mind Pireusz), Gou- narisz, Joszifidisz, Damanakisz, Orfanosz, Kosztikosz (PAOK), Anasztopoulosz (Panonioniosz). Görögország 1927-től tagja a FIFÁ-nak és a csaknem 2000 klubban több mint 90 ezer futballista rúgja a labdát. Hogy hogyan, azt június 14-én saját bőrükön is tapasztalhatják a csehszlovák labdarúgók.

TOMI VINCE

^ *

A SZOVJETUNIÓ ÉS SZKOBUKOVA

A hét közepétől már osztják a téli olimpia érmeit Léke Plaoidben. Hogy az előző 12 féld játékokon melyik ország hány érmet szerzett, azt az alábbiakban próbáljuk összegezni.

Az 1924. évi chamonix- olimpia óta 992 érem talált gazdára. A négy évvel ezelőtti játékokig Norvégia sportolói szerezték a legtöbb aranyérmet, de Innsbruck után már a Szovjetunió (csak 1956-tól vesz részt a téli olim piákon) áll a nemzetek élén (az ország neve után az

airany-, ezüstés

bronzérmek számát

tüntettük

tel):

1. Szovjetunió

52

32

35

2. Norvégia

50

50

28

3. USA

30

36

28

4. Finnország

23

35

29

5. Ausztria

22

31

28

6. Svédország

22

21

25

7. NDK

16

13

17

8. Svájc

15

17

16

9. NSZK

14

13

13

10. Franciaország

12

9

12

11. Kanada

11

7

14

12. Olaszország

1Ö

7

7

13. Hollandia

9

13

9

14. Naigy-Britannia

4

2

6

15. Németország

3

3

3

16. Csehszlovákia

2

5

5

21. Magyarország

0

1

4

Csehszlovákiának

a következő spor

tolók szereztek órnfet — aranyérem:

Helena Sikolová (1972, sífutás), Hana Máskává (1968, műkorcsolya).

Az alábbiakban sportáganként tüntetjük fel az érmeket.

JÉGKORONG. Kanada 6 — 2 — 2, Szovjetunió 5 — 0 — 1, USA 1 — 6 — 1, Anglia 1—0 — 1, Csehszlovákia 0 — 3 — 3.

FÉRFI ÉSZAKI SÍZÉS. Norvégia 25

— 25 — 19, Finnország 13 — 16 — 10, Svédország 12 — 14 — 11, Szov jetunió 6—3 — 11, NDK 4 — 2 — 6, NSZK 2 — 1 — 1, Csehszlovákia 1

— 1 — 1. Japán 1 — 1 — 1, Olasz ország 1 — 1 — 1, Lengyelország 1

— 0 — 0.

női Északi sizes, szovjetunió 10 — 7 — 7, Svédország 3 — 2 — 1, Finnország 2 — 5 — 6, Norvégia 1 — 1 — 2, Csehszlovákia 0 — 0 — 1, NDK 0 — 0 — 1.

FÉRFI ALPESI SZAMOK. Ausztria

8 — 8—9, Franciaország 7 — 3 —

5, Svájc 4 — 7 — 3, Olaszország 3

— 2 — 2, NSZK 1—12—1, Nor végi a 1 — 1 — 1, Spanyolország 1 — 0 — 0, Liechtenstein 0 — 0—1.

NŐI ALPESI SZAMOK. Svájc 6 — 2

— 1, NSZK 5—4 — 2, Egyesült Államok 4 — 4 — 5, Franciaország 3 — 5 — 2, Kanada 3—1 — 1.

BIATLON. Szovjetunió 5 — 2 — 3, Norvégia 2—1 — 1, Svédország

I — 0 — 2, Finnország 0 — 2 — 0, NDK 0 — 0 — 1.

FÉRFI GYORSKORCSOLYA. Norvégia 18 — 22 — 17, Szovjetunió 9 — 6 —

6, Egyesült Államok 8 — 7 — 3, Finnország 6 — 6 — 7, Hollandia 5 — 8 — 3, Svédország 4 — 3 — 5, NSZK 2—0 — 0.

NŰI GYORSKORCSOLYA. Szovjetunió

II — 7 — 6, Egyesült Államok 3

Jifí Raska (1968, síugrás), Ondrej Ne- pela (1972, térti műkorcsolya). Ezüstérem: jégkorongcsapat (1948, 1968, 1976), Karol Divín (1960, műkorcsolya), Jifí Raska (1968, síugrás). Bronzérem: Rudolf Burkert (1928, síugrás), jégkorongcsapat (1964, 1972),

Galina Kulakova (balról) négy aranyérmet nyert az eddigi olimpiákon. És most is ott van Lake Placidben. Mellette Oljunyina és Mubcacseva látható

— 3—2, Hollandia 3 — 3—4, Finnország 1 — 2 — 2, NDK 1 — 2

— 0, NSZK 1 — 0 — 0.

BOB. Svájc 5 — 5 — 6, Egyesült Államok 5 — 4 — 5, Olaszország 3

— 4 — 2, NSZK — 3 — 3 — 4, x NDK 2 — 0 — 0, Nagy-Britannia 1

— 1 — 1, Kanada 1 — 0 — 0. SZÄNKÖ ÉS SKELETON. NDK 9 —

6 — 5, Olaszország 3 — 0 — 1, Ausztria 2 — 2 — 2, NSZK 1 — 4 — 4, Egyesült Államok 1 — 2 — 0.

FÉRFI ÉS NŐI MŰKORCSOLYA Ausztria 7 — 9 — 4, Szovjetunió 6

— 5 — 0, Egyesült Államok 5 — 7

— 10, Svédország 5 — 3 — 2, NSZK

4 — 3 — 2, Nagy-Britannia 3 — 4

— 8, Norvégia 3 — 2 — 1, Kanada 2 — 3 — 5, Franciaország 2 — 1 — 4, Hollandia 1 — 2 — 0, Csehszlovákia 1 — 1 — 1, Finnország 1 — 1

— 0, Belgium 1 — 0 — 1.

A téli olimpiák legeredményesebb egyéni versenyzője továbbra is Li- gyija Szkoblikova. És valószínűleg az is marad, mert manapság már annyira szakosítva vannak a versenyszámok, hogy szinte elképzelhetetlen több számban is nyerni. Szkoblikova az 1960-as és az 1964-es olimpián hat (1) aranyérmet szerzett gyorskorcso lyázásban. A további sorrend: Claes THUNBERG (norvég, gyorskorcsolya)

5 — 1 — 1, Sixten JERNGERG (svéd, sífutás) 4 — 3—2, Ivar BALLANG- RUD (norvég, gyorskorcsolya) 4 —

2 — 1, Galina KULAKOVA (szovjet sífutás) 4 — 1 —v 2, Jevgenytj GRI- SIN (szovjet, gyorskorcsolya), 4 — 1—0, Veiko HAKULINEN (finn; sífutás) 3 — 3 — 1, Eero MÄNTYRAN- TA (finn, sífutás) 3 — 2 — 2, Johan GROTUNSBRAATEN (norvég, sífutás),

3 — 1 — 2, Ard SCHENK (holland, gyorskorcsolya) 3 — 1 — 0, Thorleit HAUG (norvég, sífutás) 3 — 0 — 1

összeállította: (t. v.)

6ÚJ SZÓ

Index: 48 097

Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 331-252, 332-301. főszerkesztő: 532-20 szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29. gazdasági ügyek: 506-39 Távíró: 092308. Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalata — Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. PRÖBANYOMÄS. Magánszemélyek a következő elmen adhatják fel hirdetéseiket: 893 39 Bratislava, Jiráskovő 5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista közü- letek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893 39 Bratislava, Vajanského nőbreíie 15/11., telefon: 551-83, 544-51. Az Oj Szó előfizetési díja — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Űj Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti: a Postai Hírlapszolgőlat. Előfizetéseket elfogad minden oostai kézbesítő. Külföld; megrendeléseket PNS Űstredná expedíció a dovoz tloöe. 884 19 Bratislava. Gottwaidovo nőmestie 6. A SÜTI regisztrációs szórna 5/2.

MIT TUDNAK AZ