Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)

1980-12-20 / 301. szám, szombat

Ä IHok a reaktorház falának eddigi legmagasabb pontján, és figyeiem magam alatt a belső terepei. Renge­teg cső, huzal, állvány és egyéb keresztezi ott egymást, s Köztük szorgos hangyaként dolgoznak az emberek. Aki Itt van azt nemcsak a csontig érc jeges szél kényszeríti moz­gásra, hanem a 1 eladat. le­blokkol egy évvel korábban szerelnénk üzembe helyezni, mint a másikat, így az aiső blokkon ennek megfelelően haladunk előre a szereléssel is. Míg például az egyesen a hermetikus övezetet már csak­nem összeszereltük, a kettesen ezt a szerelést csak nemrég kezdtük el. A kétesén ez te- lenleg a fő munka, az egye­A NAGY CÉL kintetemmel a tér képzelt kö­zepéi keresem s megtalálá­sában a csiliagformájú állvány nyújt segítséget. Azt a pontot akarom magamnak megörökí­teni ahol kerek két év múlva dobban először a laslovské Bo- hunice-i V—2 Atomerőmű el­ső blokkjának tüzesen izzó szíve, hogy 440 megawattnyi teljesítményével hozzájáruljon energetikai rendszerünk biz­tonságának további növelésé­hez. Felfordulással belátom a már szintén épülő kettes blokkot is, ahol egy évvel ké­sőbb kell megismétlődnie ugyanennek a momentumnak. Attól a pillanattól kezdve ezek a helyek ember számára meg- közelíthetetlenné válnak. Ma viszont még az emberé Itt a főszerep. — Ezen ne csodálkozzék. Kereken 250-en dolgoznak je­lenleg a két építkezésen — mondja lán Gejdoš mérnök, építésvpzptő. Mivel az első sen ezenkívül, a reaktor toklát a kezelőszemélyzet biztonsági folyosóját, a gőzgeneráturok rekeszének vasbeton köpenyét, valamint a padlózatot szerel­jük. Tulajdonképpen ezek azok a munkák, amelyek elvégzése mélkül nem lehetne elkezdeni a gépi berendezések szerelé­sét. — Ezek szerint, ha nem megfelelő a munka üteme, még az üzemeltetés kezdeté­nek időpontját is veszélyeztet­hetik? — Valóban így van, és hogy ez meg ne történjék, ezeket a munkákat ütemtervünkben külön időponthoz kötöttük. Ilyen részletes terv számunkra biztosabb útmutató. Míg az egyik feladatot nem teljesít­jük, addig a következő mun­kát szinte lehetetlen elkezde­ni. És ez így van jól, mert eb­ben az esetben kizárt, hogy esetleg valamit ne a műszaki terv előírásának megfelelően végezzünk el. — így hát megkérdezhetem, hogy mennyire vannak a terv teljesítésével? — Az idén nem panaszkod- hatom, szinte minden úgy megy, mint a karikacsapás. Mivel a minőség nálunk so­sem lehet vita tárgya olyan ér­telemben. hogy betartjuk-e, vagy sem. így inkább a meny- nyiségi mutatókról beszélnék. Vegyük például a harmadik negyedévet, amikor építési munkákból 32 millió koronás tervünk volt, s ezt különösebb fennakadások nélkül teljesí­tettük. — Levonhatom ebből azi a következtetést is, hogy az al- szállítöktól is a meghatáro­zott időpontra érkeztek a szál­lítmányok? — Igen. Az idén minőségi és mennyiségi szempontból egy­aránt rendkívül elégedettek vagyunk a szállításokkal, Mig az elmúlt esztendőkben min­den adandó alkalmat arra használtam ki, hogy panasz­kodjam a szállítókra, az idén ezt nem tehetem, és ennek nagyon örülök. Ügy látszik, a sok panasz is meghozta a gyü­mölcsét. Az ütemterv szerint jövő év február végéig kell tető alá helyeznünk a reaktor­házat, s ezt követően kezdik meg a gépek szerelését. Ehhez a terminushoz igazítottunk minden építőipari előkészítő munkát, úgy, hogy a megjelölt napon bejelenthessük: kész. K. B. 1982 decemberétől ezek a helyek ember számá- ra megközelíthetetlenné válnak A harmadik negyedévben 32 millió koronaérté- kű munkát kellett elvégezniük a V-2-es építésén (A szerző felvételei) A siker egyelőre nem teljes Egy hír alapján a közel­múltban azzal az elhatározás­sal indultam a Csécsi (Ceče- jovce) Efsz-be, hogy csupa jót írok majd onnan. Erre azok a közzé tett számadatok „csábítot­tak“, amelyekből arra lehetett következtetni, hogy a Kassa- vidéki (Košice-vidiek) járás­inak e mezőgazdasági üzeme a hústermelésben példásan dol­gozik, illetve, hogy ebben az évben kiválóan teljesítette fel­adatát. Sajnos, a hírnek, amely rö­viden csak annyit közölt, hogy a Csécsi Efsz már október 15- én teljesítette az évi állami búseladási tervét, s az év vé­géig még legalább 120 tonna búst ad az ország asztalára, nem örülhetünk teljes szív­ből, mert... Mert — amint az kiderült — az éremnek csak az egyik oldalát, a jobbi­kat tárta elénk. Az éremnek azonban két oldala van. Eb­ben az esetben a másikkal, amely arról tanúskodik, hogy az efsz az évi tejeladási ter­vét nem tudja teljesíteni — aligha lehet dicsekedni. Az eset meglepő, hiszen az elmúlt években, s főleg ta­valy, a csécsiek a tejterme­lésben a járás legjobbjai közé tartoztak, és ugyanakkor a hústermelésben is jó eredmé­nyeket értek el. Ducsay László alelnök és Ján llko főzootechnikus sze­rint az üzem vezetősége és dolgozói ma elégedettebbek lehetnének, ha az érem két oldala között nem volna olyan nagy eltérés. Hogy ez miért nincs így, annak egyszerű a magyarázata: Tavaly hiba csú­szott az állatok szakszerű gondozásába. A kellő mennyi­ségű és minőségű takarmány hiányában alacsony tápértékű, illetve vitaminszegény eledelt kaptak, ezért a fejőstehenek egészségi állapota leromlott, gyakori volt a meddőség és a vetélés. Az állatállomány meg­tisztítása során kényszervágás­ra került a fejősteheneknek közel a fele. Rendes körülmé­nyek között 152 darabot kel­lett volna kiselejtezni a való­ságban azonban 330 volt a ki­selejtezett állatok száma. Az állomány feltöltése, persze, már lassabban történik. így 'ez év novemberében a terv sze­rinti 660 fejőstehén helyett kevesebb, a 160 előhasí üsző helyett 147, s az 52 fél éves­nél fiatalabb borjú helyett pe­dig 38 volt a szövetkezetben. Kár a tavalyi gondatlansá­gért, mert ha az nem fordul elő, akkor 'most a csécsi ál-- lattenyésztők egy jó évet zár­nának. Hogy valóban jót, az több ténnyel igazolható, ame­lyek már október végén is so­kat elárultak: A tervek szerint addig mar­hahúsból 232 tonnát kellett volna értékesíteniük, a való­ságban azonban 153,9 tonnával többet adtak el. 461,7 tonna sertéshús helyett 594,5 tonnát adtak el, míg a baromfihús­ból 1,9 tonnával termeltek töb­bet, mint a tervezett 160 ton­na. Az állattenyésztők jó ered­ményekről adhatnak számot az abrakfogyasztást illetően is. Egy liter t*j előállításához a tervezett 0,28 kilogramm abrak helyett 0,24 kilogramm is ele­gendő volt a teheneknek. A felsoroltakon kívül érde­mes megemlíteni a csécsiek gazdálkodását a hústermelés­ben. A hízómarháknál egy ki­logramm hús előállításának tervezett önköltsége 16,52 ko­rona volt, a valóság pedig 14,15 korona, így az értékesí­tés során egy-egy kilogram­mon közel hat koronát nyer­nek. A sertéshús kilogramm­ját 11,09 korona helyett 9,38 koronáért termelik, így a 15,12 koronás értékesítés ki­logrammonként szintén közel hat korona hasznot jelent. Milyen lesz a folytatás? A kérdésre ma lehetetlen pontos választ adni, ám annyi bizonyos, hogy az „alapozás“ nem rossz. Az illetékes helye­ken történt személyi változá­soknak, illetve a szakszerűbb irányításnak a szarvasmarha­tenyésztésben már jelentkez­nek a jelei. Többek között példa erre, hogy az idén mos­tanáig 472 tehén volt vemhes. Ez annyit jelent, hogy a kö­vetkező esztendőben feltehető­en már neun lesz annyi baj a fejőstehén- és borjúállo­mánnyal, mint az idén volt. Ha pedig Szőlőskén (Seleška) felépül az ötezer férőhelyes sertéshizlalda — amelyet az Agrostav mezőgazdasági építő­vállalatnak ez év decemberé­ben kellett volna átadnia —, s Pányban (Paňovce) is be­válik az üzemelés kezdeténél tartó 500 férőhelyes szarvas­marha-hizlalda és az állatok egészségvédelmében nem lesz­nek a tavalyihoz hasonló fe­lelőtlen lépések, akkor a Csé­csi Efsz bizonyára az éremnek mindkét oldalára büszke lesz. Az alapok már adottak, s több mint valószínű, hogy azokra Dringus László, Olexa Anna, Varga Mária, Pelegrin Klára, Bimbó Zoltán, Pelegrin János, Dienes László és a többi állat- tenyésztő erős és szép „falat“ rak, kitartó és becsületes mun­kájával. GAZDAG JÓZSEF KIS ____ NY KLVOR A „SZÉPSZERÉVEL AKADÓ GONDOK” ÉS AZ „ÁRNYÉKBAN SÜTKÉREZÜK" Nyelvi botlásaink jó részét a szőtévesztés, hibás szóvá­lasztás teszi ki. Nem Ismerjük pontosan minden szavunk jelentését, esetleg felületesek vagyunk: nem gondolkodunk el a szavak jelentésén, illetve azon, hogy tartalmi, stilisz­tikai szempontból beleillemek-e a szövegünkbe; ha írás­beli fogalmazásról van szó, gyorsan túl akarunk rajta lenni, vagy összecsapjuk — szóval igen sok oka lehet a szótévesztésnek, hibás szóválasztásnak. „Akadnak még szépszerével gondok“ — olvasom egy kéziratban. Aki ezt leírta, nyilván nem ismerte a szép­szerével szó jelentését. A szépszerével azt jelenti: erőszak nélkül; békés eszközökkel; pusztán rábeszéléssel; ön­ként. Vagyis szépszerével rávehetünk valakit vala­mire, szépszerével elérhetünk, megszerezhetünk vala­mit, szépszerével megteszi valaki azt, amit kérnek tőle, de szépszerével gondok nem akadhatnak. Bi­zonyára ez tévesztette meg a fogalmazót, hogy a szépszerével határozószót gyakran helyettesítjük a szépen szóalakkal. Tehát nemcsak szépszerével, hanem szépen is rávehetünk valakit valamire, szépen is elérhetjük, meg­szerezhetjük, amit akarunk, szépen is megteheti valaki, amit kérnek tőle, sőt ezt is mondhatjuk: akadnak még szépen gondok, de szépszerével gondok nem akadhatnak. Ez utóbbi mondatban: „Akadnak még szépen gondok“ a szépen már nem a módhatározói szerepű szépszerével ro­kon értelmű megfelelője, hanem a fokhatározói szerepű jócskán határozószóé. Itt nem helyettesíthetjük a szépen-i a szépszerével szóval, osak a jócskán-nai: „Akadnak még jócskán gondok.“ Egy másik kéziratból ez a mondat került elő: „A mun­kakerülők a becsületes dolgozók árnyékában sütkéreznek.“ Aki leírta, nem volt tisztában a sütkérezik ige jelentésé­vel. Lapozzuk csak fel az értelmező szótárt, s nézzük meg, mit jelent a sütkérezikI Első jelentése: süttetí magát a nappal, élvezi az enyhe napsütést; második jelentése: va­lami olyannak az előnyeit élvezi, amit a fény, illetve a meleg képeivel szoktak érzékletessé tenni. Tehát az első jelentés alapján sütkérezhetünk a napon, a strandon, a melegen; a második jelentés alapján meg sütkérezhetünk valamiben, mégpedig a dicsőség fényében, a szeretet me­legében és hasonló dolgokban. Árnyékban tehát nem. A munkakerülők esetleg meghúzódhatnak a becsületes dolgozók árnyékában. Ha mindenáron a sütkérezik igét akarjuk használni, akkor az árnyék helyett az érdem szót szerkesztjük mondatunkba, mert ez szerkezetbe állítható vele: „A munkakerülők a becsületes dolgozók érdemeiben sütkéreznek.“ Természetesen ez attól függ, mit akarunk mondani a munkakerülőkről. Azt-e, hogy az árnyékban lapulva élősködnek, vagy ezt: szemtelenül kihasználják mások érdemeit. JAKAB ISTVÁN MIT IS JELENT A „TÚLÉL” IGE? Egy előadáson hallottam egy intézményről hogy meg­szüntették mert már túlélt. Mindenki megértette, mit akart mondani az előadó; azt, hogy a szóban forgó intézmény már nem felel meg eredeti céljának, hogy az adott kö­rülmények közt fölöslegessé vált. Más kérdés, hogy az előadó magyarul jól fejezte-e ki magát, vagy egysze­rűen — és helytelenül — lefordította a je to prežité szlovák kifejezést. Nézzük csak meg, mikor mit jelent a túlél ige. Értelmeaő szótárunk három pontban tárgyalja a jelentéseit. Ezek közül az első: túlél valakit vagy valamit — például: az apa túlélte gyermekeit; a beteg túlélte az éjszakát. Ide, az első jelentéshez tartozik az az eset is, amikor valami túlél valakit — például: A hősöket túléli a költő dala. A túlél ige második jelentése: ember, állat, esetleg növény túlél valamely életveszéllyel járó eseményt, folyamatot, tehát átél valamit, és életben marad. Például: túléltük a légitámadást. A vizsgált ige harmadik jelentése túléli ma­gát, azaz természetes élettartamát, - szerepét, funkcióját betöltve, hanyatlásnak, pusztulásnak indul. Például: a tő­kés termelési rend túlélte magát. Nos, a mi esetünkben világosan a túlél igének éppen erről a harmadik jelentéséről van szó, vagyis a mondat így lett volna helyes: Az intézményt megszüntették, mert túlélte magát. Persze másképpen is ki lehetett volna ezt fejezni, például így: mert már elavult, mert idejét múlta, mert túlhaladt rajta az élet stb. MAYER JUDIT A FEHÉR FOLTOK SZÍNEVÁLTOZÁSA Kezdetben a fehér foltok valóban fehérek voltak: a régi térképek így jelölték a még ismeretlen területeket. Ahogy »az utazók egyre mélyebben hatoltak a távoli földrészek belsejébe, úgy zsugorodtak össze a térképen ezek a fehér foltok. Egészen azonban nem tűntek el, csak színt vál­tottak, és a térképekről átvándoroltak a sajtóba. A fehér folt kifejezés ugyanis a mai lapok nyelvhasználatában más színt, illetőleg új jelentést vett föl. Az eredeti jelentéshasználat természetes továbbfejlődése pl. az, amikor a Párttörténeti Intézet tervbe veszi, hogy feltárja a magyar munkásmozgalom fehér foltjait, azaz is­meretlen részleteit. Szintén a térképszerű ábrázolás a for­rása egy másik jelentésalakulásnak. Statisztikai jellegű térképek ugyanis különféle, sűrűbb-ritkább vonalkázással vagy pontozással jelölik az adatok területi megoszlását, pl. a népsűrűséget. Az ilyen statisztikai térkép sugallta nyilván azt a nyelvi szemléletet, hogy a vidék ipari ellá­tottságának fehér és szürke /oZíjairól beszélünk, a fővá­ros külső kerületeinek kereskedelmi fehér folt jait tesszük szóvá, a vendéglátóipar fehér foltjainak megszüntetését sürgetjük. Bár aligha akad olyan eldugott falucska, ahol rádió és televízió ne volna, mégis vannak fehér foltjai a rádiózás­nak és főként a televíziós vételnek: azok a területek, ahol rosszak a vételi viszonyok. Ezek a fehér foltok további sajátos árnyalatú jelentésváltozatai az eredeti kifejezés­nek, de éppoly természetes, átvitt értelmű használat ered­ményei, mint az előbbiek, s szemléletességükkel gazdagít­ják a nyelvet. A fehér foltoknak ilyen színelváltozása tehát nem a romlás jele. KOVAÍ.SZKY MIKLÖS ól szó 190(1. XII. 20. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents