Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)

1980-12-15 / 296. szám, hétfő

ÚJ szó I9K0 Kit. tS. 7 Mezőgazdasági építészet mezőgazdasági táj KIÁLLÍTÁSI ÚTIKALAUZ A mezőgazdaság szociálist« átszervezését követően megkez dődött a közös gazdaságok anyagi-műszaki bázisának a megteremtése. Ebben kezdettői fogva részt vett a Mezögazdasá gi Tervező Intézet, amelyet harminc évvel ezelőtt azzal a céllal hoztak létre, hogy segít* se a mezőgazdaságot a műsza­ki problémák megoldásában. A mezőgazdasági beruházások nagy részét a tervezőintézetből kikerült' tervdokumentáció alap­ján valósították meg, s így van ez ma is. Arról, hogy hogyan a minap megnyílt „Mezőgazda­sági építészet és mezőgazdasá­gi táj“ című kiállítás ad számot * bratislavai Technika Házában. A kiállítási teremben felállí­tott tablókon látható felvételek rendezett nagyüzemi táblákat, a nagyüzemi termelés méretei­nek megfelelő épületeket, ezek berendezéseit, az élelmiszeripa­ri termelés egyes folyamatait ábrázolják. Sokat mondóak a vidéki településekről készült felvételek is. A bejárathoz közel kaptak helyet az intézet tervezőinek munkája alapján az ötvenes evek elején létesített gazdasági épületekről készült felvételek. Ezeknek az istállóknak, magtá­raknak, tyúkfarmoknak, Juhak- loknak az átadása hatalmas változást hozott a mezőgazda- sági üzemek életébe. Ezekben összpontosíthatták az addig többnyire volt nagygazdák istál­lóiban, csűrjeiben tartott álla­tokat, gabonát. Az összpontosí­tás után az állatok termelé­kenysége ugrásszerűen meg­nőtt. Továbbmenve arról győződ­het meg a Iá Igató, hogyan munkálkodtak a tervezők, és mit tesznek napjainkban az anyagi-műszaki bázis bővítése és korszerűsítése érdekében. Ugyanis még az ötödik ötéves tervidőszakban elkezdődött a mezőgazdaságban az állóesz­köz állomány felújítása, amit az tesz szükségessé, hogy a gaz­dasági épületek javarésze már elavult, újakat, a mai igények­nek megfelelőket kell helyet­tük építeni. Ez a hosszú lejára­tú program a tervek szerint 1990 ben fejeződik be. 1PARSZERÜ MÓDSZEREKKEL Megfelelő tervek alapján már eddig Is szép számban lé­tesültek új tehénfarmok, szar­vasmarha- és sertéshizlaldák, tojásgyárak. A felvételek Is do­kumentáljak, hogy bennük kul­turált körülmények között dől* goznak az állatgondozók, s a termelés módszere iparszerű. Mint fentebb említettük, a beruházások kivitelezése nem megy egyik napról a másikra. Vi­szont sok épület van rendkívül rossz állapotban, új építésére pedig egyelőre nincs mód. Meg­oldás azonban van. Több terv készült a régi épületek gyors ós elfogadható áron történő felújítására. A kiállításon szá­mos dokumentum bizonyítja, hogy milyen konkrét intézke­dés — átépítés — történt ezek­nek a terveknek az alapján, s hogy ezek az épületek még so­káig használhatók lesznek. A növénytermesztésnek Is szüksége van megfelelő anyagi­ul űszakl bázisra. HO képet fest a rendezvény arról, bogy ml minden történt a Mezőgazdasá­gi Tervező Intézet útmutatásai alapján ebben az ágazatban. Gyümölcsösöket, sgőlőskerteket létesítettek, üvegházi zöldség- termesztésbe fogtak. Szép ké­pek mutatják be az ugyancsak az ő terveik alapján létesített víztárolókat, öntözőberendezé­seket, szemeskukorica-vetőmag utókezelésére alkalmas üzeme­ket, burgonya osztályozó gép­sorokat, szenázs-tornyokat, tö- megtakarmány-raktárakat, ga­bona tisztítására és szárítására szolgáló berendezéseket, gabo­nasilókat, agrokémiai közpon­tokat, gépjavító műhelyeket stb. A POTRAVINOPROJEKT BEMUTATKOZÁSA A mezőgazdasági termelés gyors ütemben fejlődött és ma­gas szintet ért el. A termelés növekedése folytán pedig egy­re több húst, tejet, tojást, ga­bonát, technikai növényeket termesztettek a gazdaságok, ezért szükségessé vált e termé­kek feldolgozására hivatott élelmiszeripar kapacitásának a bővítése. Az új élelmiszeripari üzemek a Potravinoprokejt ter­vei alapján épültek. A hús-, tej , baromfifeldolgozó üzemek­ről, cukorgyárakról készült fel­vételek is bizonyítják, hogy az élelmiszeripar felzárkózott a fejlett iparágak közé. Az élel­miszeripari üzemek nagyban hozzájárulnak az életszínvonal emeléséhez és a táplálkozás ésszerűsítéséhez. MAI KÖVETELMÉNYEKNEK MEGFELELŐEN A most kivitelezés alatt álló, Illetve az arra váró épületek, berendezések tervrajzai arról győznek meg bennnüket, bogy a tervezők okultak azokból a hibákból, amelyekre egy egy épület átadása után, üzemelés közben derült fény. Az újonnan tervezettek jobban megfelelnek az energiatakarékossági, mun­kabiztonsági, környezetvédelmi követelményeknek. A szóban forgó tervező inté­zet segíti a mezőgazdasági üze­meket a szolgáltató épületek kivitelezésében is. Állategész­ségügyi központokat, adminiszt­rációs és szociális épületeket terveznek részükre. Olyanokat, melyek díszére válnak a mező- gazdasággal együtt fejlődött községeknek. A falut, s a falun élők élet­módját ábrázoló felvételeken családi házak, bevásárló köz­pontok, vendéglátóipari üze­mek, óvodák, Iskolák láthatók, amelyek zöme az anyagilag megerősödött közös gazdaságok támogatásával épült. Bizonyít­va, hogy a mezőgazdaság' fej­lesztése a falu fejlődését vonta maga után. Viszont nemcsak a számokkal kimutatható fejlő­dést, hanem a falu minőségi változását is, hiszen nemcsak a faíu arculata változott meg, ha­nem a lakói is. Gazdagabbak lettek, és nemcsak anyagiak­ban, szellemiekben is. KOVÁCS ELVIRA EGYÜTTMÜKÖDÉS A HATÁRON CSEHSZLOVÁK ÉS MAGYAR VASUTASOK KÖZÖS VÁLLALÁSA A CSKP XVI. KONGRESSZUSA TISZTELETÉRE Ezekben a napokban a Bra- tislavához közeli Rusovce—Raj­ka határátkelőhelyen ismét megélénkült a forgalom. A ka­rácsony, a béke ünnepének kö­zeledtével egyre gyarapodik azoknak a száma, akik legköze­lebbi hozzátartozóikat a közeli baráti országokban vásárolt ajándékkal akarják meglepni. Sietnek, s ezért kevesen veszik közülük észre, hogy a határso­rompók közvetlen közelében egy korszerű vasútállomás mű­ködik, ahol a csehszlovák és magyar vasutasok közösen tel­jesítik mindennapi feladataikat. A siető utasok nem tudnak ar­ról, hogy az állomásépület iro­dáiban és a vágányokon már öt éve folyik a Csehszlovák Ál­lamvasutak és a Magyar Állam­vasutak szoros együttműködé­se. öt év nem nagy idő, de a két vasút együttműködésében je­lentős jubileumnak számít, amelyet ezekben a téli napok­ban ünnepelnek. A két két ál­lomásfőnők örömét ottjártam- kor még a kemény december eleji fagy sem tudta elrontani. — Annak örülünk, hogy jó váhagytuk a CSKP közelgő XVI. kongresszusa tiszteletére a kö­zös szocialista vállalásunkat — mondja fán Vilcík, a rusovcei vasútállomás főnöke, és Kassai Zoltán állomásfőnök, a MÁV a! kulmazottja egyértően bólogat. — Ez a közös vállalás is éke­sen bizonyítja, hogy a két vas­út alkalmazottainak együttmű­ködése egyre jobb — veszi át a szót Kassai Zoltán. — S ha már a jubileumról is szó esett, hadd mondjam el. hogy a kezdeti ne­hézségek ellenére az öt év alatt jelentős munkát hagytunk ma­gunk mögött, persze, itt a kö­zös munkánkra gondolok első­sorban. Ján Vilcík kollégámmal már az első naptól kezdve itt dolgozunk, s ha elemezni akar­juk az együttműködést, akkor mindenképpen le kell szögezni, hogy az a szó szoros értelmé­ben az internacionalizmus Je­gyében történik. Most, hogy a csehszlovák vasutaskollégáink a CSKP jelentős eseményének köszöntésére készülnek, ml sem állhatunk félre, s nem is akarunk kimaradni vállalásuk­ból. — Hogy a vállalásban fog­lalt ígéreteink mindenki szá­mára érthetőek legyenek, — folytatja ismét Ján Vilčík —, néhány adatot kell közölnöm. Ha összehasonlítjuk az idei év első kilenc hónapjában lebonyo­lított forgalmat a múlt év azo­nos időszakának forgalmával, akkor 2,96 százalékos forgalom- növekedést állapíthatunk meg. Ez a növekedés pedig 196 sze­relvénnyel jelent többet a gya­korlatban. Növekedett a vago­nok száma is, öt százalékkal. Közismert, hogy mindkét vas­útnak a legtöbb gondot a meg­hibásodott vagqnok okozzák. Ez alól nem kivétel a szóban for­gó állomás sem, s az alkalma­zottak itt is törték a fejüket a megoldáson. S persze, közösen. Néhány jó ötletei meg is való­sítottak a gyakorlatban, s ezek hasznosságáról ismét számok tanúskodnak. — Igen, mindenképpen di­cséret illeti a csehszlovák kol­légákat — mondja Kassai Zol­tán. — ötletesen fogtak hoz­zá a helyzet, vagyis a vagonok Jan Novák a hidromotor-hengerek megmunkálása közben Túlteljesítik exportfelatícitaikcrt A szlovákiai ipari vállalatok többsége teljesíti exportfelada­tait; ezek közé tartozik a Dub­nica nad Váhom i Nehézgépipa­ri Művek is. A vállalat az év első tíz hónapjában a szocialis­ta országok viszonylatában 33 millió korona értékkel túltelje­sítették exportfeladataikat, s így összesen 348 millió korona értékű gépipari terméket szál­lítottak az említett időszakban szocialista megrendelőiknek. Hasonló Jó eredményekről ad­hatnak számot a nem-szoctalis* ta országokkal szembeni köte­lezettségeik teljesítésével kap­csolatban is. A hidraulikák és egyéb gépipari termékek szállí­tásával az év első tíz hónapjá­ban 117 százalékra teljesítették ez irányú feladataikat. javításához. Az állomás állan­dó szolgálatot teljesítő alkal­mazottai közül két dolgozó köz­vetlenül a szerelvényeken vé­gez kisebb javításokat, például a rosszul záródó ajtókat hozzák rendbe és egyéb hasonló mun­kát végeznek el. Az idei év má­sodik negyedében a kisebb ja­vítások gyors elvégzésével 2861, a a harmadik negyedév­ben pedig 3140 vasúti kocsit hoztak rendbe és tettek telje­sen üzemképessé. — Ä XV. pártkongresszus tiszteletére felajánlott közös szocialista vállalásunk alapos megfontolás alapján jött létre. Elhatároztuk, hogy jobb szer­vezéssel — mindkét fél részé­ről — még folyamatosabbá tesz- szük a forgalmat és a munkát, és a normában megszabott idő­höz viszonyítva, ami 105 perc, 5 százalékkal csökkentjük a csehszlovák vasút mozdonyai­nak állásidejét — mondja Ján Vilčík. — Ehhez még hozzá kell fűz­ni — kapcsolódik ismét a be­szélgetésbe Kassal Zoltán —, hogy jobb munkaszervezései 10 perccel le akarjuk rövidíteni a Csehszlovákiába irányuló sze­relvények veszteglési idejét. 1981-ben minkét vasút dolgo­zóira jelentős feladatok vár­nak, amelyek megvalósítása sem lesz könnyű. Teljesítésük­ben sokat segít a szocialista munka verseny, a jó munkatársi kapcsolat, az egymáshoz való baráti közeledés. — Továbbra Is ezen az úton akarunk haladni, hogy a 10 éves jubileumot még jobb ered­ményekkel köszönthessük — mondják szinte egyszerre. FRANTIŠEK RISZDORFER Ez a felvétel az új termelőcsarnokban készült, amely a hidromoto* rok hengerblokk fainak megmunkálására szolgál (Felvétel: V. Gabčo — CSTKJ A szovjet mezőgazdaság 1980-ban — sikerek a hajrában Ami egy hónappal ezelőtt még csak prognózis volt, ma már vitathatatlan tény: a szov­jet kolhozok és szovhozok kilá­baltak abból a nehéz helyzet­ből, amelybe az elmúlt évi szá­razság, a takarmánygabona és egyéb takarmányféleségek várt­nál kevesebb terméshozama, a jószág igen nehéz teleltetése és az elhúzódó kedvezőtlen időjárás miatt kerültek. A Szov­jetunió statisztikai hivatalának jelentése szerint a népgazdasá­gi tervteljesítés elmúlt félévi eredményei azt mutatják, hogy az állományt sikerült megóvni, a mezőgazdasági termékek kis­kereskedelmi forgalma is növe­kedett. Igaz, némileg kevesebb a juh, a kecske és a sertés, de ez gyorsan pótolható. A szarvas­marha-állomány viszont — be­leértve a fejősteheneket — még növekedett is. Emellett az ál­lami és a szövetkezeti kereske­delmi hálózatban az olyan ter­mékek, mint a hús, vaj, tojás értékesítése az elmúlt félévben — az 1979-es év azonos Idősza­kához képest — észrevehetően növekedett. A tejeladás a ko­rábbi színvonalon maradt. Más szóval: a gazdaságok termelő- tevékenysége ebben a nehéz félévben kedvező képet muta­tott. Megjegyezzük, hogy a munkások és alkalmazottak ha­vi munkabére 3,6 százalékkal, a kolhoztagoké 4 százalékkal növekedett. Ugyanakkor a fel­sorolt termékek fogyasztói ára nem változott. Jelentősek a minőségi válto­zások is. Az Idén a vetésterület nem növekedett, szerkezete azonban lényegesen javult. Az elmúlt évhez viszonyítva jelen­tősen nőtt a búza vetésterüle­te (mindenekelőtt az értékes fajoké) továbbá a rizsé, a ku­koricáé és a szójáé. A kukori­cát nagy területeken termesz­tik az új ipari technológia sze­rint, amely — miként azt a hosszú évek kísérletei bizonyít­ják — garantálja a bőséges ter­méshozamot. A vetések minde­nütt szépen fejlődtek, a tartós záporok azonban megnehezítet­ték a betakarítást. De a Szov­jetunióban úgy mondják: bár­milyen is az időjárás, a mun­kának mennie kell. így tehát a jelenlegi ötéves tervidőszak utolsó évének befejezése előtt a szovjet mezőgazdaság ismét lélegzethez jutott. Az év végéig a kitűzött alapvető tervfetada- tokat teljesíteni fogja. (APN)

Next

/
Thumbnails
Contents