Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)
1980-12-05 / 288. szám, péntek
A komplex intézkedések és az ismeretterjesztés II. Alapvető stratégiai és taktikai célok IA lapunk tegnapi számában megjelent cikk befejező részel Tervszerű irányítási rendszerünk szocialista jellegét a komplex intézkedések termé- szetesen nem változtatják meg. Ezért beszélünk következetesen arról, hogy ezek az intézkedések csak tökéletesítik irányítási rendszerünket. Ez azonban mitsem változtat azon a nagyon lényeges tényen, hogy a közeljövő gazdaságirányítási mechanizmusának igen sok alapavetően új, szokatlan vonása lesz. Nem kétséges, hogy bevezetését már nem lehetett halogatni, ezt a lépést elkerülhetetlenül megkövetelték az utóbbi években nehezebbé vált bel- és külgazdasági feltételek. Ezért vállaljuk az érvényesítésével járó olyan konfliktusokat, ellentmondásokat is, amelyeknek megoldására, szabályozására, ellenőrzésére társadalmunk képes. Különben ugyanis kitennénk magunkat annak a veszélynek, hogy gazdasági problémáink feltornyosulnának, elmérgesednének és rendezésük komoly nehézségekbe ütközne, esetleg elháríthatat- lanokká válnának a súlyos következmények. Tehát már most kell cselekednünk, m dig ha fokozatosan és meggondoltan is, mindenképpen a lehető legkövetkezetesebben és gyorsan, annak tudatában, hogy e tekintetben [ezt főleg az 1968-69- es évek válságával összefüggő sajátos feltételeink magyarázzák) lépéshátrányban vagyunk több testvérországgal szemben. Hogyan is foglalhatnánk ösz- sze a komplex intézkedések magvát, lényegét? Erre a kérdésre a legrövidebb és egyben a legtalálóbb választ Leopold Lér szövetségi pénzügyminiszter fogalmazta meg, aki különben ennek a dokumentumnak egyik szellemi atyja és szorgos népszerűsítője. Három pontban foglalta össze alapvető törekvéseink célját. Az első az, hogy emeljük a tervezés színvonalát, tudati átalakulást érjünk el a tervezésért és az irányításért felelős embereknél. Tisztában kell lenniük azzal, tevékenységüket erkölcsileg és anyagilag egyaránt aszerint fogjuk értékelni — az eddiginél jóval következetesebben —, hogy az milyen eredményes lesz, milyen új értékkel, többlettel gazdagítja társadalmunkat. A vezető dolgozók fizetésének 20 százaléka ettől függ majd. Más szóval attól, hogy üzemükben a gyártmányok előállításához mennyi anyagot, energiát és munkaidőt fogyasztanak, milyen új műszaki ötleteket visznek a termelésbe, milyen árakat érnek el a külföldi piacokon és hogyan elégítik ki termékeikkel a belső piac keresletét. A komplex intézkedések második fontos gondolati magva, hogy a központi irányítást az eddiginél jobban kell összeötvözni a vállalati, üzemi, általában a munkahelyi kezdeményezéssel. Ügy kell tehát változtatni a gazdasági klímán, hogy a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok nagyobb önállóságra tegyenek szert. Ez annyit jelent, hogy egyrészt nagyobb lesz a döntési joguk, saját gazdaságpolitikájuk gyakorlásának nélkülözhetetlen pénzellátási és egyéb tárgyi feltételeire építhetnek, másrészt elvárják tőlük, hogy éljenek is nagyobb önállóságukkal és döntési jogukkal s ezért felelősséget is vállaljanak. Egyszerűbben ez úgy fejezhető ki, hogy lehetőségük lesz — mondjuk — új, korszerű gépek vásárlására, vagy további munkaerők foglalkoztatására, csakhogy jól meg kell gondolniuk, hogy ez vajon kifizetődik-e számukra. Ameny- nyiben ugyanis nem, akkor ennek anyagi kárát látják mind a gazdasági vezetők, mind az alkalmazottak. Lér miniszter félreérthetetlenül fogalmaz: „A komplex intézkedések szerint a vállalat irányító apparátusa a beruházásokról döntve, egyidejűleg dönt alkalmazottai élet- színvonaláról is. Amennyiben tévesen dönt, ha például új gépet vásárol és nem biztosítja két-, mi több, háromműszakos üzemeltetését, akkor az új gazdasági szabályozók hatására minden bizonnyal nem marad pénz a prémiumok és a jutalmak kifizetésére. Ezzel szemben a helyes döntés, egy jó gyártmány kifejlesztése és gyors bevezetése a termelésbe, kifejezésre jut abban, hogy a vállalat eredményesebb lesz és több pénzt oszthat el”. A harmadik, nem kevésbé fontos szempont és követelmény, hogy az eddiginél jobban érvényesüljünk a világpiacon. Nemzeti jövedelmünk ugyanis már manapság több VÁROSFEJLESZTÉSI GONDOK ÉS TERVEK Átépítik Bratislava közlekedési hálózatát Szlovákia fővárosa rohamosan feljődik. Lakosainak száma már több mint 380 ezer, ami azt jelenti, hogy ebben az ötéves tervidőszakban mintegy 41 ezerrel növekedett. További 60 ezer embernek ideiglenes lakhelyül szolgál. A Duna menti várost évente mintegy 5 millió turista keresi fel. A felsoroltak nagy feladat elé állítják a tömegközlekedési dolgozókat. Naponta ugyanis mintegy 900 ezer ember veszi igénybe a városi tömegközlekedési eszközöket. S mivel Bratislava a jövőben is tovább épül, a fővárosi nemzeti bizottság kidolgozta és jóváhagyta a tömegközlekedési hálózat átépítéséneik tervét az ezredfordulóig és 1990-ig meghatározta a konkrét feladatokat. A terv elkészítését sürgette az a tény is, hogy míg az utóbbi öt évben 10 százalékkal növekedett a lakosok száma, az autóké ugyanakkor 38,4 százalékkal. A városban már a múlt év végén 87 184 gépkocsi volt, és az áthaladó forgalom Is jelentős. A felmérések azt mutatják, hogy évente több mint 160 000 kamion halad át a városon. Az utak tehát túlzsúfoltak és ez mondható el a Szlovák Nemzeti Felkelés hídról is, amely az egyetlen, amelyen el lehet jutni a Duna másik oldalára. A városközpontban ebben az ötéves tervidőszakban 400-al növekedett a parkolóhelyek száma, de ez még mindig nem elegendő, az autók az utcákon parkolnak. Petržalka tömegközlekedéséneik megoldását az Illetékesek a gyorsvasút megépítésében látják. Az első szakasz, amely a Pégl Duna-hídon haladna ót, mint harminc százalékban függ külgazdasági kapcsolataink alakulásától. A kilencvenes évek végén pedig a nemzetközi gazdasági versengésben való helytállásunk felerészben határozza meg majd nemzeti jövedelmünk nagyságrendjét. Ebben a megvilágításban nagyon is figyelmeztető tény, hogy az utóbbi években exportképességünk nem emelkedett, hanem csökkent. Ezért számolnak a komplex intézkedések azzal, hogy a vállalati vezetők díjazása hovatovább mind nagyobb mértékben függvénye lesz az export- képesség növelésének, a külföldi piacokon elért értékesítési áraknak, a kiváló minőségű gyártmányok nagyobb hányada elérésének. Ugyanakkor szinte biztosra vehető, az exportfel* adatok teljesítésében jó eredményeket elérő vállalatok vezetői számolhatnak azzal, hogy az így nyert konvertibilis valuta egy részét felhasználhatják majd saját vállalatfejlesztési céljaikra, elsősorban korszerű gépek beszerzésére. Nagy vonalakban ezek a stratégiai feladatok. Most, a komplex intézkedések alkalmazásának „rajtja“ előtt, mindenütt el kell érnünk azt, hogy a dolgozók tudják — milyen teljesítmény normák mellett, milyen minőségben, mennyi anyag felhasználásával, miből mennyit kell termelniük, s ezért ml dukál. Tisztában kell lenniük azzal is, hogy milyen áron, milyen értéket hoznak létre, s hogy saját zsebük minek láthatja kárát. S távolról sem csupán a termelésre vonatkozó további kulcsfontosságú taktikai lépés és felette fontos elvárás, változtatni azon az áldatlan helyzeten, hogy a statisztikai kimutatások szerint jelenleg kihasználatlan a munkaidőnek mintegy egyötöde. Ennek a tartaléknak nagyon is időszerűvé vált folyamatos kiaknázása megkívánja nemcsak a munkafegyelem szigorítását, hanem a jobb munka- szervezést és irányítást, valamint az olyan gazdasági eszközök, erkölcsi és anyagi ösztönzés alkalmazását is, amely kiváltja a több vállalásának hajlandóságát. GÄLY IVÄN Kommentáljuk /#V ammenteserť' Csökken az iizeini, növekszik a munkahelyeken kívüli balesetek száma — ez állapítható meg a Szlovák Munkavédelmi Hivatal szervei által összegezett statisztikai adatokból. Részletesebben: 1980 első félévében a tavalyi év ugyanezen időszakához viszonyítva 4,9 százalékkal csők kent az üzemi balesetek száma, annak ellenére, hogy Szlo vákiában 1,9 százalékkal emelkedett a foglalkoztatottak száma. Ezzel szemben tavaly az SZSZK-ban ICO 066 baleset történt munkahelyen kívül, s ez 22 000-rsI több, mini amennyi 1974-ben előfordult. Az első adat tehát azt tanúsítja, hogy a vállalatoknál üzemekben a munkavédelemnek szentelt fokozott figyelem, az előírások megszegésének szigorúbb elbírálása gyümöl csözni kezd. Elővigyázatosabban, körültekintőbben dolgozunk. A másik adatból viszont arra következtethetünk, hogy az elővigyázatosságot a munkahelyen kívül már korántsem vesszük komolyan. Pedig tudatosítanunk kell: a baleset bárhol is történik — munkahelyen vagy azon kívül — egyaránt érinti az azt elszenvedő egyént és a népgazdaságot. Tavaly a munkahelyen kívüli balesetek következtében naponta átlag 10 704 dolgozó hiányzott a munkahelyéről, s a sérültek közül a felgyógyulást követően nyolcszázan részleges vagy teljes rokkantsági nyugdíjra szorulnak. A hiányzás okozta kár még pótolható, az örökre megkárosodott egészség, a hely- reállíthatatlan testi épség, már nem. A munkahelyen kívüli balesetek kérdéseivel foglalkozó kormánybizottság felmérései szerint a legtöbb baleset — kicsit humorosan is hat — gyalogos közlekedés közben fordul elő. Gyakran azért, mert figyelmetlenül (árunk, meggondolatlanul futunk, hogy elérjük a villamost, az autóbuszt. Nemegyszer viszont a rossz állapotban levő közutak, járdák a baleset forrásai. Elővigyázatosságra, óvatosságra inteni most, a tél beálltával, amikor csúszós, jeges járdákon, utakon közlekedünk, különösen időszerű. Az intelmet a téli sportok kedvelői is megszívlelhetik, mert a sportolásra szánt hétvégét bizony gyakran követi hosszabb- rövidebb kényszerpihenő. A gyakorisági „ranglistán“ a második, a súlyosságot tekintve azonban az első helyen a magánépítkezéseken történő balesetek állnak. Sok súlyos, nemegyszer halálos baleset oka a különböző gépek szakszerűtlen kezelése. A balesetek leggyakoribb forrása viszont itt is a felületesség, a hanyagság. Ugyanis, még ha szakemberek, kitanult kőművesek végzik, irányítják is a munkálatokat, ilyenkor, megfeledkeznek vagy eltekintenek a munka biztonságosságát, balesetmentességét szavatoló legelemibb intézkedésekről is. Nem célunk hiánytalanul felsorolni, hol és hogyan történnek, történhetnek a munkahelyen kívüli balesetek. Az ellenben elgondolkodtató, hogy az összes kiadást és veszteséget összegezve, ezek csupán tavaly közel egymiíliárd koronát „húztak ki a társadalom zsebéből“. Az sem szabható meg, ki-ki hogyan töltse szabad idejét, mivel foglalkozzon munkaidő után. A közösség, s mindenki saját érdeke viszont azt kívánja, hogy tevékenységéért ne kelljen figyelmetlenség, elővigyázatlanság miatt — saját épségével és a közös kasszából — drága vámot fizetni. FLÓRIÁN MARTA ORVOSI TANÁCSADÓ A fogszuvasodás megelőzése 3,7 kilométeres lesz. Üzembehelyezésével 220 autóbuszt lehet megtakarítani. A račai és a dubravkai lakótelepekre villamos sínpályát építenek, ami lehetővé teszi további autóbuszok kivonását a forgalomból. A 7. ötéves tervidőszakban bővítik a trolibuszvonalaik hálózatát, főleg azokban a város- területeikben, amelyekben sok a meredek utca. Főrévről a városiközpontig hosszabbítják meg a trolibuszvonalat és újat építenek Ružinovban és Pozsony- püspökin. Több új útkereszteződés és aluljáró építéséről is szó van az említett tervben. A fényjelzéssel ellátott útkereszteződések száma a 7. ötéves tervidőszak végére 110-re növekedik, ebből 44-et egy helyről irányítanak majd. Dubravikán és Petržalkán, kocsiszínt építenek. Ez azért fontos, mert az üres autóbuszjáratok évente 1,2 millió liter naftát emésztenek fel fölöslegesen. Nagy jelentősége lesz az 1984-ben átadásra kerülő új hídnak, amely tehermentesíti a városközpontot az átmenő teherautóforgalomtól. A szóban forgó tervidőszak végén még egy híd építését kezdik meg. Kétségtelen, hogy az utóbbi években a város fejlesztésével nem tartott lépést a közlekedés korszerűsítése s ezért átépítése nagyon időszerű feladat. A következő hónapokban, években, több megszokott útvonalon, utcában megváltozik majd átmenetileg a közlekedés Iránya. Éppen ezért a gépjárművezetők mindig figyeljék a közlekedésrendészeti táblákat, hogy minél kevesebb legyen a baleset. N. J. A fogszuvasodás napjainkban az egészségügyi statisztikák szerint a leggyakrabban előforduló betegségek egyike, mondhatnánk úgyis, hogy népbetegséggé vált. Ennek fő okai a következők: a cukorfogyasztás megnövekedése, a helytelen szájápolás és a fogorvosi ellenőrzések elhanyagolása. A fogszuvasodás elleni harc fő eszköze a megelőzés. Ennek legésszerűbb módja az, ha a szülők, a fogorvosok, az óvónők és a tanítónők közösen összefognak már a gyermekek fogainak megóvására. Az ésszerű táplálkozásnak, a helyes rágásnak, a rendszeres és alapos szájápolásnak, az időnkénti rendszeres fogorvosi ellenőrzésnek természetessé kell vállnia minden családban. Hosszú tudományos munka eredményeként ma már ismerjük a fogszuvasodás megelőzésének, de lagalábbis megfékezésének leghatékonyabb módját. így már a legkisebbeknél elkezdhetjük az egészséges, ápolt fogakért való küzdelmet. A fogászatban már régen ismert az a tény, hogy a fluór a fog szöveteibe beépülve, növeli ellenállóképességét a szuvasodással szemben. A fluórnak ezt a tulajdonságát kihasználva, nátriumfluorid drazsé formájában adagolva, már egész kicsi kortól növelhetjük a leendő fogak ellenállóképességét (immunitását). A fluor szervezetünkbe juttatásának egy másik módja az ivóvíz segítségé-' vei történik. Ma már hazánk egyre több városának vízvezetékhálózata fogászalilag hatékony, fluórral dúsított ivóvizet tartalmaz. Egészségügyünk vezetői arra törekszenek, hogy hazánkban minél több állampolgár ihasson fluórral dúsított ivóvizet. A fogszuvasodás megelőzésének egyik elmaradhatatlan és, fő módszere a fogkefével és fogkrémmel történő fogmosás. A gyakorlatban a legjobbnak a rövidfejű műanyag sürtéjű fogkefék bizonyultak. Fogkrémet ízlésünk szerint választhatunk, hatásfokuk nagyjából megegyezik. Leginkább mégis a magas fluór tartalmú fogkrémeket ajánlhatnánk (pl. ELMEX). Minden érvnél, jótanácsnál hatásosabb viszont a példamutatás. Fontos, hogy a gyermek minél korábban tanulja meg, hogyan kell helyesen fogat mosni, sajátítsa el a fogmosás mozzanatait, a fogakat a fogkefe körkörös mozgatásával tisztítsuk, külön-külön mossunk meg minden fogat, ügyeljünk arra, hogy a fog hátsó és rágó felületét is megtisztítsuk. Ne feledkezzünk meg a fogínyről sem, sőt az sem baj, ha a fogmosás nyomán az ínyből egy kis vér kiserken, mert ezáltal a fogíny csak erősödik. El kell érnünk, hogy gyermekeink számára a fogmosás és szájápolás a tisztálkodás természetes részévé váljon. Meg kell találni a módját annak, hogy a gyermek valóban megértse és belássa, mennyire fontos, hogy a fogai épek legyenek. Gyermekünk étkezés után lehetőleg 3—4 percig mosson fogat, mert ennyi idő feltétlenül szükséges ahhoz, hogy ne csak felületes legyen a szájápolás. Ne engedjük gyermekeinket ágyba mosatlan foggal. A napi utolsó fogmosást úgy Időzítsük, hogy az közvetlenül az alvás előtt történjék. Bizonyára nem könnyű ezeknek a kívánalmaknak eleget tenni, s a túl szigorúnak tűnő szabályokat megtartani, különösen a kicsi gyermekeknél. Aki már tapasztalta, milyen kínzó lehet a fogfájás, bizonyára szeretné gyermekét ettől a kellemetlen élménytől megkímélni. Annál is inkább, mivel ma már tudjuk, hogy a fogak épsége a szervezet általános egészségi állapotát tekintve ts nagyon fontos, sok betegség eredete ugyanis épp a rossz fogakhoz vezethető vissza. Közismert tény az is, hogy fogaink legfőbb ellensége a cukor és a baktériumok. Ennek ismeretében kell összeállítanunk a gyermek legideálisabb étrendjét. Ne adjunk túl sok édességet gyermekeinknek, vagy ha erre olykor-olykor mégis sor kerül, tegyük azt közvetlenül fő étkezés után, amikor azonnal lehetőség van a fogmosásra. Kevesen tudják és veszik komolyan azt a tényt, hogy a cukor romboló hatása a fogzománcon már az első percekben kimutatható. Az étrendnek egyébként is fontos szerepe van a fogak egészséges fejlődésében, a helyes rágás és az állkapcsok kialakulásában. Mellőzzük az étrendből a pépes és kásás ételeket, és növeljük a rágható zöldség, gyümölcs, hús stb. részarányát. A szakszerű fogorvosi ellenőrzéssel hazánkban a gyermekek már óvodáskorban találkoznak. Szükség van a szülők és a nevelők összefogására ahhoz, hogy a fogorvos és a gyermekek között bizalmas barátság alakulhasson ki. Ez jelentős mértékben megkönnyíti a majdani kezelést. Olyan fogorvosi ellenőrzések, amelyek a gyermekben semmi fájdalmas, vagy kellemetlen emléket nem hagynak, nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogorvost vagy a várótermet ne rossz álmai között tartsa számon, hanem természetesnek találja hogy ott időnként megforduló jón. DR. TÓTH JÁNOS ÚJ szó 1980. XII.
