Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-17 / 7. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1980.11.17. BRATISLAVA XIII. ÉVFOLYAM ÄRA I KORONA H atvan éve, 1920 februárjában mozgalmas napok jellemezték Csehszlovákia életét. Megerősödött és a tömegek körében egyre nagyobb befolyásra tett szert a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt balszárnyának a koncepciója. Az 1919. december 7-én megtartott önálló konferenciáján elfogadott Program- nyilatkozat egyértelműen leszögezte, hogy a munkás- hatalom kivívásának és megtartásának egyetlen elképzelhető formája a proletárdiktatúra. A munkás- mozgalomnak a parlamentarizmus, a politikai és a polgári demokrácia csak az egyik eszköze, de nem a célja. A szociáldemokrata pártnak a Cseh- rés Morvaországban dolgozó huszonhat kerületi szervezete közül 1920 januárjában már tizenöt a baloldali programjáért szállt síkra. A párt járási szervezeteinek szinte mindegyike a baloldal forradalmi irányvonalát támogatta. A forradalmi hullám egyre nagyobb méreteket öl töitt. Ostrava környékén 1920 januárjában közel százezer cseh, lengyel és német munkás sztrájkolt. •Ugyanakkor Kladno környékén sok ezer mezőgaz dasági munkás lépett fel az uralkodó osztály elnyomó politikája ellen. Az egyre rosszabbá vált közellátási viszonyok miatt 1920 februárjában és márciusé ban nagy munkásmegmozdulások, .tiltakozó sztrájkok, éhségtüntetések zajlottak .le szerte az országban. Az 1920-as évek elején fellángolt csehszlovákiai osztályharc szorosan összefonódott a Szovjet-Oroszor- szág iránti szolidaritási mozgalommal, valamint a nemzetek és a nemzetiségek egységének a megteremtésére irányuló törekvéssel. A bratislavában Volksstimme címmel megjelent német nyelvű lap 1920. január 30-án megjelent száma például így írt: „A németek ne a csehek, a magyarok ne a szlovákok ellen harcoljanak, hanem valamennyi nemzetiség összes dolgozója, valamennyi nemzetiség összes iki zsákmányolója ellen harcoljon“. A magyar, a szlovák, a cseh, a német, a lengyel és az ukrán proletárokat -már a századforduló elején szoros kapcsolatok fűzték egymáshoz. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, majd a magyarországi proletárdiktatúra tapasztalatot, erőit és biztatást nyújtott szlovák és a cseh proletárok törekvéséhez. A .magyar dolgozók internacionalista kötelességük nek tekintették a Szlovák Tanácsköztársaság támogatását. A forradalmi eseményekben, a nagy mun- kásmegmozdu'Iások során nemcsak 1919-ben, a Ta nácsköztársaság idején, hanem később is bizonyíthatóan megmutatkozott, hogy a Csehszlovákiában élő nemzetek és nemzetiségek proletárjai (a cseh, a szlovák, a magyar, a .német, a lengyel, az ukrán és a többi nemzetiségű dolgozók) szolidárisak egymással, azonos célért, az osztályfelszabadulásért és az új társadalmi rend, az új világ megteremtéséért küzdenek. Hatvan éve Dél- és Kelet-Szlovákiában a nemzetiségi dolgozókat a kizsáikmányolók elleni harc taktikájára és forradalmi öntudatra írásos közleményekkel elsősorban a Munkás Újság, a Kassai Munkás és a Karpatszka Pravda nevelte. A Kassai Munkás helyi jellegű időszaki közlönyként 1907. március 16-án Indult. Hetilappá 1919. ja nuár 4-én, napilappá (most hatvan éve) 1920. február 15-én alakult. Európában sokáig a Kassai Munkás volt az egyetlen naponta megjelenő magyar nyelvű kommunista szellemű sajtótermék. Munkatársai többnyire azokból az itteni és magyarországi születésű harcosokból tevődtek össze, akiknek az 1919-es Ta nácsköztárisaság bukása után menekülniük kellett Magyarországról. A lap elsősorban arra törekedett, hogy fejlessze a dolgozóik .műveltségét, és a tudás széles körben történő terjesztésével növelje a munkásság erejét és az osztályharcban betöltött szerepét Hasábjain nemcsak a magyar, hanem a szlovák a cseh, a szovjet, a német, a francia és az amerikai szocialista írók is helyet kaptak. Szerkesztői és munkatársai — az azóta nemzetiközi tekintélyt szerzett Illés Béla, Jász Dezső, Mácza János, Hidas Antal, La dislav Novomesky és mások — magatartását a pro letár nemzetköziség jellemezte. A Kassai Munkás — a cseh nyelvű Rudé právo és a szlovák nyelvű Pravda chudoby magyar nyelvű test vérlapja — amellett, hogy olvasóit sokrétűen tájékoztatta és forradalmi öntudatra nevelte, a köréje tömörült baloldali erők segítségével nagy szerepel vállalt a Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakítását előkészítő munkáiból is. A Kassai Munkás tevékenységét — különösen az az utóbbi években — már számos cikk és tanulmány méltatta. Botka Ferenc irodalomtörténész A Kassai Munkás című monográfiájában például így ir: „4 Kassai Munkás (később: Munkás) története elválaszt hatatlanul összeforrt a csehszlovákiai munkásmozgalommal. Cikkeiben, híranyagaiban hűen tükrözi a húszas és a harmincas éveik politikai harcait. Mint forrásanyag — nélkülözhetetlen haladó hagyományaink feltárásában... a Kassai Munkás (később: Munkás) nemcsak a csehszlovákiai dolgozók érdé keiért szállt síkra: hatékonyan segítette a Magyar- országi Kommunista Párt munkáját is. Internacionalista szerepvállalása különösen a húszas években jelentős...“ Jász Dezső, a Kassai Munkás egykori szerkesztője, a jelenleg Berlinben élő veterán kommunista A Szép napok a Kassai Munkásnál című cikkében leszögezte: „Az osztálybarc szempontjából az akkori idők legfontosabb kérdése — összcsehszlovák viszonylatban — a munkásegység volt. A balszárny felülkerekedése a szociáldemokrata párton belül (mind Szlovenszkón, mind Ruszinszkón) kedvező feltételeket teremtett a magyar revíziós törekvések elleni harc számára; a balratolódás arányában erősödtek a kapcsolatok is a cseh munkássággal. A Kommunista Párt megalakulása egyre jobban előtérbe került. A Kassai Munkásnak jelentős része volt abban, hogy a szlovenszkői magyar munkások megismerték az ellenforradalom természetrajzát.“ A Kassai Munkás utódjának, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága mai napilapjának, az Új Szónak az egyik létrehozója és első főszerkesz tője, Lőrincz Gyula A csehszlovákiai kommunista ma gyár sajtó és a huszonöt éves Oj Szó című cikkében így jellemezte a lapot: „A Kassai Munkás szilárd osztályalapon állt, s elsőnek vette fel a politikái harcot az uralkodó osztállyal szemben a kapitalista kizsákmányoló rendszer megdöntéséért. Elsőnek indított harcot a magyar reakció ellen, a Magyar Nemzeti Párt és a Keresztény Szocialista Párt nacionalista Irredenta horthysta politikája ellen. Elsőnek kereste és vette fal a kapcsolatot a cseh és a szlovák baloldallal, a kommunistákkal a közös harc, a közös cél, a szoros együttműködés érdekében. Elsőnek igyekezett népszerűsíteni a Szovjetuniót, a rágalmakkal szemben megismertetni az olvasókkal az igazságot az első szocialista államról, ahol új rend vetette meg a lábát, ahol a dolgozók vették kezűkbe a hatalmat, saját sorsuk irányításált, intézését... A Kassai Munkás jelentőségével már régen túllépte a helyi, a regionális jelleget. Nemcsak Kassa és környéke dolgozóihoz, hanem az egész ország magyar olvasóihoz szólt, mint a kommunista párt napilapja ...“ A lap munkásságáról és jelentőségéről annál többel és szebbet, mint amit az idézett sorok mondanak, egy rövid cikk keretében lehetetlen mondani. A Kassai Munkás — szoros kapcsolatban a rövidesen szintén jubiláló Pravda chudobyval és a Rudé právoval — az új világért, a munkáshataJom megteremtéséért küzdött. Napilappá alakulásának hatvanadik évfordulóját azzal a jó érzéssel ünnepeljük, hogy a Kassai Munkás által elvetett mag jó talajba került. A mai csehszlovákiai magyar pártsajtó a Kassai Munkást elődjének tekinti, a lap példáját hűen követi. BALÄZS BÉLA A 35 éve felszabadult Kassa (Koiice) régi és új városrészlete (CSTK-felvétel) ma , mm—r—HMM j. s IV II I | *|| fl|||'p||ii .8 ^ ^ ^ ^JJ jj||
