Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)
1980-12-06 / 289. szám, szombat
A póEalkdrésiekrel — más szemszögből Ilyenkor, év vége felé már ritkábban szólunk az aratási eredményekről, de azért az Idei gabonabetakarítás néhány vonatkozását érdemes feleleveníteni. Elsősorban azt, hogy a nem éppen legjobb időjárási viszonyok ellenére is bebizonyították mezőgazdasáffi dolgozóink: a betakarítási veszteségek körültekintő munkával minimálisra csökkenthetők. Az idei aratás azonban még egy szempontból hozott újat számunkra: aki figyelte az aratási jelentéseket, annak feltűnhetett, hogy valamiképpen kevesebb szó esett a pótalkatrész-ellátási gondokról. Vajon miért? Próbáljuk elemezni a helyzetet: mezőgazdasági dolgozóink, s főleg a gépek kezelői, karbantartói — látváin, hogy a gépipar továbbra sem kényezteti el őket és az alkatrészbehozatal növekedésére sem számíthatnak — jobban, takarékosabban gazdálkodtak azzal, ami a rendelkezésükre állt. Ogy tűnik, az idén sikerült a „jobban gondoskodsz a gépedről — kevesebb alkatrészre lesz szükséged! jelszó jegyében dolgozniuk. Az is lehetséges viszont, hogy az aratás kezdetének elhúzódása adott akaratlanul is alkalmat a jobb felkészülésre, a technika jobb előkészítésére. Véleményem szerint az ilyen tapasztalatok fölött mindenképpen el kell gondolkodni, és szólni kell a pótalkatrész-ellátással kapcsolatos gondoknak eddig ritkábban emlegetett szempontjáról Is. Václav Vačok, az SZSZK fejlesztési és műszaki minisztere egy hivatalos fórumon egyszer a következőket mondotta: a mezőgazdaságban és az iparban egyaránt sok a panasz a pótalkatrész-hiányra. A megoldást azonban csak úgy találjuk meg, ha közben figyelembe vesszük a népgazdaságfejlesztés legszélesebb összefüggéseit is. Valóban, ha csupán felületesen vizsgáljuk meg ezt a problémakört, valamennyien hajlamosaik vagyunk a gépipar egyértelmű elmarasztalására ebben a tekintetben, mondván: az ágazat nem törődik a pótalkatrész-gyártással. A helyzet azonban mindaddig kilátástalannak és egy bűvös körnek tűnhet, ameddig az iparban és a mezőgazdaságban az állóeszközök, vagyis a gépek és berendezések használói nem ^változtatnak az eddigi gyakorlaton, amíg nem bánnak jobban a rájuk bízott értékekkel. A fejlett iparú országokban egy- egy gépet négy-öt év után cserélnek fel újabb technikával, vagyis az új gép erkölcsi kopásának ennyi az átlagos ideje. Ez alatt az idő alatt alaposan befogják a munkába, hogy rövid idő alatt térítse meg a vásárlásra fordított összeget. Majd a gép újra az olvasztóba kerül, és helyébe újat vásárolnak. Nálunk a géppark-felújítási ciklus még 15 év. Amikor a hulladékba ikerül, már bizony jócskán elöregedett erkölcsi szempontból, az új gépekhez viszonyítva teljesítménye is jóval alacsonyabb. E téren tehát eléggé elmaradunk a nemzetközi élvonaltól, s a gépek kihasználását illetően is hasonló arányok érvényesülnek. A legfejlettebb ipari országokban mindenütt három műszakban használják ki a korszerű technikát, s nálunk bizony még közelebb állunk az egy műszakhoz, mint a kettőhöz. Hogy mindennek mi köze a p ó La I k a t ré sze 1 lá t á sho z ? Az erkölcsi kopás szempontjából már régen nem alkalmas gépeik még mindig működnek gyárainkban, üzemeinkben, holott helyükben már újaknak kellene állniuk. És láncreakció- szerűen elkezdődik egy folyamat: az elavult gép már kisebb teljesítményt nyújt. Minél huzamosabb ideje szolgálja a termelést — annál több energiát fogyaszt. És minél régibb, elavultabb a gépállomány, annál több gépkezelőre van szükség. Igaz, a gépeket kiszolgáló személyzetnek nincs szüksége alaposabb tudásra ... Úgy tűnik, hogy a legutóbb említett szempont a legkevést>é érdekes. A valóságban azonban más a helyzet. Ha ugyanis egy bizonyos üzemben a gépek többsége elavult, a dolgozók nagyobb része nem tartja szükségesnek a szakképzettség színvonalának emelését. Ügy vélik, elegendő az a tudás, amit 15—20 esztendővel ezelőtt elsajátítottak. A régi gépek <a szó szoros értelmében „visszahúzzák“ azokat is, akik a szakmai ismeretek gyarapításában szárnyalni szeretnének. A fejlődést azonban nem lehet megállítani, így végül is szükségessé válik a fejlesztés. A vállalat új termelőcsarnokot épít, korszerű gépeket helyez el benne, és kiderül, hogy nincs elég szakmunkás. Sőt, nemcsak a magas képzettségű szakmunkások hiányoznak. hanem általában a szakmunkások, hiszen a meglevő munkaerőt a régi gépek kötik le. Paradox helyzet alakul ki: a legrégibb, legkisebb termelékenységű gépeken dolgozik a legtöbb ember, és ezeket a gépeket gyakran két műszakban is kihasználják. A legkorszerűbb, legnagyobb teljesítményű gépek mellé viszont egy műszakra sem jut elegendő szakmunkás. Előrelátásra, koncepcióra van szükség ahhoz, hogy az üzemek megtalálják a kiutat ebből a bűvös körből. Más vonatkozásai is vannak a fejlesztés elhanyagolásának. Ezek egyike a pótalkatrész-ellátással függ össze. A teljesen kihasznált, két műszakban üzemeltetett 15 éves gépeikhez nagy mennyiségű pótalkatrészekre van szükség. De hol kerítsük elő a szükséges alkatrészeket? A válasz legtöbbször így hangzik: ott a gépipari minisztérium, gondoskodjak szükségleteink kielégítéséről. Látszólag logikus ez az érvelés. De ez is csak látszólag, hiszen a gépgyártók felteszik a kérdést: milyen pótalkatrészekre van szükség? Akármilyenekre? Vajon normálisnak tekinthető-e az, ha azt akarják a partnervállalatok, hogy a 15—20 éves gépek számára Is biztosítsunk minden pótalkatrészt? Olyan gépeikhez is, amelyek már réges-rég kimentek a divatból? Kérdés, hogy az ilyen szemlélet nimcs-e ellentétben a tudományos műszaki haladás alapelveivel. Az erkölcsileg elavult gépek megtartása fékezi az egész gépipari ágazat fejlődését, lerontja műszaki színvonalát. Az idei aratás bonyolult körülmények között ment végbe. Minden eddiginél élesebb reflektorfénybe került a pótalkatrész-ellátás kérdése. Az említett összefüggések azt mutatják, e szempontból is nagy a felelősségük a gazdaságirányítási dolgozóknak. KAROL DOBOS Csökkenthété m trtMklakarmäny-fogyasilás A legelőkről már az istállókba terelték a gulyákat, csak a juhnyájak böngészgetnek a még felszántatlan kukoricatáblákon. At kell tehát térni a téli takarmányozásra, mégpedig oly módon, hogy ne csökkenjen a teheneik tej hozama, ne lassuljon az állatok gyarapodása. Nem könnyű változtatni a takarmányozási technikán, de ahol idejében felkészültek rá, ott nem okoz különösebb gondot. A termelés továbbra is folyamatos. A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium állattenyésztési osztálya értékelte az első félév eredményeit. Eszerint az egy liter tej előállításához szükséges abraktakarmányt 32 dekagrammról 29 dekagrammra sikerült csökkenteni. Amíg a múlt év hasonló időszakában egy kilogramm szarvasmarhahús előállításához 3,11 kilogramm, az idei év első felében már csak 2,69 kilogramm abraktakarmányra volt szükség. A sertéshús kilogrammját tavaly 3,85 kilogramm abrakból, az idei év első felévében 3,70 kilogrammból sikerült kitermelni. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy az évente szervezett téli kampányok meghozták a várt eredményt. Biztató szemléletváltozás történt. Ezt bizonyítja Bartos Andor mérnöknek, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatójának véleménye is, aki a mező- gazdasági üzemek vezetőinek értekezletén kijelentette, hogy a járásban azokban a mező- gazdasági üzemekben amelyekben jó minőségű tömegtakarmányt etetnek až állatokkal, lényegesen csökkenthető az ab- raktakarmány-fogyasztás. Arra kell törekedni, hogy a tömegtaikarmány tápértéke minél nagyobb legyen. A koratavaszí elemzések azt mutatták, hogy a mezőgazda- sági üzemek egyharmadában szakszerűtlenül tárolták a siló- takarmányt. Más üzemekben viszont még az aratás előtti időszakban is kiváló minőségű silótakarmányt etettek. Ebből az a tanulság, hogy a tudomány és a technika vívmányainak felhasználásával ma már jó minőségben lehet tárolni a takarmányt. Óhatatlanul felmerül viszont a kérdés, hogy miért nem tartják be minden üzemben legalább az alapkövetelményeket. A silózás alfája és ómegája a gyorsaság. Minél hamarabb megtölteni a gödröt, és fóliával letakarni, hogy ne kapjon levegőt. Sajnos azonban számos mezőgazdasági üzemben hosszadalmas a silózás, és nem tömítik eléggé a takarmányt. Jó példa is van, ilyen többek között a Sárói (Sárovce) Efsz, ahol a cukorrépatáblán silózták le a karéjt. Gyors és jól szervezett silózást láttunk a Füri (Rúbaň) Efsz-ben Is. Nincsenek is takarmánygondok ebben a szövetkezetben. A sörgyári és más melléktermékek feletetésével is sok ab- raktakarmány takarítható meg. A téli kampányban az előadók felhívják a figyelmet az élelmiszeripari melléktermékek feletetésének jelentőségére. Minden járásban fölmérték már, hogy milyen módon lehetne ezeket értékesíteni. A nyitrai (Nitra) járásban már korszerű húsipari melléktermék-feldolgozó központot is létesítettek. A fertőtlenítés után kockázat nélkül etethetik fel ezt a takarmányt. Az ógyallai f Hurbanovo) Sörgyárból malátát szállítanak a közeli efsz-ekbe, ameKönözsi István fölvétele APRÓHIRDETÉS ÁLLÁS ■ A BRATISLAVAI építőipari Továbbképző Intézet (elvesz: — főszakácsot (nőt) — konyhát kisegítőket —■ szakácsnőt (gyermekgondozási szabadság idejére) Kellemes munkakörnyezetei, jó fizetési feltételeket és előnyös külföldi üdülést biztosítunk. Érdeklődni a következő címen lehet: Gstav vzdelávania v stavebníctve. Bárdosévá 33, 899 43 Bratislava, te- lefun: 421 49 ÚF 130 ISMERKEDÉS ■ 2G éves. 175 cin magas fiatalember — kisebb testi hibával — szeretne megismerkedni hozzáillő lánnyal házasság céljából. Jelige: Őszinte. 0-1395 ■ 22/175 — 33/168 barátnők — társaság hiányában ezúton keresik a korban hozzájuk illő férfiak Ismeretségét. (elige: Közös szilveszter. 0-1400 ■ 35 éves hivatalnoknő szeretne megismerkedni korrekt, becsületes férfival 45 éves korig. Kalandorok kíméljenek. Jelige: Őszinteség. Ü-1402 Királyréví (Kráľov Brod) Helyi Nemzeti Bizottságnak, az alsóházi (Dolný Chotár), Slovenské Pole-1, valamint a helyi lakosságnak, a Nemzeti Front tömegszervezetei- ijek, az alapiskola tanítóinak és tanulóinak, akik november 4-én elkísérték utolsó útjára a király-1 révi temetőbe a drága jó férjet, édesapát, Nagy Lászlót, a helyi nemzeti tyzottság elnökét, és jelenlétükkel, virágaikkal igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. Külön köszönetét mondunk a galántai járási pártbizottság, a Galántai Járási Nemzeti Bizottság, a népművelési intézet dolgozóinak, a járási községi tisztségviselőinek, az alsóhatári nőszövetség tagjainak a sok szép virágért és mély részvétükért. Továbbá köszönjük a sok részvéttáviratot. Felesége, kisfia és a gyászoló család 0-1391 MEGEMLÉKEZÉS lyek feletetésekor lényegesen növekedik a tejhozam. A felmérések azonban azt is kimutatják, hogy még sok mellék- termék megy veszendőbe megfelelő feldolgozó berendezések hiánya miatt. A közeljövőben intézkedések történnek, hogy több, a nyitraihoz hasonló melléktermék-feldolgozó központ épüljön. Szlovákiában egymás után adják át rendeltetésüknek, illetve helyezik üzembe a takarmánypogácsát készítő berendezéseket. A tervek szerint idén 800 ezer tonna takarmánypogácsa és granulátum készül a mezőgazdasági üzemekben. Az SZSZK Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztériuma növénytermesztési osztályának értékelése szerint már eddig több mint 500 ezer tonna takarmánypogácsa és granulátum került ki az üzemekből. A munka tovább folyik, mert a jól tárolt takarmányszalma, lucernaliszt és a teljesen be nem érett kukorica keverékéből nagyon értékes takarmány készíthető. Az egyes üzemekben az állatállomány összetételének megfelelően állítják elő a takarmánylisztet és a takarmánypogácsát. Kölcsönösen is kisegítik egymást” a mezőgazdasági üzemek A CSKP KB 13. ülése felhívta a figyelmet az abraktakarmány- nyal való takarékosságra is, a 18. ülés viszont rámutatott arra, hogy e téren még keveset tettünk. Tény, hogy a jó példák ellenére akad még pótolnivaló. Az eredmények azt is bizonyítják, hogy érdemes előállítani takarmánypótlókat, mert etetésükkel lehetőség nyílik az abraktnkarmány csők^ . i. ' ' ADÁSVÉTEL H Eladó családi ház építéséhez 10 méter magas felvonó. Érdeklődni lehet a őalovól 25-56-os telefonon. 0-1397 köszönetnyilvánítás ■ Fájó szívvel mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak. Ismerősöknek, osztálytársaknak, a ■ Ma egy éve, hogy tragikus szb- renosétlenség következtében fiatalon, 18 évesen távozott közülünk PÁLÔCZI Ferike szomotorl (Somotor) lakos. Akik Ismerték és szerették, szenteljenek egy néma pillanatot emlékének ezen a szomorú évfordulón. Gyászoló özvegy édesanyja, húga, Beáta, nővére, Angéla és családja 0-1396 ■ A PRÁGAI MAGYAR KULTÚRA közli a kedves olvasóközönséggel, hogy az 1980. novemer 29-1 KARÁCSONYI AJÁNLATÁBAN az alábt> felsorolt könyvek ára a következő: — Maupassant G. Elbeszélések I— II. — 106,— korona — Fiiles Évkönyve 1981 — 21,— korona — Kincses Kalendárium 1981 —17,— korona — Ludas Matyi Évkönyve 1981 —* 18,— korona. kentésére. BALLA JÓZSEF A ŠPORTKA-szelvény kitöltött három oszlopa alapján 100 rendkívüli 10 000 koronás jutalomdíj kerül kisorsolásra. A sorsolás minden páratlan héten lesz karácso- nyig. UF-128 1980. Xli^ 8. J 6
