Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)
1980-11-15 / 271. szám, szombat
ENSZ-KÖZGYÜLÉS ÚJABB JAVASLAT A LESZERELÉSI TÁRGYALÁSOK MEGKEZDÉSÉRE Panamát választották meg a BT 15. tagjává (CSTK) — Az ENSZ-közgyűlés 1. sz. bizottságában a Szovjetunió, valamint néhány szocialista és el nem kötelezett ország határozattervezetet terjesztett elő, amely erőfeszítéseket sürget a lázas fegyverkezés beszüntetésére és a nukleáris leszerelésre irányuló tárgyalások megkezdése céljából. A javaslat felszólítja a leszerelési bizottságot, hogy kezdjen konzultációkat a fenti problémáról folytatott tárgyalások mielőbbi megkezdéséről. A határozattervezettel kapcsolatban Viktor Iszraelian szovjet küldött megállapította, hogy célja a je lenikor legidőszerűbb és legkomolyabb problémájának a megoldási». Emlékeztetett arra, hogy a nukleáris leszerelésről folytatott tárgyalásokhoz vezető folyamat nak útjában áll a többi nukleáris hatalom nyíltam negatív álláspontja. A szocialista és az el nem kötelezett országok nevében Magyarország megvitatásra a bizottság elé terjesztette azt a határozattervezetet, amely arról döntene, hogy nem helyeznek el nukleáris fegyvereket ott, ahol jelenleg még nincsenek. A dokumentum javasolja, hogy a leszerelési bizottság azonnal kezdje meg a tárgyalásokat az e problémára vonatkozó nemzetközi szerződés kidolgozásáról. • • * Az ENSZ-közgyűlés csütörtökön Panamát választotta meg kétéves időszakra a Biztonsági Tanács 15. tagjává. Costa Rica, a La tin-Amerikát képviselő másik jelölt 22 eredménytelen választási forduló után visszavonta jelölését. Panamát 111:24 arányban választották meg a BT nem állandó tagjává. Korábban Jamaica töltötte bű ezt a megbízatást. URHG KEKKONEN! LENIN BÉKEDÍJJAL TÜNTETTÉK KI (ČSTK) — A moszikvai Kremlben csütörtökön ünnepélyes körülmények (között Urho Kekko- nen finn államfőnek átnyújtották a nemzetközi Lenin-béke- díjat. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Vaszilij Kuz- nyecov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének első elnökhelyettese, Borisz Po- nomarjov, az SZKP KB Politi- lkai Bizottságának póttagja, a KB titkára, a minisztériumok, társadalmi szervezetek képviselői. Nyikolaj Rlohin akadémikus, «a Nemzetközi Lenin-békedíj Bizottság elnöke az arany medált és az oklevelet átnyújtva hangoz t a t ta: K e k ko n e n h o ssz á é vek óta munkálkodik a népek közötti együtműködés szélesítése, a fegyverkezési hajsza korlátozása, az enyhülés és a nemzetközi biztonság érdekében. Blo- hin akadémikus méltatta azt a széles körben elismert szerepet, amit Kekkonen a történelmi jelentőségű európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítésében és sikeres megrendezésében játszott. Kekkonen köszönetét mondott a megtiszteltetésért. Mint mondotta, e díjhoz olyan, már kialakult hagyományok fűződnek, amelyektől végső soron az egész emberiség jövője függ — a nemzetközi biztonság és béke megőrzése. Urho Kekkonen finn köztársasági elnök tegnap látogatást tett a Csillagvárosban, a Gagarin űrhajóskiképző központban. Megtekintette a Szojuz űrhajó és a Szaljut űrállomás modelljét, látogatást tett az űrhajós múzeumban, a laboratóriumokban, és virágot helyezett el ]u- rij Gagarin emlékművénél. A délután folyamán a finn (köztársasági elnök Moszkvából Bakuba utazott. A repülőtérre Urho Kekkonent elkísérte Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Vaszilij Kuznyenov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének első elnöke és más hivatalos személyiségek. Befejeződött Erich Honecker ausztriai látogatása (ČSTK) — Csütörtökön befejeződött Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárának, az NDK Államtanácsa elnökének négynapos hivatalos ausztriai látogatása. Honecker és kísérete csütörtök délután hazautazott Salzburgból. Az NDK államfője Bécsben tárgyalásokat folytatott vendéglátójával, dr. Rudolf Kirchschläger szövetségi elnökkel és dr. Bruno Kreisky kancellárral. Az osztrák—NDK államfői A Szocialista Internacionále kongresszusa Felhívások a fegyverkezési hajsza megszüntetésére 1980 XI. 15. (ČSTK) — Madridban csütörtökön nyílt meg a Szocialista Internacionálé XV. kongresszusa. A tanácskozás napirendjén egyebek között a nemzetközi helyzet, a fegyverzet-ellenőrzés és a leszerelés kérdései, az ún. Észak—Dél kapcsolatok szerepelnek. A kongresszus feladata, hogy meghatározza a szervezetnek a nyolcvanas években játszandó szerepét és megvitatják a szocialista pártok nemzetközi szervezetének új elvi program nyilatkozatát. A kongresszuson számos ismert személyiség vesz részt, köztük Willy Brandt, az internacionálé elnöke, Bruno Kreisky osztrák, Olof Palme svéd, Mario Soares portugál, Francois Mitterrand francia, Kalnvi Sorsa finn pártvezetők és mások. JEGYZET Az amerikai kormányzat évről évre csökkenti az oktatásügyi kiadásokat, minek következtében az utóbbi 1iz év folyamán csaknem 3500 általános és középiskolát zárlak be és számos pedagógusi bocsátottak el, ami érthetően visszatükröződik az oktatás színvonalának állandó csökkenésében. A képen: az amerikai oktatásügyi helyzet ellen tüntetők Washingtonban (ČSTK külföldi képszolgálat) LENIN REND ÜZBEGISZTÁNNAK (ČSTK) — A Szovjetunió Leg felsőbb Tanácsa Elnökségének rendelete alapján az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságot Lenin renddel tüntették ki a gyapottermesztésben elért kiváló eredményeiért. Az Üzbég SZSZK több mint 6 millió tonna gyapotot adott át az idén az államnak, és idő előtt teljesítette a 10. ötéves terv feladatait más termények felvásárlásában is. tárgyalásokról közös közleményt hoztak nyilvánosságra, amiben a felek egyebek között megállapítják, hogy az Osztrák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatai kölcsönös megelégedésre pozitív irányba fejlődnek. A felek egyetértettek, hogy tovább kell fejleszteni Ausztria és az NDK kapcsolatait. Erich Honecker hivatalos NDK-beli látogatásra hívta meg Kirchschläger elnököt, aki a meghívást elfogadta. A tanácskozás megnyitó ülésén Willy Brandt a világméretű fegyverkezési verseny beszüntetésére szólított fel. Értékelte az európai országoknak az energetika és a környezetvédelmi együttműködés területén elért konkrét eredményeit, állást foglalt amellett, hogy számos kormány javaslatának megfelelően tartsanak európai leszerelési konferenciát. Végül hangoztatta: lezajlott az amerikai elnökválasztás, nincs többé ok a két nagyhatalom közvetlen tárgyalásainak halogatására. A Szocialista Internacionálé kongresszusának tegnapi ülésén szólalt fel Alex Kitson, a brit Munkáspárt országos végrehajtó bizottságának elnöke. Beszédében a világméretű leszerelési kampány támogatására szólított fel. AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Kádár Jánosnak, a KB első titkárának elnökletével csütörtökön ülést tartott. A KB megvitatta és elfogadta a 6. ötéves népgazdasági terv irányelveire, valamint a Központi Bizottság munkarendjére és munkamódszerére vonatkozó előterjesztéseket. HENG SAMRIN, a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács elnöke november második felében hivatalos látogatást tesz Bulgáriában. HAFEZ ASSZAD szíriai államfő Damaszkuszban megbeszéléseket folytatott Jasszer Arafattal, a PFSZ végrehajtó bizottsága elnökével. GENFBEN csütörtökön ismét ülést tartott az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról folytatott tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség. NYIKOLAJ ALEKSZEJEV marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének helyettese 67 éves korában hirtelen elhunyt. AZ ARAB SZAKSZERVEZETEK NEMZETKÖZI SZÖVETSÉ ge (CISA) tanácsának algíri ülésén elfogadott záródokumentum arra szólítja fel Irakot és Iránt, hogy azonnal szüntessék meg a tüzet és kezdjék meg a tárgyalásokat a konfliktus bé kés rendezéséről. KABULBAN pártaktívát tartottak a tartományi, városi, körzeti és a hadseregbeli pártbizottságok képviselői, s jóváhagyták Babrak Karmai szovjetunióbeli látogatásának eredményeit. Az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, az afgán állam és a kormány elnöke az aktívaértekezleten beszédet mondott. A BRIT MUNKÁSPÁRT vezetőjének helyettesévé Denis Healey volt pénzügyminisztert választották meg. NECMETTIN ERBAKANT, a török Nemzeti Jólét Párt és Al- paslam Türkest, a Nemzeti Akciópárt elnökét csütörtökön kéthavi börtönbüntetésre ítélték a választási törvények megsértéséért — jelentette az ankarai rádió. Visszajáró kísértet E 'rdekes megállapításra jutottunk a minap, lapunk külpolitikai híreinek összeállíts sakor: három hír kivételével valamennyi terrorakcióról, erőszakról, rendőri brutalitásról, kivégzésről, letartóztatásról, emberrablásról stb. tájékozta tott. Ez nemcsak erre az egy nap ra vonatkozik, hanem az utóbbi hónapokra is jellemző, hogy szinte állandósultak a terror ilyen vagy olyan megnyilvánulásáról tájékoztató nyugati hír ügynökségi anyagok, jóformán nem telik el hét, sőt nap, erő szakos cselekmények nélkül. Hogy csak az utóbbi időszak ban a legnagyobb felháborodást kiváltott három akciót és „mérlegét“ említsük: a bolog nai pályaudvari merénylet — augusztus 2-án, 84 halott, 180 sebesült; a szeptember 20 i bombamerénylet a müncheni sörfesztiválon 13 halott, 200 sebesült; terrorakció a párizsi zsinagógában október 3-án négy halott, 16 sebesült. Három akció — 101 halott a nyugat- európai terrorhullám áldozata. Az újfasiszta erőszakhullám egyre 'jellemzőbb vonása: az akciók javarésze nem egyes személyek, politikusok ellen irányul, hanem a „terror mindenki ellen“ jelszó jegyében jóformán egyes nyugati tőkés társadalmak egésze ellen. Ahlo Moro elrablása volt a személy ellen irányuló utóbbi akciók egyike, igaz, akkor nem kisebb tétről volt szó, mint az olasz kommunisták kormányba való bevonásának a megakadályozásáról, még az akkori kormányfő meggyilkolása árán is. Az egyre fokozódó nyugati terror és újfasiszta hullám láttán felmerül a kérdés, vajon miért folyik ez a válogatás nélküli gyilkolás, mert hiszen szinte kivétel nélkül ártatlan emberek, gyerekek az áldozatok. Lényegében az akciók elkövetői az ideológiából táplálkoznak, mint korábban a fasizmus. A társadalom bajaiért — a munkanélküliségért, az inflációért — a polgári kormányokat hibáztatják, mondván, hogy „túl sok a demokrácia“ s ezért polgári kormányzás helyett erőszakon alapuló diktatúrát követelnek. E cél elérése érdekében nem válogatnak a kegyetlen módszerekben. Abban, hogy a nyugat-európai országokban a terrort mindeddig nem sikerült megzabolázni, sőt, épp ellenkezőleg, szaporodnak az erőszakos akciók, nem utolsósorban az illető kormányok meglehetősen elnéző magatartása a ludas. A példaként idézett merényletek tetteseit mindhárom országban a szó szoros értelmében futni hagyták. Az akciók kivizsgálásával megbízott illetékes szervek meg sem próbálkoztak a szövevényes szálak kibogozásával — mint több olasz és francia lap is megírta — alapos a gyanú, sőt bizonyítékok is vannak, hogy ezek a szálak egészen a kormányhivatalokig vezetnek. Az újfasiszták tömegbázisa egyelőre csekély, viszont a veszélyt nem lehet lekicsinyleni, mint ahogy ezt egyesek Bonnban, Párizsban, vagy Rómában teszik, mondván, hogy „ml az -» pár száz terrorista az összla kossághoz képest.“ Igaz, egyej tőkés országok kormányainak kissé „kapóra“ , is jön a terro rizmus és az újfasizmus, hiszen az ellenük meghirdetett harc ürügyén korlátozhatják az állampolgári jogokat. Élnek is ezzel a jogukkal, az intézkedő sek azonban nem a tényleges tetteseket sújtják, hanem általában a haladó gondolkodá- súakat minősítik „lázadó elemeknek“. Ha már az igazi tettesek kézre kerítése nem síke' rült, vagy egyszerűen nem ér dekük, bűnbakokat keresnek, s leggyakrabban baloldali, kom munista egyénekre ragasztják rá a „felforgató“ jelzőt. A terrorista akciók bírósági aktáiban szereplő zárómegállapítás általában így hangzik: a tettes ismeretlen. A hatóságok látszólag tehetetlenek, viszont tény, hogy nem céltalan, szórványos akciókról van szó. A terrorcselekmények mögött minden esetben újfasiszták állnak, akik nagyon is tudatos célt követnek. Sőt, mi több, képviselőik beleszólhatnak számos nyugat-európai ország po-* litikai életébe, hiszen legálisan, parlamenti honatyákként képviselhetik pártjaikat az illető országok parlamentjeiben. Ami még felháborítóbb, akadnak olyan, már idősebb, de egykori aktív nácik is, akiket háborús bűntetteikért még csak bíróság elé sem állíthatják, hiszen mint képviselők mentelmi jogot élveznek. Az újfasiszták zöme azonban illegálisan tevékenykedik, többségük a rendőrségi körözőlisták állandó szereplője. Az utóbbi időben az illegálisan szervezkedő újnácik egyre több, a társadalom perifériájára ju-- tott fiatal munkanélkülit szerveznek be akcióikba. Aggasztóan szaporodik az újnácikhoz csatlakozó fiatal munkanélküliek száma, akik akár diplomásként, akár munkásként perspektíva nélkül állnak. Ezért nem véletlen, hogy a kiábrándulás, a tehetetlenség nemegyszer valamelyik újfasiszta bandához sodorja őket. Változások reményében, kilátástalan- ságukban az újnácik irányítása alatt az ilyen elemek a véres terrorcselekmények leggyakoribb végrehajtói. Szó sincs arról, hogy mentegetni, igazolni akarnánk az éledő újnácizmus befolyása alá került fiatalokat. Elítéljük és mindig is elítéltük a társadalmi változásokért folyó harc eme értelmetlen, brutális módszerét. Ez a jelenség viszont félreérthetetlenül jelez egy nyugati magatartási formát — habár szélsőséges változatban, — az általános elégedetlenséget. Aligha valószínű, hogy napjainkban korábbi formájában megismétlődhetne a hitleri fasizmus. A fejét egyre inkább felütő újnáci hullám viszont korántsem lekicsinylendő veszély. A Strassbourgban folytatott tanácskozás is jelzi: idejében fel kell figyelni erre a „visszajáró kísértetre“, nehogy visszalopakodjon Európába . .. P. VONYIK ERZSÉBET Üjfasiszta veszély Nyugat-Európában (A Basler Zeitung karikatúrája]
