Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)
1980-12-12 / 294. szám, péntek
V 11 A G PROLETÁRJAI, EÖYESOlJBTBKI SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAQANAK NAPILAPJA 1980. december 12. PÉNTEK BRATISLAVA XXXIII. ÉVFOLYAM 2S4. szám Ára 50 fillér PÁLYÁT VÁLASZTANI — MEGFONTOLTAN Mihez van tehetséged? Hol számíthatnak rád? Ezek a kérdések alig-alig hangzanak el, amikor a szülők, a pedagógusok vagy a pályaválasztási felelősök megpróbálnak útbaigazítást, tanácsot adni a döntés előtt álló tizenéveseknek. A végeredményt pedig gyakran tapasztalhatjuk: sokan felnőtt fejjel for* dítanak hátat a korábban vonzónak tartott mesterségnek. A sok lemorzsolódás és a nem ritka panasz, hogy „nem ilyennek gon- doltam'\ „nem is ezt akartam“, azt jelzi: van még teendő bőven az alapiskolát végzettek megfelelő pályára irányításában. A gond főleg' az, hová, merre vezessen a fiatal útja. Ez azért nagy gond, mert a szülők, akik végül is döntenek vagy gyermekük döntését jóváhagyják, kevésbé tájékozottak a lehetőségekről. Alig ismernek néhány tucatnál több szakmát és a középfokú iskolatípusokat sem ismerik eléggé. Ráadásul a szülők többsége csupán gyermeke általános tanulmányi előmeneteléről tájékozott, különböző okok miatt nincs tisztában azzal, milyen pályára, szakmára alkalmas a gyerek. Ha ehhez hozzávesz- szük, hogy egyes pályák társadalmi hasznosságáról különbözőképpen vélekednek az emberek és nem eléggé köztudott, hogy a népgazdaság fejlődése mely szakmák betöltését igényli, megérthetjük: valóban nagy gond a döntés a szülőknek is. Persze nem baj, ha a szülő dönt, amikor a gyermek Is, meg a pedagógus Is tanácstalan. A lényeg, hogy a választás helyes legyen, reális, ne a szülő vágyaihoz, hanem a gyermek képességeihez, s a lehetőségekhez igazodjék. De hány szülő hajlandó ilyen döntésre? S hányán figyelik, Ismerik gyermekük valódi hajlamait, adottságait? Nem akarják-e egyesek a maguk elvetélt álmait a gyermekükkel megvalósíttatni? A szülő nem ítélhető el, mert azt akarja, a gyermeke többre vigye, mint ő. De azért, elmarasztalható, ha például nyelvi tagozatos osztályba erőlteti azt a gyereket, akinek alig van erre képessége és ráadásul műszaki pályára szeretne menni. Hogy a nyelvtudás majd ott is kell? Kell hát, csakhogy a gyerek négy éven át esetleg a tanulásban lemaradók számát gyarapítja. Vergődik a fennmaradásért és nem sok energiája marad azokra a tárgyakra, amelyekből majd felvételiznie kell. Ezek felismerésével kezdődik az igazi szülői, osztályfőnöki felelősség. De a gyermek akarata se legyen utolsó szempont. Helytelen lenne azonban csak a szülők felelősségét hangsúlyozni anélkül, hogy ne tennénk hozzá: a társadalmi intézményekre, a gazdasági szervekre és az iskolákra nagy feladat hárul a szülők felvilágosításában, tájékoztatásában. Ezek az intézmények, szervek legalább annyira érdekeltek a fiatalok sikeres pályaválasztásában, mint a szülők, az ifjak. Közös erővel sokat tehetnek azért, hogy a fiatalok megfelelőbben válasszanak életpályát, s kevesebb kudarc érje őket. A pályairányítás lényege persze nem az, hogy a tanulóknak egy-két megfelelő szakmát kijelöljenek. A pályaorientációt ennél sokkal szélesebben kell értelmezni. £s gyakorolni. A kíváncsiságot kelt felkelteni, hozzásegíteni a fiatalt, hogy minél több ismeretet szerezzen a világról, környezetéről, a munkáról. S természetesen önmagáról is. A pályairányítás arra is szolgálhat, hogy elsimítson bizonyos ellentéteket, s a több felől felmerülő igényeket a lehetőség szerint közelebb hozza egymáshoz. Most, hogy az alapiskolákban közeledik a döntés ideje, talán nem árt a pályaválasztást motiváló sokféle tényezőt figyelembe véve elgondolkozni, vajon a gyermek képességei, készségei, mennyire felelnek meg a választott középiskolának vagy szakmának. A legfontosabb, hogy ne várjunk a gyermektől többet, mint aminek valóban meg tud, felelni. A rosszul választott középiskola csak kudarcok sorozatának színhelye lesz. Am azok a szülők sem tesznek jót, akik úgy gondolják, hogy gyermekük képességeitől függetlenül inkább olyan megoldást választanak, mely hamarabb ad lehetőséget pénzkeresetre. A pillanatnyi előnyért ne fosszuk meg a gyermeket attól, hogy tehetségét, képességeit kibontakoztathassa. Ezekben a hetekben az osztályfőnökök és a pályaválasztási felelősök szülői értekezleteken ismertetik a továbbtanulási lehetőségeket. A júniusban végző mintegy 90 ezer nyolcadikos és kilencedikes közül 13 750-en (15,63 százalék) tanulhatnak tovább gimnáziumokban, 19 045-en (21,88 százalék) szakközépiskolákban, 53 700-an (61,04 százalék) pedig szakmunkásképzőkben (ebből 5600-an érettségit nyújtó intézetekben). Ez azt jelenti, hogy a nyolcadik és kilencedik osztályt befejező fiataloknak már 40 százaléka szerezhet érettségit. Az elmondottakon kívül vajon milyen feladatok hárulnak a magyar tanítási nyelvű iskolákra? A legfontosabb, hogy az eddiginél még többen tanuljanak tovább (főleg középfokú iskolákban ), hiszen a magyar nemzetiségű tanulók aránya a középiskolákban nem felel meg a lakosság nemzetiségi összetételének. Míg az alapiskolákban az arányuk mintegy 10 százalék, addig a szakközépiskolákban csak 8,7, az érettségit nyújtó szakmunkásképzőkben pedig 4,5 százalék. A társadalmi elvárásoknak megfelelően szükséges, hogy a most végző magyar alapiskolásoknak mintegy 18 százaléka a gimnáziumba, 22 százaléka pedig szakközépiskolába jelentkezzen. És fokozni kell az érdeklődést az érettségit nyújtó szakmai képzés iránt is. (Ezzel kapcsolatban ismételten meg kell jegyeznünk: fontos lenne a jövőben több magyar tanítási nyelvű szakközépiskolát illetve osztályt és új típusú szakmunkásképzőt nyitni.) Természetesen, nem most kell elkezdeni az elmondottakról való gondoskndást, de az bizonyos, hogy a kérdések nyugodt véí»iggondolűsáí még most a végső döntés előtt sem szabad fölöslegesnek lartani. TÖI.GYESSY MARIA A púchovi Makyta dolgozói a tervfeladatok mellett szocialista vállalásaikat is teljesítik. Elsősorban a költségek csökkentését, valamint az anyag■ és energiatakarékosságot tűzték ki célul. A 11 komplex racionalizációs brigád 164 tagja az ésszerűsítési javaslatok megvalósításával 2,3 millió koronával csökkentette a termelési költségeket. A képen Zdena Kutlíková és Viera Jaku• bikává, a Győzelmes Február szocialista munkabrigád tagjai ellen őrzik a szabás minőségét (V. Gabčo felvétele — ČSTK) VÁROSI ÉS KERÜLETI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSE Igényesen és mély felelősségtudattal A bratislavai tanácskozáson részt vett Jozef Lenárt elvtárs (ČSTK) — Ülést tartott tegnap a bratislavai városi pártbizottság. Jelen volt Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára. A résztvevők azokról az Időszerű feladatokról tanácskoztak, amelyek a CSKP KB 18. ülésének határozataiból a szlovák főváros pártszervezeteire hárul nak. Gejza Šlapka, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a bratislavai városi pártbizottság vezető titkára jelentésében megállapította: a legtöbb bratislavai pártalapszervezet novemberi taggyűlésén sikeresen bontotta le saját feltételeire a CSKP KB 18. ülésének határozatait. A vállalatoknál, az üzemekben és Intézményekben dolgozó kommunisták most bírálóan értékelik az elmúlt öt esztendő eredményeit, elemzik a problémákat és a fogyatékosságokat és meghatározzák a 7. ötéves tervidőszak kezdetén követendő eljárásokat. Az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák előkészületeivel kapcsolatban Šlapka elvtárs leszögezte: szükséges, •hogy e tanácskozások az igényesség, az elvhűség, a párton Főkonzul búcsúlátoptása (ČSTK) — Peter Colotka szlovák miniszterelnök tegnap Bratislavában búcsúlátogatáson fogadta Georg Gerstbergert, az Osztrák Köztársaság bratislavai főkonzulját. belüli demokrácia és a mély felelősségtudat szellemében follyanak le. Méltatta a dolgo zóknak és a fiataloknak a CSKP XVI. kongresszusa tiszteletére kibontakoztatott politikai aktivitását és kezdeményezését. A Vasútépítő Vállalat, a Bratisla(Folytatás a 2. oldalon/ Nemzeti művész köszöntése (ČSTK) — Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök levélben fejezte ki jókívánságait Paľo Bielik nemzett művésznek 70. születésnapja alkalmából. Levelében Gustáv Husák elvtárs köszönetét mondott a jubilánsnak a szlovák filmművészet szocialista fejlesztéséhez való jelentős hozzájárulásáért. Nagyra értékeli a jubiláns film- művészeti munkásságát, amely, élő krónikája a felszabadulá-i sért vívott harcnak. Gustáv Husák elvtárs üdvözlő levelét tegnap Bratislavában Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára adta át a jubilánsnak. Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök is levélben köszöntötte Paľo Bielik nemzeti művészt. XXX Paío Bielik nemzet művésznek ugyancsak üdvözlő levelet küldött Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák miniszterelnök és Viliam Šalgovifi, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke. Valamennyien nagyra értékelték a jubiláns hozzájárulását a szlovák filmművészet fejlődéséhez, valamint azt, hogy kiváló alkotásai a szlovák nemiét nagy történelmi eseményeinek állítanak emléket. ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK (ČSTK) — Gustáv Husák köz. társasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Daniel Arap Moinak, a Kenyai Köztársaság elnökének az ország nemzeti ünnep-e alkalmából. Gustáv Husák köztársasági elnök üdvözlő táviratot küldött Kurt Furglernek, a Svájci Államszövetség elnökének megválasztása alkalmából. A bécsi tárgyalások 258. plenáris ülése EMIL KEBLÚŠEK A HADERŐCSÖKKENTÉS ELSŐ SZAKASZÁRÓL Indiai pártimmkáskülttöttség hazánkban (ČSTK) — A CSKP KB meghívására tegnap hazánkba érkezett az Indiai Kommunista Párt pártmunkásküldöttsége Szardzsu Pandejnek, a párt központi végrehajtó bizottsága tagjának, Uttar Pradesh állam pártbizottsága vezető titkárának vezetésével. A küldöttséget a megérkezés után Vasil Bejda, a CSKP KB propaganda- ós agí- tációs osztályának vezetője fogadta. (ČSTK) — A közép-európai haderőcsökkentési tárgyalásokon részt vevő küldöttségek tegnap a bécsi Hofburgban megtartották 258. plenáris ülésüket. Az ülésen David Reece nagykövet, a kanadai küldöttség vezetője elnökölt. A plenáris ülésen felszólalt Emil Keblúšek nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezetője. Beszédét a tárgyalások legidőszerűbb kérdésének — a csökkentés első szakaszáról szóló megállapodás kidolgozásának szentelte. A szocialista országok többször hangsúlyozták, hogy a tárgyalások résztvevőinek erőfeszítéseiket épp erre a célra kell összpontosítaniuk: olyan első gyakorlati eredmények elérésére, amelyek alapján konkrét intézkedésekkel egészítenék ki a politikai enyhülés folyamatát — jelentette ki Keblúšek nagykövet. A csehszlovák küldöttség ve zetője megállapította, hogy a szocialista országok az elmúlt öt évben számos olyan javaslatot tettek, amelyek a fenti cél eléréséhez megteremtik a szükséges feltételeket. Emil Keblúšek ezután három csoportba osztotta a megtárgyalásra kerülő problémákat. Az első kérdéskörbe (itt a résztvevők álláspontjai megegyeznek vagy közelednek egymáshoz) tartoznak például az első megállapodás közös céljai, továbbá az az elhatározás, hogy a csapatok létszámát két szakaszban csökkentsék azzal a kikötéssel, hogy az első szakaszban a csökkentés a szárazföldi csapatokat érinti. A két fél véleménye abban Is megegyezett, hogy a csökkentés két szakasza közti időszakban, de az első megállapodás érvényének időszakában mindenképp a Szovjetunió és az Egyesült Államok Közép-Európában állomásozó csapataira vonatkozóan a csökkentés után külön korlátozásokat határoznak meg. Azzal Is egyetértettek, hogy a csökkentés alá eső szovjet és amerikai szárazföldi csapatkontingenseket a két ország saját területére vonja vissza. A második csoportba tartoznak azok a kérdések, amelyekben bizonyos fokú kölcsönös megértésre került sor, bár végső megoldásukat ilyen vagy olyan fenntartások akadályoz(Folytatás a 2. oldalon)
