Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)

1980-12-22 / 302. szám, hétfő

Megnyilvánult a kapcsolatok továbbfejlesztésének igénye /Folytatás az 1. oldalról) seit. A megbeszéléseken hang­súlyozták, hogy a két ország jószomszédi viszonyának kiala­kításában, a feszültség enyhülé­sében, az európai biztonság és együttműködés szilárdításában nagy szerepe van a két ország kölcsönös kapcsolatairól 1973. december 11-én aláírt egyez­ménynek, valamint annak a kö­zös nyilatkozatnak, amelyet Gustáv Husák, a CSKP KB főtit­kára, köztársasági elnök 1978 áprilisában az NSZK-ban tett látogatásakor írt alá. Az elmúlt időszakban tovább fejlődtek a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcso­latai, és a megkötött egyezmé­nyekkel összhangban megmu­tatkozott a kapcsolatok tovább­fejlesztésének igénye. Hans-Dietrich Genscher a tár­gyalások befejeztével hivatalos NSZK-beli láogatásra hívta meg Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminisztert, aki a meghí­vást elfogadta. Az időszerű külpolitikai kér­dések megítélésében a két kül­ügyminiszter nagy figyelmet szentelt a nemzetközi feszültség enyhülésének, a biztonság meg­szilárdításának, az együttműkö­dés fejlesztésének, különös te­kintettel az európai helyzetre és a helsinki szerződést aláíró országok madridi találkozójára. Hangsúlyozták a fegyverkezés és a leszerelés ellenőrzésének problémáit, főleg a leszerelés­ről folyó genfi és a Közép-Euró- pában állomásozó fegyveres erők csökkentéséről szóló bécsi tárgyalásokra való tekintettel. A tárgyalások témája volt a vi­lág bizonyos részein kialakult válsághelyzetek megvitatása s a leküzdésük érdekében tett kö­zös erőfeszítések. A Csehszlovákiát képviselő politikusok hangsúlyozták, hogy az enyhülés hazájuknak is ér­deke, s arra törekszik, hogy a katonai területeken is érvénye­süljön. Hazánk érdekelt abban, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió között az atomfegy­verek európai elhelyezéséről szóló tárgyalások eredménye­sek legyenek. Hasonló eredmé­nyességet várnak az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseit megtárgyaló Konfe­renciától, amelynek összehívá­sát a madridi találkozó nagy­mértékben elősegíthetné. A csehszlovák fél továbbá hangsúlyozta, hogy támogat minden olyan építő jellegű tö­rekvést, amely megakadályoz­hatná, hogy új tűzfészkek kelet­kezzenek. Kifejezte aggodalmát afölött, hogy az Egyesült Álla­mok néhány NATO-országtól tá­mogatva a világ katonai egyen­súlyának megzavarására és egyoldalú fölény szerzésért: tö­rekszik. Az NSZK külügyminiszteré­nek csehszlovákiai látogatását követően Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter interjút adott a Csehszlovák Távirati Iroda, valamint a Cseh­szlovák Rádió és Televízió tudó­sítóinak. Tárgyalásaikat a két­oldalú és a nemzetközi kapcso­latok szempontjából hasznos­nak minősítette. Mint anondot- la, a tárgyalások ismét bebizo­nyították, hogy az építő jelle­gű párbeszédek, vagyis az állás­pontok megvilágítása, nemegy­szer ennek vagy annak a vitás kérdésnek polemikus megítélé­se alapfeltétele két különböző társadalmi rendszerű ország kétoldalú kapcsolatai ápolásá­nak. Véleménycseréjük során értékelték Csehszlovákia és az NSZK kapcsolatainak jelenlegi helyzetét és perspektíváit, s megállapították, hogy ez fejlő­dő irányzatú. Továbbá megítél­ték a nemzetközi helyzetet. Bohuslav Chňoupek a legér­tékesebbnek azt a tényt minő­sítette, hogy az NSZK külügy­minisztere igazolta kormányá­nak azon szándékát, hogy a hel­sinki Záróokmány szellemében tovább folytassa enyhülési poli­tikáját, mint a világbéke meg­őrzésének és a nemzetközi együttműködésnek egyetlen ész­szerű lehetőségét. Megvitatták a leszerelés problémáit, hang­súlyozva a SALT-tárgyalások szükségességét. A DUBNÁI ATOMMAGKUTATÓ INTÉZET NEGYEDSZÁZADA (Tudósítónktól) — 25 éves lesz nemsökára a Dubnái Egyesített Atommagkutató In­tézet. A közelgő jubileum al­kalmából a prágai Szovjet Tu­domány és Kultúra Házában Valerij Ivanov, a szovjet nagy- követség tudományos és mű­szaki titikára, valamint a ku­tatóintézet csehszlovákiai munkatársai Ismertették a dubnal nemzetközi tudományos központ munkáját. 1956-ban Moszkvától mint­egy 130 km-re északra, Dubna városában alapították meg a szocialista országok közös és egyben a világ egyik legna­gyobb atomfizikai kutatóinté­zetét. A Szovjetunió különböző tájairól tudósok és tudomá­nyos dolgozók ezrei érkeztek Dubnába, hogy megkezdjék az atommagfizika és a nagy ener­giájú folyamatok vizsgálatát. Ezzel egyidejűleg a többi szo­cialista ország tudományos dolgozói számára is lehetővé vált a bonyolult berendezése­ket igénylő kutatómunka. Az egyes tagállamok tudósai kez­dettől részt vesznek az inté­zet igazgatásának és tudomá­nyos tanácsának munkájában is. Csehszlovákiából évente mintegy 60 tudományos dol­gozó veszi ki részét az intézet kísérleti munkájából. Míg az első években elsősorban tanu­lás, ismeretszerzés céljából ér­keztek Dubnába, ma a szovjet és a többi szocialista ország tudósaival egyetemben egyen­rangú félként dolgoznak a leg­igényesebb feladatok megoldá­sában. Az elmúlt negyedszázad alatt a Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia, az atomener­giai bizottság dolgozói, műsza­ki és természettudományi fő­iskoláink végzőseineik tucatjai szereztek itt doktori és kandi­dátusi címet. Valamennyi szo­cialista ország számára nagy előnyt jelent, hogy tudományos dolgozói használhatják az inté­zet laboratóriumainak és szá­mítóközpontjainak: drága be­rendezéseit, a kutatás eredmé­nyeit pedig felhasználhatják a gyakorlatban. Bár az intézet kutatóprog­ramja távlati célokra irányul, s az ott folyó kutatómunka ered­ményeinek gyakorlati felhasz­nálására csak évek múltán ke­rül sor, ezek az eredmények — . az atomenergia felhaszná­lása terén — jelentősen hoz­zájárulhatnak életkörülménye­ink javításához. (nia) A Biztonsági Tanács elmarasztalta Izraelt Leonyid Brezsnyev jókívánságai Fidel Castrónak (CSTK) — Az ENSZ Bizton, sági Tanácsa egyöntetűen el­ítélte az izraeli kormány dönté­sét, amellyel megerősítette Hal- hul és Hebron városa polgár- mestereinek kitiltását a Jordán folyótól nyugatra megszállt te­rületről. A Biztonsági Tanács ülésén részt vett a két polgár­mester Is, akik követelményeik támogatására éhségsztrájkot kezdtek. A Biztonsági Tanács határo­zathozatal után folytatta a Li­banon ellen irányuló Izraeli támadásokkal kapcsolatos vi­tát. Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára nyilatkozatában kifeje­zésre juttatja mély nyugtalan­ságát az utóbbi napokban Dél. Libanonban bekövetkezett sú­lyos incidensek miatt. Nyilat­kozatában hangsúlyozza, hogy az Itt elkövetett agresszív tettek ellentétben állnak a Biz* tonsági Tanács határozataival, s felszólítja a szemben álló feleket, tartózkodjanak minden akciótól, amely még Jobban kiélezhetné a helyzetet. Új miniszterek a Szovjetunióban (ČSTK) — A Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksége Anatolij Majorecet elektrotech­nika-ipari miniszterré, Szergej Riirenykovot egészségügyi mi­niszterré, Ivan Szilajevet szer- számgépipari miniszterré, Vita lij Csugyint építőipari minisz­terré, Alekszandr Kovalenkót pedig az anyagtartalékok álla­mi bizottsága elnökévé nevezte ki. Egyidejűleg az Elnökség dön­tése alapján létrehozták a Zöld­ség- és Gyömölesgazdálkodási Minisztériumot, amelynek élére Nyíkolaj Kozluvot nevezték ki. Kulisszák mögötti üzelmek (CSTK) *— Az Egyesült Álla­mok kongresszusa nyilvános­ságra hozta az amerikai sze­nátus honvédelmi bizottságának jelentését a SALT—II. szerző­déssel kapcsolatban nem hiva­talosan folytatott tanácskozá­sok eredményeiről. Figyelemre méltó, hogy ez a jelentés ta­valy december 20-án keltezett, s természetesen még ezt a dá­tumot megelőzően készült. A jelentés leszögezi, hogy a SALT—II. „nem felel meg az USA nemzetbiztonsági érdekei­nek“, továbbá „hézagos“, s ezért tüzetes felülvizsgálást követel. Ennek a jelentős bizottságnak tagjai tehát annak idején eluta­sították a szovjet—amerikai szerződés támogatását. Was-hingtoni bejelentés sze­rint a dokumentum közlését egy évig azért tartották vissza, mivel „tekintettel voltak a kö­zeledő választásokra“. A carteri kormányzat a „meg­felelő alkalomra“ várt, hogy bejelenthesse visszalépését a szovjet—amerikai szerződéstől. Ez Carternek 1980 januárjában sikerült, amikor az ún. afga­nisztáni események ürügyén le­állította a szenátusban a SALT- szerződés megtárgyalását. Előkészítik a LEMP kongresszusát (ČSTK) — A LEMP Központi Bizottsága székházában Stani­slaw Kania, a Központi Bi­zottság első titkára elnökleté­vel első ízben ült össze az a bizottság, amelynek feladata megtárgyalni a LEMP IX. kong­resszusának programját, szerve­zeti irányelveit. A bizottság megválasztotta elnökségét, tit­kárságát, és kilenc munkacso­portot hozott létre, amelyek elő­készítik a kongresszus doku­mentumait. Stanislaw Kania a tanácsko­zást megnyitó beszédében rá­mutatott arra, hogy ennek a bi­zottságnak fel kell karolnia a párttagok aktivitását, irányíta­nia kell a kongresszusi vitát, s az emberek kollektív bölcses­ségét fel kell használni olyan program kidolgozására, amely lehetővé teszi a nehéz helyzet megoldását, az ország társadal­mi és gazdasági fejlődését. Az ülés vitájában hangsúlyozták, hogy a bizottság sikeres mun­kájának fontos feltétele széles körű és tartós kapcsolata a pártszervezetekkel. Nagy lengyel államadósság (ČSTK) — Marian Krzak lengyel pénzügyminiszter tévé­beszédében az ország állam- adósságáról szólva megállapí­totta, hogy Lengyelország el­sősorban amerikai, nyugatné­met, francia, olasz és angol bankok adósa. Ezek a bankok — mondotta — nem rokon- szenvből adtak és adnak ne­künk hitelt, hanem elsősorban körmönfont gazdasági érdektől vezérelve. Lengyelország part­neri attraktivitását jelenleg csökkenti a 23 milliárd dollár szintjét elérő külföldi állam- adósság, valamint annak struktúrája. Az adósság foko­zatos csökkenése csak mintegy három évvel azután képzelhető el, amikor a kivitel felülkere­kedik az importon. Jelenlegi feltevések szerint ez a pozitív folyamat 1985 után kezdődhet meg. (ČSTK) — Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke gratuláló táviratot küldött Fidel Castró­nak abból az alkalomból, hogy ismét megválasztották Kuba Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága első titkárává. A táv­irat megállapítja, hogy Fidel Castro a szovjet kommunisták, a Szovjetunió dolgozói köré­ben megérdemelt tiszteletnek örvend olyan rettenthetetlen forradalmárként, aki már csak­nem harminc esztendeje mun­kálkodik a kubai nép javán és az ország szocialista fejleszté­sén, valamint a nemzetközi /Folytatás az 1. oldalról I titkárának. Raul Castro Ruz újra a párt második titkára lett. Juan Ahneida Bosquét megválasztották a párt Köz­ponti Ellenőrző és Revíziós Bi­zottsága elnökévé. Ezzel a kongresszus véget ért. Vasárnap Havannában a For­radalom terén ünnepi nagy­gyűlést tartottak, amelyen több mint egymilliónyian vet­tek részt. Jelen voltak a test­véri kommunista és munkás­pártok, a felszabadító és for­radalmi szervezetek kongresz- szuson részt vett küldöttségei is. A legjelentősebb kubai tár­sadalmi szervezetek képviselői üdvözlő beszédeikben biztosí­tották a jelenlevőiket, hogy Ku­ba népe kész megvalósítani a párt II. kongresszusán kitűzött valamennyi feladatot. A nagygyűlés fő beszédét Fidel Castro, a párt Központi Bizottságának első titkára, a Kubai Köztársaság Államtaná­csának és Minisztertanácsának elnöke tartotta. Rámutatott, hogy a kongresszus mélyreha­tóan elemezte a legfontosabb kubai problémákat, de figye­lemre méltó, hogy elsősorban internacionalista jellege volt. Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy részt vettek rajta a világ minden forradalmi, ha­ladó és demokratitkus erejének képviselői. Fidel Castro külö­nösképpen az SZKP és a szo­cialista közösség további test­vérpártjai küldöttségvezetői beszédeinek jelentőségét mél­tatta. Munkánkra — mondotta — rendkívül ielkesítőleg hat az a bizalom, amelyet ebben a formában nyilvánítottak ki irántunk a világ forradalmi és demokratikus erői. A szónok a kongresszussal foglalkozva rámutatott arra, hogy megvitatta a köztársaság alapvető problémáit, értélkelte a pártnak az előző öt eszten­dőben kifejtett tevékenységét s az ország fejlesztésében el­ért nem csekély eredménye­ket. (Folytatás az 1. oldalról) OSZSZSZK Népbiztosi Tanácsá­nak elnöke volt. A második vi­lágháború idején a párt közpon­ti bizottsága és az Állami Hon­védelmi Bizottság megbízásából a népgazdaság háborús feltéte­lekre való átállításával kapcso­latos különleges feladatokat lá­tott el. A háború utáni években Alek­szej Koszigin a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának alelnöke és egyidejűleg a Szovjetunió pénz­ügyminisztere, később könnyű­ipari minisztere és az Állami Tervbizottság elnöke volt. A Szovjetunió Minisztertanácsá­nak első alelnöke 1900-tól, majd 1964-től 1980 októberéig a Szov­jetunió Minisztertanácsának el- elnöké. A gyászjelentés megállapítja, hogy Alekszej Koszigin a gaz­dasági építőmunka jelentős szer­vezője volt, cselekvően részt vett a Szovjetunió külpolitikája megvalósításában, hűen szolgál­ta hazáját és a szovjet népet. Ki­váló pártmunkás-tulajdonságai voltak, tökéletes ügyismerettel rendelkezett, igényes és elvsze­rű volt a pártpolitika megvaló­sításában. Alekszej Koszigin a kommu­kommunista és munkásmozga­lom jeles képviselőjeként is. Nagyra becsüljük azt — hang­súlyozza a távirat —, amit az ön vezetésével Kuba Kommu­nista Pártja és forradalmi kor-, mánya tett a szovjet—kubai ba­rátság, együttműködés, pártja­ink és népeink testvéri kapcso­latainak megszilárdítása érdeké­ben. Leonyid Brezsnyev Fidel Cast- rónak és az egész kubai nép­nek további sikereket kívánt a szocializmus építésében, a párt II. kongresszusa határozatai­nak eredményes megvalósításá­ban. A gazdasági és a társadalmi fejlesztés irányelveivel kap­csolatban leszögezte, hogy a következő tervidőszakban évente öt százalékkal kell gya­rapítani a társadalmi bruttó terméket. Az igényes feladatok teljesítésének zálogát jelentik elsősorban a szilárd gazdasági kapcsolatok és együttműködés, valamint a tervek egyeztetése a Szovjetunóval és a szocia­lista közösség többi országával. A nemzetközi helyzetről szólva hangsúlyozta, hogy az nagyon bonyolult. A kongresz- szusi vita ismét rámutatott ar­ra, hogy a világot valósan fe­nyegeti a nemzetközi konflik­tus. Ezért minden békeszerető erőt fel kell sorakoztatni a fegyverkezési hajsza megszün­tetésére, a nemzetközi feszült­ség enyhítésére és az atomhá­ború meggátolására. Fidel Castro végül a párt Központi Bizottsága és Politi­kai Bizottsága nevében kijelen­tette, hogy a párt ma sokkal szilárdabban hisz Kuba népé­nek erejében, mint bármikor annaik előtte. Mi mindig derű­látóak voltunk, de ma még na­gyobb bizalommal tekintünk a jövőbe abban a meggyőződés­ben, hogy Kuba népe pártja vezetésével teljesíti a kong­resszuson kitűzött feladatokat. Az MPLA I. kongresszusa (ČSTK) — Luandában meg­kezdődött és keddig tart ez MPLA, az Angolai Munkapárt 1. rendkívüli kongresszusa. A politikai és ideológiai kérdé­sekkel, a társadalmi és gazda­sági fejlesztés, valamint a hon­védelem és a biztonság kérdé­seivel foglalkozó három bizott­ság tagjai kidolgozták a fő kongresszusi dokumentumokat, elsősorban az ország 1985-ig terjedő fejlesztésének program­ját. Vasárnap a küldöttek zárt ülést tartottak. nizmus eszméi iránti fenntartás nélküli hűségével, a szovjet ál­lam javára kifejtett áldozatkész munkájával, szerénységével és az emberek iránti tapintatos magatartásával a pártban és az emberek körében általában nagy tekintélyre tett szert. Alekszej Koszigint több ízben megválasztották az SZKP KB El­nöksége, illetve Politikai Bizott­sága tagjává, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa és az Orosz Fö­deráció Legfelsőbb Tanácsa kép­viselőjévé. Alekszej Kosziginnek, a kom­munista párt és a szovjet nép hű fiának emlékét, aki egész életét a kommunizmus építése nagy művének szentelte, a szov­jet emberek örökre megőrzik szívükben — hangsúlyozza a gyászjelentés. A kiadott orvosi jelentés sze­rint A. Ny. Koszigin hosszabb ideje szívkoszorú- és agy-érel­meszesedésben szenvedett, s betegségét 1979 októberében, il­letve 1980 augusztusában meg­ismétlődött szívinfarktus sú­lyosbította. December 18-án szí­ve hirtelen felmondta a szolgá­latot. Befejeződött Kuba Kommunista Pártjának II. kongresszusa Elhunyt Alekszej Koszigin Mi.ua 1980. * XII. 22^ 2

Next

/
Thumbnails
Contents