Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)
1980-12-22 / 302. szám, hétfő
ÚJ szó 1980 XII. 22. 3 N éhány nap múlva a tietedtk ötéves tervidőszakba lépünk. Jó alkalom ez arra, hogy a mezőgazdaságban és az élelmezésügyben Is mélyenszántóan értélkeljük az elmúlt időszakban végzett munkánk eredményeit — tanuljunk a sikerekből és a tervezett feladatok nem teljesítésiéből levonjuk a szükséges következtetéseket. A CSKP XV. kongresszusa a mezőgazdasági dolgozók elé feladatul tűzte, hogy tovább javítsák a lakosság élelmezését, szüntelenül növeljék az élelmiszerekben a köztársaság önellátását. Az eltelt öt esztendő eredményeit értékelve ezért elsősorban arra a kérdésre kell válaszolnunk, mivel járultunk hozzá a nép élelmezésének javításához, hogyan segítettük elő a népgazdaság e céljának elérését, eléggé hatékony és termelékeny volt-e munkánk. Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy az élelmiszeripar alapvető feladatát, a hatodik ötéves tervidőszakban a belső piac számára az áruszállítást lényegében teljesítette. A hatodik ötéves terv évei ten az árualapokba 150,5 milliárd ikorona értékű terméket szállítottunk. Egy lakosra számítva évenként 6130 korona értékű termék került az üzletekbe, míg az 1971-1975- ös időszakban az áruszállítás érték« fejenként 5070 koronát tett ki. Ugyanakkor az élelmiszerpiacon is előfordultak átmeneti és helyenkénti fogyatékosságok. Úgy vélem azonban, bogy a lakosság élelmiszerellátása egészében folyamatos volt, nem fordult elő komolyabb zavar. Ezen a téren a jövőben sem akarunk csalódást okozni a fogyasztóknak, s a kereskedelmi hálózat áruellátását tárcánk fő feladatának tartjuk az elkövetkező ötéves tervidőszakban is. A fogyasztók érdekében A fogyasztók igénye gyorsan Növekszik a termékek minőségével és választékával szembeni, ezért tudjuk, hogy eddig még nem elégítettünk ki minden követelményt. Bátorkodom azonban kijelenteni, hogy az elmúlt ötéves tervidőszakban az élelmiszer- ipar sok értékes és a ifogyasztókat ér- deiklő új árucikkel jelentkezett a piacon. Az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásában tisztes színvonalat értünk el. Egy lakosra számítva évente 77 kg húst, 213 kg tejet és tejterméke* (vaj nélkül), 310 db tojást fogyasztunk. Ennek eredményeképpen a racionális élelmezés alapelveinek megfelelően javult az alapvető tápanyagok fogyasztásának összetétele. Az élelmiszeripari termelés az elmúlt ötéves tervidőszakban. az 1971—75-ös évekhez hasonlítva 25,ö százalékkal növekedett. Különösem gyors ütemben bővültek az állati eredetű nyersanya goikat feldolgozó ágazatok, a konzervipar és az italok készítése. Lassúbb ütemben, de a racionális táplálkozás alapelveivel összhangban bővült a malom- és a sütőipar, valamint a cukrászipar. Kedvezően értékeljük, hogy több ágazat, főképpen a tej-, a hús- és a baromfifeldolgozó ipar a végtermékekben javította a nyersanyag hasznosítását. Meg kell azonban mondani, liogy nem sikerült megvalósítani a termelés egész mennyiségét. Körülbelül két százalékkal az ötéves terv céljai mögött maradunk. Kiváltképpen fájlaljuk, hogy nem teljesítjük a cukorgyártási tervet. Adósaik vagyunlk a kozmetikai gyártmányokat illetően is. Nem értük el minden célunkat A mezőgazdaságra hárult az a feladat, hogy elegendő nyersanyagot biztosítson az élelmiszeripar fejlesztéséhez, ugyanakkor csökkentse a takarmánygabona behozatalával kapcsolatos igényeket. A mezőgazdaság e feladat első részét viszonylag jól teljesítette. A mezőgazdasági vállalatok több mint egynegyeddel (26,5 százalékkal) nagyobb mennyiségű terméket adtaik el az állami alapokba. Jelentősen növekedett olyan alapvető és élelmezési szempontból fontos termékek eladása, mint a marhahús — 16 százalékkal, a tej — 20,6 százalékkal, a tojás — 24 százalékkal. Habár elég sok probléma mutatkozott és gyakran elégedetlenség is előfordult a zöldség-, a gyümölcs és a burgonyaeladással kapcsolatban, tény az, hogy az állami alapokba 25 százalékkal több zöldséget, 44 százalékkal több gyümölcsöt és 7 százalékkal több burgonyát vásároltak fel, mint az ötödiik ötéves terv idején. A hatodik ötéves terv feladatait azonban ezeknek a növényeknek a termelésében nem teljesítették. Ezeken a szakaszokon alaposan fokoznunk kell az igye- kezetet. A másik alapvető feladatot, hogy a takarmánygabona behozatalának csökkentése mellett biztosítsák az élelmiszeripar nyersanyagellátását, a mező- gazdasági dolgozók csak részben teljesítették. A hatodik ötéves tervidőszakban az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva nyolc százalékkal gyarapodott a gabonafélék termesztése. A terv azonban kétszer ilyen növekedéssel számolt. A gabona féléki jen az önellátás 8« százalékról 90 százalékra emelkedett, és a gabona behozatalt az előző ötéves tervidőszakhoz hasonlítva 300 000 tonnával csökkenthettük. miközben gyarapodott az állattenyésztési termelés. A hatodik ötéves terv azonban a (»hozatal ennél gyorsabb ütemű csökkentését feltételezte. A viszonylag nagyfokú állattenyésztési termelés igényeinek kielégítésére utólagosan kellett gabonát importálnunk. Ez azt bizonyítja, hogy a gabonaproblémát a másik végéről is meg kell oldanunk: a gazdasági állatok takarmányozásában csökkentettünk kell az abrak felhasználását. Az ötödik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva az állattenyésztési termelés növelésének megközelítően a felét biztosították a hús-, a tej-, a baromfi és a tojástermelés egységére jutó takarmány gazdaságosabb felhasználásával. Hogyan értékeljük a mezőgazdasági termelésben a gabonatermesztés eredményeit? Ügy vélem, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban a növénytermelés, elsősorban a gabonatermesztés felfesztésében lehetőségeinket túlzottan optimistán ítéltük meg, főképpen az 1974. évi gazdag aratás kiváló eredményeinek hatására. A gabona és néhány más növény termesztésének eredményeivel azonban nem vagyunk elégedettek. Való igaz, hogy sok gabonával — mintegy 400 000 tonnával — szegényebbé tett bennünket a kedvezőtlen időjárású 1979-es esztendő, nézetem szerint azonban nagyobb termést érhettünk volna el a szemeskukorica termesztésében, s jobb minőségű tömegtakarmány előkészítésével a szarvasmarha-tenyésztésben még több szemestakarmányt takaríthattunk volna meg. Az eredményeket nem becsüljük túl, de ... Ezért valóban nagyon szükséges, hogy az utóbbi időszak eredményeiből vonjuk le a tanulságot a hetedük ötéves terv számára, fejlesszük tovább a sikereket és küzdjük le a fogyatékosságokat. Külön kell választanunk a külső hatásokat a belsőktől, az objektív tényezőket a szubjektívaktól. Ez nemcsak az emberek munkája helyes értékelése szempontjából fontos, hanem elsősorban azért, hogy okuljunk az eddigi fejlődésből és helyes következtetéseket vonjunk le belőle az elkövetkező évekre. Bármilyen kritikus szemmel értékeljük a mezőgazdaságban a hatodik ötéves terv feladatainak teljesítését, azt meg kell mondanunk, hogy termelésének meny- nyisége a rekorderedményt jelentő ötödik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva csaknem tíz százalékkal, ebből a növénytermesztés mennyisége hat százalékkal növekszik. Ebből a szemszögből nézve a legutóbbi éveket a növénytermesztésben is a szocialista nagyüzemi termelés sikeres időszakának tarthatjuk. A hatodik ötéves terv éveiben mezőgazdaságunkat három ízben sújtották a szélsőséges időjárás következményei. Kisüzemi termelési feltételek között ezek a következmények sakkal erősebben, érezhetőbben nyilvánultak volna meg, sok parasztcsaládot gazdasági csődbe, nyomorba döntöttek volna. Minden kedvezőtlen jelenség automatikusan megmutatkozna az élelmiszerek árainak, konjunkturális kilengésekben oly módon, amint az a jelenlegi kapitalista világra jellemző. Ezzel szemben nálunk a fogyasztók nem érezték meg a termelés csökkentését az élelmiszerek áraiban. Szocialista társadalmunk ezt a kérdést alapelveinek megfelelően az anyagi eszközök átcsoportosításával oldotta meg, és megfelelő összeget biztosított takarmány és nyersanyagok vásárlására. Ennek köszönhetően lényegében jó színvonalon sikerült tartani az állattenyésztési termelés fejlesztésének dinamikáját. Az utóbbi időszak fejlődésénak tanulságaként fontosnak tartjuk a sűrű vetésű gabonafélék termése magas színvonalának megőrzését és magasabb szinten konszolidálni a kukorica- termést. Tovább akarjuk folytatni az abrakfogyasztás csökkentését, mérsékelni a cukorrépa betakarításánál a veszteségeket, folytatjuk a juhhús termelésének növelését, az élelmiszeripari termelésben a nyersanyagok jobb hasznosítását, a (»*nm*knfc választékának bővítését és minőségük javítását. Határozottabban a fogyatékosságok ellen Másrészt határozottabban le akarunk számolni a fogyatékosságokkal azokon a szakaszokon, amelyeken nem teljesítik az elvárásokat, főképpen a burgonya és a hüvelyesek termesztésében a közép- és a ke let-szlovák iái kerületben, a gyümölcs termesztésében és szedésében, a rétokről a széna betakarításában, a tömeg takarmányok minőségében, egyes ipari növények (cukorrépa, rostos növények, dohány, egyes zöldségfajták), úgyszintén a burgonya tervezett terméshozamának elérésében. Az állattenyésztés szaka szán vonatkozik ez a borjú, a malac és a bárány tenyésztésére. A szarvas- marha tenyésztésben is növelni akarjuk a súlygyarapodást. Az élelmiszeriparban a kivitelre kerülő termékek minőségének és külalakjának javításával az export hatékonyságának növelésére törekszünk. Miben látjuk az említett szakaszokon a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés lemaradásának okait és hogyan akarjuk ezeket leküzdeni? Mindenekelőtt belső lehetőségeink kihasználásával, a technológiai fegyelem szilárdításával, a termelési kezdeményezés fejlesztésével, a műszaki haladás eredményeinek érvényesítésével és az irányító munka javításával. A vállalatoknak nagyobb teret biztosítunk a terv kidolgozásában való együttműködésükre és kezdeményezésükre a termelési struktúrájuk megválasztásában. A szállítói—megrendelői kapcsolatokban elmélyül a hosszú távra szóló tényező szerepe. A tervszerű irányítás tőiké létesítését célzó intézkedések értelmében az önálló elszámolás hatásának erősítésétől és a vállalati meg a személyi anyagi érdekeltség alapelveinek következetes érvényesítésétől azt várjuk, hogy új ösztönzést ad a technológiai színvonal növelésére, a veszteségek csökkentésére, a takarmány és tüzelőanyag megtakarítására, a mezőgazdasági termelés helyi feltételei kihasználására, az ipari növények termesztésének növelésére irányuló törekvésnek. Nagy anyagi eszközöket fordítunk a talaj termékennyé tételére. A hetedik ötéves terv idején 120 000 hektár földön építenek ki öntözőberendezést. Hasonlóképpen nagy gondot fordítunk az öntözés kihasználására és a talajjavításra. Sokat várunk a szemestakarmány megfelelő készletének kialakításától, amelyet az ötéves tervben is rögzítenek. Ez alapvető jelentőségű az állat- tenyésztési termelés racionalizálása szempontjából. Mit várunk másoktól Nyíltan meg kell mondani, hogy eddig nem vagyunk teljesen elégedettek a mezőgazdaság számára szükséges technika szállításáról folytatott tárgyalások eredményeivel. Főképpen arra lenne szükség, hogy határozottan és gyorsan biztosítsák a lejtős területekre a szálastakarmányok termesztésére és betakarítására szolgáló komplex gépesítést, gondoskodjanak a rosszabb fekvésű földeken a burgonya betakarítása gépesítésének megoldásáról, gyorsabban oldják meg a zöldség és a gyümölcs termesztéséhez szükséges gépesítés kérdését. A leghatározottabban elejét kell venni a fogyatékosságok megismétlődésének a gépesítés olyan elemi részei szállításában, mint az ekék, a kombinátorok és az alkatrészek. A gépek kijavítását akadályozó nehézségek csökkentették a géppark kihasználásának lehetőségeit, ami az utóbbi időben érezhetően megmutatkozik a mezőgazdasági munkák ütemében. Programra tűztük a mezőgazdaságban a javítóhálózat fokozatos ki* építését és a dolgozókat a technika fokozott kihasználására serkentjünk. Ehhez azonban meg kell kapnunk a szükséges gépeket és pótalkatrészeket. A mezőgazdasági beruházások szakaszán a kapacitás egységére jutó költségek csökkentésére törekszünk. Csakis ily módon fordíthatunk elegendő eszközt a racionalizációs jellegű intézkedések megvalósítására. Az élelmiszeripart beruházások fcortotozottságára való tekwitettel a kivitelezőkkel együtt mindeut meg kell tennünk a termelő kapacitások építéséneik meggyorsítására. Teljes mértékben támogatjuk az élelmiszeripart kapacitások korszerűsítését és komp- leüzálását. Ezen a téren azonban még nagy erőfeszítéseket kell tennünk a gépek szállításának biztosítására. A hetedik ötéves tervidőszakban lényegében el akarjuk végezni a Kelet- szlovákiai Síkság és az Ipoly mente nagy részének vízgazdasági rendezését. Ily módon szlovákiai méretben jelentős kiterjedésű szántóföld járul hozzá hathatósan a termelés növelésé hez. A legnagyobb tartalékok A mezőgazdaságiin a vállalatok egy része nem teljesíti feladatait. E helyzet megváltoztatása a termelés egyik jelentős tartalékát jelenti; ezt a mostam öléves tervidőszakban nem tudtuk eredeti elképzeléseinknek megfelelően kihasználni. \ terv nem teljesítésének fő oka a technológiai fegyelem megsértése. Ezért a Moldovai SZSZK és a Magyar Népköztársaság tapasztalatai alapján nálunk is komplex technológiai rendszereket, vagyis kötelező technológiai normákat és normatívákat dolgozunk ki a gazdasági állatok tenyésztésére és a növények termesztésére. Betartásuk kötelező lesz, kivétel csak aktkor engedélyezhető, iia valaki jobb, takarékosabb rendszert gondol ki és jobb eredményeket ér el. Nyíltan meg kell mondani, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés irányításának új minőségi szintjéről van szó, amely az ösz- szes dolgozó nagyon igényes előkészítését követeli meg. A szolgáltató és a szállító vállalatoktól Is munkájuk lényeges javítását kívánja meg. A rendszer érvényesítését szigorúan ellenőrizni fogjuk, alkalmazása közvetlenül összefügg majd a személyes és a kollektív érdekeltséggel. Egyéb intézkedéseket is foganatosítunk. beleértve a dolgozók felkészítését, a versenyt, a konszolidáció megvalósításában a nagyobb érdekeltséget, valamint azt is, hogy kiváló szövetkezetekből és állami gazdaságokból vezető tisztségviselőik mennek át a lemaradó vállalatokba. Ezzel összefüggésben nagyra értékelem a nyugat- szlovákiai elvtársak kezdeményezését, amellyel a kooperációs kapcsolatok keretében kollektíván segítenek a lemaradó szakaszok és vállalatok konszolidálásában. Más jó példára is fel* hívom a figyelmet: a Szovjetunió Ivovi körzetében a lemaradó vállalatokat élvonalbeli vállalatok patronálják. A gazdasági eredményeket közösen értékelik, s az érdekeltség is elsődlegesen kötődik a lemaradó vállalat konszolidálásához. A mezőgazdasági és az élelmiszer- ipari termelés technológiájában és szervezési rendszerében végbemenő viszonylag gyors változások minden eddiginél nagyobb igényeket támasztanak a dolgozók szakképzettségével szemben. Ezért nagy gondot fordítunk a szakmai képzésre, fiatal, tehetséges dolgozók kikeresésére és munkád juk ellenőrzésére. A termelés fejlesztésének fő tartalékát az emberekben, a szorgalmas munkásokban, szövetkezeti földművesekben, tudományos és vezető dolgozókban látjuk. Természetesen tudjuk, hogy az emberek munkához való hozzáállása nem egyforma. Ezért a figyelmet a nevelésre, a felkészítésre és a munka ellenőrzésére összpontosítjuk. A vezető dolgozóknak Is többet kell tevékenykedniük az emberek között, ott, ahol a termelés eredményeiről közvetlenül döntenek. Űj módon akarunk foglalkozni a szocialista munkaversennyel is, hadat akarunk üzenni minden formális vonásnak, a kötelezettségek vállalásában a presztízsszempontból eredő, munkaeredmények által alá nem támasztott kérkedésnek. A munkaversenyt elsősorban a tervfeladatok komplex teljesítésére, a legnehezebb, a legbonyolultabb, a legkevésbé látványos szakaszok feladatainak megoldására akarjuk összpontosítani; a jó eredményeket nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is kifejezőbben fogjuk értékelni. A CSKP XVI. kongresszusa kitűzi a hetedik ötéves terv feladatait. Már az eddigi munka alapján is látjuk, hogy ezek nagyon igényesek lesznek számunkra is. A hatodik ötéves tervvel szemben körülbelül egyötödével kell növelnünk a szállításokat a hazai piacra. Tudjuk, hogy e feladat megvalósítása mily fontos az életszínvonal emelése szempontjából, ezért keressük teljesítésének útjait, s valóra váltására megtesszük az intézkedéseket. Meghatároztuk a növénytermesztés fejlesztésének irányelveit is. Az élelmiszeripar feladatainak megvalósítása a mezőgazdasági termelés — elsősorban a növénytermesztés — mint-* egy 13 százalékos növelését kívánja meg. Törődünk azzal, hogy vállalataink és szövetkezeteink dolgozói a pártkongresszus előkészítésének idői szakában megismerkedjenek az új ötéves terv feladataival, hogy teljesítésükre idejében, alaposan felkészülhessenek. Két ötéves tervidőszak mezsgyéién Kielégítjük a racionális táplálkozás igényeit írta: Ján Janovic, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere
