Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)
1980-12-10 / 292. szám, szerda
h Kabuli kormányülés (ČSTK) — Babrak Karmai el «ötletével tegnap Kabulban ötést tartott az afgán kormány. A bel- és a külpolitikai helyzetről a jelenlevők meghallgatták Babrak Karmai beszá mólóját. A Hakhíar hírügynökség sze rím a résztvevők úgy döntöttek, hogy Iszlám vallást ügyek kel foglalkozó főigazgatóságot hoznak létre az országban Olasz—nyugatnémet kormányfői találkozó (ČSTK) — Arnaldo Forlaui olasz miniszterelnök tegnap villámlátogatásra Bonnba érkezett. Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárral folytatott megbeszélésein a nemzetközt helyzetről, valamint az olasz földrengés sújtotta területeknek nyújtandó nyugatnémet segítségről volt szó. NATO-iilés (ČSTK) — Brüsszelben teg Oap megkezdődött a NATO ka tornai tervezőcsoportjának kétnapos ülése, amelyen a tagállamok hadügyminiszterei vesznek részt. Várható, hogy Brown amerikai hadügyminiszter európai szövetségeseivel megtárgyalja a NATO hosszútávú katonai tervét, mindenekelőtt az amerikai nukleáris naikétafegyverek európai elhelyezését. Mint isme te tes erről a NATO Tanácsa az elmúlt év december ll-én dón tött. Felháborító rendelet • (ČSTK) — Az izraeli knesz- szét új törvényt hagyott jóvá, melynek célja, hogy ellenőrizze a megszállt területeken élő oral>ok egész iskola rendszerét. Az új törvény ellen hétfőn a Bír Zeit egyetem 1500 diákja tiltakozott. Miközben Sál vadorban a ka- tonaiipolgári junta pozíciót *gyre gyen8ui nek az erősödd fegyveres népi ellenállás következtében, a helyszínre ér kezeit a washingtoni külügyminisztérium küldöttsége. A William Bowdler külügyminiszter helyettes — akit egyébként a salvadori ügyek szakemberének tartanak — vezetésével érkezett küldöttség fő feladata, hogy megakadályozza az Amerika-barát junta esetleges bukását, k egyúttal megvédelmezze az ottani amerikai érdekeket. Habár Washingtonban hivatalosan a misszió küldetését abban jelölték meg, hogy kivizsgálja a múlt héten a junta katonái által Meggyilkolt négy amerikai apáca ügyét, a San Salvadorból érkező hírek azonban arra vallanak, hogy intenzív tárgyalásokat folytatnak a junta katonai vezetőivel. A moszkvai Pravda karikatúráján a jelenlegi salvadori állapotok legjellemzőbb vonása látható: a népi milíciák fokozódó előretörése következtében mindinkább menekülésre kényszerül a junta, s vele együtt menekül legfőbb támasza, az Egyesült Államok Madridi találkozó REAGAN MIELŐBB TALÁLKOZNI AKAR SZADATTAL ÉS BEGINNEL (ČSTKj — Ronald Reagan, a januárban hivatalba lépő amerikai elnök Los Angelesien közölte, tájékoztatta Szadat egyiptomi elnököt és Begin izraeli kormányfőt arról, hogy szándékában van a közel-keleti tárgyalások folytatása az ismert Camp David i megállapodások alapján, melyek kezdeményezője James Carter, távozó elnök volt. Reagan ezzel a nyilatkozatával megerősítette a New York Times és a Washington Post által múlt héten (közzétett híreket. Az említett lapoik már a EGYIPTOM KÉSZ A CSENDŐRSZEREPRE Oj katonai tömb körvonalazódik a Közel-Keleten (ČSTK) — Szadat rezsim je Ismét megerősítette készségét, hogy betöltse a közel-keleti amerikai csendőr szerepét, ami- ikor beleegyezett, hogy az amerikai intervenciós gyorshadtest használja a Rasz Banasz-i katonai támaszpontot. Ez már a második támaszpont Egyiptom területén, melyhez az Egyesült Államok hozzájutott. Az első a Sínai-félszi- geten fekszik. Washington arra számít, hogy Szadat segítségével nemcsak növeli fegyveres erői létszámát a térségben, hanem új katonai tömböt is létrehoz. A Nyugatra irányuló arab olaj folyamatos szállításának biztosítása címén. Sajtóhíreik szerint a térség Amerika- •barát rendszerein (kívül Washington egyes nyugat-európai és ázsiai szövetségesei is tagjai lesznek a blokknak. múlt héten úgy értesültek, hogy Sol Linowitz, Carter elnök kö zei-keleti különmegbízott ja Reagan üzenetét viszi Egyiptomba és Izraelbe. Linowitz, aki az egyiptomi—izraeli—amerikai tárgyalásokon Washingtont kép viseli, a hét végén indul a Kö zel Keletre. Linowitz szerint az új amerikai eLnök január 20-í beiktatását 'követően mielőbb tárgyalni kíván Szadattal és Beginnel egy csúcstalálkozón, melyben Carter állapodott meg még az elnökválasztás előtt. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy csakis egy Camp David i típusú csúcstalálkozó képe,s a holtpontról kimozdítani az eredménytelen tárgyalásokat. Brit „árnyékkormány” (ČSTK) — Michael Foot, a brit Munkáspárt új vezére ismertette ellenzékben működő pártjának „á r n yékko r má n yá t“. Az árnyékkormány nemzetközi kérdésekben legfőbb illetékese, vagyis lényegében a külügyminiszter Denis Healey, a párt elnökhelyettese. A párt gazdaságpolitikájáért Peter Shore felelős. AZ EMBERI JOGOK NAPJÁN M inden év december 10-én — immár 32 éve — megemlékezünk az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata aláírásának évfordulójáról. Ezzel a dokumentummal az emberi jogok ügye nemzetiközivé, jogilag pedig a nemzetközi jog tárgyává lett. A nyilatkozat leszögezi, hogy minden embernek joga van a munkához, a művelődéshez, a pihenéshez, tekintet nélkül arra, milyen színű a bőre és milyen nyelven beszél. Az Emberi jogok Egyetemes Nyilatkozata nem nemzetközi egyezmény, és nem járt jogi kötelezettséggel, hatása a tagállamok jogalkotására mégis jelentős volt. Az utóbbi években, pontosabban a helsinki Záróokmány aláírása óta tanúi lehetfün'lc annak, hogy egyes országok az emberi jogok kérdésétiek erőltetésével egyáltalán nem, vagy csaik nagyon ritka esetben óhajtjá'k őszintén az ember jogainak minél szélesebb körű biztosítását. A nyugati országok ugyanis a rájuk jellemző módon a Záróokmányt is saját szájuk íze szerint próbálják módosítani: a számukra kémyelmellen ajánlásokat figyelmen kívül hagyva az emberi jogok kérdésén „lovagolnak“ a legkülönbözőbb fórumokon, olyanodon is, amelyek egyáltalán nem erre hivató tta'k. Ogy látszik, Washingtonban és a NATO-országokban „a legjobb védekezés a támadás“ elvet vallják, legalábbis megnyilvánulásaik ezt bizonyítják. A legraffináltabb eszközökkel próbálnak beavatkozni a szocialista országok belügyeibe, és az emberi jogok önjelölt bajnokaiként igyekeznek védőszárnyuk alá vonni az államellenes elemeket is. Pedig bírálat helyett önbírálatot kellene gyakorolniuk. Az emberi jogok kérdésében a kapitalista országokban bőven lenne mit bírálni. Gondoljunk csak az amerikai indiánok helyzetére, a munkanélküliségre, a nyugatnémet. foglalkozási tilalomra, vagy a tömeges méreteket öltő teiefonlehaUgatásokra. Ehelyett mindenáron ítélkezni akarnak elsősorban a szocialista országok felett. Első ízben erre 1977-ben a belgrádi tanácskozást használták fel. Itt a nyugati országok a legfontosabb kérdésnek az emberi jogokat, legfőbb bűnösnek pec^ig a szocialista közösség országait tartották. A helsinki Záróokmányt aláíró országok most folyó madridi találkozójáról kiadott jelentésekből úgy tűnik, hogy Washington és a NATO-államok többsége a spanyol fővárosban is hű maradt önmagához. Griffin Bell, az amerikai küldöttség vezetője például olyan kijelentésre ragadtatta el magát, hogy a Záróokmány ajánlásai teljesíAz enyhülés a leszerelési határozatok függvénye L.engyel javaslat a varsói leszerelési értekezlet megtartására (ČSTK) — Madridban a helsinki Záróokmányt aláíró országok képviselőinek találkozóján kormánya nevében a lengyel küldöttség vezetője azt javasol ta, hogy 1981 októberében Varsóban kezdődjön meg az euró pai katonai enyhülési és lesze relési értekezlet első szakasza. A plenáris ülés után sajtóér tekezletet tartott a lengyel küldöttség és a kiilügy miniszterhelyettes válaszolt az újságírók kérdéseire a lengyel javaslattal kapcsolatban. Elmondta, hogy a javaslatot megtárgyalták a Varsói Szerződés többi tagállamával és az a szocialista országok közös javaslatának minősíthető. A plenáris ülésen a lengyel javaslatot támogatta Leonyid Iljicsov, a szovjet küldöttség vezetője, külügyminiszter-helyettes. Kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetben az enyhülés nagymértékben attól függ, hogy milyen leszereléssel kapcsolatos határozatokat hagynak jóvá. A helsinki Záróokmány tartalmazza a részt vevő államok áltatá nos megállapodását a háborús konfliktusok veszélyének csökkentését és a leszerelés támogatását célzó hatékony íntézkeM egoi dód ik a túszügy? Washington hajlandó az iráni feltételek teljesítésére (ČSTK) — Hasimit Rafszand- zsani, az Iráni parlament elnöke teheráni sajtókonferenciáján bejelentette, hogy az Egyesült Államok válasza a túszok szaba dón bocsátásának iráni feltételeire most már sokkal világosabb, és bizonyos haladást jelent. Hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok legutóbbi üzenete jelzi a készséget a feltételek teljesítésére. Rafszandzsani nyilatkozatában Bahzad Nabaviál lamminiszter kijelentéseire utalt, aki a túszok kérdésével foglalkozó bizottság élén áll. dések szükségességéről. Ezeknek az intézkedéseknek ki kellene egészíteniük a politikai enyhülést Európában és fokoz-« niuk kellene a biztonságot. IAROMÍR OBZINA csehszlovák belügyminiszter munkalátogatáson Etiópiában tartózkodik. SAMORA MACHEL mozambiki állam/ő, a FRELIMO elnöfce Algírban tartózkodik, ahol a kétoldalú gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködés kérdéseiről tárgyal. KUVAITBAN befejeződött az OAPEC kilenc tagállama kőolajipari minisztereinek tanácsko* zása, amelyen a Kőolajexportáló Országok Szervezetének jövő heti konferenciáját készítet/ ték elő. A THE FINANCIAL TIMES című brit napilap hétfőn és tegnap nem jelent meg. A lap kiadását a nyomdászok sztrájkja akadályozta meg. A sztrájkolok azt követelik, hogy ismét vegyék fel húsz elbocsátott társukat. MOSZKVÁBAN tegnap megnyílt a szocialista országok fíímkölcsönző vállalatai vezetőinek első tanácskozása. A résztvevők eszmecserét folytatnak szervezeteik eddigi tevékenységéről, és meghatározzák a kölcsönös együttműködéssel összefüggő további feladatokat. JUGOSZLÁVIÁBAN a fogyasztói árak novemberben további 2 és fél százalékkal emelkedtek, s a Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése szerint ez 59 százalékkal magasabb az elmúlt év hasonló átlagánál. SVÉDORSZÁGBAN a munkanélküliek száma az elmúlt év novemberétől 1980 novemberéig 20 százalékkal emelkedett, és elérte a 96 ezret. ULSTERBAN ROBBANÁSSAL FENYEGET A HELYZET A brit kormányfő Dubiinban lésének legsötétebb árnyoldala az emberi jogok megsértése. Az amerikai küldöttségvezető megfeledkezett talán az amerikai őslakók áldatlan helyzetéről, az amerikai városok néger gettóinak zavargásairól és a több száz politikai fogoly sorsáról, akik létére Andrew Young, az Egyesült Államok volt ENSZ- képviselője 1978-ban Genfben derített fényt? Az emberi jogok kérdése nemzetközi kérdés, de nem szolgálhat alapul más államok belügyeibe való beavatkozásra. A szocialista országokban alkotmány biztosítja az emberi jogokat. Igaz, hogy ezek a jogok csak azokra vonatkoznak, akik munkájukkal védik és erősítik szocialista vívmányainkat, és nem vetemednek államellenes cselekedetre. A z emberi jogok kétféle értelmezése a kétféle ideológiából — a marxista és a burzsoá ideológia létezéséből fakad. Mindkettő osztályjellegű; az egyik a tőkésosztály, a másik a dolgozó nép érdekeit védi. Mint ahogy a két ideológia, az emberi jogok kétféle értelmezése is összeegyeztethetetlen. A tények — a teljes foglalkoztatottság, az ingyenes oktatás és orvosi ellátás stb. — önmagukért beszélnek. Ma, az emberi jogok napján nem árt minderre emlékezni és emlékeztetni. KOVÁCS ILONA (ČSTK) — Margaret Thatcher brit miniszterelnök Lord Carrington külügyminiszter és Humphrey Atkins, az észak ír ügyek miniszterének társaságában egynapos látogatást tett Dubiinban és megbeszéléseket folytatott Charles Haughey ír miniszterelnökkel és Brian Le- nihan külügyminiszterrel. A tárgyalások Időpontját és helyét biztonsági okokból az utolsó pillanatig titokban tartották, melynek fő témája az Uls- terben újabb robbanással fenyegető feszült helyzet. A Long Kesh-i börtönben már hatodik hete éhségsztrájkol az „ír Köztársasági Hadsereg“ (IRA) hét elítélt tagja, követelve, hogy minősítsék őket politikai foglyoknak. A múlt héten egy másik fegyházban három fiatal nő csatlakozott éhség- sztrájkjukhoz. Dubiinban a napokban 20 ezren Cookstownban 7000-en tüntettek a foglyok mellett. London ír kerületeiben is (felvételünkön) ezrek vonultak fel, hogy, kifejezzék rokonszenvüket a katolikus republikánus foglyok iránt. London dilemmája, hogy az elmúlt években 11 ezer katonára csökkentette katonai jelenlétét Észak-Irországban, de ha netán komoly zavargások törnek ki karácsony táján, elkerülhetetlen lesz a csapatok újabb megerősítése. Habár a Margaret Thatcher és Charles Haughey ír kormányfő dublini tárgyalásairól kiadott közlemény nagyon konstruktív és fontos megbeszélésekről és „történelmi haladásról“ szól, de a nyugati hír- ügynökségek beismerik, hogy a fő kérdésekben lényegében semmilyen haladás sem történt.
