Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)

1980-12-04 / 287. szám, csütörtök

A Tanulságokból okultunk és következetesen dolgozunk Tíz évvel ezelőtt, 19?Q. de­cember 11-én a CSKP Központi Bizottságának ülése két rendkí­vül Jelentős dokumentumot fo­gadott el: „A CSKP XIII. kong­resszusa után a pártban és tár­sadalomban kialakult válság ta­nulságai" és „Határozat a párt- egység időszerű kérdéseiről* címmel. Mindkét dokumentum­nak tartós érvényessége van, amelyekhez szüntelenül vissza kell térni és fel kell használni munkánkban. Ennek szükséges­ségét járási pártbizottságunk nemcsak hogy magáévá tette, hanem ezekből okulva igyekszik következetesen orvosolni a fel­merülő hibákat s problémákat, tökéletesíteni munkáját, elmé­lyíteni és tovább szilárdítani a párt befolyását és vezető sze­repét. A CSKP KB-nak a párt egy­sége megszilárdításáról és ak- eióképessége fokozásáról szóló határozatával összhangban já­rási pártbizottságunk kidolgoz­ta a járási pártszervezetünkben kialakult válság tanulságait, és elsőrendű feladatául tűzte ki a pártszervezetek megtisztítását a jobboldali opportunista erők­től, passzív párttagoktól — és ami a legfontosabb volt —, ar­ra törekedtünk, hogy minden párttag, aki a pártban maradt, fokozza aktivitását és kommu­nista hozzáállással segítse elő a konszolidációs folyamatot a párton belül és a társadalmi élet különböző területein. Az elmúlt 10 év távlatából megítélve, a kitűzött feladatokat sikeresen teljesítettük. A pártszervezetek tevékenységében rövid idő alatt következetesen kezdtek érvé­nyesülni a lenini normák, pár­tunk alapszabályzata, a demok­ratikus centralizmus bevált rendszere, összhangban pártunk felsőbb szerveinek határozatai­val, állandóan figyelmet fordí­tottunk és fordítunk ma Is a párttagság minőségi javítására, eszmei egységére, akcióképes­ségének fokozására. Céltudatos munkával elértük, hogy járási pártszervezetünk létszámát te­kintve gyarapodott, eszmeileg pedig tovább szilárdult. Lényege­sen jobb a járás pártszervezetei­nek szociális és korösszetétele, mint a tagkönyvcsere előtt volt. Tovább növekedett a munkások és parasztok szervezettsége, va­lamint a felvett fiatalok szám­aránya, amit az is bizonyít, hogy a pártszervezetek tagjai­nak 49,5 százaléka munkás és paraszt, az évente felvett közel négyszáz tagjelöltnek pedig 88 százaléka 35 éven aluli életko­rú. Elértük, hogy a járás párt- szervezetei megfiatalodtak és akcióképesebbek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden rendben van. Még mindig akad­nak olyan párttagok, sajnos tagjelöltek is, akiket passzivi­tásért, vagy a pártalapszabály­zat megsértéséért törölni, vagy ki kellett zárni a párt soraiból. A fogyatékosságokból, hibákból okulva, a pártszervezetek tevé­kenységében következetesen alkalmazzuk a „Konkrét felada­tot minden kommunistának“ munkamódszert, amely járá­sunkban nemcsak hogy megho- nosult, hanem nagymértékben elősegíti a párthatározatok ma­radéktalan teljesítését. Járási pártszervezetünk kon­szolidálásához hatékonyan hoz­zájárult az is, hogy minden párttag, aki a pártban maradt, tudatában volt annak, miért van a pártban és a bizalmat ak­tív'munkával viszonozta. Űgy- szintén funkcionáriusaink dön­tő többsége erejét, tudását és idejét nem kímélve, öntudatosan dolgozott és dolgozik most is. Munkájukban igyekeztek elsa­játítani a lenini normák és mun­kamódszerek szerinti tulajdon­ságokat, mint például a szerény­séget, áldozatkészséget és az elvszerűséget, valamint azt, ami igen fontos, hogy állandó kapcsolatban vannak a pártta­gokkal és a párton kívüli tö­megekkel, azaz élvezik bizal­mukat. Azokat a funkcionáriu­sokat. akik a tagkönyvcsere Idején és a konszolidáció kez­detén az említett lenini tulaj­donságoknak nem feleltek meg, visszahívták a tisztségekből. Természetesen a funkcionáriu­sok stabilizálásához hozzájárult az is, hogy a pártszervek és ‘szervezetek következetesen megvalósították és ma is telje­sítik a CSKP KB Elnökségének 1970. november 6-án elfogadott, a kádermunkával kapcsolatos határozatát. Ennek a határozat­nak a szellemében értékeltük és értékeljük ma is a káderek mun­káját és biztosítjuk továbbkép­zésüket. Jelenleg is arra törek­szünk, mint ahogy azt a CSKP KB 15. ülése is hangsúlyozta, hogy a funkcionáriusok beha­tóan tanulmányozzák a marxiz­mus—leninizmus klasszikusai­nak müveit, azok szerint gon­dolkozzanak és cselekedjenek a gyakorlatban. Ennek érdeké­ben állandó figyelmet fordítunk « pártoktatás megszervezésére, hatásfokának növelésére, főleg arra, hogy az előadók szorosan összekapcsolják a párt politiká­ját gyakorlati megvalósításának követelményeivel. Arra törek­szünk, hogy a kommunisták, el­sősorban a funkcionáriusok sa­ját maguk tájékozottabbak le­gyenek a belpolitikai és a nem­zetközi kérdésekben. A mostani időszakban a fő súlyt arra he­lyezzük, hogy minden kommu­nista és pártonkívüli ismerje és fokozottabb aktivitással teljesít­se azokat a feladatokat, ame­lyek a CSKP KB 15. ülésének határozataiból erednek. Ennek érdekében pártszerveink és szervezeteink növelik a tömeg- politikai munka és a politikai agitáció színvonalát, hatásossá­gát. A két Jelentős dokumen­tumból Igen komoly következ­tetéseket vontunk le a politikai és ideológiai munka területén, amelynek akkori torzulásai a pártban és a társadalomban ki­alakult válság legfőbb okozói voltak. Saját kárunkon megta­nultuk, hogy az ideológiai mun­ka lebecsülése — még a leg­kisebb mértékben is — a burzsoá eszmék terjedéséhez vezet, nem beszélve arról, hogy társadalmi törekvéseink szempontjából a marxizmus—leninizmustól való csekély elhajlásnak is milyen káros következményei lehetnek. Erről meggyőződtünk a járá­sunkban is, ahol a jobboldali eszmék az elvszerűtlenség, a nacionalizmus, a szovjet- és pártellenes kirohanásokban nyilvánultak meg, sajnos, több kommunista és funkcionárius magatartásában is. Az említett negatív jelenségekből okulva, arra törekedtünk és törekszünk ma Is, hogy az ideológiai mun­ka Járásunk pártszervei, -szer­vezetei tevékenységének szerves részét képezze. A konszolidá­ciós időszak kezdetén abból in­dultunk ki. hogy az ideológiai munka, a propaganda, az agitá­ció tartalmát nem képezheti csupán a történtek magyaráza­ta, hanem lényegesen hozzá kell járulniuk a konszolidációhoz, minden területen, de elsősorban az emberek gondolkodására, cselekedeteire kell hatniuk, hogy azok teljes összhangban legyenek a szocializmus eszmei- politikai alapjaival. Ennek ér­dekében kidolgoztuk az ideo­lógiai munka rendszeréinek fő feladatait, eljárási terveit és folyamatosan kiépítettünk egy olyan ideológiai aktívát, amely képes a szocializmus eszméi­nek elsajátíttatására, megvaló­sítására és következetesen har­colni az ellenséges ideológiák megnyilvánulásai ellen. Okulva a Járásunkban történtekből, to­vábbra is nagy súlyt helyezünk a nevelőmumka keretén belül a szocialista hazafiságra és a szocialista nemzetköziségre va­ló nevelésre, arra, hogy az in­ternacionalizmus gondolata já­rásunk lakosságának gondolat- és érzelemvilágában egyre kö­vetkezetesebben érvényesüljön. Sokat beszélünk az internacio­nalizmusról, elsősorban a Szov­jetunióhoz, a szocialista közös­séghez fűződő kapcsolataink­ról a nevelőmunkánk során. Ezt fogjuk tenni a jövőben is, még céltudatosabb és konkré­tabb politikai nevelő munkával, annak érdekében, hogy a Szov­jetunióval és a többi szocialista országgal való barátságunk, együttműködésünk tovább szi­lárduljon. Azonkívül még job­ban elmélyítjük járásunk baráti kapcsolatát a Szovjetunió bo­gorodickl és a Magyar Nép- köztársaság rétsági járásával. Az elmúlt 10 év alatt járá­sunk is dinamikus fejlődést ért el minden területen, ami annak tulajdonítható, hogy a pártszervek és -szervezetek kö­vetkezetesen biztosították a gazdasági feladatok teljesítését. Teljesítettük az ötödik ötéves terv feladatait, és Jó feltétele­ink vannak ahhoz, hogy alap­jában véve sikeresen teljesítsük a hatodik ötéves tervet is. Mind a jelen, mind az elkövet­kező időszakban arra törek­szünk, hogy még következete­sebben teljesítsük pártunk stra­tégiai irányvonalát a munka minőségének és hatékonyságá­nak fokozása területén. Most, amikor a pártszerve­zetek évzáró taggyűlései folynak a politikai és eszmei munka elemzésének során kommunis­táink és pártfunkcionáriusaink visszatérnek az említett két je­lentős pártdokumentumhoz is, keresik lehetőségeit annak, hogy az ideológiai munkát — amint azt a CSKP KB 15. ülé­sén hangsúlyozták — tovább­fejlesszék, emeljék színvonalát, hatásosságát. A tanulságokból okulva az ideológiai munkát a pártmunka elválaszthatatlan ré­szeként, s a párt vezető sze­repe elmélyítésének döntő té­nyezőjeként fogják fel. Tudato­sítják, hogy az ideológiai mun­ka a pártélet biztos és erős ré­sze. Munkájukat továbbra is arra összpontosítják, hogy még hatásosabb Ideológiai munkával tovább szilárduljon a járási pártszervezetek és járásunk dolgozóinak politikai, erkölcsi egysége. Éppen ezért mindkét dokumentumhoz mindig vissza fogunk térni és további mun­kánkban következetesen fog­juk alkalmazni. TANKINA ISTVÁN, a losonci (Lučenec) Járási pártbizottság titkára Kommentáljuk EZ IS FORRADALMI TETT Készülve a CSKP XVL kongresszusára, valamennyi párt­szervezet számba veszi: milyen volt az eddigi munkájuk, hogyan lehetne {okozni a pártmunka hatékonyságát, ered­ményességét. A most zajló évzáró pártgyűlések }6 alkalmat nyújtanak minden párttagnak az önvizsgálatra, hiszen sok múlik az egyes kommunisták munkáján, magatartásán. Azon, hogyan dolgoznak, hogyan élnek, milyen normák szerint alakítják viszonyukat a mindennapi élethez, embertársaikhoz, a kis és nagy közösséghez. Téves lenne abban az illúzióban rin­gatni magunkat, hogy a fejlett szocialista társadalom épí­tésében könnyebb a kommunisták dolga, mint a szocializ­mus alapjainak lerakása éveiben volt. Ma is szükség van a harcos kiállásra, az alkotó cselekvésre, ügyünk igazá­nak, tisztaságának védelmére. Meggyőződéssel és elkötele­zetten képviselni, védeni, terjeszteni pártunk politikáját, harcolni a közömbösség, a hanyagság, a kapzsiság, a ha­talommal való visszaélés ellen — ez is forradalmi tett. Ma, amikor a kommunizmus eszméinek igazsága mil­liók számára nyilvánvaló, amikor az eszmék és elképzelé­sek reális valósággá válnak, amikor a párt hívó szava mil­liók tetteiben talál visszhangra, különösen megtisztelő kommunistának lenni. Ez mindenekelőtt olyan eszme válla­lását jelenti, amely mélyebb és gazdagabb értelmet ad az életnek. A kommunista tudatosan vállalja a harcot, többet tesz a közös ügyért, példát ad a munkában és a magán­életben. Kommunistának lenni erkölcsi eltökéltséget és gerinces magatartást jelent. Kiváltképpen érvényes ez a vezető tisztségviselőkre. „Ne felejtsük el, hogy sok ember a párttal, a szocializmussal, az ideológiánkkal és céljaink­kal kapcsolatban elképzeléseit aszerint alakítja ki, aho­gyan viselkednek, cselekednek és dolgoznak a párt- és az állami szervek, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a nemzeti bizottságok tisztségviselői és a gazdasági dolgo­zók“ — hangzott el a CSKP KB 15. ülésén. Tehát ma is időszerű ez a lenini gondolat, hogy a sze­mélyes példaadásnak meghatározó szerepe van az emberek megnyerésében. Vonatkozik ez elsősorban a vezető beosz­tásban dolgozó kommunistákra. A hatalmával visszaélő tisztségviselő rossz fényt vet a sok ezer becsületes, jelle- mes, szerény vezetőre. Pártunknak sok tisztességes tiszt­ségviselője van, akik méltók a kommunista névre. Nem azért, mert tévedhetetlenek és sohasem követtek el hibát, hanem mert vállalják a kudarcot Is, van erejük szembe­nézni önmagukkal és naponta megújulni. A jó vezető, a szerény közéleti ember nem hivalkodik beosztásával, tiszt­ségével, becsületesen dolgozik, igényes saját és azok mun­kájával szemben is, akiket irányít. Pártunk mindig elítélte az olyan vezetői magatartást, amely idegen a marxista ideológiától, szocialista elveink­től, a lenini normáktól. A párt joggal várja el, hogy a kommunista vezető példaadó magatartással erősítse szava hitelét, és egészséges légkört, jó környezetet teremtsen maga körül. Az évzáró taggyűléseken e kérdésekről is őszintén, nyíl­tan kell beszélni. Ezt egyebek közt szükségessé teszi a po­litikai munka hatékonyságának növelése, az egyre igénye­sebb feladatok elvégzése. TOROK ELEMÉR Miiliók iskoláid Látogatás a prágai Lenin Múzeumban A Prágai Lenin Múzeumot — az egykori Népházat — egész évben sokan keresik fel. Ilyenkor, a barátság hónapjában azonban kézből kézbe jár a kapu kilincse. A diákok, az ipa­ri tanulók, a néphadsereg, a szocialista munkabrigádok, a CSSZBSZ tagjai és a hazánkat látogató szovjet turisták cso­portját közt elvegyülnek a világ minden részéből érkező egyéni látogatók. Távoztukkor a legtöbben az emlékkönyvben is megörökítik benyomásaikat. Csoportosan és egyénileg Találomra csatlakozunk az egyik csoporthoz. A Moszkvá­tól északkeletre, mintegy 300 km-nyire fekvő Vlagyimirból érkeztek és ezúttal először jár­nak Prágában. Érdeklődéssel hallgatják Irina Strakošovának, a múzeum előadójának a ma­gyarázatát. Időnként félbe is szakítják, hogy valamely ese­mény részleteiről kérjenek fel­világosítást. Megilletődve ve­szik szemügyre a fényképeket, a fotókópiákat és újságokat. Mindegyikhez van egy-egy megjegyzésük. Ügy tűnik, szak­emberek a javából, akik Lenin kézírását is azonnal felismerik. A prostéjovi Vasgyár Testne­velő Egyesületének sportolói Is érdeklődéssel tekintik meg a múzeum, számukra sok újat tartalmazó anygát. Éppen azo­kat a dokumentumokat tanul­mányozzák, amelyek Leninnek az Oroszországi Szociáldemok­rata Munkáspártban kifejtett forradalmi tevékenységéről és emigrációban eltöltött éveiről szólnak. Egy másik teremben — amely az 1905-ös év felejt­hetetlen eseményeit idézi fel — a losonci (Lučenec) egész­ségügyi dolgozók időznek. Már jártak Itt, bennfentesként ma­gyarázzák társaiknak a tudni­valókat. A Suchdol nad Lužni- ce-i határőrség tagjai szakér­telemmel vizsgálgatják a Nagy Októberre emlékeztető tárgya­kat Az Auróra cirkáló, a „Ma­xim“-géppuska, a vörös had­sereg fegyverei, E. Famira szobrászművészünk 1917 októ­berét szimbolizáló alkotása, a forradalmi Oroszország térképe — mindmegannyi látványosság — indokoltan váltja ki a ven­dégek meghatottságát, amely Lenin hanglemezre felvett hangjával fokozódik. A Lenin-teremben-tf A legnagyobb érdeklődés ter­mészetesen az 1912-ben — Le­nin elnöklésével — megtartott prágai konferencia színhelye, a Lenin-terem iránt nyilvánul meg. Az egyszerűen berende­zett, háromablakos helyiségben azóta semmi sem változott. A néhány sebtében összeszedett szék, a négy régi asztal, a fo­gas, a szekrény és a képek a falon. Az Oroszországi Szociál­demokrata Munkáspárt VI. kon­ferenciájának légkörével telí­tett ez a helyiség, amely a fel­szabadító szovjet hadsereg jó­voltából, 35 esztendeje szolgál látogatói okulására. Köztudott, hogy Leninnek a prágai konferencia megszerve­zésében nagy segítségére volt /. Havlena cseh forradalmár. De az ő érdeme az is, hogy röviddel hazánk felszabadítását követően — 1945 májusában és júniusában — helyreállítva a Lenin-termet, eredeti állapotá­ban több mint hatvanezer szov­jet katona kereshette fel. Még azt az asztalt is megtalálta, amelynél Lenin elnökölt. Beteljesültek Klement Gottwald szavai A mai Lenin Múzeumot — amely a szovjet és a cseh elv­társak együttműködésének eredménye — Klement Gott­wald 1953-ban nyitotta meg. Azóta 26 hatalmas teremmel gyarapodott, azonban így sem bizonyul elegendőnek ahhoz, hogy az emberiség egyik leg­nagyobb géniuszának egyénisé­géről és életművéről teljes ké­pet nyújtson. Klement Gottwald szavai beteljesültek — a mú­zeum valóban milliók iskolájá­vá vált. Ezért keresik fel tö­megesen a kommunisták és a pártonkívüllek. A múzeum emlékkönyvében Husák elvtárs 1973-ban kelt szavait is megtaláltuk: „Lenin és a szovjet nép kommunizmus­hoz vezető forradalmi útját szemlélteti ez a mai és a jövő nemzedék számára Is tanulsá­gos múzeum.“ És hogy meny­nyire igaz ez az állítás, arról a kiállítás adatain kívül a gaz­dag levéltár is tanúskodik. Újdonságok A kiállított tárgyak közt sok újat fedezhet fel a látogató. Ilyenek például Lenin Művei első kiadásainak francia és né­met nyelvű fordításai, vagy a lipcsei nyomda makettje, amelyhez Lenin Szikra című fo­lyóiratának a kiadása fűződik. A legnagyobb értékek egyike azonban Lenin mellképe — Borisz Scserbakov műve — éj az a plakett, amelyet Leonyid Brezsnyev a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója, illetve prágai tartóz­kodása alkalmával ajándéko­zott a múzeumnak. Lenin ma is élő, fokozato­san megvalósuló gondolatai gyorsan terjednek az egész vi­lágon. Ezért vonzza ez a mú­zeum és a Lenin-terem a lá­togatók ezreit. Az ifjúság ér­deklődését is látva, erről na­ponta meggyőződhetünk. KARDOS MARTA 1980. XII.

Next

/
Thumbnails
Contents