Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)

1980-12-16 / 297. szám, kedd

VIL Ag proletárjai, egyesüljetek» SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1980. december 16. KEDD BRATISLAVA m XXXIII. ÉVFOLYAM 291 szám @ Ára 50 fillér A Szövetségi Gyűlés kamaráinak 20. együttes ülése NAPIRENDEN A NÉPGAZDASÁG TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK FELADATAI Es az 1981. évi Állami költségvetés A TANÁCSKOZÁSON RÉSZT VETT GUSTAV HUSÄK, A CSKP KB FÖT1TKÄRA, KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK % AZ ÄLTALÄNOS VÁLASZTÁSOKAT 1981 JÚNIUSÁBAN TARTJÄK MEG # VÄCLAV HÜLA ÉS LEOPOLD LÉR ELŐADÓI BESZÉDE ELHUNYT LŐRINCZ GYULA NEMZETI MŰVÉSZ (Parlamenti tudósítónktól) — Megkezdődött tegnap Prágában a Szövetségi Gyűlés kamarái­nak 20. együttes ülése. A képviselők megtárgyal­ják az 1981. évi állami népgazdaság-fejlesztési tervről és az ugyancsak jövő évi állami költség- vetésről szóló törvény kormányjavaslatát. ALOIS INDRA, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, a Szövetségi Gyűlés elnöke, a tanácskozáson szívélyesen üdvözölte GUSTAV HUSÄKOT, a CSKP KB főtitkárát, köztársaságunk elnökét, ĽU­BOMÍR ŠTROUGALT, a CSKP KB Elnökségének tagját, szövetségi miniszterelnököt, PETER CO LOTKÁT, KAREL HOFFMANNT, VÄCLAV HÜLÄT, ANTONÍN KAPEKOT és JOZEF LENÄRTOT, a CSKP KB Elnökségének tagjuit, MILOŠ JAKEŠT, a CSKP KB Elnökségének póttagját, MIKULÁS BENOT, JOSEF HAMANT és JINDRICH POLED- NÍKET, a CSKP KB titkárait, MARIE KABRHE- LOVÁT, a CSKP KB Titkárságának tagját és Ml ROSLAV CAPKÄT, a CSKP KERB elnökét. Jelen voltak még a szövetségi kormány tagjai, a Nem­zeti Frontba tömörült szervek, politikai pártok és társadalmi szervezetek képviselői, a Cseh- és a Szlovák Nemzeti Tanács elnökei és más ven­dégek. A résztvevők bevezetőben ke­gyelettel adóztak Lőrincz Gyu­la nemzeti művész, a Szövetsé­gi Gyűlés Elnökségének tagja, « Népi Kamara mandátumvizs­gáló és mentelmi bizottsága el­nöke emlékének. A napirend jóváhagyása után a képviselők megtárgyalták a képviselő-testületek jelenlegi megbízatási időszakának befe­jezéséről szóló alkotmánytör- vény-tervezetet, amelyet Ján Marko, a Szövetségi Gyűlés el­ső alelnöke indokolt meg. A fiSKP jelentős határkőnek tekintett kongresszusai, tehát a XVI. pártkongresszus Is, nem­csak a kommunisták, hanem az egész nyilvánosság érdeklődé­sét váltják ki — mondotta. A dolgozók a 6. ötéves tervidő­szak feladatait és a választási programok teljesítését értékel­ve rámutatnak eredményeikre, és a fogyatékosságok kiküszö­bölésére törekszenek. A CSKP a dolgozókat a XV. pártkong­resszus óba munkájuk haté­konyságának és minőségének színvonalasabbá tételére, a ve­zetők irányító tevékenységé­nek javítására, felelősségérze­tük fokozására, nagyobb kez­deményezésre, bíráló igényes­ségre buzdította. Ugyanakkor a politikai nevelő munka és az öntudatosság jelentőségét, valamennyi dolgozónak az irá­nyításban és a közügyekben va­ló részvételét hangsúlyozta. Véleményem szerint a ránk vá­ró igényes feladatok tudatában is büszkén tekinthetünk ered­ményeinkre — utalt ä szónok a dolgozó nép hatalmának továb­bi megszilárdulására, a mun­kásosztály vezető szerepére, a CSKP vezette csehszlovák nép erkölcsi-politikai egységére és internacionalista érzelmeire. A párt szociális, gazdasági programjához — amelynek is­mertetésére a választások al­kalmával kerül sor — a lakos­ság támogatására lesz szükség. Nyílt, őszinte beszélgetések ke­retében igyekszünk majd meg­nyerni a dolgozókat, tiogy a programot sajátjuknak tekintve, munkahelyeiken fokozatosan valósítsák meg. Ezeknek a tényeknek a szem előtt tartásával, a CSKP KB 18. ülésének javaslata alapján ter­jesztik a képviselők a Szövet­ségi Gyűlés elé a szóban forgó a liko tm y t örvény-Ja vas la to t. Az 1981 júniusára tervezett választások lehetővé teszik, hogy a Nemzeti Front képvise­lőjelöltjei a választókkal együtt aktívan részt vegyenek a vá­lasztási programok kidolgozá­sában. A népképviseleti szervek és képviselők így elegendő időt nyernek az 1982. évi állami költségvetés előkészítésére és a 7. ötéves tervidőszak első évi feladatainak részbeni teljesítő sére. Az alkO'tmánytörvény elfoga dásával megteremthetők a még jobb feltételei a szocialista de­mokrácia gyakorlatban való el­mélyítésének és a képviselők munkájának, egyúttal a népgaz­daság tervszerű irányítási rend­szerét tökéletesítő intézkedé­sekkel összefüggő törvényes normák megvitatásának is. A képviselők időben megismer­kednek velük, és tárgyalnak róluk a dolgozókkal. Az elmondottakból is kitűnik tehát, „ hogy az 1981 júniusára (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a Szövetségi Gyűlés Elnöksége (ČSTK) — Alois Indrának, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a Szövetségi Gyűlés elnökének vezetésével ülést tartott tegnap Prágában a Szövetségi Gyűlés Elnöksége. Ellenőrző jelentést vitatott meg és hagyott jóvá ar­ról, hogyan teljesítette a Szö­vetségi Gyűlés a XV, pártkong­Pnevidzában, a Cigeľ Bánya harmadik fejtési szakaszán dolgozók e napokban teljesítették éves tervüket: 286 630 tonna szenet }ö- vesztettek. Az év végéig terven felül még 26 ezer tonna szenet fognak bányászni. Az eredményhez főleg az Otto Országh élmun­kás vezette Nagy Októbert Szocialista Forradalom szocialista munkabrigád járult hozzá, amely feladatait már október 31-én teljesítette. Felvételünkön Vladimír Kratochvíl szénfejtő munka közben (P, Šimončík felvétele — ČSTK) resszus határozatait. A beszá­moló bíráló igényességgel ele­mezte azokat az eredményeket, amelyeket legfelsőbb törvény­hozó testületünk, szerveik és képviselőik a harmadik megbí­zatási időszakban a politikai és a munkaaktivitás területén el­értek. Az elnökség a továbbiakban jóváhagyta A Szövetségi Gyűlés 1981 első félévi fő feladatainak tervét, amely az elmúlt években elért sikerekre támaszkodik. A CSKP XVI. kongresszusának elő­készületei — állapítja meg a dokumentum — és a kongresz- szusi tárgyalásokból adódó fel­adatok határozottan befolyásol­ják az állami és a gazdasági szerveknek, köztük a Szövetsé­gi Gyűlés szerveinek és képvi­selőinek tevékenységét. A jövő évi választások előkészületei a képviselők fokozott aktivitását követelik meg a választókerüle­tekben. A Szövetségi Gyűlés ka­marái különféle bizottságainak ellenőrző tevékenysége kereté-' ben nagy gondot kell fordítani a 7. ötéves tervidőszak első éve feladatai teljesítésének haté­kony előmozdítására, a szocia­lista demokrácia továbbfejlesz­tésére, és a harmadik megbí­zatási időszakban elfogadott határozatok és döntések valóra váltására. Az elnökség ezután jóváha­gyólag tudomásul vette a Szö­vetségi Gyűlés és az Interpar­lamentáris Unió csehszlovák csoportjának idei második fél­évi nemzetközi tevékenységéről szóló jelentést. (CSTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szövetségi Gyűlés, a Szlovák Szocialista Köztár­saság kormánya, a Szlovák Kulturális Minisztérium, a Csehszlovákiai Magyar Dolgo­zók Kulturális Szövetségének Központi Bizottsága, a Cseh- szlovákiai Képzőművészek Szö­vetségének Központi Bizottsága és a Szlovákiai Képzőművészek Szövetségének Központi Bizott­sága mély megrendüléssel köz­li, hogy Lőrincz Gyula nemzeti művész, Csehszlovákia Kommu nista Pártja Központi Bizottsá­gának tagja, pártunk veterán tagja, a Szövetségi Gyűlés KI nökségének tagja, a Csehszlu vákiai Magyar Dolgozók Kultu­rális Szövetsége Központi Bi­zottságának elnöke, a Cseh­szlovákiai Képzőművészek Sző- vétségé Központi Bizottságának alelnöke, a Szlovákiai Képző­művészek Szövetsége Központi Bizottságának elnöke, a Győ­zelmes Február Érdemrend, a Munka Érdemrend. Az építés­ben szerzett érdemekért kitün­tetés. a Klement Gottwaid Ál­lami Díj és a Magyar Népköz- társaság Nemzetek Barátsága Érdemrendjének kitüntetettje rövid és súlyos betegség után 19811. december 14-én Bratis- laváhan 70 éves korában el­hunyt. Lőrincz Gyula 1910. január 16-án Diószegen (Sládkovičo­vo) született. 1929 és 1934 kö­zött a budapesti Képzőmüvé szeti Akadémián tanult és kez­dett tevékenykedni a haladó ifjúsági mozgalomban. Tanulmányainak befejezése után grafikusként dolgozott Prágában és Bratislavában, « képzőművészeti tevékenységet fejtett ki Párizsban. 1936-ban Csehszlováhia Kommunista Pártjának tagja lett, és aktívan részt vett a Spanyolországnak nyújtott internacionalista segít­ségben. 1939-től politikai emig­rációban élt, és részt vett az antifasiszta küzdelemben. 1945- ben és 15548-ban a Magyar Kommunista Párt Központi Bi­zottságában dolgozott. 1946-ban visszatért Csehszlovákiába, s 1949-ig a bratislavai Pravda- journal vállalatnál tevékenyke dett, 1949-től pedig az Üj Szó főszerkesztőjeként. 1949 ben megválasztották a Csehszlovák kiai Magyar Dolgozók Kulturá lis Szövetsége Központi Bizott­ságának elnökévé, 1977-ben a Szlovákiai Képzőművészek Szö­vetsége Központi Bizottságának elnökévé, 1978-ban pedig a Csehszlovákiai Képzőművészek Szövetsége Központi Bizottsá­gának alelnökévé. A XI. párt­kongresszustól kezdve, haláláig Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, 1954 óta képviselő, a legutóbbi időszakban a Szövet­ségi Gyűlés Elnökségének tag­ja volt. Politikai munkájában és közéleti tisztségeinek ellá* tása során következetesen ér­vényesítette Csehszlovákia Kommunista Pártja nemzetiségi politikájának lenini elveit, a valódi hazafi és a szocialista internacionalista kiváló példá­ja volt. Elvhű és érzékeny ma gatartásával jelentősen előmoz­dította a párt és a szocia­Lőrincz Gyula nemzeti mű­vész állami temetésének meg rendezésére bizottság alakult, melynek elnöke Miroslav Válek, az SZLKP KB Elnökségének tag­ja, szlovák kulturális miniszter, s további tagjai: Ľudovít Pez­lár, az SZLKP KB Elnökségének lista állam kulturális politikai programjának kifejlesztését, képzőművészeti kapcsolataink elmélyítését s a szocialista Csehszlovákia nemzetei és nemzetiségi kultúrái nemzet­közi jelentőségének növelését. Képzőművészeti munkásságá­val ösztönzően hatott a politi­kai plakátművészet, a rajzmű­vészet és a szabad stílusú fes­tészet fejlődésére. Különösen a Kosút 1931., a Dózsa György hadserege, a Szlovák Nemzeti Felkelés, valamint az Októberi Forradalom 60. évfordulója al­kalmából készült Legyőzhetet- lenek című ciklusokban lobogó pátosszal és mély pártossággal fejezte ki a forradalmi történé­seket s a kommunista és a mun­kásmozgalom történetének, ha­ladó hagyományainak döntő eseményeit. Szocialista társadalmunk Lő- ricz Gyula sokéves érdemdús és áldozatkész politikai és képző­művészeti munkásságát több magas állami kitüntetés és ér­demrend, végezetül pedig az idén a nemzeti művész cím oda­ítélésével méltányolta. Ugyan­csak 1980-ban tüntették ki a Magyar Népköztársaság Nem­zetek Barátságának Érdemrend­jével. Az elhunytban kulturális és társadalmi életünk egyik legje­lentősebb személyiségét veszí­tettük el, aki egész életét nem­zeteink és nemzetiségeink kul­turális kapcsolatai elmélyítésé­nek, valamint a csehszlovák szocialista államiság fejleszté­sének szentelte. Az elhunyt földi maradvá­nyait Bratislavában, a Szlovák Filharmónia hangversenytermé­ben december 18-án délután egy órakor ravatalozzák fel. Lőrincz Gyula búcsúztatása ezen a napon délután két óra­kor a Szlovák Filharmónia hangversenytermében, fél négy­kor pedig a bratislavai krema­tórium szertartástermében lesz. Emlékét megőrizzük! Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szövetségi Gyűlés, a Szlovák Szocialista Köztár­saság kormánya, a Szlovák Kulturális Minisz­térium, a Csehszlovákiai Magyar Dol­gozók Kulturális Szövetségé­nek Központi Bizottsága, a Csehszlovákiai Képzőművé­szek Szövetségének Központi Bizottsága, a Szlovákiai Képzőművészek Szövetségének Központi Bi­zottsága. tagja, a KB titkára, Vladimír Trvala és Rudolf Jurík, az SZLKP KB osztályvezetői. Rác* Olivér, a CSEMADOK KB alel­nöke, Jozef Šturdík, a Szlová­kiai Képzőművészek Szövetsé­gének alelnöke és Rabay Zol­tán, az Új Szó főszerkesztője.

Next

/
Thumbnails
Contents