Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)

1980-12-20 / 301. szám, szombat

Madridi találkozó Befejeződött az else szakasz ú) szó [CSTKJ — Madridban tegnap befejeződött az európai, bizton­sági és együttmüködési értekez­leten részt vevő országok kép­viselői találkozójának első sza­kasza. A találkozó november 11-én kezdődött meg kilenche- tes előzetes tárgyalások után. A szocialista országok, valamint a semleges és néhány más or­szágok erőfeszítésének köszön­hetően végül Is sikerült a ne­hézségeket leküzdeni és az elő­re meghatározott időpontban kezdődött meg a találkozó. A 33 európai ország, vala­mint az Egyesült Államok és Kanada képviselője megerősí­tette, hogy a jelenlegi nemzet­közi helyzetben fokozódik a helsinki Záróokmány jelentősé­ge. E nagy jelentőségű doku­mentumot az egyes küldöttsé­gek más-más szempontból ma­gyarázták. A Szovjetunió és a többi szocialista ország a kelet —nyugati párbeszéd további folytatása és kibővítése mellett szálltak síkra. A kapitalista or­szágok más álláspontra helyez­kedtek: a béke, a biztonság, a leszerelés és az enyhülés kér­dései helyett olyan kérdésekre akarták a figyelmet terelni, «melyek nem tartoznak a Záró­okmányba. Elsősorban az Egye­sült Államok és a többi NATO- ország próbálta felnagyítani az úgynevezett emberi jogok kér­dését és ezt a szocialista or­szágok rágalmazására használ­ta fel. Ugyanezek az országok az úgynevezett afgán esemé­nyek megtárgyalását javasolták. A Szovjetunió azonban jogosan elutasította ezt, mert az afgán események nem tartoznak a madridi találkozóra és ezzel a másik fél csak a helyzetet pró­bálta kiélezni. Pozitív tény, hogy a találkozó, mint egész, BUDAPEST Befejezte munkáját az országgyűlés (ČSTK) — Budapesten csü­törtökön véget ért a magyar országgyűlés őszi ülésszaka. A résztvevők törvényerőre emel­ték a hatodik ötéves tervet, el­fogadták az 1981. évi állami költségvetést és módosították a honvédelmi törvényt. Az állami költségvetés feletti vitával kapcsolatban a magyar pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy 1981-ben kulcsfontosságú feladat marad a gazdasági erő- egyensúly megjavítása és az el­ért életszínvonal megőrzése. A terv a nemzeti jövedelem 2— 2,5 százalékos növekedésével számol. nem az említett országok törek­véseit váltotta valóra. Most Madridban az előzetes program szerint január 27-ig szünet lesz. Ezután megkezdő­dik a vita az előterjesztett ja­vaslatokról. Nagy figyelmet kel­tett a Lengyel Népköztársaság javaslata, hogy hívják össze az európai katonai enyhülésről és leszerelésről szóló konferen­ciát. Ez a gondolat több állam­nál támogatásra talált. A kül­döttségek megvitatják és átta­nulmányozzák Franciaország, Jugoszlávia, Svédország, Finn­ország és Románia javaslatát Is. Az első szakasz után elmond­ható: megvan a reális lehető­sége annak, hogy megállapodás szülessen néhány politikai kér­désről. Ehhez hozzájárulhat a szovjet—lengyel Javaslat, hogy a helsinki Záróokmány tíz alapelvét rögzítsék az egyes államok alkotmányában, vagy Bulgária és az NDK javaslata, hogy a Záróokmány elveit fog­lalják be valamennyi nemzet­közi dokumentumba. Leonyid Brezsnyev kitüntetése (CSTK) — Az Októberi Forra­dalom Érdemrenddel tüntették ki Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnökét 74. születés­napja alkalmából. A kitüntetést azokért a kimagasló érdemeiért adományozták, amelyeket az SZKP és a szovjet állam szol­gálatában szerzett, azért a rendkívüli mértékben eredmé­nyes munkásságáért, amelyet a szovjet haza gazdasági, politi­kai és védelmi erejének meg­szilárdítása érdekében a béké­ért vívott küzdelemben fejtett ki. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­ge és a Minisztertanács külön üdvözölte Leonyid Brezsnyevet a magas kitüntetés alkalmából. Kimagasló érdemeiért LENGYELORSZÁG Ülésezik a szejm (ČSTKJ — Varsóban tegnap megkezdődött a lengyel parla­ment, a szejm ülése. A képvise­lők megvitatják az 1981. évi társadalmi-gazdasági fejlesztési terv javaslatát és a jövő évi állami költségvetés tervezetét, azonkívül meghallgatták az adókötelezettségről szóló tör­vény javaslatáról a szejm bi­zottságai által készített jelen­tést. Andrzej Werblan, a parla­ment alelnöke, aki a tegnapi tanácskozást vezette, bejelen­tette, hogy a szejm elnöksége levelet kapott Edward Babiučh- tól, Edward Gierektől, Piotr Ja- roszewicztől, Jerzy Lukasze- wicztől, Tadeusz Pykától, Jan Szydlaktól, Tadeusz Wrzaszczík- tói, és Zdislaw Zandarovskitól, akik a' LEMP KB 7. ülése hatá­rozatának megfelelően lemon­danak képviselői mandátumuk­ról. A szejm igazolta az em­lített képviselők mandátumának megszűnését. Edward Gierek képviselői mandátumának meg­szűnése egyúttal azt is jelenti, hogy megválik a Lengyel Nép- köztársaság Államtanácsa tag­jának tisztségétől, amelyet csak parlamenti képviselők tölthet­nek be. §«* Varsóban csütörtökön Stanis­law Kania, a LEMP KB első tit­kára fogadta a lengyel diákok szocialista szövetsége főtaná­csának végrehajtó bizottságát, amelyet a szövetség néhány nappal ezelőtt tartott kongresz- szusán választottak meg. A találkozón tájékoztatták a LEMP KB első titkárát a kong­resszus munkájáról. Szó volt az ország helyzetéről és a diákság tennivalóiról. Stanislaw Kania beszólt a komplex gazdasági re­form előkészítő munkálatairól, arról, hogy a reform elsődleges célja: a nehézségek ellenére megőrizni a dolgozók életszín­vonalát, elsőbbséget biztosítani a mezőgazdaságnak, a lakás­építésnek. Mint Kania mondotta, a jö­vőt illető derűlátás a bonyolult feladatok megoldásának meg­értésén, a szerteágazó problé­mák megoldása iránti készsé­gen alapul. „Ilyen értelmű op­timizmusra megvan az alap“ — mondotta és hozzátette: „A töb­bi között ezt bizonyítja, hogy a pártszervezetek tanácskozá­sain az ország számára hasz­nos kezdeményezések szület­nek.“ Stanislaw Kania elégedetten szólt arról, hogy a diákszerve­zet — mint a harmadik kong­resszus kifejezte — tudatában van az ország iránti felelőssé­gének, s hogy olyan légkör megteremtésén munkálkodik, amely a szocialista alapok erő­sítését szolgálja. JEGYZET Tűzszünet — vereség utón Csádban a Hisséne Habré volt hadügyminisztert támogató fegyveres erők és a többi poli­tikai frakció által támogatott kormánycsapatok között folyó többhónapos harcokban jelen­tős erőviszonyváltozásokra ke rült sor. Habré egységei érzé kény vereséget szenvedtek nemcsak a fővárosban, hanem az ország többi kulcsfontosságú pontjain is. Ehhez jelentős mértékben hozzájárult az Oued- dei elnöknek nyújtott líbiai tá­mogatás is. A harcok által csaknem teljesen tönkretett csádi főváros hosszú hónapok után fellélegzett, megszűnt a szembenálló felek hadszínteré­vé lenni. A vereséget követően Habré kedden a csádi tűzszüneti meg­állapodás aláírására kénysze­rült. Ez a fegyverszüneti meg­állapodás azonban korántsem az első, ezúttal azonban* á megváltozott erőviszonyokra épül. A nigériai fővárosban több mint egyéves 9zünet után ismét összeül a csádi helyzet­tel foglalkozó afrikai értekez­let és a megállapodást aláírt felek magukkal viszik a tüz- szüneti egyezményt a lagosi konferenciára. A megállapodással kapcsolat­ban felmerül az a kérdés, va­jon az erőviszonyokban beállt fordulat tartós békével kecseg­tet-e Csádban? Figyelemre mél* tó ugyanis Habrénak — aki időközben valószínűleg a szom­szédos Kamerunba menekült — az a kijelentése, hogy a tűz­szünet aláírása részéről nem jelent megbékélést, csupán tak­tikai lépésről van szó. Ugyan­akkor a csádi eseményekkel összefüggésben egyre gyakrab­ban esik szó egy új francia be­avatkozás lehetőségéről. Pá­rizsnak korántsem közömbös az, hogy mi történik Csádban, hiszen Franciaország sosem ha­gyott fel Habré támogatásával, akit egykor francia segédlettel ültettek a csádi kormányfői székbe. Párizsnak ugyanakkor nincs ínyére az egyre növekvő líbiai befolyás Csádban. Párizs több afrikai szövetségese Is hasonló állásponton van. Idéz­zük csak Bongo gaboni állam­fő nyilatkozatát, aki egyenesen örömmel fogadna egy esetleges francia intervenciót. Ürügyet se lenne nehéz találni a be­avatkozásra, mivel az ország­ból Oueddei elnök kívánságára távozták a francia egységek. Régi bevált „indok“ lenne, ha ismét a francia állampolgárok életének veszélyeztetésére hi­vatkoznának. Jelenleg Csádban mindössze 350 francia állam­polgár él. Az említett szempontok mér­legelésével a tűzszünetet csak- úgy, mint a tervezett lagosi ér­tekezletet csak helyeselni lehet. A csádi tartós béke megterem­tése szempontjából azonban el­engedhetetlen, hogy az újabb tűzszünet a legutóbbinál tartó- sabbnak bizonyuljon. (Rp) Bécsi tárgyalások Véget ért az őszi ülésszak A bécsi Hofburgban csütör­tökön megtartották a közép­európai haderők és fegyverze­tek kölcsönös csökkentésével foglalkozó tárgyalások huszon­kettedik fordulójának záró ple­náris ülését. AZ ülés után tartott sajtóér­VIETNAMl Űj alkotmány (ČSTK) — Tegnap lépett élet­be a Vietnami Szocialista Köz­társaság új alkotmánya. A nem­zetgyűlés állandó bizottságának elnöke írta alá a ratifikálásáról szóló dokumentumot A korábbi, 1959-es alkotmány óta az országban gazdasági és szociális változásokra került sor, s ez tette szükségessé az új alkotmány kidolgozását. A moszkvai Pravda a NATO-üIésről 19B0 XII. 20. Veszélyes provokációnak mi­nősíti a moszkvai Pravda csü­törtöki számában A. Petrov azt tényt, hogy a NATO miniszteri tanácsa brüsszeli ülésén megkí­sérelte a beavatkozást Lengyel, ország belügyeibe, a lengyel- országi helyzetet is ürügyként akarja felhasználni a fegyver­kezési verseny fokozására. A cikk megállapítja: a NATO politikusainak minden ürügy jő arra, hogy a „szovjet fe­nyegetésre“ hivatkozva tovább növeljék a fegyverkezési ver­senyt. A brüsszeli ülésszakon a lengyelországi eseményeket használták fel újabb ürügyként. Muskie amerikai külügyminisz­ter például táborús pszichózist igyekezett kelteni, azzal fenye­getőzött, hogy „fennáll a ve­szélye annak, hogy a lengyel belső válság világméretű vál­sággá fejlődik.“ Az amerikai képviselők valótlanságot ter­jesztettek a Szovjetunió és a többi szocialista ország szándé­kairól. Mi késztette az atlanti mi­nisztereket arra, hogy olyan or­szág ügyeivel foglalkozzanak, amely nem a NATO tagja, ha­nem a szocializmus politikai, katonai és gazdasági rendsze­rének elválaszthatatlan, szer­ves része volt és marad? A NATO vezetőinek nem tetszik a mai Európa számos realitása. Nem tetszik nekik, hogy a Len­gyel Egyesült Munkáspárt kép­viselői a Varsói Szerződés tag­államai vezetőinek nemrég Moszkvában megtartott tanács­kozásán ismét leszögezték, hogy Lengyelország szocialista ál­lam, a szocializmus országai fsa. ládjának tagja volt, és az is marad. Az újdonságot most az jelenti, hogy a NATO-n belüli agresszív irányzatok megerősö­désével a katonai szövetség né­hány vezető tagja kész felrúg­ni a nemzetközi kapcsolatok ál­talánosan elfogadott normáit, utóbbi gyakorlataikon abból rendeztek főpróbát, hogyan hajtsanak végre katonai inter­venciót Kelet-Európa országai­ban az úgynevezett válsághely­zetekben. Az Észak-atlanti Tömb veze­tői most korántsem titkolják, hogy nagyon is kedvükre való lenne, ha az események ala­Háborús hangulatkeltés kész arra, hogy a lengyel ügyekbe történő és évek óta folyó ideológiai intervencióról áttérjen a beavatkozás más for­májára — írja a Pravda. A NATO arra tesz kísérletet, hogy a Lengyel Népköztársa­ságnak a függetlenségre, a bel­ső felépítés kérdéseinek önál­ló megoldására való szuverén jogát olyan irányba terelje el, amely a valóságban megfoszta­ná a lengyel államot, az állam alkotmányos szerveit attól a le­hetőségtől, hogy megvédje ma­gát a külső és a belső ellen­séggel szemben — állapítja meg a Pravda cikke. Ha néven nevezzük a gyereket, a NATO- tanács megint csak régi célját próbálja megvalósítani, valami­lyen módon ki akarja szélesíte­ni a katonai tömb tevékenysé­gének szféráját, újabb eszközö­ket keres arra, hogy beavatkoz­zék más országok, az adott esetben egy szocir'sta ország belügyeibe. A lap emlékeztet arra, hogy a NATO fegyveres erői leg­kulása Lengyelországban ki­csúszna a kormány és a Len­gyel Egyesült Munkáspárt el­lenőrzése alól, ha Lengyelország káoszba, anarchiába hullana. A NATO a legkülönbözőbb eszközökkel próbálja álcázni azt, amit az imperialista körök már megvalósítottak: azt, hogy támogatást nyújtanak a népi Lengyelországban olyan erők­nek. amelyek a szocialista rend­szer és a törvényes hatalom el­len lépnek fel — írja a Prav­da, rámutatva: Nyugaton most a legkülönbözőbb lengyelelle­nes csoportosulások jönnek létre, amelyek kapcsolatot tar­tanak fenn a szocializmus el­len nyíltan vagy a föld alatt küzdő reakciós csoportosulá­sokkal, így például „a függet­len Lengyelország konföderá­ciója“ nevű csoporttal, a kü­lönböző „önvédelmi bizottsá­gokkal“. Ideje lenne, hogy véget ves­senek Európában, és nemcsak Európában a katonai spekulá­cióknak, itt lenne az ideje an­nak, hogy felhagyjanak a nuk­leáris háború propagandájával, amelyet Nyugaton folytatnak, ideje lenne annak, hogy gyakor­lati lépéseket tegyenek a fegy­veres erők és a fegyverzet kö­zép-európai területen történő csökkentésére, ahelyett, hogy kibúvókat keresnének a konkrét megállapodások alól. Ha a NATO-országoknak valóban ilyen szándékai lennének, nyil­ván találhattak volna módot arra, hogy állást foglaljanak a SALT—II szerződés ratifikálása mellett, amellett, hogy mielőbb fejezzék be Genfben a nukleá­ris fegyverkísérletek megtiltá­sával foglalkozó tárgyalásokat, állást foglalhattak volna sok olyan kérdés megoldása mel­lett, amelyeket azért nem lehet rendezni, mert az Egyesült Ál­lamok és néhány NATO-szövet- ségese szabotálja a megegye­zések létrejöttét. Brüsszelben a NATO-minisz- terek, sajnos, egyáltalán nem az enyhülés kérdéseivel fog­lalkoztak. Figyelmük közép­pontjában az állt, hogy részle­tesen kidolgozzák az új ame­rikai nukleáris rakétafegyverek Európában történő elhelyezésé­nek tervét fokozzák a fegyver­kezési versenyt. Nem kétséges, hogy a világ közvéleménwe en­nek alapján ítéli meg a NATO- tanács brüsszeli üléséről ki­adott záróközleményt, ennek megfelelően értékeli az agresz. szív tömb urainak provokatív mesterkedéseit — fejeződik be a Pravda cikke. tekezletén Nyikolaj Taraszov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője kijelentette, hogy eb­ben a tárgyalási fordulóban is, mint ahogy az egész évben, a megbeszélések a szocialista or­szágok kezdeményezéseinek je­gyében zajlottak le. Az idén tartott tanácskozási fordulókban a Szovjetunió és a többi szocialista ország alkotó javaslatokat tett a még megol­datlan problémák rendezésére, abból a célból, hogy mielőbb megállapodást tudjanak elérni. A Szovjetunió és varsói szerző­désbeli szövetségesei javasol­ták, hogy a fő figyelmet az úgynevezett első szakaszra vo­natkozó egyezmény kidolgozá­sára fordítsák — mondotta Nyi-< kolaj Taraszov. Ennek értelmé­ben 20 ezer szovjet és 13 ezer amerikai katonát vonnának ki Közép-Eurőpából. A szocialista országok a to­vábbiakban ajánlották, hogy a szárazföldi erők csökkentésére és korlátozására vonatkozó szovjet és amerikai kötelezett-- ség mellett a tárgyalások többi közvetlen résztvevője egyidejű­leg „fagyassza be“ haderőinek egyesített létszámát. Azt a tényt, hogy a huszon­kettedik fordulóban sem sike­rült reális haladást elérni a tár­gyalásokon, az magyarázza, hogy a nyugati résztvevőknél nincs meg a politikai akarat a megállapodás elérésére — je­lentette ki a szovjet küldöttség vezetője, fezzel kapcsolatban Taraszov különösen azt hang­súlyozta, hogy az idén a nyu­gati tárgyalófelek nemcsak' hogy nem álltak elő saját ja­vaslatokkal, de még csak nem is válaszoltak a szocialista ál­lamok javaslataira. (TASZSZ) ESnanolták az ENSZ-közgyíilést •(ČSTK) — Rüdiger von Wech­mar, az ENSZ-közgyűlés jelen­legi ülésszakának elnöke 1981. január 15-lg elnapolta a köz­gyűlés most folyó 35. üléssza­kát. A szeptember 16-a óta tar­tó 35. ülésszak 124 napirendi pontja közül eddig 120-szal foglalkozott a világszervezet legmagasabb szintű szerve. Ja­nuárban az alábbi kérdéseket kell még megvitatnia: Namíbia függetlensége, világgazdasági értekezlet összehívása, valamint a Biztonsági Tanács létszámá­nak esetleges felemelése. Kania fogadta az ifjúsági szervezet képviselőit

Next

/
Thumbnails
Contents