Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)

1980-12-27 / 305. szám, szombat

♦ H a valaki ezt a szót hall­ja: eszperantó, hogyan reagál? Ha öreg, azt gon­dolja: az én fiatal koromban nagy divat volt, vagy azt:- va­lamiképpen hozzákapcsolódik a tizenkilences munkásmozgalmi időkhöz ez a fogalom. Ha az illető középkorú: valamit hal­lottam erről a szüleimtől. De ha fiatal az ember és még nem eszperantista, megkérdezi, ml az? A fiataloknak akarunk fe­lelni ebben a cikkben. Tehát az eszperantó egy mondatban: nemzetközi, semleges világ­nyelv, amely könnyű, logikus, Oomolo Japánban. A Szovjet­unióban több eszperantó lapon kívül a Moscow News is közöl rendszeresen eszperantó nyel­vű cikkeket. Magyarországon a Hungara Vivo és a Budapesta Informilo, valamint a magyar nyelvű Világ és Nyelv, amelyet szintén az eszperantó szerve­zet ad ki. Ezenkívül számos más országban is jelennek meg eszperantó újságok, Bulgá­riában, Lengyelországban, Kó- reában stb. Természetesen ná­lunk is van eszperantó nyelvű folyóirat, Csehországban a Starto, Szlovákiában az Espe- rantisto Slovaka. A világiroda­lom remekein kívül (Dante, Shakespeare, Goethe, Tolsztoj stb.) a magyar irodalom kin­csei is megjelentek eszperan­tóul: Az ember tragédiája, Az aranykoporsó, A Pál utcai fiúk, Petőfi, Ady, József Attila, Rad­nóti versei; Jókai, Gárdonyi re­gényei stb., stb. Az eszperantó irodalom egyik legnagyobb alakja éppnft'* magyar dr. Ka- locsay Káin#* orvos, aki nem­csak műfordító, hanem eszpe­rantó költft is volt. Másik nagy úttöroj# az eszperantó ja. Ennek legfőbb szerve az UEA — vagyis üniversala Es­peranto Asocio — Egyetemei Eszperantó Szövetség, amely 1962 óta az UNESCO szerveze­tei közé tartozik. Székhelye Rotterdamban van. Az UEA minden évben világkongresz- szust tart, mely először 1905- ben Boulogne-sur-Mer-ben, ez idén Stockholmban volt és jö­vőre Brazíliában lesz. Minden éven más ország eszperantis- tái rendezik a kongresszust, úgyhogy a világnak alig van olyan nagyobb városa, ahol még ne lett volna Eszperantó Világkongresszus. Az UEA ke­retében működik az Eszperan­tó Akadémia, amely a nyelv helyes fejlődésével foglalko­zik. Mint érdekességet még megjegyezzük, hogy a nagy kongresszus mellett minden év­ben helyet kap a kis kongresz- szus — Kongreseto — a gye­rekek számára. Vannak ugyan­is gyerekek, akik tökéletesen beszélik a nyelvet. Az eszperantó elsajátítására nálunk több lehetőség van. Egész évben folynak eszperan­tó tanfolyamok minden na­Az eszperantó újjászületése pontos, tervszerű és praktikus. Az eszperantó mozgalom kö­rülbelül 100 éves, Lukoviko La- zaro Zamenhof lengyel szemor­vos hozta létre. Célja az volt, ami előtte már töbljnek, köz­tük Ján Amos Komenskýnek is, hogy egy közös, semleges nyelv által közelebb hozza az embe­reket egymáshoz, megkönnyítse a nemzetek közötti érintkezést és így közvetve elősegítse a tartós béke megteremtését. Zamenhof tulajdonképpen nem „mű“ nyelvet teremtett, hanem a legismertebb, nemzetközileg használt kifejezésekből létesí­tett egy újat. Ennek a nyelvnek a szótövei görög, latin, germán és szláv eredetűek. Vajon ml az előnye ennek a nyelvnek az elismert nemzet­közi nyelvekkel szemben? Nagyon könnyen elsajátítha­tó, mert nyelvtana logikus, ke­vés szótővel nagyon sok új szót képes alkotni. Például SANO — egészség, MALSANO — beteg­ség, SANIGI — gyógyítani. Vagyis míg a magyar nyelvben három különböző szó fejezi ki a három fogalmat, az eszperan­tóban ugyanazon szótővel lehet — más-más képző alkalmazá­sával — a három fogalmat ki­fejezni. Az eszperantó latin be­tűket használ, kiejtése foneti­kus; nagyon hajlékony és ez­által jól fordítható minden nyelvre és minden nyelvből. Minden témakörben jól alkal­mazható. Pontos kifejezésmód­ja kiküszöböli a fordításokból eredő tévedéseket, ami más nyelveknél elég gyakori, sőt katasztrofális is lehet (például: közlekedés). A nyelv alkalma­zása igen olcsó, ami manapság nagyon fontos, mert használata által mellőzhető a nagy tech­nikai apparátus és a sok tol­mács. Az eszperantó alapot nyújt az összes Indoeurópai nyelv elsajátításához, mert aki tud eszperantóul, az könnyeb­ben tanul meg más nyelveket, aki sok nyelvet tud, könnyen tanul meg eszperantóul. A mi pedig a legfontosabb, minden nemzet számára előnyös és nem jelent hátrányt a kis nemzetek számá­ra. Az eszperantó hazafiságra és internacionalizmusra nevel. Megismerteti hazánkat más né­pekkel és megismertet minket más népek hazájával. Közvetle­nül, a legtisztább forrásból is­merhetjük meg egy-egy nemzet életét az eszperantó által, anélkül, hogy tolmácsra len­nénk utalva. Hol használják az eszperan­tót? Régebben főleg az irodalom­ban — ma a tudományos élet­ben is, — de legfőképpen az idegenforgalomban. Eszperantó nyelven a világ- irodalom legnagyobb alkotásai jelentek és jelennek meg. Kb. 50 000-re tehető az eszpe­rantó nyelven megjelent művek száma, természetesen sok-sok példányban. Az eszperantó saj­tót 90 országban olvassák. Na­gyon sok folyóirat jelenik meg e nyelven, többek között: az Esperantlsto Hollandiában, a Heroido Spanyolországban, a Homo kaf Kosmo Jugoszláviá­ban, a Paco az NDK-ban, az mozgalomnak a szintén magyar Bagliy Gyula jeles költő és műfordító. Nemrégiben nagyon szép ki­adású szlovák antológia jelent meg eszperantó nyelven, mely­ben a szlovák irodalom nagy­jai vannak képviselve. A for­dítók között van E. V. Tvaro- žek, Magda Šaturová, Pavol Ro­sa — aktív eszperantisták. Az első szlovák-eszperantó tan­könyv már 1907-ben megjelent Martinban, szerzője szintén or­vos volt — dr. Albert Škarvan. Vagyis a szlovák eszperantó mozgalom sok más nemzetet megelőzött ezen a téren. Ma nagy létjogosultsága van az eszperantónak a nemzetkö­zi turista forgalomban. Például a mi vasúti menetrendünk esz­perantó szöveget is tartalmaz. Az eszperantisták sok közös bel- és külföldi kirándulást rendeznek. A társalgási nyelv itt mindig az eszperantó, amely nemcsak a gyakorlás céljából hasznos, hanem lehetőséget kí­nál más országbeli emberekkel való közvetlen beszélgetésre is. Egy nemzetközi társaság minden tagjával egyazon nyel­ven lehet beszélni. Az eszperantó nemcsak nyelv, hanem mozgalom is, amely cé­lul tűzte ki maga elé, hogy az eszperantót terjeszteni fog­gyobb városban. Nyáron nya­ralással, táborozással egybekö­tött kéthetes tanfolyamok te­szik lehetővé a tanulást. Ez idén például a Kassai (Košice) Eszperantó Klub három ilyen tanfolyamot rendezett. Nagyon szép természeti környezetben Dedinkyn, a dobšinai jégbar­lang mellett, Gdanskban a ten­gernél és a szép, történelmi nevezetességeiről és termálví­zéről híres Egerben folytak az előadások. Van olyan tanfolya­munk is Kassán, melynek ma­gyar a tanítási nyelve, magyar anyanyelvű érdeklődők számá­ra. De meg kell, hogy jegyezzük, az eszperantó-oktatáshoz nem szükséges tanítási nyelvet hasz­nálni. Képekkel és különböző tárgyakkal meg lehet értetni a tárgyak fogalmát, jelentését, s mivel az eszperantó nyelvta­na csak 16 szabályból áll (ki vételek nincsenek), ennek ma­gyarázata már eszperantó nyel­ven folyhat. V annak országok, ahol az eszperantót már tanítják az iskolákban. Magyaror­szágon bevezették az eszperan­tó oktatását az általános isko­lákban, mint fakultatív tárgyat és a filozófiai karon eszperan­tó nyelvtanárokat képeznek. BENICKY fiVA (X fe < c IQ LEMEZ MIródy énekel Szörényi Levente második le­mezével egyidőben, ugyanolyan stílusú borítóban jelent meg Bródy Jánosnak, a Fonográf szövegírójának első önálló al­buma. Természetesen a Fonog­ráf tagjai kísérik Bródyt, de a szöveg és a zene teljes egészé­ben az ő munkája, ő is énekli a dalokat. Az LP kiadása elég merész vállalkozás volt, hiszen Bródy eddig nem írt túl gyak­ran zenét, és énekelni is csak elvétve hallottuk. Fennállt te­hát a veszély, hogy a közönség nem nagyon fog tülekedni a le- mezboltokban az album miatt, jómagamnak is hasonló sejtel­meim voltak, de a lemez meg­HAJNAL MIHÁLY KÉPEI Közel egy évtizede annak, hogy először láttam Hajnal Mi­hály munkáit, és megfigyelhet­tem azt, hogyan dolgozik a művész. Igaz, akkor a Kassa- vidéki (KoŠice-vidiek) Járási Népművelési Központ szűkös és berendezésében is szegényes „műtermében“ többnyire csak kulturális és más jellegű ren­dezvények díszletednek a terve­zésével és készítésével volt el­foglalva, mégis rövid időn be­lül kiderült, hogy a szerény, haLk szavú fiatalember, aki gyermekkorában, majd később is Feld Lajostól, Hanmos Ká- rolytól, Bukovinszky Gyulától és Nemesük Gyulától tanulta a festészetet, illetve a rajzművé­szetet, kinőtt az amatőrök kö­réből. Akkor az ötletesség, sajátos elképzelések jellemezték alko­tásait, melyekből három önál­ló kiállítást is rendezett. Ké­peinek száma azóta megsokszo­rozódott, s (kiállítása is volt több, a legutóbbit, sorrendben a nyolcadikat Kassán a Barátság­házban rendezték meg. Hajnal Mihály tavaly a bul­gáriai Szozopolban készített festményeivel lépett a közön­ség edé. A kiállítás anyagán, amelynek Leningrad — a haj­nalok városa címet adta, tavaly kezdett dolgozni. A romantikus, színekben, díszekben, történel­mi nevezetességekben, műemlé­kekben gazdag Néva parti vá­rosból mintegy hetven vázlat­tal tért haza. Az igazi munka csak itthon kezdődött számára, hiszen a megfigyeléseit, vala­mint az egyszínű kis ceruza- rajzokat életre kellett keltenie. A rajzművészetbem igen ottho­nosan és magabiztosan mozgó Megszállottja a festészetnek alkotónak sikerült eredeti ter­vét megvalósítania, így a kiál­lításra került harminc tempera- festmény megkapóan ábrázolja, s a Leningrádot ismerőknek is érdekesen mutatja be nemcsak a nevezetességeket, hanem a kevésbé ismert városrészeket is — ugyanis azokban is talált olyan motívumokat, amelyek festőnek és nézőnek egyaránt élménydús látványt jelentenek. A többnyire zöld, kék és lila színezetű temperák rövidesen Prágában, Ostravában majd Bratislavában is megtekinthe­tők lesznek. A negyvenöt éves művész igazi megszállottja a festé­szetnek. Elsősorban a sajátos Jellegű város- és más település- résziek ábrázolásával, megörökí­(Róbert Berenhaut felvétele) tésével foglalkozik nagy elősze­retettel — erről tanúskodnak a Budapesten készített képei, ame­lyek a jövő nyáron a prágai Magyar Kulturális Központban kerülnek kiállításra, továbbá a krakkói, a ždiari, a východnái, a már említett szozopoli, le- ningrádi, valamint a kassai képsorozatok. Nem idegenke­dik a portréktól sem, ott is hi­vatásos szinten tudja érvénye­síteni kitűnő rajztechnikáját. A szerény, tehetségével nem kérkedő és munkájában rendkí­vül szorgalmas Hajnal Mihály- ról, aki az ötvenes évek elején Komáromban (Komárno) a MATESZ díszletkivitelezőinek is segített, bizonyára bőven hallunk még a lövőién. GAZGAG JÓZSEF hallgatása után kiderült, alap­talanul. Egységes, színvonalas, jól sikerült lemez került a bol­tokba. A lemez hallgatása közben önkéntelenül is felmerült ben­nem a Zoránnal való összeha­sonlítás gondolata. Nemcsak azért, mert a szöveget mindkét lemezen Magyarország legjobb dalszövegírói írták, hanem azért is, mivel, a lemezek alapján ítél­ve, mindketten az elgondolkoz­tató, nem túl ritmusos dalok előadásában jeleskednek, me­lyekben elsőbbséget élvez a szö­veg. Bródynak távolról sincs olyan hangja és lenyűgöző elő­adásmódja mint Zoránnak, a dalok az ő előadásában mégis valahogy hitelesebbek, őszin* tébbek mint Zorán lemezein (nem kisebbítve ezzel Zorán ér­demeit). Ennek az egyik oka talán az, hogy Bródy saját szö­vegeit énekli, tehát jobban át tudja azokat élni. A másik ok pedig, hogy ez a lemez nem annyira „profi“ színezetű a hangszerelésben, természeteseb­bek a dallamok. Míg Zorán le* mezén jobban érződik néhány idegen elem hatása, Bródy al­buma ezektől teljesen mentes. Nem követ semmilyen divat- irányzatot, a maga stílusában egyszerű, kissé szomorú, ro­mantikus és nosztalgikus, da gondolatgazdag szövegű, őszin­te dalokból állította össze a lemez anyagát. A szövegek Bródy rangjához méltó színvo­nalúak. A személyiség eltűné­sének kérdését boncolgatja a Személyi igazolványban, ugyan­ezen az oldalon található a népzenei dallammenetet fel­használó kis tragédiája, a K. Kata balladája. A végén levő nem túl eredeti gitárszólóval együtt a lemez egyik legmeg- kapóbb darabja. A második ol> dal első száma már a slágerlis­tára is felkerült, Földvár felé félúton, utána következik a címadó dal, a Hungarian Blues. Ugyanitt található a lemez leg­szebben és iegszívbemarkolób- ban meghangszerelt és eléne­kelt darabja, a Vásárhely. „Gyökér, lomb és száraz ág, / háromféle valóság. I Ki a há­romból csak egyet lát, / nem látja a fát magát Bródy nagy­szerűen használta ki a tároga­tónak és a töröksípnak a pop­zenében teljesen szokatlan hangszínezetét, és az eredmény az év egyik legszebb magyar- országi dala. A lemez a Koncz Zsuzsától már Jól Ismert Mama kérlek című dallal fejeződik be. Színvonala méltó az eg*"7 lemezhez. GYÜROVSZKY LÁSZLÓ ÚJ SZÓ 1980. XII. 27.

Next

/
Thumbnails
Contents