Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)

1980-12-27 / 305. szám, szombat

A VILÁG LEGJOBB ATLÉláS 100 m gát: Rabsztyn (len­gyel) 12,36, Komiszova (szov­jet) 12,39, Langer (lengyel) 12,44, Klier 12,56, Glaus (NDK- beliek) 12,60, Bielczyk (len gyei) 12,66. 400 m gát: Rossley 54,28, Broschat 54,55, Neumann (NDK-belieik) 54,56, Sztorozse- va (szovjet) 54,80, Makejeva (szovjet) 55,21, Pfaf (NDK- beli) 55,60. Magasugrás: Simsoni (olasz) 198, Brill (kanadai) 197, Bi- ikova (szovjet) 197, Szerbina (szovjet) 196, Ackermann (NDK-beli) 195, Kié lan (len­gyel) 195. Távolugrás: Ko Ipakova (szovjet) 706, Wujak (NDK- beli) 704, Szkacsko (szovjet) 701, Anderson (amerikai) 700, Wlodarczyk (lengyel) 695, Siegl (NDK-beli) 687. Súlylükés: Slupianek (NDK­Sftlylökés: Beyer (NDK-beli) 21,96, Oldfield (amerikai) 21,82, Capes (angol) 21,68, Reichenbach (nyugatnémet) 21,51, Barisnyikov (szovjet) 21,48, Milics (jugoszláv) 21,47. Diszkoszvetés: Wilkins 70,98, Oerter 69,46, Swarst (ameri­kaiak) 69,22, Schmidt (NDK- beli) 68,48, Powell (amerikai) 68,20. Kalapácsvetés: Szedih (szov­jet) 81,80, Litvinov (szovjet) 81,66, Riehm (nyugatnémet) 80,80, Zajcsuk (szovjet) 80,48, Tamm (szovjet) 80,46, Nyilulin (szovjet) 80,34. Gerelyhajítás: Paragi (ma­gyar) 96,72, Schreiber (nyu­gatnémet) 92,62, Kula (szov­jet) 92,06, Michel (NDK-beli) 90,98, Hanisch (NDK-beli) 90,74, Hürkö- nen (finm) 90.26. Tízpróba: Kratschmer (nyugatné­met) 8649, Thompson (an­gol) 8622, Stark (NDK- beli) 8460, Hingsen (nyu­gatnémet) 8407, Kucenko (szov­jet) 8331, Sab- lenko (szovjet) 8308. 4x100 m: Szovjetunió 38.26, Lengyel- ország 38,33, Egyestilt Álla­mok 38,53, Franciaor­szág 38,53, NDK 38,56, Anglia 38,62. 4x400 m: Szovjetunió 3:01,1 NDK 3:01,3, Egyesült Államok 3:02,4, Csehszlová­kia 3:03,5, Olaszország 3:03,5, Trinidad 3:04,3. larinila Kratochvíiová kitűnően szerepelt Moszkvában, a 400 m-es síkfutásban ezüstérmet nyert 1980 Xil. 27. 3:37:36, Jakovlev 3:37:36, Fur­szov 3:37:40, Szucov 3:37:59, Udovenko 3:40:43, Dorovszkih (mind szovjet) 3:41:02. 110 m gát: Nehemiah 13,21, Foster 13,27, Cooper (ameri­kaiak) 13,34, Casanas (kubai) 13,37, Munkelt (NDK-beli) 13.39, Milburm (amerikai) 13.40. 400 m gát: Moses (ameri­kai) 47,13, Schmid (nyugatné­met) 48,05, Beck (NDK-beli) 48,70, Walker (amerikai) 48,80, Arhipenko (szovjet) 48,86, Lee (amerikai) 48,87. Magasugrás: Wessig (NDK­beli) 236, Wszola (lengyel) 235, Mögenburg (nyugatnémet) 235, Woodard (amerikai) 232, Thränhardt (nyugatnémet) 231, Freimuth (NDK-beli) 231. Rúdugrás: Kozakiewicz (len­gyel) 578, Houvion 577, Vigne- ron 575, Bellot (franciák) 570, Volkov (szovjet) 570, Fer- reire (francia) 570. Távolugrás: Dombrowski (NDK beli) 854, Myricks (ame­rikai) 838, Pascheik (NDK-beli) 836, Corgos (spanyol) 829, Kli- maszewski (lengyel) 820, Pod- luzsnij (szovjet) 818. Hármasugrás: Uudmee (szov­jet) 17.35, Szanyejev (szov­jet) 17,24, De Oliviera (bra­zil) 17,22, Connor (angol) 7.7,10, Banks (amerikai) 17,14, Livers (amerikai) 17,11. NŐK 100 m: Göhr 10,99, Koch 10,99, Müller (mind NDK-beli) 11,02, Kondratyeva (szovjet) 11.08, Auerswald (NDK-beli) 11.08, Popova (bolgár) 11,15. 200 m: Wöckel (NDK-beli) 22,01, Bocsina (szovjet) 22,19, Ottey (jamaikai) 22,20, Kond­ratyeva 22,31, Smailwood [an­gol) 22,31, Koch 22,34. 400 m: Koch 48,88, Kratoch- vllová (csehszlovák) 49,46, La- than (NDK-beli) 49,66, Naza­rova 50,07, Zjuszikova 50,17, Minyejeva (mind szovjet) 50,3. 800 m: Olizarenko 1:53,5, Minyejeva 1:54,9, Providohina (mind szovjet) 1:55,5, Kämp­fer (NDK-beli) 1:56,3, Kazan­kina (szovjet) 1:56,5, Lovin (román) 1:56,7. 1500 m: Kazankina 3:52,5, Szmolkova 3:56,7, Olizarenko 3:56,6, Zajceva 3:56,9, Podko- pajeva (mind szovjet) 3;57,4, Wartenberg (NDK-beli) 3:57,8. 3000 m: Szipatova 8:33,6, Szicseva 8:33,9, Krasznova 8:34,0, Szmolkova 8:36,0, Pozn- jakova (mind szovjet) 8:37,6, Decker (amerikai) 8:38,8. Maratón: Waltz (norvég) 2:25:41, Catalan (amerikai) 2:29:34, Smith (angol) 2:30:27, Benoit (amerikai) 2:30:57, Ga- reau (kanadai) 2:30:58, Moh ler (új-zélandi) 2:31:42. A lengyel Kozakiewicz világcsúcsával és olim­piai aranyérmével bizonyította be klasszisát beli) 22,45, Fibingerová (cseh­szlovák) 21,53, Kracsevszka (szovjet) 21,42, Abasidze (szovjet) 21,37, Veszelinova (bolgár) 21,30, Pufe (NDK- beli) 21,22. Diszkosz: Petkova (bolgár) 71,80, Jahl (NDK-beli) 71,50, Melnyik (szovjet) 69,60, Pufe 67,68, Muraseva (szovjet), 67,52, Beyer (NDK-beli) 67,44. Gerely: Birjulina (szovjet) 70,08, Fusch (NDK-beli) 69,96, Sanderson (angol) 69,70, Ra- duly (román) 68,80, Colon (kubai) 68,40, Gunba (szovjet) 68,28. űtpróba: Tkacsenko 5063, Rukavisnyikova 4937, Kuragina 4875, Szmirnova 4740, Aljesi- na (mind szovjet) 4735, Laser (NDK-beJi) 4724. 4x100 m: NDK 41,60, Szovjet­unió 42,10, Anglia 42,43, Bul­gária 42,67, Franciaország 42,64, Jamaika 43,19. 4x4U0 m: Szovjetunió 3:20,2, NDK 3:20,4, Anglia 3:27,5, Ro­mánia 3:27,7, Bulgária 3:27,8, Magyarország 3:27,9. Tatjána Kazankina, az olimpiai 1500 méteres női síkfutás céljá­ban. Mellette a második helyezett Christina Wartenberg ELSŐSÖM OVIM MSI Az elmúlt években valamennyi sportágban az egész vi­lágon hatalmas fejlődés volt tapasztalható. Korszerűsödött a felszerelés, javultak az edzéslehetőségek, egyszóval semmi akadálya sem lehetett annak, hogy a legjobbak világraszóló eredményeket vonultassanak fel. A nagy nekilendülés az olimpia előtti esztendőben kezdődött és a moszkvai játéko­kon érte el csúcspontját. Persze akadtak kivételek, akik­nek a formaidőzítés nem sikerült és így csalódást keltve el­maradtak a várt teljesítménytől. Most azonban nem róluk lesz szó. Szeretnénk olyan versenyzőt bemutatni, aki hozzá­állásával feltétlenül példaképül szolgálhat mindenkinek. A sportok királynője, az at­létika mindmáig elsőszámú sportág maradt és már a fia­taloknál az iskolai testneve­lésben is alapvető fontosság­gal bír. Sőt nemcsak a fiata­lok, hanem a már kész, kifor­rott élversenyzők felkészülésé­nél is jelentős szerepet ját­szik. Ezért szentelnek oly nagy figyelmet nemcsak kontinen­sünkön, hanem a többi világré­szen is az atlétikáinak, illetve a világklasszis atléták nevelé­sének. Hogy azután a legna­gyobb sporteseményen, az olim­pián az atléták vetélkedését kíséri a legnagyobb érdeklő­dés, azt az újkori olimpiák kezdetet óta mindmáig — job­ban mondva Moszkváig — mindenki természetesnek veszi. Az atlétanők az elmúlt évti­zedben szinte hihetetlen fej­lődést produkáltak és fokoza­tosan olyan eredményeket vo­nultattak fel, amelyek néhány esztendővel ezelőtt még a fér­fiaknak is becsületére vált volna. Szemléltető példa lehet erre a női 1500 méteres síkfu­tás világcsúcsának javulása. 1972. szeptember 9-én Mün­chenben a szovjet Ludmila Bragina 4:01,4 perccel állított fel világrekordot. Négy évvel később honfitársnője Tatjana Kazankina a podolszki verse­nyen 3:56,0-val került a négy­perces álomhatár alá. Termé­szetesen ő lett a montreali já­tékok első számú esélyese és nem is keltett csalódást. Sőt az olimpia után kijelentette: rövi­desen eljön az idő, amikor 3:54 és 3:53 perc körüli időket futnak majd a világ legjobb női középtávfutói. Ebben ugyan tévedett, de akkor még nem tudhatta, hogy később anyai örömök következtében hosszabb kényszerpihenőre szorul. Két esztendővel az olimpia előtt kezdte el újra edzéseit, s hogy lehet átmene­ti kihagyás után ismét világ- klasszis eredményeket elérni, arra az olimpia évében szol­gáltatott példát. Júliusban a moszkvai Znamenszkij emlék­Ovett és Coe párharca a jövőben is sok kellemes percct szerelhet az atlétika híveinek (ČSTK-felvételek) versenyen kerek egy másod­percet javított 3:56,0 perces vi­lágcsúcsán, majd egy hónap­pal később a zürichi gálán ra­gyogó 3:52,5 perces idővel győzött. Vajon minek tulajdonítható ez a hatalmas szinte ugrás­szerű fejlődés? Tatjana Kazan­kina azon felül, hogy kitűnő adottságokkal rendelkezik, na­gyon lelkiismeretesen készül versenyeire, és az idén csak az 1500 méteres távra össz­pontosított. Éveken át a 800 méteren is rajthoz állt, szép sikereket ért el, de az olim­pián csak a hosszabbik távon szándékozott indulni és termé­szetesen aranyérmet szerezni. Mivel több veszélyes ellenfél ellen kellett kiállnia, nem bí­zott semmit sem a véletlenre. Már a Znamenszkij emlékver­senyen kipróbálta azt a takti­kát, amelyet az olimpián akart alkalmazni. 800 méterig a me­zőnyben haladt, de utána rob­bantott, elhúzott vetélytársaitól és új világcsúccsal futott el­sőként a célba. Moszkvában is bevált ez a taktika, csak ott 100 méterrel később kezdett hajrázni. A világrekord ugyan elmaradt, de fölényesen, több mint egy másodperces előny­nyel szerezte meg az NDK-beli Warlenberg előtt az olimpiai bajnoki elmet. Mint később őszintén bevallotta: ezen volt a hangsúly, nem pedig a kima­gasló eredményen, mert az olimpián elsősorban a győze­lem a fontos. Az 1981-es esztendőben nem­csak Kazankinától, de mások­tól sem várhatunk rendkívüli eredményeket, mert a Világ Kupa, valamint az Európa Ku­pa küzdelmeiben minden részt­vevő ország csupán egyetlen versenyzővel képviseltetheti magát, így jó néhány a világ élvonalába tartozó atléta szó­hoz sem juthat. Ezen kívül az olimpia utáni év részben a pi­henés időszaka, a négyéves felkészülési ciklus kezdete, amikor világcsúcsformát nem lehet a sportolóktól várni. Tat­jana legutóbbi rekordja éppen ezért időtálló lesz, bár ő maga bátran megjósolta, hogy rövi­desen 3:50,0 perc alá szorít­ják majd a jelenlegi legjobb teljesítményt. Viszont azt is hangsúlyozta, hogy 1981-ben erre valószínűleg nem kerül sor. A szakosítás a teljesítmé­nyek javulásával mind termé­szetesebb követelmény lesz, jobban mondva, aki rendkívüli eredményeket akar elérni, an­nak csak egy számra lehet összpontosítani. Kazankina Montreálban még 800 és 1500 méteren is sikeresen szerepelt, Moszkvában erre már nem le­hetett volna képes, azért vá­lasztott csak egy számot. A versenyző az előfutamoktól kezdve a döntőkig olyan meg­terhelésnek van kitéve, amit két számban nem lehet véghez vinni. Ezért a jövö nagy ver­senyein csak kevesen mernek majd „duplázni“. (kollár) FÉRFIAS’ 100 m: Sanford 10,02, Floyd (amerikaiak) 10,07, Wells (an­gol) 10,11, Roberson (ameri­kai) 10,12, Petrov (bolgár) 10,13, Glance lamerikai) 10,14. 200 m: Mennea (olasz) 19,96, King (amerikai) 20,08, Wells 20,21, Sanford 20,26, Williams (amerikai) 20,26, Quarrie (ja­maikai) 20,29. 400 m: Markin (szovjet) 44,60, Mullims (amerikai) 44,84, Mitchell (ausztrál) 44,84, Schaffer (NDK-beli) 44,87, Schmid (nyugatnémet) 45,06, Juantorena (kubai) 45,09. 800 m: Coe (angol) 1:44,4, Paige (amerikai) 1:44,6, Busse (NDK-beli) 1:44,8, Wülbeck (nyugatnémet) 1:45,0, Maina (kenyai) 1:45,3, Ovett (angol) 1:45,4. 1500 m: Ovett 3:31,4, Wes­singhage 3:31,6, Hudak (nyu­gatnémetek) 3:32,0, Coe 3:32,2, Walker (új-zélandi ) 3:33,4, Scott (amerikai) 3:33,4. 5000 m: Yifter 13:16,4, Kedir (etiópiaiak) 13:17,5, Muir (an­gol) 13:17,9, Bayi (tanzániai) 13:18,2, Nyambui (tanzániai) 13:18,6, McChesney (amerikai) 13:18,6. 10 000 m: Virgin (amerikai) 27:29,2, Rono (kenyai) 27:31,4, Mamede (portugál) 27:37,9, Yifter 27:42,9, Seko (japán) 27:43,5, Maaninka (finn) 27:44,3. 3000 m akadály: Malinows­ki (lengyel) 8:09,7, Rono 8:12,0, Bayi 8:12,5, Scartezzini (olasz) 8:12,5, Tura (etiópiai) 8:13,6, Marsh (amerikai) 8:15,7. Maratón: Nijboer (holland) 2:09:01, Salazar (amerikai) 2:09:41, Seko 2:09:45, Soh 2:09:49, Ito (japánok) 2:10:02, Henry (ausztrál) 2:10:18. 20 km gyaloglás: Canto (me­xikói) 1:19:02, Tyerehov (szov­jet) 1:19:11, Colin (mexi'kói) 1:19:35, Salonen (finn) 1:19:31, Jevszjukov 1:19:53, Szemjonov (mindkettő szovjet) 1:20:09. 50 km gyaloglás: Ivsenko Az idei olimpiai esztendőben bővült a világ atlétikájának élvonala. Minden számban több, szinte egyenrangú verseny­ző található. Erről tanúskodik az idei világranglista.

Next

/
Thumbnails
Contents