Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)

1980-12-20 / 301. szám, szombat

Az évzáró pártgvulések jelentősége Csehszlovakia Kommunista Párna XVI. kongresszusa előké­szítésének közvetlen időszakába lépett. A CSKP KB 18. ülése meghatározta a kongresszus előtt a pártra, a pártszerveze­tek évzáró taggyűléseire, előkészítésükre, valamint a párt- konferenciákra vonatkozó ala pvető tájékozódás vonalát és az egységes eljárásokat. 19i)0 KI. 20. Az évzáró pártgyüiések és konferenciák jelszava: a CSKP és a nép szilárd egységével előre a fejlett szocialista tár­sadalom építésének további si­kereiért ľ Az évzáró pártgyűlések és konferenciák mindig kiemelke­dő politikai eseményt jelentet­tek a CSKP és egész társa­dalmunk életében. így van ez most is, mivel épp abban az időszakban zajlanak amikor pártunk és a társadalom meg­vonta a 6. ötéves tervidőszak munkájának mérlegét. A kriti­kailag igényes értékelés alap­ján határozzák meg a 7. öt­éves terv céljait és vezetik be a gyakorlatba a népgazdaság tervszerű irányítási rendsze­rét tökéletesítő komplex intéz­kedéseket, és kitűzik a 7. öt­éves terv első évének konkrét céljait. Jelentőségét fokozza, hogy jubileum évében, a CSKP megalapításának 60. évforduló­ját megelőzően zajlanak. Az évzáró pártgyűlések fel­adata a CSKP XV. és az SZLKP kongresszusán kitűzött irányvonal megvalósításának ellenőrzése, s annak értékelé­se, hogy a saját hatáskörük­ben hozott s az eltelt válasz­tási időszakra vonatkozó ha­tározatokat hogyan teljesítet­ték. A pártszervezetek értéke­lik a jó munkateljesítménye­ket, végrehajtják a hibák és megoldatlan problémák kriti­kai elemzését, közkinccsé te­szik a jó tapasztalatokat, le­vonják a szükséges tanulságo­kat, megvitatják és elfogadják azokat a határozatokat, me­lyek a következő választási időszak feladatait jelölik ki. Egyik fontos feladatuk az alap­szervezetek pártbizottságainak az évzáró taggyűlések és kon­ferenciák küldötteinek megvá­lasztása. Az elfogadott határo­zatok és zárójelentések célja az, hogy előkészítsék a fel­adatok komplex teljesítését s a gazdasági feladatok teljesí­tése során a párt vezető sze­repének, befolyásának további elmélyítését az állami és tár­sadalmi szervezetekben. Hogy a tervezett feladatok teljesíté­se folyamán kibontakozhasson az emberek széles körű aktivi­tása, a munkakollektívákban, a dolgozók közt eredményesen iolyjon a kommunisták ideoló­giai, tömegpolitikai és politi­kai-szervező munkája. Mivel a pártalapszervezetek évzáró taggyűléseinek ily je­lentős feladatokat kell teljesí­teniük, már ezekben a napok­ban is az a legfontosabb fel­adatunk, hogy azokat mind tartalmi, mind szervezési szempontból felelősségteljesen előkészítsük. A pártszerveze­teknek a munkaeredményeket mindig a konkrét helyzetből kiindulva és átfogóan kell ér­tékelniük. Az a legfontosabb, hogy a súlypontot az adott munkahely legjelentősebb, leg­lényegesebb problémáinak meg­oldására helyezzék, tegyék meg a szükséges intézkedése­ket, s munkájukat ne befolyá­solják a mindennapok apró- cseprő, lényegtelen kérdései. Vitathatatlan, hogy az egész kongresszus előtti időszakban, valamint a pártszervezetek év­záró taggyűlésein a viták gyújtópontja a párt népgazda­sági politikájával kapcsolatos kérdéskör lesz. A továbbfejlő­dés, gazdasági életünk teljesí­tőképességének szüntelen fo­kozása — amint azt a CSKP KB 18, ülése is hangsúlyozta — kialakította népünk magas életszínvonala megőrzésének, további elemzésének, a szociá­lis biztonság megszilárdításá­nak feltételeit. Ez azonban megköveteli, hogy az életszín­vonal további emelését össze­kapcsoljuk az újabb termelési eredményekkel, a munka mi­nőségének és hatékonyságának fokozásával. Az évzáró pártgyűléseknek átfogóan felül kell vizsgálniuk, hogyan jut érvényre a pártnak a népgazdaság hatékonysága emelésére és intenzívebbé té­telére irányuló stratégiai irányvonala, mivel ezen alapul a társadalmi élet minden te­rületének fejlődése. Több olyan üzem és munkakollektí- va van, ahol nem helyeznek kellő súlyt a termékek minő­ségére és technikai színvona­luk javítására, az exportszín­vonal fokozására, nem mindig gazdálkodnak jól a fűtőanyag­gal, a nyersanyagokkal és az anyagi eszközökkel, nem hasz­nosítják teljes mértékben a munkaerőt és a termelési ka­pacitásokat. Értékelni kell az irányító munka színvonalát, a termelés szervezéséi, mert az e terüle­ten elkövetett hibák vezetnek a munkafegyelem megszegésé­hez, a munkaidő elfecsérelésé- hez és az ebből eredő feles­leges veszteségekhez. A kom­munisták elsősorban azért har­coljanak, hogy a munkahelye­ken ne csak nyilvántartsák, hanem felelősségteljesen ele­mezzék és megalkuvás nélkül el is távolítsák a hibákat, lép­jenek fel a kényelmesség, a kilátástalanság bármilyen ten­denciáját sugalmazó szemlélet, a -hiányosságok és a problé­mák fölött való siránkozás el­len. Az efféle szemléletek és jelenségek a kommunisták szá­mára mindig idegenek voltaik. Az évzáró pártgyűlések fel­adata az, hogy szorosan kap­csolódva a tagkönyvcsere ered­ményeihez, hozzájáruljanak a párt ideológiai, szervezeti, ak­ció- és internacionalista egysé­gének megszilárdításához, a pártmunka lenini stílusának tökéletesítéséhez. A párt egy­ségének és akcióképességének szilárdítása mindenekelőtt azt jelenti, hogy bírálóan és igé­nyesen felülvizsgáljuk: a párt- szervezet tevékenységében ho­gyan nyilvánul meg a demok­ratikus centralizmus, a kollek­tív vezetés, a bírálat és önbí­rálat elve. Ide tartozik továb­bá a párt sorainak megtisztí­tása azoktól, akik megsértik a párt- és állami fegyelmet, a kommunista erkölcsöt, vagy passzívak. A párt vezető szerepének to­vábbi elmélyítése azt jelenti, hogy emeljük a pártmunka színvonalát, fejlesztjük a bírá­latot és az igényességet, minő­ségileg javítjuk a pártalap- szervezet összetételét, tökéle­tesítjük a káder- és az ideoló­giai-nevelő munkát, fokozzuk a megismerő, programozó, megvalósító és ellenőrző tevé­kenység hatékonyságát és va­lamennyi pártszervezet tömeg­politikai munkájának haté­konyságát. Az évzáró pártgyű­léseknek kellene megítélniük, hogy az alapszervezetek, párt- bizottságok és külön-külön minden kommunista hogyan juttatja érvényre a társadalom­ban a párt vezető szerepének elvét. Fokozott igényességgel kell feltárni azokat a nagy tartalékokat, melyek a pártha­tározatokkal kapcsolatos mun­kában rejlenek. Feltétlenül át kell értékelnünk, hogy a ha­tározatokkal folytatott munka egyes szakaszai a párthatáro­zatok teljesítésére irányulnak- e. Ez azt jelenti, hogy a fel­sőbb szervek határozatait idő­ben és alkotó módon, az adott viszonyoknak megfelelően kell alkalmazni, meg kell szervez­ni a megvalósításukért folyta­tott harcot, a célt meg kell magyarázni azoknak, akiknek e határozatokat teljesíteniük kell, hogy épp a munka e fá­zisában nem állnak-e elő olyan körülmények, amelyek­re Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB 18. ülésén figyelmez­tetett: . jó határozatokat fogadunk el, de az a megha­tározó, hogy sehol se marad­janak a papíron, hanem való­sítsuk meg azokat“. Sajnos, sokszor előfordul, hogy egye­seknek úgy tűnik, a határozat jóváhagyásával befejeződött a munka, pedig a valóságban csak akkor kedődik. Hiba az is, ha a pártszervek és -szer­vezetek megkísérlik a pártha­tározatok adminisztratív úton való teljesítését, ha lényegét és jelentőségét nem magyaráz­zák meg, a tömegeket nem győzik meg a határozatok he­lyességéről, csak mechaniku­san megkövetelik teljesítésü­ket. Már Lenin is figyelmezte­tett: „... ha a pártbizottsá­got magával rántja az admi­nisztráció, baj lesz“. Arra ta­nított, hogy a párttisztségvi­selőnek érzékének kell lenni az élő politikai munkához, a tömegeik közt kell dolgoznia, megnyerni, meggyőzni és ta­nítani őket, és tanulni tőlüK. A pártmunka javítása felté­telezi a káderek közt folyta­tott munka színvonalának ja­vítását. A jelenlegi időszakban is követelmény, hogy a pártbi­zottságokba olyan tisztségvise­lőket javasoljanak és válassza­nak meg, akik megállják a he­lyüket. A legaktívabb kommu­nistákat és munkásokat, szö­vetkezeti dolgozókat s az ér­telmiség soraiból azokat, akik­nek tekintélyük van, a társa­dalmi érdekekért szót emel­nek, és aktív harcot folytat­nak a maradiság, a káros je­lenségek és hibáik ellen. A CSKP a néppel szilárd egységuen készül fel kongresz- szusára, az évzáró pártgyűié- sekre és konferenciákra. A CSKP KB 18. ülésén hangsú­lyozták, hogy a pártkonferen­cia előkészítését „úgy kell megszervezni, hogy a munkás- osztály, a szövetkezeti paraszt­ság, az értelmiség és társa­dalmunk minden rétege aktív és alkotó módon vegyen részt benne. Az a fontos, hogy az előkészítés időszakában tovább szilárduljon a párt és a nép kapcsolata, a dolgozók jobban megismerjék és mélyebben megértsék azokat az új fel­adatokat és követelményeket, amelyek előtt most állunk“. Mivel azok a kérdések, me­lyekkel az évzáró pártgyüiések fognak foglalkozni, közvetle­nül érintik az állampolgárok érdekeit és szükségleteit, az előkészítés idején fel kell használnunk javaslataikat és megjegyzéseiket. Ez, egyebek közt, fellendíti dolgozóink kö­rében a munka- és politikai aktivitást, a munkafelajánlási mozgalmakat a CSKP XVI. kongresszusa és a CSKP meg­alakulásának 60. évfordulója tiszteletére. Felmérhetetlen jelentősége van, hogy a kommunisták év­záró tanácskozásain világosan és a bírálat hangján értékelik, amit elértünk, általánosítják a jó tapasztalatokat s a további munkában fel is használják, egyidejűleg rámutatnak arra, ami nem sikerült vagy problé­mát okoz. Feltárják a hibák okait, hol térnek el a kitűzött irányvonaltól, főleg mit kell javítani, hogy a kongresszus szándékai, a pártszervezetek határozatai életbe lépjenek. A nyolcvanas években ránk váró feladatok nem könnyűek. Mindenkitől megkövetelik a maximális igyekezetei. Ezért a CSKP, akár a múltban is min­dig. joggal követeli meg, hogy minden párttag, párttagjelölt és tisztségviselő az első so­rokban küzdjön a párt irány­vonalának megvalósításáért — következetesen szem előtt tartva a párt programját, alap­szabályait, és teljesítse hatá­rozatait. JÁN! MACHYNIAK ÉLNI KELL AZ ELLENŐRZÉS JOGÁVAL Napjaink egyik legfontosabb gazdasági-politikai feladata: a komplex intézkedések beveze­tése. Ez az, ami most külö­nösképp a kommunisták fi­gyelmébe ajánlja, hogy a cse­lekvésre ösztönző propaganda- és tömegpolitikai munkával egyidejűleg az ellenőrzés jogát is gyakorolják. Pártunk alapszabályzata a szervezeti felépítés kérdésével foglalkozva hangsúlyozza, hogy „a párt tagjai szavatolják: az állami, a gazdasági és társa­dalmi szervek, illetve szerve­zetek a párt politikájának és határozatainak megfelelően következetesen betöltik külde­tésüket a köz- és a gazda­sági életbenAz alapszabály­zat VII. fejezetének 60. pontja pedig az üzemi és a vállalati pártbizottságok kötelessége­ként említi „az üzem vagy a vállalat gazdasági vezetőségé­nek tevékenysége feletti ellen­őrzési jog gyakorlását“ is. Te­hát az ellenőrzés jogával élni szintén kötelességük. Nem arról van szó, hogy az üzemekben dolgozó kommunis­táknak és pártszervezeteknek most közvetlen feladata a komplex intézkedések beveze­tése. Ha így cselekednének, akkor magukra vállalnák a gazdasági vezetők munkáját, tekintet nélkül arra, hogy kommunista vagy párton kívü­li gazdasági vezető munkájáról van szó, és hamarosan maguk is észrevennék: nem irányíta­nak. A komplex intézkedéseknek politikai munkával, helyzetfel­méréssel, elemzéssel, sürgető és ösztönző határozatok hoza­talával, pártmegbízatások szer­vezésével, a párt gazdaságpo­litikájának teljesítésével és el­lenőrzésével kell érvényt sze­rezniük. Természetesen nemcsak a pártmegbízatások, párt felada­tok teljesítésének ellenőrzésé-*• vei, hanem az üzem vagy a vállalat gazdasági vezetőinek tevékenysége ellenőrzésével is. Igényes feladat eZ, mely meg­követeli: pontos, valósághű adatok alapján megfelelő hoz­záértéssel, következetesen, kel­lő tapintattal, a helyi lehető­ségek tárgyilagos megítélésé­vel a termelési feladatok jobb teljesítése érdekében kell el­járniuk. Olyan módon ellen­őrizniük, hogy az ellenőrzés elősegítse a komplex Intézke­dések fokozatos és maradék­talan megvalósítását a terme­lőmunka szervezésének folya­matában. Minden munkahelyen, minden műhelyben. Az ellenőrzés során a kom­munisták, a pártszervezetek nem abban érdekeltek, hogy a gazdasági vezetők képességei­Befejezés elStt áll a legnagyobb csehszlovákiai energiablokk, az 500 megavattos Mélník-Ill erőmű építése. November 28. óta immár 720 órája próbaüzemei az egész blokk és 1981. január elsején meg­kezdődik az általános próbaüzemelés. Felvételünkön balról JiH Pouk és Alis Vinkler ellenőrzi az energiablokk számára vizet szol­gáltató 17,5 megawattos turbovezetéket l Képtávíró — CSTK) nek teljesebb ígényL>evtíieievel megnyerjék, ösztönözzék őket a komplex intézkedések beve­zetésével kapcsolatos felada­tok megvalósítására. Persze annak tudatában, hogy a komplex intézkedések nem kész „recept“ vagy .Je­lűiről“ kiadott „rendeler“ ha­nem olyan népgazdaságirányl- tásí alapelveket, tervelőirány­zatokat és gazdasági szabályo­zókat tartalmazó intézkedés, melyeket alkotó módon, a he­lyi adottságok és lehetőségek kihasználásával, a korszerű technika és gyártási techno­lógia alkalmazásával kell meg­valósítani a termelés haté­konysága és a minőség állan­dó javítása érdekében. Az ellenőrzésnek arra Kell ösztönöznie, hogy minden gaz­dasági vezető, mérnök, igaz­gató, technikus, művezető, bri- gádvezető, mester — kit hová állítottak — képessége és tu­dása szerint, de a követelmé­nyeknek megfelelően, a lehető legnagyobb értéket produkálja. A jól szervezett pártirányí­tás segíti a gazdasági vezetők tevékenységének ellenőrzését. Például a SLOVCELPAP nem­zeti vállalat pártszervezete a komplex intézkedések beveze­tésére készülve megállapítot­ta: a műszaki fejlesztéshez feltétlenül szükséges az újítók, a feltalálók hozzájárulása, mely az utóbbi időben valami miatt csökkent. Megszervez­ték tehát a szakszervezeti bi­zottság közreműködésével az újítók sikereinek propagálását, ugyanakkor annak az ellenőr­zését is, hogy mennyi idő szükséges egy-egy javaslat el­ismeréséhez, majd az alkalma­zásához, bevezetéséhez. Az el­lenőrzés megállapította: csu­pán az elismertetéshez átlago­san 8,1 hónap szükséges, hol­ott a 103. számú kormányren­delet értelmében a vállalat vezetősége két hónapon belül köteles választ adni az elis­merést illetően. A pártszerve­zet az ellenőrzés megállapítása alapján már tudta, hogy mi- a teendő, milyen határozatok, megbízatások, feladatok szük­ségesek az újítók mozgalmá­nak fellendítéséhez. Esetük példázza: a mutatkozó problé­ma megoldásához az ellenőr­zés során jutottak el. Másik példa. A SLOVAKO- FARMA nemzeti vállalat hlo- hoveci üzemében 69 munkacso­port kapcsolódott be a szocia­lista munkabrigádok mozgal­mába, s 50 munkakollektíva el is nyerte a megtisztelő címet a termelésben elért eredmé­nyeik alapján. Az üzem párt- szervezete ellenőrzés alapján azt akarta megállapítani, hogy a jelmondatnak — Szocialista módon dolgozni és élni — má­sik felének — szocialista mó­don élni — miként tesznek eleget. Ezért megszervezte a brigádnaplók ellenőrzését. Nem volt könnyű hiszen több száz oldalt kellett átlapozni, el­olvasni, bírálni és értékelni. Ellenőrzés közben ismertek fel egy komoly problémát: a ké­nyelemszeretet, a felelősség és az önzés ellen kevés munka­brigád vette fel n küzdelmet. A komplex intézkedések érvé­nyesítésében pedig erre nagy szükség van. Megvitatta tehát a pártszervezet ezt a problé­mát, és megtalálta a megol­dást. Az ő esetük azt példázza, hogy az ellenőrzés segítette elő a probléma megoldását. Általános érvényű tehát a következtetés: akár a problé­ma alaposabb, teljesebb megis­merése érdekében történik az ellenőrzés, akár pedig az el­lenőrzés során lesz ismert egy-egy probléma, a jól szer­vezett ellenőrzés nagyon hasz­nos tevékenység a pártirányí­tás tökéletesítése szempontjá­ból. Igaz, nem népszerű és ké­nyelmes dolog az ellenőrzés jogával élni, de szükséges. Egyébként pedig — mint fen­tebb is említettük — ez köte­lesség a kommunisták szá­mára. HAJDÚ ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents