Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)

1980-12-06 / 289. szám, szombat

Felkészülten és tettre készen A TANULSÁGOK MA IS ÚTMUTATÓJA A POLITSKAI ÉS TÁRSADALMI. TEVÉKENYSÉGNEK A GALÁNTAI JÁRÁSBAN 1980 3J1. B. A CSKP KB 18. ülése határo­zatainak teljesítése során el­gondolkodunk azon, hogy az évzáró taggyűléseken és évzáró konferenciákon a kommunisták tanácskozását kellőképpen elő­készítsük, hogy a legkövetkeze­tesebben értékeljük a CSKP XV. kongresszusa határozatainak teljesítése során elért eredmé­nyeket a galántai járásban. Ha értékeljük az elmúlt idő­szak eredményeit, megállapít­hatjuk, hogy lényegében sike­rült a tervfeladatokat teljesíte­nünk az iparban és a mezőgaz­daságban is. Habár az elért színvonalat eredményeink alap­ján értékeljük, mégis aszerint differenciálunk, hogy egyes ágazatok, üzemek vagy vállala­tok milyen arányban veszik ki részüket járásunkban a terme­lésből. Járásunkban a legjobb ered­ményeket a vágsellyei (Šaľa) Duslo érte el, amely az előző ötéves tervidőszakhoz viszo­nyítva 180 százalékkal növelte a termelést. Ma nemcsak Szlo­vákiában, hanem egész Cseh­szlovákiában a legfontosabb műtrágyagyártók közé tartozik. Hasonló szép eredményeket értek el például a szeredi (Se­red) Nikkelkohóban és pék­üzemben a Galántai Gép- és Traktorállomáson, valamint a járási nemzeti bizottság irányí­totta üzemekben. Az igényes feladatokat az ég­hajlati viszonyok következté­ben a mezőgazdasági üzemek teljes mértékben nem teljesítet­ték, de az elért színvonal azt mutatja, hogy növekszik egysé­ges földművesszövetkezeteink és állami gazdaságaink terme­lési potenciálja. Az elmúlt öt­éves tervidőszakban több mint 1 046 153 tonna gabonát ter­mesztettünk, 252 millió liter te­jet termeltünk és 128 ezer ton­na húst. Ez azt jelenti, hogy a 6. ötéves tervidőszakban (a gabonatermesztést kivéve) 30 százalékékal többet termel­tünk. Mindez elsősorban a mező- gazdaság anyagi-technikai bázi­sának fejlesztésével függ össze. A munkásosztály aktív támoga­tásának, valamint a párt és a társadalom gondoskodásának köszönhetően megteremtettük a feltételeket a további fejlődés­hez. A feladatok teljesítésének legfontosabb tényezője mégis az ember, a munkakollektívák tagjai. Ezért a gazdasági ered­ményeket össze kell kapcsolni a tömegpolitikai munkával és a párt nevelő munkájával. Amint az a CSKP KB 18. ülé­sének határozataiból kitűnik, a jövőben tovább kell mélyíteni az emberekkel való mindennapi munkát. Ez a politikai gyakor­lat az 1968—69-es válságos években szerzett keserű tapasz­talatainkból fakad. Ezt nyilvá­nította ki és elemezte A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban ki­alakult válság tanulságai című pártdokumentum is, melynek megjelenése óta tíz év telt el. A tanulságokat levonta a párt, s ez tükröződik a párt elvszerű marxista politikájában, a CSKP KB üléseinek határozataiban. Ezek minden pártszervezet, kommunista munkájában út­mutatóul szolgálnak. A kommunista párt járási szervezetében megkülönbözte­tett gondot fordítottunk és for­dítunk a párt vezető szerepé­nek érvényesítésére minden munkahelyen. Ez az általános kritérium a gyakorlaban azt je­lenti: következetesen törődünk azzal, hogy a kommunisták ha­tása érvényesüljön minden munkahelyen, gondoskodunk a párttagok sorainak gyarapítá­sáról, főleg fiatalok, a legjobb dolgozók, szövetkezeti tagok, mesterek, technikusok, a felé­pítményben dolgozók felvételé­vel. Mindez pozitívan tükröző­dik a kádermunka eredményes­ségében is. Teljes felelősséggel kijelent­hetjük, hogy minden döntő fon­tosságú helyen kommunisták állnak. Ez nemcsak azért van, mert a kommunistákat minde­nütt a pártot képviselő szemé­lyeknek tekintik s a CSKP tár­sadalmunkban vezető szerepet tölt be, hanem azért, mert a kommunisták egyre nagyobb te­kintélyt szereznek formaságok­tól mentes eljárásaikkal, az igényes feladatokban való aktív részvételükkel. Ez a tényező pozitívan hat a nehéz feladatok megoldására a vállalatokban, a földművesszö- vetkezetekben, s egyben a fela­datok teljesítésére kötelezi a párt tagjait. Az értékelés során azt az elvet valljuk, hogy a pártszervezetek és a munka­kollektívák tevékenységének eredményessége mindeneke­lőtt attól függ, hogyan teljesí­tik hatáskörükben a népgazda­ság termelési tervét, amely egyenes arányban van pártunk gazdaságpolitikájának megvaló­sításával. Járási pártszervezetünk ta­pasztalatai igazolják: ott, ahol nem sikerült elérni, hogy n pártái apszervezetek s annak tagjai járjanak élen a felada­tok teljesítésében, ahol baj van a tömegpolitikai és az ideoló­giai munkával, a gazdasági eredmények sem érik el a kí­vánt szintet. Ezt megerősíti az az elemzés is, melyet járási pártbizottságunk októberi ülé­sén fogadtunk el, a CSKP KB 18. ülése határozatainak járá­sunk feltételeire való lebontá­sakor: egyik oka annak, hogy vannak lemaradozó vállalata­ink (például a Farkasdi (Vlča- ny) Efsz, a Pusté Sady-i Efsz, a Veľký Grob-i Efsz) a párt- és a politikai munka fogyatékossá­ga. Hasonló tapasztalatokat szereztünk ipari vállalatokban, üzemekben is. Párt- és politikai munkánk Jelentős forrása a pártegység szilárdításában rejlik. Ezért a járási pártbizottság, hasznosít­va a kommunista párt válságos időszakból szerzett általános ta­pasztalatait, maximális figyel­met fordít arra, hogy az egész járási pártszervezet egysége­sen, program szerint végezze munkáját. Járási pártszerveze­tünkben azoknak a céloknak a megvalósítására, melyet a XV. kongresszus tűzött ki, egységes eljárási tervet dolgoztunk ki. Ez a rendszeres ellenőrzés tár­gyává vált, de egyben az irá­nyítási folyamat elválaszthatat­lan részét is képezi a plénum, az elnökség, a járási pártbizott­ság egyes bizottságai munkájá­nak. Jelentős szerepe van az egységesítés folyamatában a pártalapszervezetek elnökeivel, a járási pártbizottság aktivistái­val végzett rendszeres munká­nak is. Járásunkban immár hetedik éve érvényesítjük a gottwaldl napok módszerét. Olyan mód­szer ez, melynek keretében a járási pártbizottság elnökségé­nek tagjai, a politikai dolgozók és meghívott tisztviselők segít­ségével ellenőrizzük, hogy egyes alapszervezetekben ho­gyan végzik a munkát, s konk­rét javaslatokat teszünk tevé­kenységük javítására, a negatív jelenségek eltávolítására. Ez nagyon Jól bevált módszer, mely a párttisztségviselőket a szó szoros értelmében rákény­szeríti arra, hogy állandó kap­csolatban álljanak a pártalap- szervezetekkel. Ebben az idő­szakban a gottwaldi napok ke­retében a vállalatokban, üze­mekben és szervezetekben a figyelmet mindenekelőtt a kulcskérdések megoldására irá­nyítjuk. Erről tanúskodnak a szeptemberben és októberben megtartott gottwaldi napok, amikor is egyebek közt a Dus- lóban, a Felsőszeli (Horné Sa- liby) Efsz-ben, a Veľký Grob-i Efsz-ben mértük fel a munkát. Megállapíthatjuk, hogy az el­múlt Időszakban pártunk prog­ramterveinek megvalósítása so­rán és saját határozatai meg­valósításakor lényegesen meg­növekedett a pártalapszerveze­tek és a járási szervek felelős­sége. Eredményeink természetesen szorosan összefüggnek a párt­tagság összetételének állandó Javításával és az ideológiai ne- velés tökéletesítésével. A párt 1970-ben történt megtisztítása óta sorainkat új tagjelöltek és tagok felvételével erősítettük. Járásunkban a párttagok több mint 40 százaléka 1971 után lépett a pártba. Éppen ezért megkülönböztetett gondot for­dítunk az eszmei-politikai neve­lő munkára. Hála annak az anyagi gondoskodásnak, amely nagyban hozzájárul a feladatok teljesítéséhez. A kommunisták nevelésének központjává válik a marxizmus—leninizmus esti egyeteme, a járási politikai is­kola szintjén csakúgy, mint a tisztségviselők és a tagjelöltek, illetve az új párttagok nevelé­sének szintjén. Tapasztalatok igazolják, hogy a marxizmus— leninizmus alapos ismerete és alkotó alkalmazása a gyakorla­ti életben lehetővé teszi, hogy elkerüljük az 1968-hoz hason­ló válságos időszakokat. Járásunk nemzetiségileg ve­gyes lakosságú. Igen nagy gon­dot fordítunk a magyar nemze­tiségű lakosság bekapcsolására az aktív munkába. Járásunk pártszervezeteiben a kommu­nistáknak több mint a 37 szá­zaléka magyar nemzetiségű. Ez az összetétel a párt-, az állami szervekben, a nemzeti bizottsá­gokban, a társadalmi szervek­ben és szervezetekben levő aránynak is megfelel. A nyelv ugyan látszatra, külsőleg elvá­laszt, egyesítő ereje van azon­ban a gazdasági és a politikai feladatok teljesítésének, a szo­cialista hazafiság elve érvénye­sítésének, az egymás kölcsönös tiszteletben tartásának. Mind­ez szavatosság arra, hogy egy­ségesen felsorakozzunk a párt által kitűzött célok megvalósí­tására. Eredményeinket értékelve jö- vőnkre is gondolunk, s ezt el­sősorban azoknak a határoza­toknak a hiánytalan teljesíté­sében látjuk, melyeket a XVI. pártkongresszus fogad majd el — a szocialista építés folya­mán létrehozott értékeink szi­lárdításában, ideológiai és poli­tikai munkánk hatékonyságá­nak növelésében, igényessé­günk fokozásában, a feladatok­hoz való helyes hozzáállásban. Tagadhatatlan pozitívumaink mellett járási pártszervezetünk­nek olyan gondjai is vannak, amelyeket meg kell oldanunk. A járási pártbizottság nagy fe­lelősséggel kezdett az évzáró taggyűlések, a pártkonferenci­ák előkészítéséhez. Az. elfoga­dott politikai-szervezési intéz- _kedéseink semmit sem bíznak a véletlenre. Nem feledkezünk meg sem a kis, sem a nagy pártalapszervezetek problémái­ról, sem a kisebb, sem a na­gyobb kollektívák gondjairól. Az az alkotó légkör és növekvő aktivitás, amely a kongresszus előtti időszakban kibontakozó­ban van, azok a kötelezettség­vállalások, melyek a Duslóban a Nikkelkohóban, a vágsellyei és a galántai kooperációs kör­zetekben, a Diószegi Magter­mesztő Állami Gazdaságban és más üzemekben, vállalatokban születtek, feljogosítanak annak megállapítására, hogy járási pártszervezetünk felkészült ar­ra, hogy teljesítse azokat az igényes feladatokat, melyeket a XVI. kongresszus fog kitűzni. IVAN KNOTEK, az SZLKP Galántai Járási Bizottságának vezető titkára A Szovjetunió legnagyobb vízi erőműveit építik a Jenyiszej folyón, Szajano-Szusenszkinél. Felvételünkön a vízi erőmű negyedik blokkjának generátorát szerelik (ČSTK felv.) A Poprádi Vagongyár bővítése A KGST-tagállamok együttműködését szolgálja (TudósítónktólJ — Nem vé­letlen, hogy a Nemzetközi Va­súti Szövetség (UICJ által jó­váhagyott 25—CS alvázak gyár­tását — a KGST-tagállamok ré­szére egységesített négytenge­lyes vasúti teherkocsikhoz — éppen a Poprádi Vagongyárra bízták. Hiszen a gyár termékei — a legkülönbözőbb típusú te­hervagonok — immár hosszú évek óta közismert és közked­velt szállítóeszközök a baráti országokban. Az új megbízatás teljesítése szükségessé teszi a vagongyár jelenlegi termelőkapacitásának bővítését. A Kassai (Košice) Kohóterve- ző Vállalat tervei alapján, kö­zel 445 millió korona ráfordí­tással, a jelenlegi gyár mellett új üzem felépítését kezdte el a Kassai Kohóépítő Vállalat. Az 1983-ra elkészülő új üzem további nyolcszáz embernek nyújt munkalehetőséget. A termelőkapacitással pár­huzamosan a gyár ún. járulé­kos létesítményeit is bővítik amely közel ötven épületből áll majd. Ennek keretében fel* épül a 288 férőhelyes munkás- szálló is. A kivitelező vállalat az idén közel kilencmillió korona ér­tékű munkát végez az új üzem építkezésén. (ik) HÓFÚVÁSBAN TW at óra múlt. Fogvacogta- AA tó, szeles decemberi reggel, jégrózsákat rajzol a Volga oldalsó ablaküvegeire. A csallóközi síkságon néhol mé­teres hótorlaszok akadályozzák a kilátást, árokba dőlt személy- gépkocsik figyelmeztetnek a ve­szélyekre. Szemben velünk tö­mött munkásjáratok bukdácsol­nak a főváros felé. A Gúta (Ko­lárovo) felé vezető kanyargós úton cukorrépával megrakott, pótkocsis autó fordult az árok­ba. Mögötte egy másik gépko­csi állt keresztben, egyelőre nem lehet tovább menni. — Előttem egy Avia fékezett — mondja a tehergépkocsi ve­zetője — nekem is a fékre kel­lett lépnem, a pótkocsi meg oldalra rántott. Villogó, hótúró tehergépko­csi tűnik föl Gúta felől. A ve­zetője is bosszankodik: — Az a dühítő, hogy alig van látszatja a munkámnak. Mögöttem az erős szél megint telehordja az utat. Aztán meg­próbálják kihúzni a teherau­tót. Tovább megyünk. Nagysáró- nál (Sárovce) kukoricaszemek: kel megrakott teherautók ara­szolnak a magtárak felé. Ipoly- nyéknél (Vinica) ismerős inte­get a traktorból: Gyönyör Lász­ló, az itteni erdészeti részleg j vezetője. — Betyárhideg van — dör­zsöli a kezét —, de dolgozunk. Az imáni részlegbe hív, ahol a topolyákat köbözik. — Mínusz tizenhat fokot mu­tat a hőmérő — mondja Kő­szegi Béla nyugdíjas erdész — de nem vagyunk ml ijedős em­berek. Dolgozunk. Az egyik munkás hozzáteszi: — Asszonyok is vannak itt, mellettük meg nem fázik a fér­fiember. Tovább hajtunk. Az elágazásnál egy kombáj­nos takarítja a masinát. — Harminc éve dolgozom a földeken, de ilyen időjárást még nem értem. Áprilisban fa­gyott, nyáron meg ősszel hete­ken át esett, most meg ez a hófúvás. Menteni kell a földön maradt termést, de szörnyű ne­héz. Óránként kaparhatom a kombájnból a jeges havat. Késő délután mire Losoncra (Lučenec) érünk. Munkásbu­szokkal, teherautókkal találko­zunk. A Nógrád szálló előtt is süvít a decemberi szél. Vissza­pergetem magamban a látott színes filmet és melengető ér­zés fog el. A munkáskezek mégis erősebbek, mint a fog- vacogtató, embert, gépet pró­bára tevő zord idő. (szilvássy) LÉPÉSVÁLTÁS A SZÁMÍTÁSTECHNIKÁBAN Sajtótájékoztató a kis számítógépek hazai gyártásáról és alkalmazásáról a 7. ötéves tervidőszakban A tudományos-műszaki hala­dás az egyik legfiatalabb szak­ágazatban, a számítástechnikai iparban is gyors változásokat eredményez. A kutatásban, fő­leg az integrált áramkörök fej­lesztésében elért eredmények felhasználásával főleg a beren­dezések méretei és a beruházá­si költségek csökkenthetők. En­nek köszönhető, hogy egy ko­rábbi, szekrénynagyságú szá­mítástechnikai egység, azonos, sőt nagyobb teljesítményt nyújt­va ma egy kisebb dobozban is elfér. A miniatürizálás gazdasági előnyei nyilvánvalók. A kis szá­mítógépek elhelyezése nem okoz különösebb gondot, s így fel­használási területük is sokkal szélesebb lehet, mint a nagy számítógép-rendszerek eseté­ben, például a tudományos-mű­szaki kutatások területén, a vállalati nyilvántartásban, az oktatás és az egészségügy sza­kaszán, a tervezési munkák és a munkafolyamatok automati­zált irányításában stb. Emel­lett a kis számítógépek a nagy számítástechnikai berendezé­sekhez kapcsolva, periférikus egységekként is alkalmazhatók. Az említett előnyökből kiin­dulva a KGST-országok már 1974-ben elhatározták a Kis Elektronikus Számítógépek Rendszerének fejlesztését. Eh­hez a rendszerhez tartoznak a Csehszlovákiában kifejlesztett SM 3—20-as és SM 4—20-as kis számítógépek, amelyek gyártása a Banská Bystrica-i ZVT Számí­tástechnikai Művek námestovói üzemében folyik. Az új beren­dezések jövőjéről, alkalmazha­tóságáról, népgazdasági jelen­tőségéről sajtótájékoztatón szá­molt be Milan Chlapík mérnök, a Datasystém vállalati igazga­tója, valamint Karol Lager mér­nök, a műszaki tudományok kandidátusa, a kis számítógé­pek programozási osztályának vezetője. Az előadók többek között ki­fejtették, hogy a kis számító­gépek bevezetése már a 7. öt­éves tervidőszakban nagyará­nyú változásokhoz fog vezetni a népgazdaság számítástechni­kai ellátásában. Mintegy 1470 egységet helyeznek üzembe a a termelés, a tudományos kuta­tás, az egészség- és az iskola- ügy, a kereskedelem és a szol­gáltatások különböző terüle­tein, ami azt jelenti, hogy a számítástechnikai feladatoknak kb. a 80 százalékát kis számí­tógépek fogják ellátni. A gyár­tók és a forgalmazók a kis szá­mítógépek említett típusaiból kivitelre is számítanak, ezért azokat a legközelebbi nemzet­közi vásárokon külföldön is be­mutatják. A csehszlovák kis számítógépekhez egyes KGST- országok is szállítanak részegy­ségeket, Bulgária például leme­zes tárolókat, Lengyelország lyukszalagos kimeneti egysé­geket. Az alkalmazási terüle­teket illetően különösen jó együttműködés van kialakuló­ban az NDK-beli Robotron vál­lalattal. (—ai)

Next

/
Thumbnails
Contents